Ajax-loader

Kő András könyvei a rukkolán


Covers_138679
elérhető
0

Kő András - Papp ​Laci
"Kiválasztott ​volt. Mélyről jött gyermek, aki elhozta nekünk az aranyhegyet. Magától értetődően akár egy kör. Egyszeri és megismételhetetlen. Száz évben egyszer születik egy ilyen sportoló. Úgy érkezett, mint a hullámverés. Láttuk őt magasra csapódni a sziklafalon, féltve, szeretve és csodálva benne mindazt, ami mi is lehettünk volna, és már soha többé nem lehetünk. Élete példázat...ragyogás, amelynek napja és napjárása ismeretlen."

Kő András - Schmitt Pál - Vendégségben sorozat
A Vendégségben sorozat (Verebes István, Alföldi Róbert, Kocsis Zoltán) színes képekkel illusztrált új kötete bemutatja Schmitt Pált a sportolót, sportdiplomatát, politikust, férjet, családapát.

Kő András - Schmitt ​Pál
"Képtelenségeket ​álmodom. Szürrealista badarságokat. Meg néha álmodom a szüleimről. Vissza-visszajön egy-két vívómeccs. Más dimenzióban az életem. Bevallom: engem is szórakoztat. De annyira rosszat nem álmodom, hogy meggyötört lennék reggel tőle. sokféle dolgot megélek, de nem mesélem el senkinek. Korábban évtizedekig volt egy visszatérő álmom, hogy olyan magasra tudok ugrani, amilyen magasra csak akarok. El is kápráztattam vele a nézőimet. Lazán felugrottam hat-nyolc méterre, sőt egy kis ideig fenn is maradtam. Megérintettem a plafont, és úgy maradtam. Lenéztem az emberekre, aztán visszajöttem. Olyannyira, hogy már azt gondoltam, ez nem is álom, hanem a valóság. Aztán ez az ugrabugra egyszer és mindenkorra megszűnt." "Van egy választott csillagom negyven éve, amit gyakorta nézegetek. Hét csillagból áll a Göncöl szekere - mondja a dal, s ahol a rúdja megtörik, a kettős csillag mellett található egy nagyon kicsi csillag is. Szabad szemmel alig látható. De én tudom, hogy ott van, ha nem is látom mindig. És bárhol járok a világban, mindenütt megtalálom. Akár a feje tetején áll a Göncölszekér, akár a látóhatár szélén. Akár látszólag messze van, akár közel. Nem sugall a csillag semmiféle üzenetet, nem olyan ez, mint a szerelmesek csillaga Petőfi Sándor versében, de mégis az enyém. Sokáig senki sem tudott róla, aztán elmondtam a gyerekeknek, most meg tudod te is, és tudni fogják az olvasók is, ha úgy akarod. Közhírré tétetik..., hogy van egy kapaszkodóm az égbe is."

Kő András - A ​cenki István-nap
Névnapot ​és kastélyavatót tartott gróf Széchenyi István 1840. augusztus 20-án Kiscenken, és az eseményre hetven vendéget hívott meg. Egy reményt keltő országgyűlés után felbuzdulva érkezett Cenkre a reformkori politikai elit színe-java. A "legnagyobb magyar" naplója szűkszavú, a levéltári dokumentumok sem kényeztetik el a lelkes kutakodót - a "köz-randevúról" mindössze három, kézzel írott lista maradt az utókorra: kik vettek részt az ebéden és hol laktak, milyen borokat és pezsgőket ittak, valamint milyen "aprólékos költségek" terhelték a háziakat. Ebből a kevésből rekonstruálja a szerző, mi történhetett e nevezetes napon. Hogyan érkeztek meg a vendégek Kiscenkre, milyen ajándékokat vittek, miről beszélgettek stb. illetve mi lehetett az ebéd étrendje. A könyv izgalmas szellemi kaland egy olyan esztendőről, amikor Széchenyi István sikerei csúcsán állt, és a kor politikusait áthatott a hazaszeretet.

Kő András - Melbourne ​1956
Melbourne ​1956 - a körül lezajlott eseményeket Magyarországon, évtizedeken keresztül, némaság övezte. Persze eredményeken és a megismerhető tényeken túl. De hogy a versenyek hátterében valójában mi is történt, arról hallgatott a hazai média. A külföldi meg úgy tálalta, ahogy jónak látta. 1956-nak - nyugodtan mondhatjuk - fehér foltja maradt a melbourne-i út, sok egyéb közjátékkal együtt. A könyvben az olimpiai eseményeket olyan hírek és információk egészítik ki, amelyek az olimpia alatti - a forradalom leverése utáni - hazai hétköznapokról adnak képet. Talán segít megmutatni azt a légkört, ami sportolóinkat 1956-ban körülvette. Melbourne szomorú olimpia volt, de hősies, felemelő és szívbemarkoló.

