Ajax-loader

Cholnoky Jenő könyvei a rukkolán


Cholnoky Jenő - A ​sivatag
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Repülőgéppel ​a föld körül
Részlet ​a könyvből: Vakmerő vállalkozás A rákosi repülőgépgyár igazgatója kissé gúnyos mosolygással nyitott be Örsy Béla mérnök irodájába. - Na, kedves Béla! Hát hogy vagyunk az új találmánnyal? Mikor tudhatom meg már egyszer, hogy mire fecséreltük el a milliárdokat? - Kedves Igazgató Úr! Bocsáss meg, hogy addig nem árulom el, amíg ki nem próbáltam. Az egészen új rendszerű repülőgép - a Turul - már készen van. Már csak néhány aprólékos kiegészítésre van szükségünk. A múlt éjjel, anélkül, hogy bárki is tudott volna róla, Andrással, segédemmel próbarepülést rendeztünk. A Balaton fölött jártunk. - A Balaton fölött! Hiszen semmi zúgást, semmi zajt sem hallottam. A te elzárt és szinte nevetséges szigorúsággal őrzött építőteleped pedig egész közel van a lakásomhoz, föltétlenül meghallottam volna a kolosszális nagy gép zúgását! - Honnan tudod, kérlek, hogy olyan kolosszális nagy a Turul?...

Cholnoky Jenő - A ​barlangokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​Föld megismerésének története
A ​Föld megismerésének története, azt mondhatnám, majdnem ugyanaz, mint az emberi művelődés története. A műveltség fejlődése elősegíti, sőt megköveteli a Föld minél nagyobb részének megismerését, ez a megismerés meg viszont a műveltség fejlődését sietteti. Azért nagyon nehéz volna olyan történelmet írni a Föld megismeréséről, amelyik csak részben is kimerítő volna. Nem is az a célunk itt, hogy a megismerés történetét részletesen, valami "felfedezéstörténet" száraz adathalmazával megismertessük. Ki olvasná el ma az ilyen könyvet? Hisz nincs rá ideje, idegzete, türelme és kedve senkinek. Nem csodálom. Az ilyen száraz, pontos, lelkiismeretesen minden részletre kiterjedő történelmi mű csak arra való, hogy egyes esetekben felüssük és a szükséges adatokat kikeressük belőle. Olyan, mint a lexikon, vagy a szótár. Olyan könyvet akarok olvasóim kezébe adni, amelyet érdeklődéssel olvasson el és ne csak kényszerítse magát az olvasásra, hanem valóban kedvvel is olvasson. Aztán ha elolvasta, akkor maradjon is meg a fejében mindaz, amit tudni jó, hasznos, mert mindenféle más irányú ismeretek közé kerülhet s az ismeretekhez fűződött képzetek helyességét nagy mértékben előmozdítja.

Cholnoky Jenő - A ​Föld és élete I-V.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Magyarország ​idegenforgalmi földrajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​földfelszín formáinak ismerete
Előszó A ​morfológia az általános földrajznak az a része, amely a szárazföld felszínének formáit rendszeresen magyarázza meg. Az általános földrajznak a légkör, az óceán és a szárazföld tüneményeiről szóló, három első része megismertette a Föld felszínén működő erőket. A morfológia a megismert erők eredményei közül azokat ismerteti, amelyek a szilárd földfelszín formáiban nyilatkoznak meg. Ez a tudomány mindig része volt az általános földrajznak. Mindig igyekeztek megmagyarázni a hegyek, völgyek, síkságok alakját s minden erő megismertetésekor megismertették azokat a formákat is, amelyek az illető erő hatására keletkeztek. De a földfelszín formái úgy bonyolultak, hogy ez az analitikus módszer egyáltalában nem bizonyult elegendőnek s a formák fölött nem nyertünk áttekintést: a zűrzavaros összevisszaság, amit valami hegyvidék vagy dombvidék tár elénk, szinte kibogozhatatlan feladatnak látszott s nagyon nehéz volt valamely domborzatot akként jellemezni szóban és írásban, hogy a hallgató vagy olvasó maga elé tudja képzelni, de egyúttal világosan álljon előtte az okoknak az a rendszere is, amely ezeket a formákat létrehozta.

