Ajax-loader

Móra Ferenc könyvei a rukkolán


Móra Ferenc - Dióbél ​királyfi / Kincskereső kis ködmön
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön / Rab ember fiai
Móra ​ebben a könyvben is, mint majdnem minden ifjúsági művében, saját gyermekkorát idézi. Szép magyar nyelvével, könnyes humorával a Kincskereső kisködmön a magyar gyermekirodalom egyik gyöngyszeme. Egy Gergő nevű kisfiúról szól a mese, akinek apja, az öreg szűcs gyönyörű kisködmönt varr, de a ködmön csak akkor kényelmes, ha viselője emberül viselkedik. Ha rosszat tesz, azonnal szorítani kezd. És ez a mesebeli kiskabát bearanyozza a szegény falusi gyerek életét, és álomvilágba, de a valóság álomvilágába viszi az olvasót, bemutatva a szegénységgel küszködő derék apát, a csendes, jóságos anyát és a körülöttük élő embereket. Apafi Mihály két kis apródja, Szitáry Tamás és Szitáry Ádám vándorútra indul. Ártatlanul bebörtönzött apjukat akarják kiszabadítani. Velük tart hűséges, öreg szolgájuk, Pipitér, s elviszi őket a bujdosók közé a lápvidékre. Sok érdekes kalandot élnek át az úszó szigeten, velük tartanak a környék árván maradt, rongyos gyerekei, de velük van a fejedelem elveszettnek hitt fia, a kis Apafi Mihály herceg is. Neki, meg a hűséges Pipitér ügyességének köszönhető, hogy kiderül a két Szitáry gyerek apjának ártatlansága, s így a kis család boldogsága újra teljes.

Móra Ferenc - Csalavári ​Csalavér újabb kalandjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Convert
elérhető
10

Móra Ferenc - Aranykoporsó
A ​nagy katonacsászár Diocletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Az utolsó keresztényüldözések és a római birodalom dekandeciájának korában vagyunk: tanúi leszünk régi és új harcának, a rabszolgatartó erkölcs és a keresztényi humanizmus összeütközésének. A nagy körkép központi alakja egy fiatal pár, az ő finom eszközökkel elmesélt szerelmi történetük alkotja a mű cselekményének fő vonalát, de körülöttük ott lüktet az egész óriási birodalom élete. A császári palotától a társadalom perifériáján tengődő nincstelenek viskójáig mindenhová betekinthetünk - vezetőnk egy nagy író, aki egyben az ókor tudósa is. A kötet végén valóságos kis lexikon segíti elő a történelmi mitológiai és filológiai utalásokban gazdag mű megértését.

Móra Ferenc - Göröngykeresés ​/ Parasztjaim
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Napok, ​holdak, elmúlt csillagok / A fele sem tudomány
"Móra ​Ferenc két nappal a már fél éve biztos halála előtt még felült az ágyban, odahúzta maga elé a papírt és a tollat, körülbelül akkora erőfeszítéssel, amekkorával sziklát hengergetnek dantei figurák a barlang szájából - felemelte a szivart, tűnődve nézett ki az ablakon, s aztán... elkapta a hintát... írni kezdte a szavakat, hogy vasárnapra ott álljon a kolumnás cikk, a produkció, ahogy az elkényeztetett közönség megszokta tőle... Utolsó cikkét csakúgy megírta, mint a többit: a bölcs, mosolygós magyar úr anekdotázó szemléletében vitázott a kor legnehezebb (s legnehézkesebb) gondolkodjával, Spenglerrel; néhány mondatban készen volt a tárgyi bírálat s a felhozható ellenérvek, kétszáz esztendő hátterében - utána egy dupla paradoxon, optimizmusról és pesszimizmusról, előbbi győzelmét hirdetve, s végre a talpraesett ötlet - bocsánat, hölgyeim és uraim, de nem biztosíthatom önöket, hogy a legközelebbi vasárnap ugyanitt találkozunk: lehet, hogy közbejött halálom megakadályoz a pontos megjelenésben." Karinthy Frigyes

Covers_113784
elérhető
0

Móra Ferenc - Georgikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - A ​kis kuruc
Történetek ​gyűjteménye, amelyben érdekesebbnél érdekesebb eseményekről olvashatunk. Ezekből néhány a tanórákon is elhangzik, de aki szeretné bővíteni tudását, annak kellemes időtöltésül ajánljuk.

