Ajax-loader

Süli Attila könyvei a rukkolán


Süli Attila - Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos
1848–1849 egyes szereplőihez nemcsak saját koruk nem volt kegyes, de az utókor sem. Kossuth óriási alakja és személyisége mellett még a korszak olyan jelentős szereplői is háttérbe vagy egyenesen árnyékba szorultak, mint az első független felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos gróf, vagy a két kormányban is belügyminiszterként, s a másodikban miniszterelnökként tevékenykedő Szemere Bertalan. A honvédsereg vezetői közül a köztudat jószerével csak Görgei Artúr, Bem József vagy Klapka György nevét ismeri, de például az aradi vértanúk puszta felsorolása már elég sokaknak okozna gondot. Március 15-én emlegetjük Petőfit, Vasvári Pált, Jókai Mórt, Vajda Jánost, de a megemlékezéseken szinte soha nem kerülnek szóba azok a minisztériumi tisztviselők, kormánybiztosok, képviselők, akik nélkül nem működhetett volna a magyar polgári állam közigazgatása és törvényhozása. Beöthy Ödön is ezek közé a méltatlanul keveset emlegetett s félig-meddig elfeledett történeti alakok közé tartozik. Holott 1848 előtt egyike volt a magyar szabadelvű ellenzék legjelentősebb egyéniségeinek, 1848-ban pedig Bihar megye főispánjaként, a Délvidék, majd Erdély teljhatalmú országos biztosaként, végül a kormány kijelölt bukaresti diplomáciai megbízottjaként egyaránt fontos szerepet játszott. Süli Attila jelen kötete Beöthy 1848–1849. évi rövid erdélyi országos biztosságának történetét foglalja össze, s Beöthy ehhez kapcsolódó jelentéseit adja közre. Alig több mint egy hónap krónikájáról van szó, de ez az egy hónap hihetetlenül fontos és érdekes Erdély történetében. Ekkor szabadítja fel Bem tábornok Észak-Erdélyt, ekkor tesz kísérletet Dél-Erdély visszafoglalására. Több hetes császári megszállás után ekkor áll helyre a magyar uralom Észak-Erdélyben, de a román felkelők is ekkor pusztítják el Nagyenyed városát. A főhadszíntéren a decemberi kudarcokat január második felében a hadi helyzet rendeződése jellemzi. Beöthynek tehát százféle problémával kellett megküzdenie úgy, hogy magyarországi magyarként Erdély speciális viszonyairól nem mindig voltak pontos ismeretei. Süli Attila kötete komoly lépés abba az irányba, hogy egyszer Beöthynek teljes, kritikai életrajza szülessen. A kortársai által „ősz Bihar”-ként emlegetett, életét távollétében halálra ítélt emigránsként befejező Beöthy Ödön megérdemli ezt. Ezért is ajánlom jó szívvel a korszakkal hivatásos vagy amatőr módon foglalkozó érdeklődők figyelmébe e kötetet. Hermann Róbert

Süli Attila - Hermann Róbert - Ács Tibor - Németh György - Jankó Annamária - Kedves Gyula - Vajda László - Tóth Orsolya - Tóth László - Klinghammer István - Tóth Ágoston honvéd ezredes, a katona és a térképész 1812-1889
2012-ben az MH Geoinformációs Szolgálat és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállítást és konferenciát szervezett a 19. századi katonai térképészet és a hadászat tudósa, illetve az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc jeles ezredese, Tóth Ágoston születésének 200. évfordulóját ünnepelve – A polihisztor térképész címmel. Jelen kötet gazdagon illusztrálva fűzi össze a konferencia előadásait, Tóth Ágoston 1848–1849-es leveleit és jelentéseit, illetve a kiállítási katalógust, bemutatva a tudós sokszínű életművét.

Süli Attila - Két ​háromszéki kormánybiztos a forradalomban és szabadságharcban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Süli Attila - Ormai ​Norbert, az első aradi vértanú
„Ami ​az aradi vértanúk emlékének megőrzését illeti, különösebb büszkélkednivalónk nincs” – írta 1979-ben, az aradi vértanúk peranyagait közreadó kötetében Katona Tamás, a forradalom és szabadságharc történetének egyik legjobb ismerője. A néhány éve elhunyt kiváló történész szavainak igazságát kár lenne tagadni: az aradi vértanúk többségéről mindmáig nem született kritikai, alapkutatásokon nyugvó életrajzi mű... A Line Design Kiadó most induló sorozata ezt a hiányt kívánja pótolni... A tizenhét kötetre tervezett sorozatban az elsőként kivégzett Ormai Norbert honvédezredes, az október 6-án főbe lőtt, illetve felakasztott tizenhármak, az október 25-én agyonlőtt Kazinczy Lajos ezredes és az 1850. február 19-én utolsóként kivégzett Ludwig Hauk alezredes mellett helyet kap a nagy perben el nem ítélt, s az aradi börtönben nyomorúságos körülmények közepette elhunyt Lenkey János honvéd tábornok életrajza is. Hiszen Lenkey csak azért kerülte el a halálos ítéletet, mert a per során az elmezavar jelei mutatkoztak rajta, és ezért az ellene folyó eljárást felfüggesztették. A megjelenő kötetekben nemcsak a vértanúk életrajzait adjuk közre, hanem bőséges válogatást adunk fennmaradt leveleikből, hivatalos irataikból. Abban reménykedünk, hogy ezáltal nemcsak az egyes személyiségeket mutathatjuk be plasztikusabban, de hozzájárulhatunk a szabadságharc katonai történetének jobb megismeréséhez is. A nyitó kötetben Süli Attila, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutatóosztályának munkatársa az 1849. augusztus 22-én rögtönítélettel kivégzett Ormai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredes, a honvéd vadászezredek szervezőjének életpályáját mutatja be levéltári alapkutatások alapján, s egyben képet ad a vadász csapatnem megszervezésének történetéről és a vadászalakulatok harcairól is.

Pál-Antal Sándor - Süli Attila - Hermann Róbert - Komán János - Ágyúcső ​és puskapor
Bodor ​Ferenc, a balánbányai rézbánya üzemvezetője a régióban elsőként gyártott ágyút, épített és üzemeltetett lőporgyárat Csíkmadaras határában a honvédség számára 1849 tavaszától a szabadságharc végéig. A forradalom utáni évtizedekben méltatlanul megfeledkeztek róla, és rágalmazások szenvedő alanyaként volt kénytelen mellőzötten, nélkülözések közepette eltartani népes családját. Széles körű levéltári kutatások alapján a szerzők az általános történeti, illetve a kor hadtörténeti környezetébe ágyazva ismertetik Bodor Ferenc életútját és munkásságát, valamint mellőzésének, érdemei tagadásának historiográfiáját, ezzel egy időben új megvilágításba helyezve Csíkszéknek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepét.

Kollekciók