Ajax-loader

Móra Ferenc könyvei a rukkolán


Móra Ferenc - Hannibál ​feltámasztása
"A ​hadifogságos tanár hazajön, ír egy értesítői programértekezést a zámai csatáról, azt fejtegeti benne, hogy mi lett volna a világból, ha Hannibál győzött volna, akadémiai pálmát vár, parlamenti interpellációt kap, a »sémi világeszme propagálásáért«; mivel senki a kerek világon el nem olvasta a tanulmányát, maga az interpelláló sem, öngyilkos akar lenni, de a felesége megsúgja neki az örvendetes titkot, és erre megnyugszik abban a hitben, hogy majd a fia fogja föltámasztani Hannibált, aki a civilizációt képviseli a barbár katonákkal, Rómával szemben. - Ez a meséje Hannibál föltámasztásának" - írta Móra Ferenc Supka Gézának 1924-ben.

Móra Ferenc - Napok, ​holdak, elmult csillagok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Véreim ​/ Parasztjaim
Ebben ​a poszthumusz kötetben Móra Ferencnek néhány előadását, kisebb rajzát és elbeszélését kapjuk, csupa olyat, amely parasztokról szól. Ezek az írások nem túlságosan mélyek és nem is gazdagok, sok bennük a túlhigított apróság, az ismétlés, a hatásos ötletek újból meg újból való kihasználása. De ezek a darabok is, mint Móra kisebb munkái általában, azzal az egészen egyéni férfi-bájjal ékesek, amely Mórának szinte ellenállhatatlan ereje, attól a méztől édesek, amely csöppentve csurran minden Móra-sorból. Ezzel a mézzel keni az író annak a csészének a peremét is, amelyből a szociális vádak ürmét itatja az olvasóval... Az új kötet egyébként megerősít a Móra tisztes történeti szerepéről formált régi véleményünkben: oly korban, midőn az urbánus, progresszív írásforma hitelét vesztette a tradicionálisat és vidékit favorizáló irodalomban, ez az író a maga tradiciósan magyaros formáiban sok mindent közvetített a nemesebb progresszió mondanivalóiból. Ez egyik titka jobbra-balra egyként érezhető sikerének is. Kardos László, Nyugat

Móra Ferenc - Móra ​Ferenc írásaiból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai / Dióbél királyfi és társai
"Addig ​nincs semmi baj, míg az ember jó kedvvel győzi. Olyan aranyhíd az, amely átsegíti a nyomorúság minden szakadéka fölött" - tanítja a nagy mesemondó, Móra Ferenc a szeretet derűjével mond mesét az erdélyi fejedelmek korának hányattatásairól éppúgy, mint a Világos utáni, embert próbáló időkről.

Móra Ferenc - Történelmi ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - A ​kesztyű
A ​mesében a szeretni való állatfigurák:a cinege, a béka, a pocok, a szarvasbogár, és az öreg, rövidlátó hangya találnak otthonra és élnek barátságban egy elhagyott kesztyű öt ujjában.

Móra Ferenc - Egy ​cár, akit várnak / Elkallódott riportok
I. ​Miklós orosz cár szerelmi kalandja, a Feszty-féle körkép füve, I. Ferenc francia király udvari bolondja, Napóleon magyar proklamációja és sok más tarka történet teszi változatossá ezt a kötetet, melynek minden egyes darabja egy-egy gyöngyszeme a legnemesebb magyar prózának, és diadala az őseredeti magyar nyelv szépségének. Játékos humora ellenállhatatlan. Az „Elkalódott riportok” szinte kivétel nélkül történelmi tárgyú karcolatokat tartalmaznak. Majd mindegyik írás egy-egy történelmi személyhez fűződik, és a történeti valóság elemei alkotnak keretet Móra Csillogó humorának bő áradású mesélő kedvének. A történetszemlélet, mely ezekeben az írásokban kifejeződik máig rokonszenves és megbecsülendő: a radikális polgár mindenfajta önkénye ellen lázadó demokratizmusa.

