Anderle Ádám könyvei a rukkolán

Anderle Ádám - Távol ​Istentől...
"Van ​egy szólásmondás az észak-amerikai féltekén, amely elsősorban Mexikóban és Közép-Amerikában ismert, és csaknem két évszázados történelmi tapasztalatot összegez. A nép sorsa azért nehéz, mert >>távol van Istentől és közel az Egyesült Államokhoz<<. Könyvünk szereplői is ekként választódtak ki: az egyik oldalon Közép-Amerika népeinek történelmi küzdelmét láthatjuk a közeli és hatalmas szomszéd, az Egyesült Államok támadási, expanziója ellen, a másik oldalon az USA található, a térség másik főszereplője. Dávid és Góliát modern kori történetének tűnhet mindaz, ami a közép-amerikai térségben az elmúlt másfél száz év alatt történt. S be kell vallanunk: szimpátiánk a közép-amerikai Dávidá - nevezzék akár Sandinónak, Farabundo Martínak, Turcios Limának, Carlos Fonsecának azokat, akik megtestesítői e névtelen hősök tízezreit teremtő történelemnek" - írja Anderle Ádám könyvének bevezetőjében.

Anderle Ádám - "Szabadságra ​született Amerikánk..."
"...végtelen ​gazdagságú földrészünk hétrét görnyed a nyomor, a rosszultápláltság, az elmaradottság jármától. Népeink vére az Amazonastól is szélesebb folyamban árad..." - írta Rodney Arismedi uruguayi kommunista arról a Latin-Amerikáról, amely kincseivel, gazdagságával egykor a spanyol világbirodalom hatalmát, fényét, erejét alapozta meg, és amely rengeteg áldozatot követelő évszázados küzdelemben harcolta ki függetlenségét attól az anyaországtól, amely inkább mostohája volt. A latin-amerikai népek XIX. századi szabadságküzdelmeiről és azokról a romantikus, önfeláldozó hősökről szól ez a könyv, akik még úgy hitték, a függetlenség megszünteti mindazokat a keserveket és bajokat, amelyekről Rodney Arismedi írt.

Anderle Ádám - Horváth Gyula - Perón ​- Che Guevara
Ernesto ​Rafael Guevara de la Serna [erˈnesto rafaˈel geˈβaɾa delaˈserna] (Rosario, Argentína, 1928. június 14.[1] – La Higuera, Bolívia, 1967. október 9.), ismertebb nevén Che Guevara, vagy egyszerűen Che orvos, politikus, marxista forradalmár, gerillavezér, kubai miniszter. Bár Argentínában látta meg a napvilágot, Fidel Castro 1959-ben „született” kubai állampolgárnak nyilvánította. A kubai forradalom egyik legendás vezetője, később a kubai Nemzeti Földreform Intézet, majd a Kubai Nemzeti Bank elnöke, 1961-1965 között ipari miniszter volt. Egy kudarcot vallott kongói kísérlet után Bolíviába próbálta meg a kubai forradalmat „exportálni”, de a hatóságok elfogták és kivégezték. wikipedia

Anderle Ádám - Latin-Amerika ​története
A ​szegedi József Attila Egyetem professzora az ősi Amerikától máig húzódó ívben mutatja be Latin-Amerika történetét. A világgazdaság és a világpolitika koordinátái között jeleníti meg e térséget: egymás mellé helyezett országfejezetek helyett egy régió történetét olvashatjuk. A munka a szerző kutatásait és a nemzetközi szakirodalom új felvetéseit foglalja össze.

Anderle Ádám - Kuba ​története
E ​könyv olyan szintézis, amelyben saját kutatási eredményeimet is hasznosítottam, az utolsó 50 évről szóló fejezetek pedig az elmúlt évek alapkutatásainak gyümölcsei. A havannai magyar nagykövetség 1960-1989 közötti iratanyaga mellett a kubai és az emigráns szakirodalom legfrissebb eredményeit is felhasználtam. A kubai forradalom e könyvben megjelenő mérlege - szomorú mérleg, különösen ha a baloldali illúziók felől tekintjük az elmúlt fél évszázadot. A forradalom reményei, ígéretei ma távolabbra kerültek, mint bármikor azelőtt. A forradalmi utópizmus öncélú konzervativizmussá változott. Ennek folyamatát mutatja be ez az első magyar Kuba-történet.

Anderle Ádám - Vihar ​a Sierrában
Ez ​a könyv nem a békepipa és a tomahawk indiánját kívánja bemutatni, akiről Cooper romantikus-izgalmas észak-amerikai történeteiben olvashatunk. Ennél keményebb, fájdalmasabb, ám hősies küzdelmekkel ugyancsak átszőtt indiántörténetről adunk leírást. Dél-Amerikai Csendes-óceán menti körzetében, az ősi Peru területén élő Indián népekről beszélünk. A legdrámaibb fejezetről írunk: az itt lakó indián népek és a spanyol hódítók történeti találkozásáról, összeütközéséről, s e küzdelmek nyomán kialakuló spanyol gyarmati rendszerről.