Kő András - 13+1
Ültünk ​a fedettben, edzésre vártunk. Reggel volt, kókadozott a csapat. Gyarmati Dezső' állt a korlátnál és beszélt hozzánk. Abban az időben a vízi jártasságihoz kétszáz métert kellett leúszni, és az úszómester állította ki az igazolást. Jött egy mókus, odament Dezsőhöz, és arról érdeklődött, hol találja az úszómestert. Kárpáti Gyuri éppen jött, Dezső rámutatott: Ihol, ni!" mondta. A pasas Gyuri előtt termett, és előadta: Az az ember és Dezsőre mutatott azt mondta, hogy maga az úszómester, ezt és ezt kellene igazolnia." Gyuri észrevette, hogy a csapat tagjai kuncogva figyelik, mindjárt vette a lapot, gondolta, nekünk is kedveskedik valamivel. Először tíz kört futtatott a manusszal, aminek semmi köze nem volt az igazoláshoz, háromszor húsz fekvőtámaszt, majd guggolást kellett csinálnia, és nyolcszáz métert úsznia. Amikor már fuldoklott, közölte a szerencsétlennel, hogy nem ő az úszómester... (Kemény Dénes)

Kő András - Nagy J. Lambert - A ​hazáért éltek, haltak!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kő András - Bozsik
Rakétákat ​küldtél a kapu elé, s ott lett belőlük piros, zöld,kék, lila és sárga. Húsz perc táncóra - angoloknak, angol kupagyőztesnek, tűzijáték a közönségnek. "Állítólag én és Szovják..." - mondtad, utólag. Megint csak "állítólag"... Más már világgá harsogta volna az évek alatt: "Én!..." - Népünnepély. - Te elvegyültél. Te mindig elvegyültél. Te nem voltál cégér. Öcsi volt a cégér. Brüsszelben Puskás, Szovják, Bozsik színes rakétái mértani vonalakat húztak a fényben, tánckarikák forogtak a füstben, s a tömeg énekelt. - Népünnepély...

Kő András - Tábori ​és a többiek
„- ​Egy dokumentumfilm kapcsán gondoltam arra, hogy Tábori László pályafutása, élete, a köré épült történetek érdekesek lehetnek a ma emberének „- mondta a bemutatón Kő András. „- A könyv megírásában olyan különös segítségem is volt, hogy kaliforniai otthonában több héten keresztül , napi 24 órában együtt lehettem Tábori Lászlóval. Így hagyományos beszélgetésen túli benyomásokat és információkat is kaphattam életéről, személyiségéről." „- Amikor először láttam a könyvet, különös meghatott érzés fogott el „- mondta Tábori László."- Örülök, hogy mind azt, ami benne van, végig élhettem. A könyv fejezetei és a 150 fotó életem jelentős állomásai. Arra a kérdésre, hogy elégedett vagyok-e sorsommal, azt tudom válaszolni: igen, elégedett vagyok." forrás: www.masz.hu

Kő András - Török Péter - A ​magyar futball anekdotakincse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kő András - Szemétből ​mentett dicsőségünk
Ennek ​a könyvnek a története úgy kezdődik, hogy valaki, véletlenül üzletet szimatol egy halom szemétre hajított papírban. Áldassék a neve! Mert nélküle eltűnt volna - végleg eltűnt volna, talán! - a magyar sporttörténet egy izgalmas darabja. A világi dicsőség, tudjuk, mulandó. De hogy ilyen könnyed törvényszerűséggel, azt talán legborúlátóbb pillanatainkban sem gondolnánk. Egy ember hamarabb érkezett oda a kukához, mint a szemeteskocsi, és ennek köszönhető az utóbbi évek egyik legérdekesebb, legizgalmasabb sportkönyve. Ez a dokumentumkötet nem csak a magyar sport egy jelentős fejezetét dokumentálja, hanem az úgynevezett "ötvenes évek" magyar társadalmát is. Mint kézikönyv lesz jelen azok sorában, amelyek ennek a nehéz korszaknak hétköznapjait mutatják be. Keserű, mulatságos és - szívszorító olvasmány azoknak, akik átélték; és bizarrul érdekes, akiknek történelem. Mindezt páratlanul érdekes dokumentumok hitelesítik. Aztán a fotók! Önmagában véve is: valóságos kincsesbánya. Soha nem látott és meg nem jelent anyag, amely hihetetlen érzelmi többletet kölcsönöz a leírt szavaknak.

Kő András - Nagy J. Lambert - Tököl, ​1956
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kő András - Pengevilág
Bár ​Magyarországon tömegsportnak igazán nem nevezhetjük a vívást, hagyománya nagy múltra tekint vissza hazánkban. Kinek ne csengene ismerősen Kausz dr., Kárpáti Rudolf, Kamuti Jenő, Szabó Bence, Jánosi Zsuzsa, vagy Stefanek Gertrúd neve. "Ami a szobrásznak a véső, a festőnek az ecset, a zeneművésznek a hangszer, az a vívónak a kard." vallotta Porteleky László, Magyarország legelső kardbajnoka. A Magyar Vívószövetség megalapításának kilencvenedik évfordulójára megjelentetett kiadványával köszönti a vívósportot, annak kiváló bajnokait, "nagy tudású sikerkovácsait": az edzőket és az elkövetkező vívónemzedéket. A fekete-fehér fotókkal bőségesen ellátott kötet évről-évre kíséri végig a vívás magyarországi történetét 1821-től 2003-ig. A kiadás külön érdekessége, hogy a korabeli sajtóból idézett hírekkel, beszámolókkal "illusztálja" a könyvet. A kiadvány a legeredményesebb versenyzők névsorával zárul, mely felsorolást a szerző a sportolók által elért eredményeik alapján kategorizálva, azon belül kronológiai sorrendben állította össze.

Kő András - Kardélen, ​kardhegyen
Részlet ​a műből: "Kovács Tamás: - Az első nagy csalódás akkor ért, amikor az 1964-es tokiói olimpia előtt meghívtak Tatára, edzőpartnernek. Egészen más világ fogadott, mint amihez korábban hozzászoktam. Mintha nem is vívók közé kerültem volna, úgy éreztem magam. Lehet, hogy egy kicsit el voltam kényeztetve attól a légkörtől, ami a Vasasban uralkodott - nálunk ugyanis nem volt különbség az "öregek" Delneky, Keményvári, Kardos, Demeter Dodó bácsi, aztán a fiatalok, Meszéna, Kovács Attila és jómagam között -, de aki a Pasaréten valamire már vitte, ez még nem jogosította fel arra, hogy magasan hordja az orrát. Nálunk nem volt divatban az edzés utáni hazarohangálás; kialakult egy igazi, barátságon és megértésen alapuló társasági élet. Tata hozta az első csalódást. Ott találkoztam azokkal a Vasason kívüli, kimagaslóan jó vívókkal, akik akkor a "krémet" jelentették."

Kő András - Nagy J. Lambert - Levelek ​Rákosihoz
"Bolondot ​csinált az emberekből, belőlem is, noha személy szerint sohasem kedveltem Rákosit. Gyors eszű, kellemes beszélgetőtárs volt, lenyűgöiző gyorsasággal ragadott meg egy-egy gyakorlati kérdést. Ám ezek olyan gondolkodásbeli képességek voltak, melyekkel a kelet-európai üzletemberek körében gyakran lehet találkozni. Ha mindez egy ország jö vőjét formáld ambíciókkal társul, az meglehetősen visszataszító." Ignotus Pál jellemezte így a kommunista párt első emberét, akihez 1948 és 1956 között százával érkeztek a legkülönbözőbb levelek. Egyesek lakást kértek, mások ajándékot küldtek, útlevélért folyamodtak, üdülni vágytak. A vallásosak keresztelőre invitálták az ateista Rákosit. Sokan családtagjaik letartóztatása, a kitelepítés miatt aggódtak, az Államvédelmi Hatóság retorzióival szemben levélben kérték Rákosi segítségét. Akadtak tudósok és művészek, akik alkotói problémáik megoldását várták a vele való személyes találkozástól. Ismert és ismeretlen emberek, de a sorsuk közös. Az a végtelenül kiszolgáltatott, példátlanul megalázó és abszurd helyzet, amely arra késztette a levelek szerzőit, hogy éppen sérelmeik, tragédiáik egyik legfőbb okozóját, magát Rákosi Mátyást tekintsék utolsó reményüknek.

