Ajax-loader

Ránki György könyvei a rukkolán


Ránki György - A ​második világháború története
Néhány ​rövidebb, népszerű munkától eltekintve Ránki György könyve volt az első összefoglaló feldolgozás, melyet magyar szerző írt a második világháború történetéről. Nagy erénye munkájának, hogy a hadtörténet mellett a diplomácia, a társadalom és a gazdaság szempontjából is vizsgálja az eseményeket. Több térkép és egy részletes kronológia teszi teljessé a művet. KIADÁS ÉVE 1973 (1. kiad.) 1976 (2. kiad.) 1982 (3. kiad.)

Ránki György - A ​Harmadik Birodalom árnyékában
"Vajon ​megkerülhető-e a kérdés, hogy a kis államoknak milyen lehetőségük van a függetlenségre, milyen eszközzel rendelkeznek önállóságuk biztosítására, van-e érdemleges esélyük a helytállásra a modern világgazdaság sűrű összefüggéseket teremtő rendszerében?" "Ha az 1880-as években újból és újból felbukkan Közép-Európa bizonyos összetartozásának gondolata, azt nem tekinthetjük csupán nyughatatlan intellektuelek útkeresésének. A tények a nagyhatalmi erőviszonyok minden változásán, a kis országok nacionalizmusának korlátoltságának tendenciáját bizonyítják. Hogy ez az összetartozás mennyiben egyeztethető össze a modern fejlődés két fő irányzatával, egyfelől avval, hogy biztosíttassanak a szabad nemzeti fejlődés gazdasági, poltikai, kulturális feltételei, az önkormányzat, másfelől érvényesüljön a kor alapvető gazdaság és civilizációs irányzata, az integráció, az még jó ideg a jövő titka marad."

Ránki György - Mozgásterek, ​kényszerpályák
Ránki ​professzor tanulmányai jól reprezentálják történettudományunk legújabb kérdésfelvetéseit és eredményeit. A szerző tudós-magatartása egészen más jellegű, mint amit a történészekről alkotott hagyományos kép diktálna. Van-e értelme a történelemnek és a történetírásnak? - kérdi az első tanulmány. Az igenlő válasz sem jelent fölmentést a probléma állandó szem előtt tartása alól. Ránki tehát tudja, hogy a modern kor történettudósa nincs birtokában a bölcsek kövének; kérdéseit, eljárásmódját, fogalmait újra és újra végig kell gondolnia. Tudja, hogy európai tájékozódás nélkül nincs modern történészet: a kötet egy sor írása behatóan ismerteti e tudomány új módszereit is. A gyűjtemény legtöbb darabja természetesen konkrét kérdésekre keres választ. Milyen szerepet játszott Budapest az ország modernkori fejlődésében? Hol és miért szavaztak 1939-ben oly sokan a nyilasokra a budapesti választásokon? Miért lett Magyarországból - a látszólag legvonakodóbb csatlósból - a németek utolsó csatlósa a második világháborúban? Ezek a kérdések mélyen érintik a mai olvasót. De érinti a kötet legáltalánosabb problémája is: mit tehet a történettudomány azért, hogy mind szervesebb része legyen az emberek, nemzetek, társadalmak önismeretében?

Ránki György - Emlékiratok ​és valóság Magyarország második világháborús szerepéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend T. Iván - Ránki György - A ​monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország ​a fasiszta Németország "életterében" 1933-1939
A ​Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszéke az utóbbi években folytatott gazdaságtörténeti kutatásainak eredményeivel kívánja megismertetni az érdeklődőket. E kötetben a német imperializmus magyarországi térhódításának rohamos kifejlődését láthatjuk. A szerzők új, sokak számára eddig ismeretlen dokumentumok feltárásával megmutatják, hogy a politikai összefonódáson túl hogyan szolgálták ki a magyar uralkodó osztályok az ország gazdasági érdekeinek elárulásával a német imperializmust.