Móra Ferenc - Georgikon ​/ Nádi hegedű
A ​két újabb Móra-kötet párosítása ez alkalommal sem találomra sikerült. Bármennyire nehéz Móra életművén belül műfaji megkülönböztetéseket tenni, bizonyos tartalmi, illetőleg hangulati elemek a két kötetet közel hozzák egymáshoz. Elsősorban az, hogy még Móra mértékével mérve is bensőséges líraiság hatja át az egyes darabokat, olyannyira, hogy különösen a Georgikon lírai önvallomásként hat. Ennek egyes darabjai lazán összefüggő fejezetet alkotnak, és ebben többé-kevésbé hasonlít a Négy apának egy leánya című első regényére. Ehhez képest kevésbé egyöntetű a Nádi hegedű. Az önvallomások itt bujtatottabbak, a témák is különfélék. Az élet és a társadalom nyugtalanító beavatkozását az író egyéni sorsába, családi életébe derűvel oldottan, iróniával megtörten viszi a nyilvánosság elé.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai / Dióbél királyfi
A ​történelem nem kíméli a családokat. Egyszer-egyszer úgy megtréfálja őket, hogy majdnem belepusztulnak. Azt, hogy hogyan lehet szembeszállni történelemmel és sorssal, hogyan lehet emberi tartásunkat, becsületünket megőrizve legyőzni a végzetet, a leggyönyörűbben Móra Ferenc tanítja meg nekünk. Aki Móra regényein nő fel, mindent megtanul, ami fontos a világban: tisztességet, hazaszeretetet, bajtárisasságot, embertársaink iránti szeretetet, részvétet, azt , hogy igenis létezik egy felsőbb igazságszolgáltatás, amiben hinni kell, ha életkedvünket meg akarjuk őrzizni, ha fiainknak át akarjuk örökíteni azt a bölcsességet, hogy az élet szép - még a bajok özönében is. Móra hősei, a törökkori Magyarországon vagy a 48-as szabadságharc bukása után - hol a Senki Földjén, elhagyatva, hol a fejedelem udvarában - felejthetetlen, példaként követhető hősök. Akiknek részük van szerelemben, barátságban, kalandban - a legszebb magyar nyelven elmesélve. 10 éven felüli gyermekeink kezébe nem adhatunk ennél szebbet.

Móra Ferenc - Sétálni ​megy Panka...
Jó ​lenne, ha Móra Ferenc verses meséi a kicsi lakókkal együtt költöznének be a gyerekszobába, hiszen a játékosan perdülő ritmus, a csilingelő rím az értelmet is könnyen megnyitja a szépre és a jóra. A kis cipőre áhítozó cinege, a csókai csóka, a gavallér zsiráf, a didergő király és a virágszemű Panka a kisgyerek első versbéli és szívbéli barátai. S ma már el sem képzelhetők másképpen, mint amilyennek Reich Károly rajzaiból megismertük őket.

Móra Ferenc - Mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Himnusz ​a búzamezőn
Móra ​versei elsősorban egyszerűségükkel ragadják meg az embert. Bár a tárgyuk igen szűk körben mozog: a család, a természet, az elesettek és a szegények világa, mégis, - éppen a személyesség okán - hangulatuk rendkívül megragadja az olvasót, mint valami tömör, de gazdag jelentéstartalmat rejtő titkosírás. Versei közvetlenül és indirekt módon is Istenhez és Istenről szólnak. Közvetlenül, ha megszólítja a Teremtőt; de gyakran választott témája, a természet, mivel isteni eredetű, kimondatlanul is Istenről beszél számára. Mindezek figyelembevételével Móra Ferenc istenes versei, szervesen illenek a Szent István Társulat könyvsorozatába, mely a magyar klasszikus költészet istenes vonulatát mutatja be a nagyközönségnek.