Cholnoky Jenő - Afrika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Erődi Kálmán - Geszti Lajos - Karl János - Kéz Andor - Pécsi Albert - Prochaska Ferenc - Népiskolai ​atlasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​jég-világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Az ​Adria és partvidéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Nagy ​tudósok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Utazásom ​Amerikában Teleki Pál gróffal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Utazásaim, ​élményeim, kalandjaim
Ebben ​a könyvben összefoglalom életem utazásainak tapasztalatait és tudományos eredményeit, olyan leírásban, hogy mindenki megérthesse. De hogy megérthesse, ahhoz szükséges az is, hogy aki a kezébe veszi a könyvet, az el is olvassa. Ezért úgy kellett megírnom, hogy olvasása ne legyen fárasztó. Mint ahogyan az unalmas ízű ételeket jóízűvé és könnyebben emészthetővé tesszük fűszerekkel, úgy kell az értelmes nagyközönség számára írt tudományos műveket is fűszerezni kis kalandokkal, tréfákkal, személyes impressziókkal, stb. Sajnos, kénytelen vagyok minduntalan magamról beszélni, mert hisz az én utazásaimat írom le és saját tudományos eredményeimet foglalom össze közérthető formában. Nem dicsekedés ez, mert semmiféle dicsőséget sem látok abban, hogy valaki a természettudományokat sportszerű szenvedéllyel műveli, ebben van minden öröme s boldog, ha valami szép eredményt ér el. Nem érdem ez, nem szorul jutalmazásra, mert maga a munka és tanulmány az igazi jutalom, ebben van a legnagyobb gyönyörűség. A tudományos munka nem robot, nem gyászszertartás, amelyet fekete ruhában, ünnepélyesen vasalt ábrázattal, nagyképűen kell fitogtatni: bámuljatok, milyen nagy tudós vagyok én! Nem! A tudományos munkát csak az végezheti jó eredménnyel, aki derülten fogja föl az életet, szenvedélyes szeretettel rohan az ismeretlen ellen, minden veszedelmen és nélkülözésen keresztül, bizonyos szent könnyelműséggel. Persze nagyképű, tudós kollégák rosszalló fejcsóválással seppegnek egymásközt, hogy ez tudóshoz nem illik, a tekintélyt aláássa. Az ilyen szűk látókörű irigykedésre és féltékenykedésre soha ügyet sem vetettem, pedig elégszer megszomorítottak ellenségeskedésükkel, mert akadályozták a tudományos munkát.

Cholnoky Jenő - A ​Kárpátoktól az Adriáig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Az ​Egyenlítőtől a Sarkvidékig
A ​Földön jelenleg kerekszámban legalább is 1820 millió ember él. Száz évvel ezelőtt, 1828-ban, Balbi Adorján geográfus számítása szerint mintegy 847 millió ember volt a Földön, tehát száz esztendő alatt ezer millióval, vagyis egy milliárddal szaporodott az emberek száma! Elképesztő, rettenetes szaporodás! Az az 1820 millió ember pedig egymás mellé állítva, szorosan, elférne a Balaton jegén. A Balaton területe 600 négyszögkilométer, de mivel minden négyszögkilométerben 1000 X 1000 = 1,000.000 négyszögméter van, tehát a Balaton területe 600 millió négyszögméter. Egy négyszögméternyi területen pedig két felnőtt és egy gyermek okvetlenül elfér, tehát éppen 1800 millió embert lehetne egymás mellé zsúfolni. Vannak nagyon kövér emberek és asszonyok, vannak olyanok is, hogy egy négyszögméter területre egy sem férne el egészen, gondoljunk néhány hentesmesterre, de viszont a néptanítókból könnyű volna öt felnőttet is egy négyszögméterre szorítani, különösen a fizetésük arányában. Rettenetes sok embert jelent ez! Ennek mindnek meg kell élnie a Földön! A fenn közölt 1820 millió csak minimum! Némelyek becslése szerint 1898 millió ember van, tehát mire ez a könyv megjelenik, bátran mondhatjuk, hogy 2000 milliónyian vagyunk! A szárazföldek összes területe kereken 150 millió négyszögkilométer, vagyis minden négyszögkilométernyi területre több mint 13 ember jut! Szerencsétlen szám! De a számítás így igazságtalan, mert a szárazföldeknek igen nagy része teljesen lakhatatlan, gondoljunk csak Grönlandra, vagy Tibetre, Szaharára, Arábiára, Gobi-sivatagra stb. Egy négyszögkilométer az 174 katasztrális hold, tehát ha egy négyszögkilométerre 13 ember jut, akkor egy emberre 13.3 hold föld jut az egész szárazföld területéből. Valószínű, hogy az egész szárazföld területének mintegy egynegyed része alkalmatlan a letelepülésre, tehát kerek számban egy emberre a Földön átlag 10 hold használható föld jut.

