Ajax-loader

Móra Ferenc könyvei a rukkolán


Móra Ferenc - Nevenincsen innen, Nekeresden túl
Nevenincsen innen, Nekeresden túl... Ugyan hol másutt játszódhatnának Móra Ferenc meséi, kisnovellái? Mese és valóság határán, ahol a szerzőn kívül csakis a kisgyerek érzi otthon magát. Királyos meséket és történelmi regéket válogattunk össze ezúttal Móra gazdag írói terméséből - óvodásoknak és kisiskolásoknak. Huszonnégy történetet a magyar múlt valóságos és képzelettel festett hőseiről, a honalapító Árpádról és az igazságos Mátyásról, csalafinta udvari bolondokról és rászedhető török basákról, dicsőséges fejedelmekről és szeretni való szegény emberekről.

Móra Ferenc - Könnyes ​könyv
Nagy ​ifjúsági írónk 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, akinek hatására 1905-től Az Én Újságom című gyermeklapba írt, melyben 1922-ig több mint ezer írása jelent meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták, a magyar irodalom klasszikusává tették, ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy ilyen munkásság mellett 1920-ban megjelentette az első, felnőtteknek szánt verses kötetét, a Könnyes Könyvet is.

Móra Ferenc - Négy ​apának egy leánya
Móra ​Ferencnek ez a kedves, bájoshangú regénye négy különböző korú, felfogású és életkedvű emberről szól. A négy apa: a regényírás mesterségével bajlódó író-régész, a hol bolondos, hol mogorva falusi orvos, a hírnévre áhítozó jegyző és a pap. Az egy leány: a falusi postáskisasszony, akiért a "négy apa" verseng. Mellettük felsorakoznak a falu figurái: az árva, pajkos harangozófiú, a szép férfiszíveket hódító menyecske.

Móra Ferenc - Négy ​apának egy leánya / Véreim
Móra ​Ferencnek ez a kedves, bájoshangú regénye négy különböző korú, felfogású és életkedvű emberről szól. A négy apa: a regényírás mesterségével bajlódó író-régész, a hol bolondos, hol mogorva falusi orvos,a hírnévre áhitozó jegyző és a pap. Az egy leány: a falusi postáskisasszony, akiért a "négy apa" verseng. Mellettük felsorakoznak a falu figurái: az árva, pajkos harangozófiú, a szép férfiszíveket hódító menyecske.

Móra Ferenc - A ​kéményseprő zsiráfok
Móra ​Ferenc meséinek olvasása kicsiknek és nagyoknak egyaránt kedvelt időtöltést jelent. Ebben a kötetben megismerkedhetünk a hatrongyosi kakasokkal - akik rájöttek, hogy a nap nélkülük is felkel -, a segítséget nyújtó kéményseprő zsiráfokkal, és a versenyfutó csigákkal.

Móra Ferenc - Titulász ​bankója
Móra ​Ferenc történelmi elbeszélései mese formájában idézik fel a történelmet. Az a gyerekolvasó, aki az író színes fantáziával szőtt meséinek ismeretével indul, fogékonyabb, érdeklődőbb lesz a valóságos történelem megismerésére. Az a gyerek, aki Móra tolla nyomán olvassa először a honfoglalás mondáit, a Mátyás király alakjához fűződő meséket, a török hódoltság korában játszódó históriákat, történelmünk nagy alakjainak, Hunyadinak, Rákóczinak, a szabadságharc hőseinek történeteit, sohasem felejti azokat el. Reich Károly művészi, színes rajzai teszik még vonzóbbá a kötetet.

Móra Ferenc - Az ​ember feje nem füge
Móra-sorozatunk ​utolsó kötetének anyaga változatos, ismét bebizonyosodott, hogy Móra Ferenc mennyire sokoldalú író, s bármiről ír, egyformán élvezetes olvasmány, legyen az régészeti feltárás, derűs betyárhistória, iskolai emlék, történelmi visszapillantás. A novellákat át- meg átszövi az anekdota, amelyet az író olyan nagyszerűen ad elő, hogy még az ismerős adomákat is szinte újjávarázsolja. A kötet minden írása igazi olvasmányélmény. Reich Károly nagyszerű rajzai elevenítik meg Móra hőseit.