Móra Ferenc - Beszélgetés ​a ferde toronnyal / Túl a palánkon
"Ha ​az ember azt akarja, hogy ne legyen láza, akkor ne hőmérőzze magát. Ez politikai axiómá­nak látszik, pedig csak az én privát életregulám, amely nagyszerűen szuperált is, míg meg nem bukott. Ez ugyan a politikákkal is így szokott lenni, meg az axiómákkal is. Három esztendeig meg tudtam magam őrizni a hőmérőtől, és addig soha nem volt lázam, csak melegem. Most a negyedik esztendőben rám szabadult a doktor, nekem fogta a hőmérőt, és mérgesen nézett hol arra, hol énrám: - Látod, micsoda ember vagy te! Csak hozzád értetem a hőmérőt, máris harminchét-kettőt mutat. - Akkor ne azt mondd, micsoda ember, hanem azt, hogy micsoda hőmérő." (részlet)

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Móra Ferenc - Csicseri ​történet
Aranyszívű ​szegény gyermekekről és öregekről, aranyhajú Vilmácskáról és sétára induló Pankáról, habókos Fityókról és bolondos csicseriekről mesél a bűvös hangú író, s történeteivel könnyedén fakaszt mosolyt, könnyet és kacagást. Világában csak futó árnyék a rossz, a szív jósága átfénylik a szegénység rongyain is - jó az ember, vallja olyan hittel, ahogy csak a gyermek vallja, aki mindenben a szépet és a jót keresi, és ezért meg is leli. Gyermekirodalmunk nagy klasszikusának kisgyermektárgyú elbeszéléseit és meséit gyűjtöttük egybe sorozatunk második kötetében, Reich Károly ihletetten keltette életre a Móra megálmodta alakokat.

Móra Ferenc - A ​vadember és családja / Nádihegedű
Apró ​gyerekként, nyolchónapos korában vonult be a magyar irodalomba a "vadember", Móra Ferenc elsőszülött unokája, s a korabeli olvasók 1927 és 1933 között, a Magyar Hírlap-ban megjelent novellasorozatot olvasva, tanúi lehettek a kisgyerek növekedésének, megismerhették játékait és csínyjeit, kacagtató, bájos és megható lényét, s természetesen vele együtt a Móra családot is, a szülőket és nagyszülőket, amint izgalommal s gyakran rémülettel figyelik - és elszenvedik - ifjabb Ferenc hőstetteit. A kedves, szórakoztató és mulatságos családi életképek mögött felsejlik a külvilág is: a korabeli Szeged hétköznapjai s a közélet Móra számára ekkoriban egyre nyomasztóbbá váló jelenségei, a gazdasági válság és következményei. A Nádihegedű karcolatai is - melyek legtöbbe a Világ című lapban jelent meg 1923 és 1925 között - elsősorban a családi élet jelenetit örökítik meg, de a házasélet, a gyereknevelés gondjai és örömei mellett e lírai hangvételű írásokban szomorú és megható képet rajzol nyomorgó gyerekekről, a társadalom számkivetettjeiről, lázadozik az iskolai oktatás és nevelés hibái ellen, szatirikus hangon bírálja a civilizáció embertelenségeit.

Móra Ferenc - Négy ​apának egy leánya / Véreim
Móra ​Ferencnek ez a kedves, bájoshangú regénye négy különböző korú, felfogású és életkedvű emberről szól. A négy apa: a regényírás mesterségével bajlódó író-régész, a hol bolondos, hol mogorva falusi orvos,a hírnévre áhitozó jegyző és a pap. Az egy leány: a falusi postáskisasszony, akiért a "négy apa" verseng. Mellettük felsorakoznak a falu figurái: az árva, pajkos harangozófiú, a szép férfiszíveket hódító menyecske.

Móra Ferenc - A ​kéményseprő zsiráfok
Móra ​Ferenc meséinek olvasása kicsiknek és nagyoknak egyaránt kedvelt időtöltést jelent. Ebben a kötetben megismerkedhetünk a hatrongyosi kakasokkal - akik rájöttek, hogy a nap nélkülük is felkel -, a segítséget nyújtó kéményseprő zsiráfokkal, és a versenyfutó csigákkal.