Cholnoky Jenő - Magyarország ​földrajza
A ​magyar geográfia világhírű tudósának 1929-es alapműve. Cholnoky Jenő a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike, Hunfalvy János és Lóczy Lajos munkásságának folytatója. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (geomorfológiát) művelte. Az amerikai W. M. Davis szemléletét tette magáévá és honosította meg hazánkban, miszerint a domborzati formák szakaszosan változó (ciklikus) lepusztulási folyamatok eredményeképpen jönnek létre. Ennek szemléltetésére nagyszerű tömbszelvényeket készített, melyek a fél évszázaddal későbbi tankönyvekben is helyet kaptak. Utolérhetetlen sikereket ért el a földrajzi ismeretterjesztésben. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg. Lebilincselő előadó volt, egyetemi előadásain a tantermek zsúfolásig megteltek. Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tartott. Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. A mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül mesteri grafikákat készített és művészi tájképeket festett. A kötet bevallott célja a haza megismertetése olvasójával, amely közhelyszerű megállapítás nem véletlen: nem tájleírás, nem puszta bemutatásról van szó, hanem Kárpát-medencei körképről, és nem csak földrajzi tekintetben!. Ahogy írja: érdemes volna akkor is megismerni (az országot), mert hisz a szelíd változatosságnak, a legbájosabb tájképcsoportoknak olyan nyugalmas, derűs lélekpihentető harmóniája, amilyen nincs több a világon! (Reprint könyv, modern borítóval)

Prinz Gyula - Cholnoky Jenő - Bartucz Lajos - Teleki Pál - Magyar ​föld, magyar faj I-IV.
Mielőtt ​olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és megválasztott módszerünkről. Bevezetésünk első tétele annak a területnek kiszabásáról szól, melynek képét nem megrajzoljuk, hanem inkább csak vázolgatjuk. Eddig minden elődünk Magyarország földrajzát írta. Senkinek sem kellett magyarázni, hogy ez az ország milyen határokig terjed, meddig ér. Éles vonalakkal körülszabott, világos, pontos térfogalom állott ezerkilencszáztizenkilencig szemeink előtt. Mindaddig, míg be nem következett ennek a kristályszerűen éles határvonalú országnak második felosztása. Azóta már nem egységes a Kárpátok és az Adria között lakó népességnek és az azokon túl élő emberiségnek képzete az országról.

Asztalos Miklós - Cholnoky Jenő - Gunda Béla - Kniezsa István - Kozocsa Sándor - Erdély ​1940
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Mittelholzer - Cholnoky Jenő - Repülőgépen ​az Északi Sark felé
A ​földmérő műszereket az utóbbi években olyan találmányok tökéletesítették, amelyek a térképfelvétel módjára új és eredményes utakat jelöltek ki. A sztereofotogrammetrikus módszer, a kihasználást célzó mechanikai műszerekkel kapcsolatban tökéletesnek mondható. Még további lépést jelent a repülőgép, minthogy máris sikerült a térképet repülőgépről felvett sztereofotogrammok alapján megszerkeszteni. Bátran állíthatjuk, hogy a térképfelvétel ilyen módja elméletileg is, meg gyakorlatilag is, tökéletes megoldást nyert. A repülés technikája is magas fejlődést ért el és a repülés feltételei a földfelszín legnagyobb részén jóismeretesek. Így csak a kultúrától legtávolabb fekvő és legnehezebben megközelíthető területek, a sarkvidékek maradnak hátra. A repülésnek ezen a területen való tanulmányozásához Hammer expedíciója a Junkers-művek repülőgépén, az elmult nyáron, a Spitzbergákon végzett fényes repüléseivel, rendkívül becses adatokat szolgáltatott. Főképpen ki kell emelnünk azt a körrepülést, amelyet a Green-öbölből kiindulva a Spitzbergák egész északi fele körül, a 80° északi szélességig hajtottak végre. Nyílt tengereken, nagykiterjedésű glecservidékeken és a Spitzbergák keleti és északi partján lévő uszadékjégtől borított területeken repültek át. Ez a repülés, meg a repülőgépről készített kitűnő fényképfelvételek világosan bizonyítják, hogy a jövőben a repülőgép a sarki kutatás nélkülözhetetlen segítőeszköze lesz és hogy alkalmazása a tudományos kutatásnak ezen a mezején forradalmat jelent.