Móra Ferenc - Az ​aranyszőrű bárány / A betlehemi csillag
Az ​aranyszőrű bárány közismert történet Mátyás király és a hűséges juhász között. A második történet a Paradicsomból kiűzetett Ádám és Éva kínszenvedései, amelyek Jézus születésével szűnnek meg. Hasonmás kiadás az 1903-ban a Szegedi Napló által kiadott könyv alapján.

Móra Ferenc - Négy ​apának egy leánya / Hannibál föltámasztása
Móra ​összegyűjtött műveinek sorozatában együtt jelenik meg a húszas évek elején írt két kisregény. Mindkettő érdekes, színes alkotás. A Négy apának egy lánya kedves történet ásatásokról, falusi „középosztályról”, szemrevaló postáskisasszonyról – és írói munkáról. – A Hannibál föltámasztása a bajtársi egyesületek, titkos szövetségek ellenforradalmi Magyarországának kegyetlen szatírája, melyben a polgári-humanista Móra keserű humorral támad neki a „keresztény-nemzeti” rezsimnek… Új kiadása a radikális Móra emlékének szolgáltat elégtételt.

Móra Ferenc - Úri ​kalap
"Világnézetét ​derűsnek szokás nevezni. Én nem tartom annak. Derűs ez, de borús is egyszerre, az édest vegyíti a keserűvel, a nyájasságot a gúnnyal, a politikai hitet a mindenbe beletörődő közönnyel, az andalgást a teremtettével, a szomorkodást a duhajsággal s egy csipetnyi rokonszenves lázadással. Ezek a tulajdonságok azonban nem mondanak ellent, hanem szervesen, arányosan összeolvadnak a "humor" nedűjében. Csak a humor tud megérteni egyszerre kettőt, csak az képes fölfogni egyszerre a dolgok kicsiségét és nagyságát, az egész élet viszonylagosságát. Úgy beszél, mint a tápéi paraszt, de valójában szenvedélyes könyvbújó, talán az utolsó polihisztor." Kosztolányi Dezső

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai / Mindenki Jánoskája
A ​Rab ember fiai című történelmi kalandregény az utolsó erdélyi fejedelem, a törökökkel szövetkező Apafi Mihály idejében játszódik. A két főhős, Apafi két apródja, Szitáry Tamás és Ádám, apjukat a váradi Hajdar basához kísérik a fejedelem ajándékával. Az ajándék egy sólyom, amely rendben meg is érkezik, de a szárnya alá kötözött 200 arany nyomtalanul eltűnik. Az öreg Szitáryt ezért - ártatlanul - börtönbe vetik. A fogságból édesapjukat kiszabadítani kívánó fiúk történetét mondja el az izgalmas regény. A romantikus cselekmény jól érzékelteti a kuruc kor előtti évtizedek magyar világát, az árva csavargók sorsát, életkörülményeit. Lírai és fantáziadús meseszövése, érzelmekben és kiváló jellemvonásokban gazdag szereplői teszik minden idők egyik legnépszerűbb ifjúsági regényévé.Hogy a ciráki és a nyiráki bíróné mi mindent álmodott virradóra, és hogy miféle bonyodalom kerekedik, hogy mi újság a falu becsületével, az kiderül Móra Ferenc Mindenki Jánoskája című kisregényéből, amit a Kötelezők Értékkel sorozaton belül megjelent kötet ugyancsak tartalmaz.