Móra Ferenc - Móra ​Ferenc levelesládája
A ​válogatott levelek 1902-től, Móra írói pályájának kezdetétől 1934-ig, haláláig terjedő időszak összegyűjtött leveleit tartalmazza. Legbensőbb nézetei, tervei, elfojtott indulatai kavarognak e levelekben. A háború és az ellenforradalmi rendszer erős hangfogót tett Mórára is. Igazi véleményét műveiben gyakran még burkoltan, képletesen sem tudta megírni. De leveleiben, - rejtve az ellenforradalmi rendszer kopói elől, - a hasonló nézetű barátok előtt őszintén feltárul. Gondolatainak szabad áradásában azonban nemcsak az író Móra egyénisége bontakozik ki, hanem az emberré is, aki él, szeret, szenved és akinek az élet sodrában ezer és ezer napi üggyel, bajjal és bánattal kell vívódnia. Ezek az intim vallomások sem érdektelenek. És nemcsak irodalomtörténeti jelentőségük van, hanem olvasmányosak is: emberek, portrék, események elevenednek meg bennük, itt-ott műhelytitkokkal és érdekes történetekkel tarkítva felkeltik az olvasók érdeklődését s az irodalomtörténészek figyelmét. Madácsy László, Móra kiváló ismerője gyűjtötte össze ezeket a leveleket és értékes előszóval, jegyzetanyaggal, segíti jobb megértésüket.

Móra Ferenc - Titulász ​bankója
Móra ​Ferenc történelmi elbeszélései mese formájában idézik fel a történelmet. Az a gyerekolvasó, aki az író színes fantáziával szőtt meséinek ismeretével indul, fogékonyabb, érdeklődőbb lesz a valóságos történelem megismerésére. Az a gyerek, aki Móra tolla nyomán olvassa először a honfoglalás mondáit, a Mátyás király alakjához fűződő meséket, a török hódoltság korában játszódó históriákat, történelmünk nagy alakjainak, Hunyadinak, Rákóczinak, a szabadságharc hőseinek történeteit, sohasem felejti azokat el. Reich Károly művészi, színes rajzai teszik még vonzóbbá a kötetet.

Móra Ferenc - Tápéi ​furfangosok I-II.
Móra ​Ferenc, a mikszáthi hagyomány egyik jeles és népszerű folytatója, a húszas-harmincas évek haladó irodalmának jellegzetes alakja, akinek elbeszélő művészetéről kíván e kötet képet adni, magába foglalva az 1956-ban mejelent A világ így megyen válogatásunk legjavát, a Móra Ferenc Könyvkiadó kiadásában megjelent történelmi anekdotáit – amellett közöl olyan írásokat is, amelyek eddig csak folyóiratokban, napilapokban láttak napvilágot. Az írások egy része önélatrajzi jellegű. Gyerekkorának, ifjúkorának világát, emlékeit mondják el. Sírás, nevetés – Illyés Gyula szavaival; „a szegények rejtő, halk szeretete” – s a mindenütt jelenlevő, sorsokat, érzelmeket eltaposó "vaspata" uralkodik ezekben a történetekben. Gyöngéd pasztellszínekben mutatja meg az alföldi tájat, hogy annál megrendítőbben, kiáltóbban és vádolóbban komoruljon elő a Földhözragadt Jánosok, Zuginék, Hajnal Matyikák portréja, sorsa. Más írásai, a hivatali bürokráciát leleplező, a közoktatást bíráló írásai, valamint történelmi anekdotái meglepő, jóízűen buggyanó vidám történetek sorozata azon a "nagyon színes és mégis végtelenül természetes, egyszerű magyar nyelven, amit csak a szögedi ember tud" (Móricz Zsigmond). Szinte minden írásában jelen van a sajátos magyar humor. Móricz megállapítása szerint „Mikszáth felfedezte, Tömörkény tökéletesre csiszolta, és Móra Ferenc élt vele, mint az aranypénzzel”.

Móra Ferenc - Mindenki ​Jánoskája
A ​szegény nép szeretete és a jóság dicsérete csendül ki Jánoska történetéből. A falu koldusának nevelt unokája nemcsak az olvasó szívét hódítja meg, hanem a zárkózott, mindig szomorú földesúrét is, aki elvesztett unokáját gyászolja. Mire kiderül, hogy Jánoska nem más, mint a földesúr elvesztett unokája, a nagyúr már régen sajátjaként szereti a kedves kisfiút. A kötet többi elbeszélése is gyerektörténetet elevenít meg, néhány közülük Móra Ferenc gyermekkorának emlékeit idézi.

Móra Ferenc - Szegedi ​tulipános láda
Köszönöm ​Szegednek, hogy engem fiául fogadott - mondotta Móra Ferenc őt ünneplő barátainak. Nos, a hála sok változatát kimutatta Szeged iránt. Köszönetének foglalata ez a kötet is: Szeged múltjára, társadalmára, kiemelkedő alakjaira, művelődési intézményeire vonatkozó cikkeinek gyűjteménye. Móra Ferenc pályája során Szegedről írni sohasem szűnt meg - valósággal ontotta a Szeged legelemibb érdekeit szolgáló cikkeket. E kötetének írásai elsősorban helytörténeti érdekűek. De nincs olyan téma, amiről Móra Ferenc ne tudott volna írni. Egyéniségének fénye, varázsa átvilágítja az egykori eseményeket, és ebben a fényben közelebbinek látjuk az öregek arcát, alakjukat, viselkedésüket, a történeti hősöket leszállítja talpazatukról: élő egyéniségük erejét érezzük. Az író gazdag, színes képzelete az a híd, mely visszavezet a "régi Szeged" letűnt világába.

