Ajax-loader

Cholnoky Jenő könyvei a rukkolán


Mendöl Tibor - Cholnoky Jenő - Északi- ​és Déli-Sark
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​csillagoktól a tengerfenékig I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Utazásom ​Amerikában Teleki Pál gróffal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Erődi Kálmán - Geszti Lajos - Karl János - Kéz Andor - Pécsi Albert - Prochaska Ferenc - Népiskolai ​atlasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Kövesligethy Radó - A ​világegyetem
Nincs ​az a lázrohamban született álomkép, amely a tudomány világánál feltárult valóságot mérhetetlenségével megközelítené. Amikor a havas hegytetőről a környező hegyóriások felett széttekintünk, szinte félelemmel nézünk a köröskörül tornyosuló zűrzavaros tömegekre, amelyeknek tátongó rései között alig bírjuk felismerni a folyó elenyésző, el-eltünedező ezüstfonalát. Túl az egymásra hányt gigászi tömegek mögött a végtelenbe vesző síkság rózsás horizontja folyik össze az éggel. Milyen óriási területet látunk! Mennyi ember, mennyi élet, mennyi történelem! Azután megdördül fejünk felett az ég, óriási zivatarfelhő félelmesen sötét gomolyagja takarja el a hegyeket, amelyek most eltörpülni látszanak a több ezer köbkilométer tömegű felhő méreteihez képest. Pedig ez a minden hegyeket felülmúló felhőtömeg alig néhány óra alatt keletkezett! Azelőtt is ott volt a felhő vize a levegőben; nyájasan mosolygott le rajta keresztül a nyári Nap az égről: s íme, most elrémít, amint idétlen gomolyagjaival egymásután nyeli el az előbb ragyogó-fehér, hófedte csúcsokat. A végtelenség érzete vesz rajtunk erőt akkor is, amikor a nyílt óceán csendes hátán széttekintünk a hajó fedélzetéről. Napok óta dübörög már alattunk a több ezer lóerejű gőzgép, szinte elemi erővel hajtva a gőzhajó óriási csavarját. És mégis, már napok óta mindig ugyanaz a tájkép; végtelen, sima tenger köröskörül, csendesen lebegő felhők az égen s tudjuk, hogy alattunk több ezer méter mélység, amely az óceán titokzatos, sötét világát jelenti.

Cholnoky Jenő - Ős ​hazából új hazába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Az ​Adria és partvidéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​jég-világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​földfelszín formáinak ismerete
Előszó A ​morfológia az általános földrajznak az a része, amely a szárazföld felszínének formáit rendszeresen magyarázza meg. Az általános földrajznak a légkör, az óceán és a szárazföld tüneményeiről szóló, három első része megismertette a Föld felszínén működő erőket. A morfológia a megismert erők eredményei közül azokat ismerteti, amelyek a szilárd földfelszín formáiban nyilatkoznak meg. Ez a tudomány mindig része volt az általános földrajznak. Mindig igyekeztek megmagyarázni a hegyek, völgyek, síkságok alakját s minden erő megismertetésekor megismertették azokat a formákat is, amelyek az illető erő hatására keletkeztek. De a földfelszín formái úgy bonyolultak, hogy ez az analitikus módszer egyáltalában nem bizonyult elegendőnek s a formák fölött nem nyertünk áttekintést: a zűrzavaros összevisszaság, amit valami hegyvidék vagy dombvidék tár elénk, szinte kibogozhatatlan feladatnak látszott s nagyon nehéz volt valamely domborzatot akként jellemezni szóban és írásban, hogy a hallgató vagy olvasó maga elé tudja képzelni, de egyúttal világosan álljon előtte az okoknak az a rendszere is, amely ezeket a formákat létrehozta.