Berend T. Iván - Ránki György - Közép-Kelet-Európa ​gazdasági fejlődése a XIX-XX. században
Munkánk ​az első kísérlet Közép- és Kelet-Európa modernkori gazdaságtörténetének összefoglaló feldolgozására. Nem titkoljuk, hogy mennyire riasztott bennünket a hasonló jellegű vállalkozások teljes hiánya. Mégis évek óta foglalkoztatott a téma, és merült fel bennünk ismételten ilyen jellegű munka megírásának gondolata. Az elhatározást végül is két tényező érlelte meg. Egyrészt jelenünk égető gazdasági, de tegyük hozzá politikai problémái, amelyek újból és újból aláhúzzák, hogy mennyire elválaszthatatlan egymástól Közép- és Kelet-Európa népeinek sorsa, milyen szoros kölcsönhatásban van gazdasági fejlődésük, a különbségek ellenére is mennyire hasonlóak problémáik, amelyekkel történelmük során szembe kell nézniük. De ösztönzést kaptunk a társadalomtudományok és ezen belül a gazdaságtörténeti diszciplína fejlődéséből is. A tudományos szemléletnek ugyanis ma már elengedhetetlen követelményévé vált a történeti és különösen a gazdaságtörténeti folyamatok nemzetközi összehasonlítás jegyében történő vizsgálata. Annak felismerése, hogy az egyes országok fejlődésének folyamatait sem lehet önmagukban igazán megérteni, s az összehasonlító módszer, a marxista komparatisztika az egyes országok fejlődéstörténete ábrázolásának legeredményesebb módszere.

Ránki György - A ​II. világháború gazdaságtörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ránki György - 1944. ​március 19.
Hatvan ​évvel ezelőtt ezen a napon szállták meg a német csapatok Magyarországot. Az ország ismételten elveszítette függetlenségét, és elkezdődött a 20. századi magyar történelem legszörnyűbb tragédiája. A kérdés magától értetődő: miért volt szükség az ország megszállására?

Berend T. Iván - Ránki György - Európa ​gazdasága a 19. században
Berend ​T. Iván és Ránki György közel harminc esztendeje publikál a 19. századi Európa különböző országainak és régióinak gazdaságtörténeti kérdéseiről összefoglalókat. Ezeket a műveket ötvözte szintézissé a szerzőpáros ebben az imponálóan gazdag forrásokra, előmunkálatokra támaszkodó könyvében. A szerzők terminológiája szerint "a hosszú 19. század", amely az angol ipari, illetve a francia forradalomtól az első világháborúig tartó időszakot öleli fel, Európa - beleértve természetesen Angliát - minden országában fordulatot hozott. Az ipari forradalom Angliából és az azt gyorsan követő nyugat-európai országokból indult ki, s hatott az európai periférián elhelyezkedő országokra is. A szerzők ezeket az országokat vizsgálják gazdasági szempontból a 19. században. Több mint 250 táblázatot használnak fel bizonyításaikhoz és értékeléseikhez, s több mint 800 lábjegyzet szolgál forrásul, valamint egy igen hatalmas irodalomjegyzék, amely a felhasznált művek sorát ismerteti. A kötet használhatóságát mutatók segítik.

Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország ​gyáripara 1900-1914
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország ​gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában (1933-1944)
Az ​utóbbi évtized történetkutatásai nagy figyelmet fordítottak hazánk közel egy évszázadot felölelő tőkés iparfejlődésének vizsgálatára. Jelen munkánk, amely szervesen illeszkedik a tőkés iparfejlődést tárgyaló monográfiák sorába, időben lezárja azokat. A felszabadulást megelőző, mintegy tíz esztendő részletes elemzése során mód nyílik arra, hogy összegezve a gyáripari fejlődés tőkés viszonyok között elért eredményeit, képet adjunk az ipari fejlődés színvonaláról, mellyel Magyarország a társadalmi fejlődés új szakaszába lépett. A munkánk által felölelt időszak világtörténeti jelentőségű események korszaka volt, melyre rányomta bélyegét a fasizmus nemzetközi előretörése, a II. világháború előkészítése és kirobbantása, végül pedig a demokrácia és szocializmus erőinek győzelme.

Ránki György - Molnár ​Erik
Molnár ​Erik (1894-1966) Ez a tanulmány rövid áttekintést ad a marxista társadalomtudomány egyik első nagy képviselőjének életéről, pályafutásáról. Elemzi Molnár Erik munkásságát, történelmi, filozófiai, közgazdasági írásait,a felszabadulás előtt megjelent tanulmányait csakúgy, mint a felszabadulás után írt monográfiáit. A sorozat kötetei a tudomány egy-egy kiemelkedő egyéniségének alakját rajzolják meg, s rövid bibliográfiában ismertetik jelentősebb műveiket és a róluk szóló értékelő irodalmat.