Móra Ferenc - Úri ​kalap
"Világnézetét ​derűsnek szokás nevezni. Én nem tartom annak. Derűs ez, de borús is egyszerre, az édest vegyíti a keserűvel, a nyájasságot a gúnnyal, a politikai hitet a mindenbe beletörődő közönnyel, az andalgást a teremtettével, a szomorkodást a duhajsággal s egy csipetnyi rokonszenves lázadással. Ezek a tulajdonságok azonban nem mondanak ellent, hanem szervesen, arányosan összeolvadnak a "humor" nedűjében. Csak a humor tud megérteni egyszerre kettőt, csak az képes fölfogni egyszerre a dolgok kicsiségét és nagyságát, az egész élet viszonylagosságát. Úgy beszél, mint a tápéi paraszt, de valójában szenvedélyes könyvbújó, talán az utolsó polihisztor." Kosztolányi Dezső

Móra Ferenc - Négy ​apának egy leánya
Móra ​Ferencnek ez a kedves, bájoshangú regénye négy különböző korú, felfogású és életkedvű emberről szól. A négy apa: a regényírás mesterségével bajlódó író-régész, a hol bolondos, hol mogorva falusi orvos, a hírnévre áhítozó jegyző és a pap. Az egy leány: a falusi postáskisasszony, akiért a "négy apa" verseng. Mellettük felsorakoznak a falu figurái: az árva, pajkos harangozófiú, a szép férfiszíveket hódító menyecske.

Móra Ferenc - Hannibál ​föltámasztása / Ezek az évek (1914-1933)
,,A ​hadifogságos tanár hazajön, ír egy értesítői programértekezést a zámai csatáról, azt fejtegeti benne, hogy mi lett volna a világból, ha Hannibál győzött volna, akadémiai pálmát vár, parlamenti interpellációt kap a "sémi világeszme propagálásáért" ;mivel senki a világon el nem olvasta a tanulmányát, maga az interpelláló sem, öngyilkos akar lenni, de a felesége megsúgja neki az örvendetes titkot, és erre megnyugszik abban a hitben, hogy majd a fia fogja föltámasztani Hannibált, aki a civilizációt képviseli a barbár katonákkal, Rómával szemben.-Ez a meséje Hannibál föltámasztásának- írta Móra Ferenc Supka Gézának 1924-ben. " A Szegedi Napló megszűnése után, főként a szabadkőművesek Budapesten megjelenő napilapjába, a Világba dolgozik. 1911-ben ő maga is a szabadkőművesek sorába lépett. Nevét már eddig is ismerték, de valójában most, a húszas években kapcsolódik be a fővárosi napilapon keresztül az élő irodalom vérkeringésébe. Írásait most ismerik meg szélesebb körökben. A Világ megszűnése után a Magyar Hírlap lett a Fóruma." - olvasható publicisztikai tevékenységének színteréről A magyar irodalom története hatodik kötetében. Az Ezek az évek Móra Ferenc 1914 és 1933 között írt vezércikkeinek válogatott gyűjteménye.