Móra Ferenc - Hannibál ​feltámasztása
"Feleségemnek ​archimandrita vagy mi a mándruc volt a nagybátyja, akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy azzal verték agyon a bolsik, isten nyugtassa szegényt" - írta Móra Ferenc 1924-ben a Hannibál feltámasztása című regénye kéziratában. A mondat második fele A Magyar Nemzetben - ahol a kisregény 1949 végén először jelent meg - meglehetősen átalakult: "...akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy elég volt hordani neki." De nem csak ezt a mondatott cenzúrázták. Az egész regényt durván meghamisították. Ceruzás zárójelbe került minden - s így ki is maradt -, ami a rezsimnek kínos volt (első sorban a Szovjetunióban uralkodó állapotokra tett ironikus megjegyzések), s bekerült jó néhány nem Mórától származó mondat, ami a proletárdiktatúrát s annak eszméjét igyekezett jó színben feltüntetni. Ez eredeti kézirat megszámlálhatatlan helyen tér el a nyomtatásban megjelenttől, amely aztán alapja lett a további kötet-megjelenésnek. Van, ahol a cenzor még ahhoz is vette magának a bátorságot, hogy saját ízlése szerint stilizálja Mórát. A hiteles szövegből egyértelműen kitűnik, hogy Móra Ferenc elutasít mindenféle diktatúrát és terrort, s az irónia halálos fegyverével le is számolt velük, legyen a színük akár vörös, akár fehér.A kézirat sorsa maga is igazi kelet-európai regény. 1924-ben Feleky Géza, a Világ főszerkesztője tíz évre "elvesztette" a Horthy-rendszert kipellengérező, vitriolos stílusú művet. Aztán Roóz Rezsőhöz került, akit üldözőbe vettek a nyilasok. Majd megjelent a megcsonkított-átalakított szöveg a Magyar Nemzetbe, s az eredeti "kutyanyelvek" ismét fél évszázadot illegalitásban töltöttek egy barna borítékban. 80 esztendőt várt szegény Hannibál, hogy megálmodója születésének 125. évfordulóján feltámadhasson, hogy végre csonkítatlanul megjelenhessen.

Móra Ferenc - Móra ​Ferenc levelesládája
A ​válogatott levelek 1902-től, Móra írói pályájának kezdetétől 1934-ig, haláláig terjedő időszak összegyűjtött leveleit tartalmazza. Legbensőbb nézetei, tervei, elfojtott indulatai kavarognak e levelekben. A háború és az ellenforradalmi rendszer erős hangfogót tett Mórára is. Igazi véleményét műveiben gyakran még burkoltan, képletesen sem tudta megírni. De leveleiben, - rejtve az ellenforradalmi rendszer kopói elől, - a hasonló nézetű barátok előtt őszintén feltárul. Gondolatainak szabad áradásában azonban nemcsak az író Móra egyénisége bontakozik ki, hanem az emberré is, aki él, szeret, szenved és akinek az élet sodrában ezer és ezer napi üggyel, bajjal és bánattal kell vívódnia. Ezek az intim vallomások sem érdektelenek. És nemcsak irodalomtörténeti jelentőségük van, hanem olvasmányosak is: emberek, portrék, események elevenednek meg bennük, itt-ott műhelytitkokkal és érdekes történetekkel tarkítva felkeltik az olvasók érdeklődését s az irodalomtörténészek figyelmét. Madácsy László, Móra kiváló ismerője gyűjtötte össze ezeket a leveleket és értékes előszóval, jegyzetanyaggal, segíti jobb megértésüket.

Móra Ferenc - Beszélgetés ​a ferde toronnyal / Túl a palánkon
"Ha ​az ember azt akarja, hogy ne legyen láza, akkor ne hőmérőzze magát. Ez politikai axiómá­nak látszik, pedig csak az én privát életregulám, amely nagyszerűen szuperált is, míg meg nem bukott. Ez ugyan a politikákkal is így szokott lenni, meg az axiómákkal is. Három esztendeig meg tudtam magam őrizni a hőmérőtől, és addig soha nem volt lázam, csak melegem. Most a negyedik esztendőben rám szabadult a doktor, nekem fogta a hőmérőt, és mérgesen nézett hol arra, hol énrám: - Látod, micsoda ember vagy te! Csak hozzád értetem a hőmérőt, máris harminchét-kettőt mutat. - Akkor ne azt mondd, micsoda ember, hanem azt, hogy micsoda hőmérő." (részlet)

Móra Ferenc - Csalavári ​Csalavér újabb kalandjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Móra Ferenc - Történelmi ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Mártonka ​levele
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Móra Ferenc - Papp Dániel - Tömörkény István - A ​földhözragadt János
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Mindenki ​Jánoskája
A ​szegény nép szeretete és a jóság dicsérete csendül ki Jánoska történetéből. A falu koldusának nevelt unokája nemcsak az olvasó szívét hódítja meg, hanem a zárkózott, mindig szomorú földesúrét is, aki elvesztett unokáját gyászolja. Mire kiderül, hogy Jánoska nem más, mint a földesúr elvesztett unokája, a nagyúr már régen sajátjaként szereti a kedves kisfiút. A kötet többi elbeszélése is gyerektörténetet elevenít meg, néhány közülük Móra Ferenc gyermekkorának emlékeit idézi.