Cholnoky Jenő - Cholnoky ​földrajzi és statisztikai atlasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Magyarország ​idegenforgalmi földrajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Repülőgéppel ​a föld körül
Részlet ​a könyvből: Vakmerő vállalkozás A rákosi repülőgépgyár igazgatója kissé gúnyos mosolygással nyitott be Örsy Béla mérnök irodájába. - Na, kedves Béla! Hát hogy vagyunk az új találmánnyal? Mikor tudhatom meg már egyszer, hogy mire fecséreltük el a milliárdokat? - Kedves Igazgató Úr! Bocsáss meg, hogy addig nem árulom el, amíg ki nem próbáltam. Az egészen új rendszerű repülőgép - a Turul - már készen van. Már csak néhány aprólékos kiegészítésre van szükségünk. A múlt éjjel, anélkül, hogy bárki is tudott volna róla, Andrással, segédemmel próbarepülést rendeztünk. A Balaton fölött jártunk. - A Balaton fölött! Hiszen semmi zúgást, semmi zajt sem hallottam. A te elzárt és szinte nevetséges szigorúsággal őrzött építőteleped pedig egész közel van a lakásomhoz, föltétlenül meghallottam volna a kolosszális nagy gép zúgását! - Honnan tudod, kérlek, hogy olyan kolosszális nagy a Turul?...

Cholnoky Jenő - A ​Föld és élete I-VI.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Afrika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Erődi Kálmán - Geszti Lajos - Karl János - Kéz Andor - Pécsi Albert - Földrajzi ​iskolai atlasz II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​sivatag
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​Kárpátoktól az Adriáig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Égen, ​földön
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Germanus Gyula - Európa, ​Kisázsia, Belső- és Kelet Ázsia / Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balla Ignác - Sztrókay Kálmán - Cholnoky Jenő - Híres ​feltalálók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​Föld megismerésének története
A ​Föld megismerésének története, azt mondhatnám, majdnem ugyanaz, mint az emberi művelődés története. A műveltség fejlődése elősegíti, sőt megköveteli a Föld minél nagyobb részének megismerését, ez a megismerés meg viszont a műveltség fejlődését sietteti. Azért nagyon nehéz volna olyan történelmet írni a Föld megismeréséről, amelyik csak részben is kimerítő volna. Nem is az a célunk itt, hogy a megismerés történetét részletesen, valami "felfedezéstörténet" száraz adathalmazával megismertessük. Ki olvasná el ma az ilyen könyvet? Hisz nincs rá ideje, idegzete, türelme és kedve senkinek. Nem csodálom. Az ilyen száraz, pontos, lelkiismeretesen minden részletre kiterjedő történelmi mű csak arra való, hogy egyes esetekben felüssük és a szükséges adatokat kikeressük belőle. Olyan, mint a lexikon, vagy a szótár. Olyan könyvet akarok olvasóim kezébe adni, amelyet érdeklődéssel olvasson el és ne csak kényszerítse magát az olvasásra, hanem valóban kedvvel is olvasson. Aztán ha elolvasta, akkor maradjon is meg a fejében mindaz, amit tudni jó, hasznos, mert mindenféle más irányú ismeretek közé kerülhet s az ismeretekhez fűződött képzetek helyességét nagy mértékben előmozdítja.

Asztalos Miklós - Cholnoky Jenő - Gunda Béla - Kniezsa István - Kozocsa Sándor - Erdély ​1940
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​sárkányok országából
Az ​intelligens magyar Közönség számára, nem a tudósoknak irtam ezt a könyvet. Kötelességemnek tartom utazásom élményeit, tapasztalataimat és felfedezéseimet olyan alakban közzétenni, hogy azt mindenki megértse. De mi haszna volna ilyen közlésnek, ha abból nem lehetne tanulni? Nem az utazás lefolyására, nem a kalandok, nélkülözések ecsetelésére forditottam a fősulyt, ilyesmit csak ott tárgyaltam, ahol az események valaminek a jellemzésére szolgálhatnak. Tisztán a tudományos eredmények felsorolása azonban száraz dolog lett volna, amit nagyon kevesen olvasnának el. Füszereznem kellett ezeket a dolgokat változatos epizódokkal, mulatságos és érdekes eseményekkel, amilyenekben bőven van része annak, aki derült kedélylyel és jóakaratu humorral kalimpál a sors kerekének küllői között. Egyszerü, szürke kabátban, fekete nyakkendő nélkül beszélek olvasóihoz, a magunk egyszerü nyelvén, mint ahogy jóismerőseim körében szoktam elbeszélni másfél évig tartó utazásom eseményeit. Sokkal igénytelenebb, sokkal egyszerübb ez a munka, hogy helyén valónak találnám itt köszönetet mondani jótevőimnek, akik utazásomat lehetővé tették. Nagyméltóságu dr. Wlassics Gyula v. b. t. t. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur széles látóköre és kegyes jóakarata adta meg ahhoz a lehetőséget, hogy sikerüljön az a terv, amit Princzipálisom és második Atyám, Lóczy Lajos dr. készitett elő, azt hiszem, tisztán az én javamat tartva szem előtt. Nem vagyok elbizakodott, hogy azt higyjem, miszerint a tudományosságnak remélt ezzel használni; ő ismeri legjobban az én gyengeségeimet.