Móra Ferenc - Mondák ​és mesék
Móra ​Ferenc az ifjúsági irodalom klasszikusa e monda- és mesefüzérben a magyar történelem jeles eseményeinek és szereplőinek szájról szájra szálló történeteit foglalta össze és írta meg a gyerekek számára. Az eredetmondák ( mint pl. a Rege a csodaszarvasról vagy a Hadak útja), a híres Mátyás király anekdoták, a kuruckor hőseinek legendás cselekedetei csakúgy sorra kerülnek ebben a gyűjteményben, mint az egyszerű, furfangos emberek kalandos, csattanós történetei. Így olvashatunk e könyvben Attiláról, az Isten kardjáról, Árpádról, a honalapítóról, Nagyétkű Kórogyiról, Nagy Lajos király kuktájáról, a tömlöcbe vetett Zsigmond királyról, Mátyás király tudós iródeákjáról, vagy a szalontai kovácsról, és a vadkörtés emberről, a becsei molnárokról, igazmondó Csür Istókról és Kuckó királyról. Móra Ferenc 60 mondáját és meséjét kitűnő mesélőkészség, világos, magyaros stílus jellemzi. Írásaiban a kalandos meseszövés a társadalmi igazságtalanságok és visszásságok bírálatával párosul, meséiben pedig gyermekkori élményei is visszatükröződnek.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai / Mindenki Jánoskája
A ​Rab ember fiai című történelmi kalandregény az utolsó erdélyi fejedelem, a törökökkel szövetkező Apafi Mihály idejében játszódik. A két főhős, Apafi két apródja, Szitáry Tamás és Ádám, apjukat a váradi Hajdar basához kísérik a fejedelem ajándékával. Az ajándék egy sólyom, amely rendben meg is érkezik, de a szárnya alá kötözött 200 arany nyomtalanul eltűnik. Az öreg Szitáryt ezért - ártatlanul - börtönbe vetik. A fogságból édesapjukat kiszabadítani kívánó fiúk történetét mondja el az izgalmas regény. A romantikus cselekmény jól érzékelteti a kuruc kor előtti évtizedek magyar világát, az árva csavargók sorsát, életkörülményeit. Lírai és fantáziadús meseszövése, érzelmekben és kiváló jellemvonásokban gazdag szereplői teszik minden idők egyik legnépszerűbb ifjúsági regényévé.Hogy a ciráki és a nyiráki bíróné mi mindent álmodott virradóra, és hogy miféle bonyodalom kerekedik, hogy mi újság a falu becsületével, az kiderül Móra Ferenc Mindenki Jánoskája című kisregényéből, amit a Kötelezők Értékkel sorozaton belül megjelent kötet ugyancsak tartalmaz.

Móra Ferenc - Nekopogi ​kovács
"Sok ​nagy úrnak a nevét elnyelte az idő, aki a Mátyás király udvarában pusztította a kenyeret, de a János remetéét nem nyelte el. Pedig az bizony nem sokat koptatta a budai vár aranyos küszöbét. Kint remetéskedett a budai hegyek közt, azok közül a legmagasabbat máig is őróla nevezik János-hegynek. Afféle mezítlábas remete volt az a János, mégis fél ország tele volt a hírével. Azt tartották róla, hogy ésszel van tele a feje búbjától a lába ujjáig. Még maga Hollós Mátyás is szívesen beszédbe ereszkedett vele, ha a barlangja körül vadászgatott, pedig ő nem igen szokott észért a szomszédba menni." (részlet)

Móra Ferenc - Sokféle ​/ Egy cár, akit várnak
A ​Sokféle és az Egy cár, akit várnak c. kötetet maga Móra rendezte sajtó alá. Az elsőt 1928-ban, a másodikat pedig 1931-ben. Anyagát a napilapokban 1923-1931-ig megjelent írásaiból válogatta össze.. Legnagyobbrészt ebből az időből való ezeknek a daraboknak az első fogalmazása; viszonylag kevés olyan található köztük, melynek korábbi változata is volt...

Móra Ferenc - Dióbél ​királyfi
Mikor ​Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi a dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kisfiú, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett.

Móra Ferenc - Mártonka ​levele
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Móra Ferenc - Papp Dániel - Tömörkény István - A ​földhözragadt János
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Móra Ferenc - A ​körtemuzsika
A _körtemuzsika_ ​című gyűjteményes kötet Móra Ferenc rövidebb elbeszéléseiből, meséiből foglal magába bőséges válogatást a gyűjteményes kötet. Többségükben saját gyermekkorára emlékezik a nagy író, s elénk idézi azt a minden szépre-jóra figyelő, tudásra vágyó kisfiút, aki valaha maga volt. Érzékeny, finom és mélyen megindító írások, melyekből az emberség, a tisztesség, az igazságosság erkölcsi példája világlik ki, a magyar gyerekirodalom gyöngyszemei. Minden felnőtt emlékszik rájuk, minden gyerek előbb-utóbb megismeri őket. A klasszikus gyerekkönyv Reich Károly eredeti illusztrációival jelenik meg.

Móra Ferenc - Az ​ember feje nem füge
Móra-sorozatunk ​utolsó kötetének anyaga változatos, ismét bebizonyosodott, hogy Móra Ferenc mennyire sokoldalú író, s bármiről ír, egyformán élvezetes olvasmány, legyen az régészeti feltárás, derűs betyárhistória, iskolai emlék, történelmi visszapillantás. A novellákat át- meg átszövi az anekdota, amelyet az író olyan nagyszerűen ad elő, hogy még az ismerős adomákat is szinte újjávarázsolja. A kötet minden írása igazi olvasmányélmény. Reich Károly nagyszerű rajzai elevenítik meg Móra hőseit.

Kollekciók