Ajax-loader

Kis János könyvei a rukkolán


Kis János - szegedi imre - Új ​víruslélektan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farmosi István - Kis János - szegedi imre - Víruslélektan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Haraszti Miklós - Kis János - Kőszeg Ferenc - Nagy Bálint - Petri György - Solt Ottília - Szilágyi Sándor - beszélő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kis János - Futball ​és futsal gyakorlatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kis János - szegedi imre - Vírushatározó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kis János - Az ​összetorlódott idő
20 ​év tanulmányai a rendszerváltásról, az alkotmányozásról, a két alkotmányozó oldal viszonyáról.

Kis János - Macskák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kis János - Vannak-e ​emberi jogaink?
"Helsinki ​után a nemzetközi jog erős hivatkozási alappá vált Magyarországon. Az állam nem mondhatta többé, hogy az emberi jogok az imperialista fellazítás ideológiai eszköztárához tartoznak. Mindenféléket beszélhetett, de ezt nem mondhatta. Mi sem volt természetesebb, mint leszögezni, hogy vannak emberi jogaink. Én azonban, mielőtt a demokratikus ellenzék létrehozásában részt vállaltam volna, a filozófiát választottam hivatásul. Számomra az emberjogi mozgalom nemcsak gyakorlati feladat volt, hanem végiggondolandó világnézeti kérdés is." /Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Előszó az első legális kiadáshoz /

Kis János - Mi ​a liberalizmus?
Kis ​János életműsorozatának 2. kötete a liberalizmusról szóló írásainak java részét tartalmazza.

Kis János - A ​politika mint erkölcsi probléma
A ​Kis János-életműsorozat negyedik kötete a politika és az erkölcs viszonyát vizsgálja a szerzőtől megszokott higgadt, lényeglátó és ma is aktuális elemzésekkel.

Kis János - Az ​abortuszról
Nagyon ​fontos, hogy még mielőtt kezdetét venné a háborúskodás, kimondassék: mindkét oldalon tiszteletet parancsoló, komoly erkölcsi aggályok sorakoztathatók fel. Az anyai önrendelkezés pártján az a meggyőződés, hogy az államnak nem szabad nők életét derékba törnie, és nem szabad kikényszerítenie olyan gyerekek megszületését, akiknek eltartásáról és neveltetéséről képtelen gondoskodni. A magzati élet védelmezőinek oldalán pedig az a meggyőződés, hogy az államnak nem szabad megtagadnia a magzattól – hisz a magzat is emberi lény – a jogi oltalmat. E két erős erkölcsi meggyőződést kellene a demokratikus politikának közös nevezőre hoznia. De hogyan lehetséges közös nevezőre hozni egymástól ennyire távol eső morális hiteket?

Bence György - Kis János - Márkus György - Hogyan ​lehetséges kritikai gazdaságtan?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kis János - A' ​Magyar Páméla
A ​reciti kiadó _ReTextum_ című könyvsorozata szövegeket közöl. A szerkesztőség és a sorozatszerkesztők koncepciója szerint egy adott szöveg kritikai igényű újra- vagy első közlése nem egy elvárt lépést jelent az ideálisnak feltételezett szövegállapot felé, mivel azt gondoljuk, hogy nincs egy ideális szövegállapot. A sorozatban megjelenő szövegek is csupán szövegváltozatok. Szándékaink szerint egy adott pillanat szakmai kritériumai alapján a legjobbak. _A' Magyar Páméla_ irodalomtörténeti értékelése meglehetősen egyöntetű: túlságosan megkésett, az eredeti elbeszéléstechnikai újítást nem megőrző átdolgozás. Ha a forrás Samuel Richardson _Pamelá_ja, e vélemények alighanem helytállóak. Ám ha kiderül, hogy népszerű német folyóirat két-három évvel korábbi számában megjelent elbeszélést követ, akkor újra kell gondolnunk, mit tudunk a 18-19. század fordulója magyar irodalmáról, a _Pamela_ utóéletéről és Kis János szempontjairól. Jelen kiadvány _A' Magyar Páméla_ és forrása párhuzamos kiadásával valamint a bevezető tanulmánnyal erre tesz kísérletet.

Kis János - Az ​állam semlegessége
"Tegyük ​föl, társadalmunkban van egy kisebbségi felekezet, melynek hitelveiről a többség azt tartja, hogy hamisak, szertartásairól, hogy méltatlanok. A semlegesség elve azt kívánja gyakorlójától, hogy ne foglaljon állást. A tolerancia elve megengedi az állásfoglalást, csupán annyit ír elő, hogy a hamisnak, helytelennek tartás nem indokolhat tiltást, beavatkozást, üldöztetést. Semlegesség csakis az államtól várható el – az egyéntől nincs alapunk megkövetelni, hogy zárójelbe tegye meggyőződéseit. A tolerancia viszont mind az államtól, mind polgáraitól elvárható."

Kollekciók