Móra Ferenc - Napok, ​holdak, elmúlt csillagok / A fele sem tudomány
"Móra ​Ferenc két nappal a már fél éve biztos halála előtt még felült az ágyban, odahúzta maga elé a papírt és a tollat, körülbelül akkora erőfeszítéssel, amekkorával sziklát hengergetnek dantei figurák a barlang szájából - felemelte a szivart, tűnődve nézett ki az ablakon, s aztán... elkapta a hintát... írni kezdte a szavakat, hogy vasárnapra ott álljon a kolumnás cikk, a produkció, ahogy az elkényeztetett közönség megszokta tőle... Utolsó cikkét csakúgy megírta, mint a többit: a bölcs, mosolygós magyar úr anekdotázó szemléletében vitázott a kor legnehezebb (s legnehézkesebb) gondolkodjával, Spenglerrel; néhány mondatban készen volt a tárgyi bírálat s a felhozható ellenérvek, kétszáz esztendő hátterében - utána egy dupla paradoxon, optimizmusról és pesszimizmusról, előbbi győzelmét hirdetve, s végre a talpraesett ötlet - bocsánat, hölgyeim és uraim, de nem biztosíthatom önöket, hogy a legközelebbi vasárnap ugyanitt találkozunk: lehet, hogy közbejött halálom megakadályoz a pontos megjelenésben." Karinthy Frigyes

Móra Ferenc - Dióbél ​királyfi / Kincskereső kis ködmön
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Dióbél ​királyfi
Mikor ​Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi a dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kisfiú, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett.

Móra Ferenc - Csicseri ​történet
Aranyszívű ​szegény gyermekekről és öregekről, aranyhajú Vilmácskáról és sétára induló Pankáról, habókos Fityókról és bolondos csicseriekről mesél a bűvös hangú író, s történeteivel könnyedén fakaszt mosolyt, könnyet és kacagást. Világában csak futó árnyék a rossz, a szív jósága átfénylik a szegénység rongyain is - jó az ember, vallja olyan hittel, ahogy csak a gyermek vallja, aki mindenben a szépet és a jót keresi, és ezért meg is leli. Gyermekirodalmunk nagy klasszikusának kisgyermektárgyú elbeszéléseit és meséit gyűjtöttük egybe sorozatunk második kötetében, Reich Károly ihletetten keltette életre a Móra megálmodta alakokat.

Móra Ferenc - Nekopogi ​kovács
"Sok ​nagy úrnak a nevét elnyelte az idő, aki a Mátyás király udvarában pusztította a kenyeret, de a János remetéét nem nyelte el. Pedig az bizony nem sokat koptatta a budai vár aranyos küszöbét. Kint remetéskedett a budai hegyek közt, azok közül a legmagasabbat máig is őróla nevezik János-hegynek. Afféle mezítlábas remete volt az a János, mégis fél ország tele volt a hírével. Azt tartották róla, hogy ésszel van tele a feje búbjától a lába ujjáig. Még maga Hollós Mátyás is szívesen beszédbe ereszkedett vele, ha a barlangja körül vadászgatott, pedig ő nem igen szokott észért a szomszédba menni." (részlet)

Móra Ferenc - A ​kis kuruc
Történetek ​gyűjteménye, amelyben érdekesebbnél érdekesebb eseményekről olvashatunk. Ezekből néhány a tanórákon is elhangzik, de aki szeretné bővíteni tudását, annak kellemes időtöltésül ajánljuk.

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön / A magyar paraszt / Ének a búzamezőkről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_327558
elérhető
11

Móra Ferenc - Aranykoporsó
Móra ​Ferenc történelmi regénye a 3.század végén, a római birodalom hanyatlása idején játszódik. Diocletianus császár az antik világ feltámasztásával próbálja megteremteni a birodalom belső rendjét, de törekvései során minduntalan szembe kerül az egyre erősödő kereszténységgel. Így a kezdeti toleranciát felválltja benne a gyűlölet, s nemsokára kitör az utolsó, egyben legvéresebb keresztényüldözés. Az öregedő császár eközben szolgaként nevelteti fiát, aki egy jóslat szerint csak akkor lehet utódja ha kilétét nagykorúságáig titokban tudják tartani. Quintipor azonban reménytelen szerelemre gyullad a társcsászár egyik leánya, Titanilla iránt, majd megismerve a kereszténységet, Krisztus követőjévé válik. Vajon mi lesz a sorsuk, és mi lesz a birodalom sorsa? El kell temetni a teljes antik kultúrát is a császár aranykoporsójába? A pogány és a keresztény Róma küzdelme, s a fiatalok lassan bontakozó szerelme izgalmas, ugyanakkor költőien szép történetté formálódik a könyv lapjain, amelyet sokan Móra legjobb regényének tartanak.

