Ajax-loader

Zsolt Róbert könyvei a rukkolán


Zsolt Róbert - Sportolók, ​sporterkölcsök
Zsolt ​Róbert "Labdarúgók, sportolók" című könyve az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt. A "Sportolók, sporterkölcsök" ennek a folytatása. A népszerű sportújságíró a magyar sportélet legjellemzőbb, az olvasót legjobban foglalkoztató kérdéseire keresi a választ. Őszintén, hitelesen, ítéletet alkotva fogalmazza meg a feleleteket, nem tér el a magyar sportpolitika álláspontjától, de bírálja mindazt, amit a hibás gyakorlat mutat. Igyekszik képet alkotni arról, vajon milyenek a sportolóink, hogyan gondolkodnak. Pozitív és negatív példákkal tükrözi a mai magyar sportélet valóságát. Ebből a tükörképből nem marad ki a labdarúgás sem...

Zsolt Róbert - Labdarúgók, ​sportolók
"Budapesten ​születtem, 1924-ben. A háború alatt voltam műszaki rajzoló Érsekújvárott, műegyetemi hallgató Budapesten, hamis papírokkal gyógyszerész(!) a felvidéki Komját községben, 1945 telén éjszakánként a Dunán gumicsónakon cigarettát csempésztem Csehszlovákiába, cukrot Budapestre, szekérrel jártam vidékre élelemért, dolgoztam minisztériumi előadóként Pozsonyban, segédmunkásként az észak-csehországi Usti nad Labem vegyigyárban, vagonokat raktam ki budapesti pályaudvarokon; 1947-ben rádióriporter-tanonc lettem, de mire fél év múltán valamit megtanultam a hivatás titkaiból, már az MTI-nél találtam magam. Tudósítottam belpolitikai eseményekről, parlamenti viharokról, aztán a sportosztály vezetője lettem, 1950-ben pedig napilaphoz kerültem. Azóta a napilapmunka az életem. A délutánom és többnyire a fél éjszakám az újságé, - 1957 óta a Magyar Nemzet-é - a délelőttöm az írásé. Írtam könyvet hazánk szépségeiről (kettőt is), egy vaskosat kínai élményeimről, jó néhányat a sportról. krimit az autóversenyzés világából. Kikerült sok ezer kérészéletű cikkem a nyomdából. A rádiótól harminc év alatt tartósan sohasem tudtam elszakadni, csak a hatvanas években vonzott el onnan pár esztendőre a tévériporteri munka. Alapítása, 1967 óta vezetem a német nyelvterületen terjesztett Budapester Rundschau sportrovatát. Boldog ember vagyok, ha milliomos lennék, fizetnék azért, hogy azt végezhessem, ami a jelenlegi munkám, írjak, riporter legyek. Végeztem az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Testnevelési Főiskolán. Hat nyelven próbálgatok érintkezni külhoni emberekkel, de egyet sem beszélek igazán jól. Talán-talán valamennyire a magyart.

Zsolt Róbert - A ​Grand Prix titka
"Bandita ​a volánnál..." "Gyilkossági kísérlet a sebringi Grand Prix-n..." Ilyesfajta szenzációs címekkel jelenik meg a londoni Evening Post című lap egyik kiadása. A cikk szerzője egy fiatal újságíró, aki sorra leleplezi a nagy autóversenyek, a Grand Prix-k titkait és senki nem tudja, honnan szerzi tökéletes információit. Amíg erre a rejtélyre fény derül, az újságíró, George P. Edwards, sok-sok lélegzetelállítóan izgalmas kalandon megy keresztül. Miközben életét kockáztatva tört az újabb és újabb csúcsok felé, kábítószer-csempészekkel veszi fel a harcot, autós banditákat leplez le, és életét átszövi egy nagyon szép, forró szerelem... Ez a sportregény, az országúti autóversenyek révén elvezeti az olvasót Európa különböző városaiba, majd bevonja a Grand Prix-k forró légkörébe. Sok száz lóerős gépszörnyetegek versenyeznek Monzában, Daytonában, Indianapolisban és a többi világhírű pályán, amelyeken az ember és a gép összmunkájából csodálatos rekordok születnek.