Kulcsár Zsuzsanna - Hahn István - Szabó Miklós - Hanák Péter - Márkus László - Ormos Mária - Ránki György - Világtörténet ​képekben I-II.
Az ​őskortól szinte napjainkig, 1970-ig rengeteg képpel vezet minket végig a „nagybetűs” történelmen. A kötet erénye, hogy nem túl bőbeszédű, hanem hagyja beszélni a képeket, így még jobban megértjük, benne fogunk élni az adott történelmi korszakban. Csodálatos könyv, általa könnyű megszeretni a világunkat és a történelmet.

Ránki György - Gazdaság ​és külpolitika
1918-19-ben ​széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia. A Duna-völgyi politika újrarendezése, mely a versailles-i békerendszerben öltött végleges kereteket, természetesen nem oldotta meg, sőt kiélezte az elmaradott gazdaságú kisállamok súlyos belső problémáit. Az új keretekbe való beilleszkedés azért is különösen nehéz volt, mivel a háború s az utána következő évek politikai eseményei a Monarchia egykori alkotórészeit többnyire szemben álló frontokba sorolták, lehetetlenné téve a gazdasági együttműködést is. Ebben a helyzetben megnőtt a nagyhatalmak fontossága e kis országok számára. A nagyhatalmak, mindenekelőtt Anglia és Franciaország versengése a Duna-völgyi gazdasági hegemóniáért szervesen összefonódott az itteni országok küzdelmével a versailles-i békerendszer fenntartásáért, illetve fölszámolásáért. Összefüggött Németország nagyhatalmi aspirációival, és azokkal a mélyreható gazdasági folyamatokkal is, melyek a térség kis országait az átalakuló világgazdaságba beillesztették.

Ránki György - Magyarország ​gazdasága az első 3 éves terv időszakában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország ​gazdasága az első világháború után 1919-1929
E ​sorozat keretében hét évvel ezelőtt megjelent kötetünk után ismét a XX. századi magyar gazdasági fejlődés egyik fejezetének feldolgozásával lépünk olvasóink elé. A választott témának különleges fontosságot, sőt aktualitást kölcsönöznek azok a változások, melyek éppen az első világháborút követően játszódtak le - s részben maradtak el - meghatározva az ország gazdasági fejlődésének új kereteit, irányait. Ezúttal a Magyarország gyáripara helyett a Magyarország gazdasága címet választottuk, amivel érzékeltetni szeretnénk, hogy jelen kötet bizonyos mértékben eltér azoktól az ipartörténeti munkáinktól, melyek részben az előző, részben a következő történeti szakasz problémáit tárgyalták, s jellegét tekintve közelebb áll a felszabadulás utáni gazdasági fejlődést vizsgáló monográfiáinkhoz. Ezúttal is megkíséreltük a gazdasági fejlődést a politikai történésekkel való összefüggésben ábrázolni, s részletesen vizsgáltuk a gazdaságpolitika mozzanatait. Erőteljesebben törekedtünk a magyarországi fejlődés összehasonlító vizsgálatára, nemzetközi egybevetésére. A gyáripar mellett azonban nagyobb súlyt helyeztünk a nemzetgazdaság egyé ágazataira is, a kisiparra, közlekedésre és mezőgazdaságra, a nemzeti jövedelem termelésének problémáira, s a munkásosztály struktúrája mellett az egész magyar társadalom szerkezetéről áttekintést adunk. Mindezek mellett - erre már elöljáróban is szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét - változatlanul erőteljesebben, részletesebben állítottuk középpontba a gyáripar helyzetét, s ez nemcsak a tárgyalás terjedelme - mélysége és szélessége -, de még módszere, forrásanyaga szempontjából is különbségeket mutat. A műfaj tehát sok tekintetben sajátos; átfogóbb nemzeti gazdaságtörténeti szemlélet a teljesen átfogó nemzeti gazdaságtörténeti feldolgozás igénye nélkül. Reméljük, munkánk igazolhatja vállalkozásunk indokoltságát.

Berend T. Iván - Ránki György - A ​magyar gazdaság száz éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók