Ajax-loader

Gore Vidal könyvei a rukkolán


Gore Vidal - Amerikai ​komédia
Az ​író nemcsak a Centenárium évének USA-ját próbálja rekonstruálni, hanem a sajátos amerikai mentalitást akarja tetten érni egy választási harc (komédia) precíz leírásával. A regény hőse Schuyler, jó hatvanas hivatásos író, aki fél évszázaddal előbb Van Buren elnök megbízásából hajózott át Európába. Évtizedeken át élt Franciaországban, s most mikor 1875 decemberében szülőhazájában kiköt a hajója, alig párszáz dollár csörög a zsebében, de vele van 35 éves, gyögyörűséges Emma lánya, egy herceg özvegye. Schuyler ismert író Amerikában, jó néhány nagy lap közli írásait. Schuyler és lánya először New York, majd Washington legfelsőbb köreinek kedvence lesz. Közben szegény fáradt írónak meg kell keresnie a mindennapra valót, mert míg Emmát oltár elé nem vezeti Apgar, egy sokszoros milliomos család unalmas sarja, a cikkírásból kell megélni. Az öregúr belesodródik a politikába, és első számú hírlapi támogatója lesz Tildennek, az egyetlen tisztességes embernek, a demokraták jelöltjének. Mert ahogy egyre több embert megismer, úgy bontakozik ki előtte a szörnyű korrupcióra épülő társadalom. Nemhiába írta briliáns leleplező cikkeit, Tilden megnyeri a választást. De nem lennénk Amerikában, ha ebbe belenyugodna a másik párt: vesztegetéssel, terrorral a republikánusok visszalopják a választást (mert persze a demokraták is csaltak). Ugyanakkor más baj is fenyegeti az öreget, lánya felbontja a jegyességet, akárcsak egy valódi amerikai, hozzámegy barátnője férjéhez, miután a barátnővel világrahozatott egy gyereket, tudván, hogy a barátnő a szülésbe bele fog halni. Ez már sok egy könnyűvérű, de alapvetően becsületes embernek. Nagyszerű regény, melynek alakjai a főszereplő és a lánya kivételével történelmi személyek.

Gore Vidal - Burr ​ezredes utolsó kalandja
A ​regény főhőse Aaron Burr - történelmi személy, aki az Egyesült Államok második alelnöke volt, a függetlenségi harcok talán legtehetségesebb katonája. Burr színes egyéniség, hamisítatlan 18. századi kalandor, aki semmiképp sem illett a konszolidálódó Egyesült Államok józan reálpolitikusoktól benépesített politikai színpadára. Személye, élete, kalandjai ma is vitákat váltanak ki az amerikai történelmi irodalomban - a nemzeti köztudat mindenesetre kiebrudalta Burrt a hősök panteonjából. Az olvasó 1833-ban találkozik Burr-rel; hetvenhét éves korában, néhány évvel a halála előtt mondja tollba emlékeit ügyvédbojtárjának. Ifjúkori társai közül már csak alig néhányan vannak az élők sorában, s az államalapítás hiteles történetét már a történelem szoboralakjai körül gomolygó legendák köde leplezi. Az olvasó a megvénült kalandor rezzenéstelen, gunyoros pillantásával tekint végig az amerikai történelem kezdetein, hősein, akik akkor még csak egyszerű emberek voltak - s közben az elbeszélés jelenidejében a szemünk láttára zajlik a korruptságát, kicsinyes klikkharcait szemforgatással leplező amerikai politikai élet, amely Burr ezredes kis New York-i szobájából szemlélve egyáltalán nem méltatlan folytatása a hőskornak, melynek ő még szemtanúja volt.

Gore Vidal - Washington, ​D. C.
Az ​amerikai Gore Vidal, az angolszász nyelvterület sokkönnyvű, ünnepelt írója, ebben a regényében egy szédületes politikai karrier történetét ábrázolja. Hőse, Clay Overbury csinos, vonzó, vidékről jött fiatalember, aki a regény elején, 1937-ben Day szenátor titkáraként csöppen be a washingtoni politikacsináló felsőbb körök, a pénzmágnások, újságkirályok, befolyásos szépasszonyok világába. Ebben a környezetben hamarosan felismeri, hogy tetszetős tulajdonságait és gazdag tapasztalatait hogyan használja fel gátlástalan feltörekvésének érdekében. Amikor a regény végén, 1952-ben búcsút veszünk tőle, valószínűnek tarthatjuk, hogy hamarosan ő lesz a nagy washingtoni boszorkánykonyha atyamestere.