Cholnoky Jenő - Utazásaim, ​élményeim, kalandjaim
Ebben ​a könyvben összefoglalom életem utazásainak tapasztalatait és tudományos eredményeit, olyan leírásban, hogy mindenki megérthesse. De hogy megérthesse, ahhoz szükséges az is, hogy aki a kezébe veszi a könyvet, az el is olvassa. Ezért úgy kellett megírnom, hogy olvasása ne legyen fárasztó. Mint ahogyan az unalmas ízű ételeket jóízűvé és könnyebben emészthetővé tesszük fűszerekkel, úgy kell az értelmes nagyközönség számára írt tudományos műveket is fűszerezni kis kalandokkal, tréfákkal, személyes impressziókkal, stb. Sajnos, kénytelen vagyok minduntalan magamról beszélni, mert hisz az én utazásaimat írom le és saját tudományos eredményeimet foglalom össze közérthető formában. Nem dicsekedés ez, mert semmiféle dicsőséget sem látok abban, hogy valaki a természettudományokat sportszerű szenvedéllyel műveli, ebben van minden öröme s boldog, ha valami szép eredményt ér el. Nem érdem ez, nem szorul jutalmazásra, mert maga a munka és tanulmány az igazi jutalom, ebben van a legnagyobb gyönyörűség. A tudományos munka nem robot, nem gyászszertartás, amelyet fekete ruhában, ünnepélyesen vasalt ábrázattal, nagyképűen kell fitogtatni: bámuljatok, milyen nagy tudós vagyok én! Nem! A tudományos munkát csak az végezheti jó eredménnyel, aki derülten fogja föl az életet, szenvedélyes szeretettel rohan az ismeretlen ellen, minden veszedelmen és nélkülözésen keresztül, bizonyos szent könnyelműséggel. Persze nagyképű, tudós kollégák rosszalló fejcsóválással seppegnek egymásközt, hogy ez tudóshoz nem illik, a tekintélyt aláássa. Az ilyen szűk látókörű irigykedésre és féltékenykedésre soha ügyet sem vetettem, pedig elégszer megszomorítottak ellenségeskedésükkel, mert akadályozták a tudományos munkát.

Cholnoky Jenő - Veszprém
A ​Dunántúl közepén, tehát a legépebben megmaradt magyarság országrészének szivében fekszik ez a kis intelligens város. Lakósainak számához képest nagyon sok az értelmiséghez tartozó emberek száma, valóságos kis művelődésbeli középpont. Nevezetes történelmi multra tekinthet vissza, különösen püspöksége révén mindig nagy jelentősége volt csekély lakossága mellett is. Nagy területű vármegyének székhelye, úgy hogy a püspökségi, káptalani, megyei, városi, törvényszéki stb. tisztviselőinek serege kirívóan városi jelleget adnak ennek a csodálatos kis fészeknek. Hisz az Alföldön csak nagy falu volna, talán nem is igen ismernék a nevét. Vannak az Alföldön nála jóval nagyobb falvak is. Az erdélyi magyar városokkal való összehasonlítás is messze kiemeli Veszprémet a hasonló nagyságú városok közül, annyira, hogy az egész történelmi Magyarországon nagyon kevés olyan várost találunk, amelynek értelmisége, intelligens osztálya olyan nagy számarányú volna, mint Veszprémé.