Zsolt Róbert - Röplabda ​ABC
Zsolt ​Róbert Budapesten született 1924. július 19-én Czelhoffer (Zsolt) Ferenc és Gross Mária gyermekeként. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n végete 1952–1957 között. 1961-1964 között a Testnevelési Főiskola tanulója volt. Közben 1947–1948 között a Rádió riportere volt. A következő két évben az MTI munkatársa volt. 1949–1950 között a sportosztály vezetője volt. Ezután hat évig a Néphadsereg sportrovatvezetője volt. 1954–1956 között a szerkesztőbizottság tagja volt. 1956-ban a Magyar Honvéd felelős szerkesztője, a lap betiltásakor 2 évre eltiltották vezető beosztásból. 1957–ben a Népsport munkatársa volt, de elbocsátották, így a Magyar Nemzet munkatársa lett. 1961–1990 között a sportrovat vezetője, 1991–1992 között főszerkesztő-helyettese volt. Az MTV és a Rádió külső munkatársa volt. Röplabdázóként 1947–1954 között 12-szeres válogatott, a Csepel játékosaként 1949 bajnok, 1960–1969 között az Újpest Dózsa férfi csapatának edzője volt. 2002. június 23-án hunyt el.

Zsolt Róbert - Kirándulók ​könyve
A ​könyv első része megismerteti az olvasót: hogyan kell már hét közben elkészíteni a vasárnapi túra tervét, hogyan kell öltözködni, mit szükséges és mit érdemes magunkkal vinni. Csak az első túra nehéz, arra kell "elszánni" magát a kezdő természetjárónak. Ha ez jól sikerült, megszereti, megszokja s ezután a legkedvesebb hétvégi program lesz, ha kirándul a család. A második része térképrajzokkal illusztrált túrajavaslatokat ad. Nem drága, külföldi utazásra hívja az olvasót, hanem a fővárosiakat a János-hegyre, a pécsieket a Tettyére, a szegedieket, szolnokiakat a Tisza-partra - fokozatosan hosszabbés nehezebb útvonalakra...

Zsolt Róbert - Puskás ​Öcsi
Esős ​idő volt, a pálya felázva, csupa pocsolya. Mindenki csúszkált, bukdácsolt, a passzok, a lövések a latyakba ragadtak, vagy el-fölcsúsztak, falsul kipenderültek. Egyedül Puskás nem látszott tudomást venni a rossz talajról. Átadásai, szöktetései hajszálpontosak, minden bombája életveszélyes volt. Zelk, a költő és szurkoló a mérkőzés után megkérdezte tőle a presszóban: - Mondja, Öcsikém! Hogyan lehet az, hogy a többiek labdái rendre a tócsába fulladtak, vagy messzire elszállnak, a magáé meg mindig épp a víz színén siklik el? Hogyan csinálja? Mi ennek a technikája? - Úgy kell rúgni, művészkém - kacsintott a csatár -, szóval úgy kell rúgni, vagyis így kell tudni rúgni. Puskás ezen kevesek közé tartozott, akik ezt is tudták.

Zsolt Róbert - Halálos ​dózis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsolt Róbert - Sportpáholy
A ​témám elsősorban a sport világa, hiszen 35 éven át írtam róla különböző lapokban, beszéltem róla rádióban, televízióban. Nem az események és eredmények krónikáját tárom az olvasó elé, hanem a sport belső életét kísérlem meg bemutatni úgy, ahogyan én megismertem. Írok életünk más területeiről is, hiszen fél évtizeden át, éppen a legnehezebb időkben, belpolitikai újságíróként dolgoztam. De magát a sportot sem tárgyalom minden mástól elvonatkoztatva, hiszen léte nem független az őt körülvevő világtól. Nem koronatanúként kívánok kinyilatkoztatásokat tenni: egyszerű szemtanúként számolok be mindarról, amit pályám során jelentősnek, érdekesnek, mit több, izgalmasnak találtam.

Kollekciók