Balla Ignác - Sztrókay Kálmán - Cholnoky Jenő - Híres ​feltalálók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​tenger
Eljön ​majd az idõ, amikor a repülõgéprõl vagy a kormányozható léghajóról csodálkozva néz le az utas a hullámzó tenger felszínére: milyen szép, szabályos redõzet, mint a moaré-selyem recéi, milyen szépen surrannak tovább a fehértajtékos, innen a magasból aprónak látszó hullámok. És ezektõl féltek hajdan a hajósok? Ezek a szép, szabályos redõk táncoltatták és himbálták a hajót, hogy minden eresztékében recsegett-ropogott? Szinte hihetetlen! Hisz szépen himbálhatott a hajó egyik hullámról a másik hullámra, nem lehetett ott semmi baj! Tengeri betegség? El sem tudjuk képzelni, hogyan lehet betegséget kapni azért, mert a tenger hullámzik! Azután a repülõgépet is elkapja a vihar. Kénytelen alsóbb rétegekbe szállni s egész közel jut a hullámokhoz. A léghajóról hallani a hullámok zúgását. Innen, 100-200 méter magasságból nem szabályos redõzet többé a hullámzás, hanem gigászi vízhegyek tajtékzó összeomlása, egyik zuhatag a másik után s a habtorlaszba temetkezett vízomladékról elkapja a vihar a víz porát s úgy sistereg, úgy sivít, mintha fájdalmában sóhajtozna... „A tenger félelmetes hatalom, de másrészt a kultúra előmozdítója, az emberi boldogságnak, előrehaladásnak lényeges tényezője. Igaz, vannak népek, amelyek sohasem látták a tengert, nemzedékeken keresztül még a partjára sem jutottak el és mégis megéltek. Sokat félnek tőle, hiszen a vize sós, igatatlan; a mi életünkre nézve nincs szerepe, sőt életünk helyett halálunkat jelenti ‒ mondhatják egyesek, mert olyan elem, amelyben megélni nem tudunk. A felületesen gondolkozók így vélekednek a tengerről. A tenger partján élő népek azonban a tengerben keresik meg élelmük egy részét; a tengeren kereskednek, fuvaroznak, a tengerben tehát gazdasági erőt látnak, szeretettel, de félelemmel is tekintenek rá, mert nemcsak áldásai, hanem tragikus csapásai is vannak. (…) Cholnoky Jenő könyvében mindenütt kidomborodik az emberföldrajz kulturális jellege, a tengernek az ember életére, életmódjára, a megélhetésére, a testi és lelki szükségletek kielégítésére vonatkozó szerepe. Megértjük a hajózó népek hatalmas anyagi és szellemi kultúráját, annak a lehetőségeit és így tisztábban látjuk a dolgozó, kűzködő ember hatalmas nekilendüléseit, csak azért, hogy utódainak minál magasabb, fejlettebb szellemi tőkét hagyjon hátra.” ‒ Horváth Károly, Napkelet (10. évf., 10. sz.), 1932. október 1.