Cholnoky Jenő - Nagy ​tudósok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - A ​barlangokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cholnoky Jenő - Hazánk ​és népünk egy ezredéven át
A ​magyarság története a kezdetektől. A könyvet 133 fekete-fehér fotó és több szövegközti ábra illusztrálja. A kötet tartalma: Ázsia pusztáin A magyar nép és nemzet kialakulása A magyar medence a történelem előtti időkben A magyar medence a rómaiak idejében A magyar medence a népvándorlások idejében Magyarország a honfoglalás idején Szent István Magyarországa Magyarország az Árpádházbeli királyok korában Magyarország az Anjouházbeli királyok korában Magyarország Mátyás király alatt A török idők következményei Magyarország újjáéledése a török idők után Az Alföld újabbkori fejlődése Budapest helyzete és fejlődése Hazánk népe ma Képmellékletek

Cholnoky Jenő - Az ​Egyenlítőtől a Sarkvidékig
A ​Földön jelenleg kerekszámban legalább is 1820 millió ember él. Száz évvel ezelőtt, 1828-ban, Balbi Adorján geográfus számítása szerint mintegy 847 millió ember volt a Földön, tehát száz esztendő alatt ezer millióval, vagyis egy milliárddal szaporodott az emberek száma! Elképesztő, rettenetes szaporodás! Az az 1820 millió ember pedig egymás mellé állítva, szorosan, elférne a Balaton jegén. A Balaton területe 600 négyszögkilométer, de mivel minden négyszögkilométerben 1000 X 1000 = 1,000.000 négyszögméter van, tehát a Balaton területe 600 millió négyszögméter. Egy négyszögméternyi területen pedig két felnőtt és egy gyermek okvetlenül elfér, tehát éppen 1800 millió embert lehetne egymás mellé zsúfolni. Vannak nagyon kövér emberek és asszonyok, vannak olyanok is, hogy egy négyszögméter területre egy sem férne el egészen, gondoljunk néhány hentesmesterre, de viszont a néptanítókból könnyű volna öt felnőttet is egy négyszögméterre szorítani, különösen a fizetésük arányában. Rettenetes sok embert jelent ez! Ennek mindnek meg kell élnie a Földön! A fenn közölt 1820 millió csak minimum! Némelyek becslése szerint 1898 millió ember van, tehát mire ez a könyv megjelenik, bátran mondhatjuk, hogy 2000 milliónyian vagyunk! A szárazföldek összes területe kereken 150 millió négyszögkilométer, vagyis minden négyszögkilométernyi területre több mint 13 ember jut! Szerencsétlen szám! De a számítás így igazságtalan, mert a szárazföldeknek igen nagy része teljesen lakhatatlan, gondoljunk csak Grönlandra, vagy Tibetre, Szaharára, Arábiára, Gobi-sivatagra stb. Egy négyszögkilométer az 174 katasztrális hold, tehát ha egy négyszögkilométerre 13 ember jut, akkor egy emberre 13.3 hold föld jut az egész szárazföld területéből. Valószínű, hogy az egész szárazföld területének mintegy egynegyed része alkalmatlan a letelepülésre, tehát kerek számban egy emberre a Földön átlag 10 hold használható föld jut.

Cholnoky Jenő - A ​mindig szép Balaton
Cholnoky ​Jenő földrajztudós élete és munkássága szoros szálakkal kötődött a Balatonhoz, gyönyörű környékéhez, s különösen Balatonfüredhez. Gyermek- és ifjúkorának emlékezetes nyarait az arácsi családi villában töltötte. A Tamás-hegyen, a Koloska-völgyben, a Balaton partján végzett megfigyelései döntő szerepet játszottak tudóssá válásában. A kapcsolat életének későbbi szakaszában is maradandónak bizonyult... Vonzalmának, kötődésének számtalan jelét adta; írásaiban és festményein is megörökítette benyomásait. ... Az általa oly szeretett Balatonfüred e válogatás közreadásával is szeretné leróni tiszteletét a sokáig mellőzött kutató személye és munkássága előtt." (Dr. Bóka István polgármester)