Móra Ferenc - Somogyi ​Károly emlékezete
"Előbeszédül ​Ez a szerény emlékezés, amellyel nem szándékoztam mást, csak Somogyi kanonoknak, a róla nevezett szegedi közkönyvtár alapítójának nemes emlékéről lefújni egy kicsit a meg nem érdemelt feledés porát, kegyeletes szándékomon túlmenően emlékévé vált annak is, hogy a nemzeti kultúra válságának idején is találkoztak szegedi polgárok, akiket megszállott e város legnagyobb mecénásának lelke. A szegedi múzeumbarátoknak 1923. június 2-án tartott összejövetelén, ahol ezt az emlékezést előadtam, Varga Mihály nagykereskedő attól a céltól vezetve, hogy Somogyi Károly emlékezete minél szélesebb körben megújuljon, magára vállalta ez emlékbeszéd kinyomatásának költségeit, felajánlván a könyvecske forgalomba hozatalától várható jövedelmet a könyvtár céljaira. Bartos Lipót könyvkereskedő és nyomdatulajdonos erre azt a kijelentést tette, hogy ingyen kinyomatja a beszédet s a befolyó jövedelmet szintén a könyvtárnak engedi át, amire Varga Mihály 30,000 koronával váltotta meg a maga ajánlatát. Ennek a nemes vetélkedésnek, amelyet a jelenvoltak azzal honoráltak, hogy nyomban 100,000 koronát adtak össze a Somogyi-könyvtár javára, köszönheti 400 példányban való megjelenését ez a kis könyv, amely ilyenformán kegyeletes visszatekintés a múltba, bizonysága a jelen áldozatkészségének és záloga a jövendőnek.

Móra Ferenc - Gárdonyi Géza - Sündisznócska ​lovagol
Mackó ​bácsi alig törölte meg a száját a délebéd után, kifeküdt szundítani a napra egy kicsit. Már éppen lecsukódott a szeme, mikor hallja, hogy két cinegemadár beszélget a feje fölött a bükkfaágon. ....

Móra Ferenc - Mesék ​az állatokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön / Mindenki Jánoskája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek Elek - Móra Ferenc - Gárdonyi Géza - Gaál Mózes - Hadak ​útján
Ismerkedjünk ​meg történelmünk kedvesebb, mesésebb, dicsőbb oldalával! Ki volt Nimród király? Honnan ered a Keveháza név? Hogyan rontotta meg a szász Detre Attila és Buda hun királyok viszonyát? Vagy nem is Ő, hanem a két királyné volt a két férfi összeugrasztója? Mi köze volt Csörsznek Délibábhoz? Ki futamította meg Zalánt? Melyik magyar vitéz vágtatott fel először Tokaj hegyére? Hol halt meg Árpád vezér? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ e könyv oldalain.

Móra Ferenc - Hol ​volt, hol nem volt
A ​színes illusztrációkkal megjelenő kötet kevésbé ismert Móra Ferenc-meséket tartalmaz.

Móra Ferenc - Sündisznócska ​lovagol
Mesekönyvünk ​Móra Ferenc meséinek varázslatos világába nyújt betekintést. A történetekkel megismerhetünk sok kedves állatot, akik különös kalandokban vesznek részt. Olvassátok szeretettel!

Móra Ferenc - A ​jó Isten kenyérsütögetője
Móra ​Ferenc a legnépszerűbb magyar prózaírók egyike, kivált a mindenkori fiatal olvasók táborában. Bensőséges világa, ember- és életszeretete, erkölcsi tisztasága, kedves és természetes elbeszélő hangja avatja életművét olvasásra vezérlő kalauzzá. Válogatásunkban a közkedvelt antológiadarabokon kívül kevésbé ismert, intellektuális és groteszk szemléletű remeklések is helyet kapnak.

Móra Ferenc - Hiszek ​az emberben
Móra ​Ferenc neve elválaszthatatlanul összeforrt a magyar gyermekirodalommal, pedig művei legalább olyan közel állnak a felnőttek világához, mint a gyermekekéhez. Ki állítaná bátorsággal, hogy Saint-Exupéry Kis hercege, Oscar Wilde Önző óriása vagy Dickens Karácsonyi éneke csupán gyerekmese? A szerzőnek a szeretetről szóló legszebb elbeszéléseit gyűjti egybe e kötet, melyben a szereplők mélységes humánummal, romlatlan tisztaságukkal, a maguk életével írják újra az emberszeretet mindenek felettiségét amiben Móra Ferenc rendületlenül hitt.