Cholnoky Jenő - A ​fölfedezések története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Littke Aurél - Papp Károly - Treitz Péter - A ​Föld
A ​Föld és a rajta levő kicsiny világ körülbelül nyolcvanféle egyszerű anyagból, elemből épült föl. Az elemek rendszerében vannak ugyan még betöltetlen helyek és így számíthatunk arra, hogy ezentúl is fedeznek föl elemeket, ezek azonban valami lényegesen már nem változtathatják meg ismereteinket, mert a nyolcvan elem közül alig tizenötnek van fontos szerepe a Föld alkotásában. Ismeretes, hogy a levegő két elemnek: a nitrogénnek és az oxigénnek a keveréke, olyan arányban, hogy öt liter levegőben körülbelül négy liter nitrogén és egy liter oxigén van. Ezenkívül argont, héliumot és szénsavat is tartalmaz. Többi alkotórészei: mint a vízgőz, továbbá a pusztaságok fölött a por, a tengerek fölött a sótartalom, a vulkánok közelében az illékony gázok, - bár helyenként föl is halmozódnak - mindezek azonban együttesen sem rúgnak 2%-ra, és így a levegő-ég mérhetetlen kiterjedésében csaknem elenyésznek. régóta tudjuk tovább, hogy a víz szintén két elemből áll, s hogy a teljesen tiszta víz két térfogat hidrogén és egy térfogat oxigén vegyülete, súly szerint pedig kilenc rész oxigént és egy rész hidrogént tartalmaz. Vegyileg tiszta víz egyáltalán nincs a természetben ; a legtöbb vízben szilárd anyagok, sók, vannak feloldva, de ezen sótartalom mégis kevés az említett két elemhez képest. A tengerek vizében átlagosan csak negyedfél százalék a szilárd anyag, amelyet mintegy 15 elemre bonthatunk szét. Nézzük ezek után a Föld anyagát. Tudjuk, hogy a Föld kérgét főképen kristályos kőzetek építik föl. Ezeknek legnagyobb részét pedig mindössze nyolc elem alkotja, és pedig az oxigén, szilícium, alumínium, magnézium, kalcium, kálium, nátrium és a vas, amelyek a kéreg anyagának 97 százalékát teszik ki. A hiányzó három százalék pedig a következő elemek között oszlik meg: szén, kén, hidrogén, klór és nitrogén. Teaház ezekkel együtt is csak 13 kőzetalkotó elemről szólhatunk.

Cholnoky Jenő - A ​csillagoktól a tengerfenékig I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​mindig szép Balaton
Cholnoky ​Jenő földrajztudós élete és munkássága szoros szálakkal kötődött a Balatonhoz, gyönyörű környékéhez, s különösen Balatonfüredhez. Gyermek- és ifjúkorának emlékezetes nyarait az arácsi családi villában töltötte. A Tamás-hegyen, a Koloska-völgyben, a Balaton partján végzett megfigyelései döntő szerepet játszottak tudóssá válásában. A kapcsolat életének későbbi szakaszában is maradandónak bizonyult... Vonzalmának, kötődésének számtalan jelét adta; írásaiban és festményein is megörökítette benyomásait. ... Az általa oly szeretett Balatonfüred e válogatás közreadásával is szeretné leróni tiszteletét a sokáig mellőzött kutató személye és munkássága előtt." (Dr. Bóka István polgármester)

Cholnoky Jenő - Veszprém
A ​Dunántúl közepén, tehát a legépebben megmaradt magyarság országrészének szivében fekszik ez a kis intelligens város. Lakósainak számához képest nagyon sok az értelmiséghez tartozó emberek száma, valóságos kis művelődésbeli középpont. Nevezetes történelmi multra tekinthet vissza, különösen püspöksége révén mindig nagy jelentősége volt csekély lakossága mellett is. Nagy területű vármegyének székhelye, úgy hogy a püspökségi, káptalani, megyei, városi, törvényszéki stb. tisztviselőinek serege kirívóan városi jelleget adnak ennek a csodálatos kis fészeknek. Hisz az Alföldön csak nagy falu volna, talán nem is igen ismernék a nevét. Vannak az Alföldön nála jóval nagyobb falvak is. Az erdélyi magyar városokkal való összehasonlítás is messze kiemeli Veszprémet a hasonló nagyságú városok közül, annyira, hogy az egész történelmi Magyarországon nagyon kevés olyan várost találunk, amelynek értelmisége, intelligens osztálya olyan nagy számarányú volna, mint Veszprémé.