Móra Ferenc - A ​nagyhatalmú sündisznócska
Ebben ​a mesekönyvben kedves, pajkos állattörténeteket olvashatunk a nagy klasszikus, Móra Ferenc meséiből. Találkozhatunk a bátor sünivel és barátaival, Micókával - a cicával, aki szeret focizni - és a kis csibékkel, akik mindig veszekednek, a vidám mackóval - a kerek erdő közepéből - és még sok-sok kedves állattal, miközben érdekesebbnél érdekesebb kalandokat élnek át.

Móra Ferenc - A ​körtemuzsika
A _körtemuzsika_ ​című gyűjteményes kötet Móra Ferenc rövidebb elbeszéléseiből, meséiből foglal magába bőséges válogatást a gyűjteményes kötet. Többségükben saját gyermekkorára emlékezik a nagy író, s elénk idézi azt a minden szépre-jóra figyelő, tudásra vágyó kisfiút, aki valaha maga volt. Érzékeny, finom és mélyen megindító írások, melyekből az emberség, a tisztesség, az igazságosság erkölcsi példája világlik ki, a magyar gyerekirodalom gyöngyszemei. Minden felnőtt emlékszik rájuk, minden gyerek előbb-utóbb megismeri őket. A klasszikus gyerekkönyv Reich Károly eredeti illusztrációival jelenik meg.

Móra Ferenc - Tápéi ​furfangosok I-II.
Móra ​Ferenc, a mikszáthi hagyomány egyik jeles és népszerű folytatója, a húszas-harmincas évek haladó irodalmának jellegzetes alakja, akinek elbeszélő művészetéről kíván e kötet képet adni, magába foglalva az 1956-ban mejelent A világ így megyen válogatásunk legjavát, a Móra Ferenc Könyvkiadó kiadásában megjelent történelmi anekdotáit – amellett közöl olyan írásokat is, amelyek eddig csak folyóiratokban, napilapokban láttak napvilágot. Az írások egy része önélatrajzi jellegű. Gyerekkorának, ifjúkorának világát, emlékeit mondják el. Sírás, nevetés – Illyés Gyula szavaival; „a szegények rejtő, halk szeretete” – s a mindenütt jelenlevő, sorsokat, érzelmeket eltaposó "vaspata" uralkodik ezekben a történetekben. Gyöngéd pasztellszínekben mutatja meg az alföldi tájat, hogy annál megrendítőbben, kiáltóbban és vádolóbban komoruljon elő a Földhözragadt Jánosok, Zuginék, Hajnal Matyikák portréja, sorsa. Más írásai, a hivatali bürokráciát leleplező, a közoktatást bíráló írásai, valamint történelmi anekdotái meglepő, jóízűen buggyanó vidám történetek sorozata azon a "nagyon színes és mégis végtelenül természetes, egyszerű magyar nyelven, amit csak a szögedi ember tud" (Móricz Zsigmond). Szinte minden írásában jelen van a sajátos magyar humor. Móricz megállapítása szerint „Mikszáth felfedezte, Tömörkény tökéletesre csiszolta, és Móra Ferenc élt vele, mint az aranypénzzel”.

Móra Ferenc - Sétálni ​megy Panka...
Jó ​lenne, ha Móra Ferenc verses meséi a kicsi lakókkal együtt költöznének be a gyerekszobába, hiszen a játékosan perdülő ritmus, a csilingelő rím az értelmet is könnyen megnyitja a szépre és a jóra. A kis cipőre áhítozó cinege, a csókai csóka, a gavallér zsiráf, a didergő király és a virágszemű Panka a kisgyerek első versbéli és szívbéli barátai. S ma már el sem képzelhetők másképpen, mint amilyennek Reich Károly rajzaiból megismertük őket.