Móra Ferenc - Mátyás, ​az igazságos
TARTALOM A ​palotai varga A solymári csóka A gyevi törvény A vadkörtés ember Harmatos zöld fűben... Az aranyalma A gyöngyösi tanítómester János remete Kőleves

Móra Ferenc - Tükrös ​Kata / Looking-Glass Kate
Négy ​kis magyar népmesét tartalmaz e gazdagon illusztrált könyv. A mesemondó Móra Ferenc, a grafikus Békés Rozi, az angol fordító pedig Gerard Gorman.

Móra Ferenc - Göröngykeresés ​/ Parasztjaim
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - A ​szalontai kovács
Mesék, ​elbeszélések, regék

Móra Ferenc - A ​gavallér zsiráf
Bálba ​készül a zsiráf, ahol ő akar lenni a legeslegszebb. Az állatkert lakói csúfolódva a tudtára adják, hogy gallér nélkül nem lesz gavallér. A zsiráf szégyenében ezért elmegy a városba, hogy gallért vegyen magának. A divatáru boltban történteket elolvashatjátok e mesekönyvből.

Móra Ferenc - Tápéi ​diplomaták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Szeptemberi ​emlék
Világnézetét ​derűsnek szokás nevezni. Én nem tartom annak. Derűs ez, de borús is egyszerre, az édest vegyíti a keserűvel, a nyájasságot a gúnnyal, a politikai hitet a mindenbe beletörődő közönnyel, az andalgást a teremtettével, a szomorkodást a duhajsággal, a megbékélést a dohogással s egy csipetnyi, rokonszenves lázadással. Ezek a tulajdonságok azonban nem mondanak egymásnak ellent, hanem szervesen, arányosan összeolvadnak a "humor" nedűjében. Csak a humor tud megérteni egyszerre kettőt, csak az képes fölfogni egyszerre a dolgok kicsiségét és nagyságát, az egész élet viszonylagosságát. Úgy beszél, mint a tápéi paraszt, de valójában szenvedélyes könyvbújó, talán az utolsó polihisztor. Kosztolányi Dezső

Móra Ferenc - Utazás ​a föld alatti Magyarországon
Utazás ​a föld alatti Magyarországon: (Attila sírja) A témával kapcsolatos kutatásait Móra Ferenc is összegyűjtötte és leírta az Utazás a föld alatti Magyarországon című könyvében. Móra kiderítette, hogy Ipolyi Arnold, a 19. század utolsó polihisztora volt az, aki 1854-ben megjelent Magyar Mythológia című munkájában írt először arról, hogy Attilát a Tiszába temették volna. A hiedelem gyorsan népszerűvé vált. Arany János és Jókai Mór munkássága révén terjedt el a köztudatban, míg az i-re a pontot Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című művében tette fel. Abban már szerepel a hármas koporsó és a folyóba temettetés mondája. (Patay Gábor) Szülőföld, könyvtár, utazás, ásatás - ezek voltak írói élményeinek forrásvidékei. Ritka az az író, akinél a kultúra, különböző korok és népek évszázadok, évezredek alatt felgyűlt műveltsége ilyen mértékben lenne írásainak nemcsak tárgya és témája, de ihlető forrása is, mint Móránál. A történelemben, a régészetben, a néprajzban, a nyelvészetben, a növénytanban egyaránt otthonosan mozog. (Varga Kálmán)

Móra Ferenc - Válogatott ​mesék
Szereted ​a meséket? És az állatokat? Mit szólnál a kettőhöz együtt? Te hogyan járnál túl egy medve eszén? Kíváncsi vagy miért oktondiak a hatrongyosi kakasok? Ha szeretnél választ kapni a kérdésekre, akkor nyisd ki a szíved, no meg a kötetünket és költöztesd bele Móra Ferenc páratlan értékű, csodaszép meséit! A Válogatott mesék sorozat újabb kötete az író gyerekirodalmi alkotásaiból gyűjt össze egy csokorra valót. A fordulatos állatmesék és egyéb történetek felkeltik az olvasással ismerkedő 6-8 évesek érdeklődését.

Móra Ferenc - A ​világ így megyen
Válogatott ​írások

Kollekciók