Anderle Ádám - Spanyol ​királyi dámák
Az ​1492-től 1868-ig, Amerika felfedezésétől az első spanyol forradalomig terjedő 400 esztendőt öleli át a neves történész műve, mely talán a spanyol történelem legizgalmasabb újkori periódusa. Különös nézőpontból szemlélhetjük a spanyol királyi udvar eseményeit: királynői és királynéi életének, sorsának elbeszélésével ismeretlen világ tárul elénk. A királyi udvar csillogó kulisszái mögött ugyanis legtöbbször keserű, szomorú és vérlázító történetek játszódtak: csendes, gyakran a színfalak mögött zajló és legtöbbször titkos küzdelem a szexuális kiszolgáltatottság és az anyai-asszonyi alávetettség ellen, lázadás a protokoll ellen, harc az érzelmek és a szerelem szabadságáért; ám az asszonyi hűség megindító példáival is találkozunk.

Anderle Ádám - Megosztott ​Hispánia
A ​Spanyolországgal kapcsolatos híradások napjainkban is erős helyet foglalnak el a világsajtóban. A spanyol politika szinte minden kérdése, mind a baszk terrorizmus, mind a politikai zavarok gyakorisága a felerősödött "autonomista", regionalista, azaz nemzeti, nemzetiségi mozgalmakkal függ össze. Mi az oka ennek az erős regionalizmusnak, mennyiben lelhetjük fel gyökereit Spanyolország történeti fejlődésében? Erre a kérdésre ad választ Anderle Ádám rendkívül adatgazdag, színesen és érdekese megírt könyve, amely a 8. századtól napjainkig tekinti át a spanyol államfejlődés folyamatát. A mai problémákat történelmi perspektívába helyezi, a vizsgálatukat a távoli múltban, a római hódítás korában kezdi, majd bemutatja a középkori Spanyolország gazdasági fejlődésének sajátosságait. Spanyolország, s ebben hasonlít más nyugat-európai országokhoz, a 16. századig kis államok laza konglomerátuma volt, az viszont már a spanyol fejlődés specifikuma, hogy más nyugat-európai országokkal ellentétben itt nem jött létre egységes piac, nem alakult ki egységes spanyol kultúra, nemzettudat, a politikai presszió több évszázada ellenére sem. A nemzetté válást másutt előmozdító gazdasági fejlődés egymást követő fiaskói is az erős regionalista-etnikai tagoltság tartóssá válása irányában hatottak. Az egyes tartományokat eltérő gazdasági orientáció, eltérő etnikai-nyelvi kompozíció, eltérő ritmusú történeti fejlődés jellemzi - s máig ez az alapja a spanyol regionalizmusnak. A Franco-diktatúra évtizedeit követő szabadabb légkörben és demokratizálási folyamatban a korábban tartósan elfojtott nemzeti, nemzetiségi törekvések kerültek felszínre. A nemzeti érzés reneszánsza a Spanyolországot alkotó népek közötti kapcsolatok új alapokon való felépítésének igényét fejezi ki.

Anderle Ádám - Spanyol ​mozaik
A ​könyv, melyet az Olvasó a kezében tart, a szerzőnek az elmúlt néhány évben, döntően a 2010 után megjelent írásait adja közre. Az ilyen együttes újraközlés érdekes tanulságokkal járhat, mert a kutató-történész munkájának normális esetben nem látható dimenzióit tárja fel. A sokfelé, itthon és külföldön megjelent írások önmagukban csak a konkrét témáról adnak információkat. Így együtt olvasva e tanulmányokat jól körvonalazódnak a kutató érdeklődésének, tudományos kapcsolatainak  a dimenziói. Ha e kötetet összevetjük a szerző korábban megjelent hasonló tanulmányköteteivel, talán a legfontosabb különbség az, hogy a 2000–2010 között összeállított három tanulmánykötet jelenkortörténeti, sok esetben politikatudományi jellegű írásokat gyűjtött össze, tükrözve a szerző akkori érdeklődését. A kötetek írásai a közép-kelet-európai átmenet kérdéseit vetették össze a latin-amerikai folyamatokkal, a legfrissebb történéseken vizsgálva a Wittman Tibor és Kollár Zoltán professzorok által felvetett problémát a két régió félperiférikus helyzetéből fakadó (lehetséges) hasonlóságokról. A „Latin-Amerika múltja – Közép-Európa (Magyarország) jövője” típusú aggodalmakra kerestük a választ. A jelenlegi kötet visszatért a „klasszikus” történeti problémákra és historiográfiai megközelítésben szolgál adalékokkal a magyar hispanista kutatások eredményeiről.

Anderle Ádám - Spanyolország ​története
1992-ben ​Spanyolországon a világ szeme. Sevilla ad otthont a világkiállításnak,Barcelona pedig az olimpiai játékokat rendezi. És éppen félezer éve,1492-ben kelt útra a spanyol zsoldban álló genovai tengerész,Kolumbusz Kristóf...

Anderle Ádám - Nemzettudat ​és kontinentalizmus Latin-Amerikában a XIX. és a XX. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.