Cholnoky Jenő - Cholnoky ​földrajzi és statisztikai atlasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Balaton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Égen, ​földön
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Kőrösi ​Csoma Sándor
Csodálatos ​emberről szól ez a könyv. A szentek elmondó igénytelensége és fanatikus lelkesültsége egyesül benne s olyan kényes lelkiismeretesség és szerénység, amilyennek nem találjuk párját a tudományok történetében. Határtalan szerénysége az oka, hogy olyan keveset tudunk róla. Sohasem kérkedett hőstetteivel, szenvedéseivel, a veszedelmekkel, amelyekben sikerült keresztülvergődnie. Ezért nagyon nehéz az életrajzát megírni. Amit tudunk róla, az legnagyobbrészt össze van foglalva Duka Tivadar: »Körösi Csoma Sándor dolgozatai« című művében, a reá vonatkozó levelek, írások a M. Tudományos Akadémiában vannak elhelyezve, abban a nagy faliszekrényben, amelyet szintén Duka Tivadar ajándékozott az Akadémiának. Amit eddig sikerült összegyűjteni, az elegendő arra, hogy ennek a csodálatos embernek jelleméről és munkásságáról kellő fogalmat szerezhessünk, ami még előkerülhet, az már a lényegen nem változtat. Ennek a könyvnek nem is az a feladata, hogy új adatokkal szolgáljon a bámulatos utazáshoz és eredményekhez, hanem hogy kellő világításba helyezze annak a fanatikus rajongásnak, annak a csodálatos utazásnak nagyszerűségét, amelyet szinte mesének gondolhatna valaki, ha nem bizonyítanák a megcáfolhatatlan tények. A magyar ember irtózik a kérkedéstől, de viszont nagyon fáj neki, ha el nem ismerik érdemeit. Nemzetünk nagy tragédiájának is egyik oka abban rejlik, hogy sohasem kérkedtünk a külföld előtt történelmünk nagyszerűségével, sohasem kérkedtünk azzal, hogy a magyar nemzet mindig a leghumánusabban gondolkozott, sohasem fitogtattuk, hogy mi a nemzetiségekkel olyan jól bántunk mindig, amihez hasonlót semmiféle más nemzet nem tud felmutatni. Emiatt a külföld nem vett tudomást minderről s ellenségeink ellentmondás nélkül terjeszthették rólunk a legalávalóbb hazugságokat. Minden igazi magyar ember ilyen szemérmes, szerény és úri gondolkozású. Ennek a magyar természetnek szinte túlzott megjelenése Körösi Csoma Sándor. Talán, ha nem lett volna ennyire kényesen szemérmes, szerény, sokkal többet érhetett volna el, talán testének ellenálló képessége is nagyobb lett volna, úgy nem ragadta volna el őt oly korán a kérlelhetetlen végzet.

Cholnoky Jenő - A ​napsugár diadala
Ebben ​a könyvben arról lesz szó, hogy hogyan keletkeztek a föld felszínének látható formái, tehát a hegyek, völgyek, síkságok, barlangok stb. A növények és állatok élete, sőt még a technikai tudása révén olyan hatalmas ember élete is az éghajlaton kívül a felszíni formáktól függ. Sőt nemcsak a meglevő, látható formáktól, hanem attól is, hogy milyenek voltak ezek a formák és milyenek lesznek majd idővel. Mert a felszíni formák multjától függ az, hogy mit rejthetnek a felszín alatt levő rétegek és a formák jövője mondja meg, hogy milyen átalakulásokon mennek át jelenleg ezek a formák. Szárazon, tudományosan van ez így elmondva. Ilyen unalmasan nem volna célszerű elmondani ezt a szép tudományt, mert hisz nem a tudósoknak írom. A földfelszín formáinak ismerete nagyszerű tudományág, de különösen csak a legújabb időkben fejlődött odáig, hogy valóban szép lett, tanulása élvezet s aki tudja ezt a tudományt, annak sokkal, de sokkal nagyobb gyönyörűséget okoz minden séta, kirándulás, vagy utazás. Természetesen nem azokra a turistákra és utasokra gondolok, akik csak azon törik a fejüket, hogy mit fognak enni és inni a célnál s hogy miképen fognak eldicsekedni a megtett kilométerekkel és magasságokkal.

Kollekciók