Kő András - Nagy J. Lambert - Kossuth ​tér 1956
A ​szerzőket kezdettől fogva - előítélet nélkül, felülnézetből - csak az vezérelte, hogy kiderítsék, feltárják, valójában mi is zajlott le 1956. október 25-én abban a néhány órában, amely a tragédiához vezetett. Negyvenöt évvel a parlamenti vérfürdő után - tiszteletben tartva a szemtanúk visszaemlékezéseit -, a tizenkét évi kutatás összegzése a megtörtént eseménysort tartalmazza. Így esett? - kérdezheti az olvasó. A szerzők meggyőződése szerint: igen. Nem azt mondják, hogy a szovjetek lőttek, hanem arra az eredményre jutottak, hogy csak ők okozták a vérfürdőt. Nem azt mondják, hogy a Földművelésügyi Minisztériumból vagy más épületekből nem lőhettek, hanem arra az eredményre jutottak, hogy az FM-ből lehetetlen lett volna azoknak az embereknek a halálát okozni, akiknek a többsége a 2-es villamos vonalán, a metróépítkezés dombján, vagy a Parlament I-es és VII-es kapuja közötti területen szenvedett végzetes, vagy életre szóló sebesülést. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a "véres csütörtök" sokkal összetettebb láncszeme 1956-nak, mint hogy csak arra hegyezzük ki a kérdést: ki lőtt, kire és miért?

Kő András - Drótszamár
Kerékpározás ​előnyei, hatásai: 1. Az ember reflexműködését tréningben és használható állapotban tartja (egyensúlyozás, térlátás, mozgáskoordináció stb.). Köztudott, hogy különösen az idősebb emberek állandó reflexproblémákkal küzdenek. 2. Serkenti a légzést és a vérkeringést. Ideges szívzavarok esetén elég csak felülni a szobakerékpárra, és máris gyógyhatást érünk el. De még sérült szívizomzat, például infarktus, hipertónia következtében is gyógyító tényező a beteg rehabilitációjában a rendszeres kerékpárgyakorlat. (Szívbetegek csak az orvos tudtával és annak javaslatára kerékpározhatnak!) Meddig terhelhetők a keringés szervei? Egy új, kipróbált amerikai módszer segítségével könnyen választ kaphatunk erre. Induljunk ki egy tapasztalati számból, amely a mi esetünkben: 220. Ebből vonjuk le az életkorunk számát, például 50-et és adjunk hozzá 10-et. Az eredmény: 180. Az ötvenéves ember tehát addig terhelhető, amíg pulzusszáma fel nem megy 180-ra. (A pulzust 10 másodpercig mérjük, majd szorozzuk be hattal, s így megkapjuk a percenkénti szívfrekvenciát.) A gyakorlat napjában háromszor, ötször ismételhető 30 és 70 éves kor között. 3. A kerékpározás statikailag kíméli a lábat. Az ortopédiai betegségek esetén (például gyulladásos lúdtalp stb.) kitűnő "járógép". A láb, vér- és nyirokkeringését is javítja. Ez megszívlelendő, hiszen az érszűkületek leggyakrabban az alsó végtagban jelentkeznek. A már kialakult érszűkületek kisegítő értornája a biciklizés. A visszértágulásokban szenvedők is gyakran mondják az orvosoknak, hogy a fájdalmakat és a pangás tüneteit hatásosan csökkenti a kétkerekű. Az ízületek kilazításának és rendszeres mozgatásának a reumatikus megbetegedések megelőzésében van nagy szerepe. 5. A kerékpározás a szervezet energiaháztartásának szabályozására is szolgál. 6. Mint fizikai teljesítmény, a vércukor rendellenességek enyhébb eseteiben javítja az anyagcserezavart. 7. Bizonyos fokig az ember teljesítőképessége, izomtónus jobb állapotban van a kerékpározás után. A biciklizés gerinctorna. 8. A gát- és medenceizomzat ritmikus tornája szintén előnyös a kiválasztószervek funkciózavarainál. 9. Törés, enyhébb agyvérzés után vagy bizonyos egyensúlyi zavarok észlelésekor a gyógyulás jele, ha a beteg már tud biciklizni.A kétkerekű hátán jobb lesz a kedve, nő az önbizalma. 10. A kerékpározás a szorongás ellen is kitűnő sport.

Kő András - A ​Grosics
"Amikor ​az ember elkezd múlt időben beszélni, s csak emlékei vannak, az már szörnyű dolog. És arra kell koncentrálnia, nehogy hülyeségeket mondjon. Megvallom, ha visszafelé gondolkodom, és beszélek, sokszor azt érzem, hogy na, már megint dicsekszem. Miért kellett ezt vagy azt mondanom? De van egy másik oldala is a dolognak: már újfent panaszkodsz? És hát a kettő között nincs egyensúly. Mert egyfelől azt hiszed, hogy minduntalan szépítek, másfelől pedig úgy tetszik, nem tudok kikeveredni a sirámokból. Többször hangoztattam, én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy megengedhessem magamnak: azt mondjam, ami igaz." Grosics Gyula

Kollekciók