Prinz Gyula - Cholnoky Jenő - Bartucz Lajos - Teleki Pál - Magyar ​föld, magyar faj I-IV.
Mielőtt ​olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és megválasztott módszerünkről. Bevezetésünk első tétele annak a területnek kiszabásáról szól, melynek képét nem megrajzoljuk, hanem inkább csak vázolgatjuk. Eddig minden elődünk Magyarország földrajzát írta. Senkinek sem kellett magyarázni, hogy ez az ország milyen határokig terjed, meddig ér. Éles vonalakkal körülszabott, világos, pontos térfogalom állott ezerkilencszáztizenkilencig szemeink előtt. Mindaddig, míg be nem következett ennek a kristályszerűen éles határvonalú országnak második felosztása. Azóta már nem egységes a Kárpátok és az Adria között lakó népességnek és az azokon túl élő emberiségnek képzete az országról.

Cholnoky Jenő - A ​tenger
Eljön ​majd az idõ, amikor a repülõgéprõl vagy a kormányozható léghajóról csodálkozva néz le az utas a hullámzó tenger felszínére: milyen szép, szabályos redõzet, mint a moaré-selyem recéi, milyen szépen surrannak tovább a fehértajtékos, innen a magasból aprónak látszó hullámok. És ezektõl féltek hajdan a hajósok? Ezek a szép, szabályos redõk táncoltatták és himbálták a hajót, hogy minden eresztékében recsegett-ropogott? Szinte hihetetlen! Hisz szépen himbálhatott a hajó egyik hullámról a másik hullámra, nem lehetett ott semmi baj! Tengeri betegség? El sem tudjuk képzelni, hogyan lehet betegséget kapni azért, mert a tenger hullámzik! Azután a repülõgépet is elkapja a vihar. Kénytelen alsóbb rétegekbe szállni s egész közel jut a hullámokhoz. A léghajóról hallani a hullámok zúgását. Innen, 100-200 méter magasságból nem szabályos redõzet többé a hullámzás, hanem gigászi vízhegyek tajtékzó összeomlása, egyik zuhatag a másik után s a habtorlaszba temetkezett vízomladékról elkapja a vihar a víz porát s úgy sistereg, úgy sivít, mintha fájdalmában sóhajtozna... „A tenger félelmetes hatalom, de másrészt a kultúra előmozdítója, az emberi boldogságnak, előrehaladásnak lényeges tényezője. Igaz, vannak népek, amelyek sohasem látták a tengert, nemzedékeken keresztül még a partjára sem jutottak el és mégis megéltek. Sokat félnek tőle, hiszen a vize sós, igatatlan; a mi életünkre nézve nincs szerepe, sőt életünk helyett halálunkat jelenti ‒ mondhatják egyesek, mert olyan elem, amelyben megélni nem tudunk. A felületesen gondolkozók így vélekednek a tengerről. A tenger partján élő népek azonban a tengerben keresik meg élelmük egy részét; a tengeren kereskednek, fuvaroznak, a tengerben tehát gazdasági erőt látnak, szeretettel, de félelemmel is tekintenek rá, mert nemcsak áldásai, hanem tragikus csapásai is vannak. (…) Cholnoky Jenő könyvében mindenütt kidomborodik az emberföldrajz kulturális jellege, a tengernek az ember életére, életmódjára, a megélhetésére, a testi és lelki szükségletek kielégítésére vonatkozó szerepe. Megértjük a hajózó népek hatalmas anyagi és szellemi kultúráját, annak a lehetőségeit és így tisztábban látjuk a dolgozó, kűzködő ember hatalmas nekilendüléseit, csak azért, hogy utódainak minál magasabb, fejlettebb szellemi tőkét hagyjon hátra.” ‒ Horváth Károly, Napkelet (10. évf., 10. sz.), 1932. október 1.

Kollekciók