Gore Vidal - The ​Judgement Of Paris
The ​fast and furious hedonistic world of the jet-set commuting between the glamour centres of Europe is the setting for this famous novel by one of the twentieth century's most remarkable writers. Philip Warren is a personable young American who moves amongst the international demi-gods of wealth and status in search of himself and a future which will satisfy his part cynical, part romantic outlook.

Gore Vidal - Írók, ​gengszterek, professzorok
Gore ​Vidal a mai amerikai irodalom egyik legszínesebb egyénisége. Hogy jó és nagyon szellemes regényíró, azt magyarul megjelent művei is bizonyítják. Az esszéistát ez a válogatás mutatja be nálunk. Akárcsak történelmi regényeiben, Vidal az esszéiben is mindenekelőtt bálványokat döntöget, legyenek azok akár a nemzeti múlt legendás nagyjai, akár a jelenkori amerikai elnökök bármelyike vagy akármilyen egyéb hatalmasság. Gyilkos iróniájából bőven kijut csoportoknak és jelenségeknek is, például az irodalmi gengsztereknek titulált kritikusfajtának vagy a formai újításokkal bíbelődő, egymásnak és ítészeiknek nem olvasni-, hanem taglalni - és oktatnivalót termelő íróknak (az Egyetem firkászai). Vidal modora ízig-vérig amerikai: az udvariasság, a tapintat, a diszkréció európai fogalmainak fittyet hány, alkalomadtán a magánélet legmagánabb mozzanatait is aggály nélkül veszi tollhegyre - viszont micsoda tollhegyre! Stílusa csíp, vág, villog: érzékletesen elemez folyamatokat és embereket elevenít meg, messze túllendülve látszólagos műfaján, amely voltaképpen a recenzió: frissen megjelent könyvek kritikai ismertetése. De amerikai Vidal a szenvedélyes érdeklődésében is, amelyek az Egyesült Államok múltja, jelene és nem éppen rózsás színekben látott jövője felé fordul. Írásai épp ezért gazdag információforrások is. Sok mindent megtudunk belőlük Amerikáról, amit aligha hinnénk el, ha nem egy amerikai mondja.

Gore Vidal - Élő ​adás a Golgotáról
A ​szatírikus regény hőse és elbeszélője Timothy, Macedónia püspöke, akivel egy napon - Krisztus után 96-ban - egy Sony TV-készüléken keresztül kapcsolatba lép a XX. század. Az NBC képviselője az evangélium megírásával bízza meg, mert egy számítógép vírus visszamenőleg megfertőzte Krisztus szenvedéstörténetének minden változatát. A különös vállalkozás végén az I. századba visszajuttatott stáb egyenes adásban közvetíti Jézus megfeszítését és föltámadását, - igaz némi bonyodalom után: csak Timothyn múlik ugyanis, hogy Krisztus egy ügyes trükkel ne Júdást feszíttesse meg maga helyett, végleg megsemmisítve ezzel a keresztény vallást... A vidali humor egyik forrása, hogy az I. századi párbeszédek a XX. század nyelvén szólnak, a Krisztus korabeli szereplők a kibernetikus kor amerikai szlengjét beszélik.

Gore Vidal - The ​City and the Pillar
Jim ​Willard, former high-school athlete and clean-cut boy-next-door-, is haunted by the memory of a romanctic adolescent encounter with his friend Bob Ford. As Jim pursues his first love, in awe of the very same masculinity he possesses himself, his progresss through the secret gay world of 1940's America unveils surreptitious Hollywood affairs, the hidden life of the military in the Second World War and the underworld bar culture of New York City. With the publication of his daring thrid novel The City and the Pillar in 1948, Gore Vidal shocked the American public, which has just begun to hail him as their newest and brightest young writer. It remains not only an authentic and profoundly importatnt social document but also a serious exploration of the nature of idealistic love.

Gore Vidal - Teremtés
A ​már nálunk is jól ismert kitűnő amerikai író, Gore Vidal műveinek nagy része történelmi, áltörténelmi regény. A Teremtés az i. e. 6. században játszódik, s egy mesteri fogással az egész ókort végigpásztázza. Kitalált elbeszélő főhőse Kűrosz Szpatima, Zoroaszter unokája késő öregkorában, vakon, Artaxerxész perzsa király követeként Athénban diktálja le emlékezéseit, életének történetét unokaöccsének, a később nagy hírűvé vált Démokritosznak. Amikor a diktálásba belekezdett, célja csak az volt, hogy kiigazítsa Hérodotosz munkájának tévedéseit, s megírja a perzsa háborúk történetét. Miközben azonban a történelem zűrzavarában próbált rendet teremteni, rádöbben, hogy életében voltaképpen egyetlen kérdés igzatta szüntelen: a Teremtés. S míg felvázolja Dareiosz és Xerxész harcainak mozgalmas és színes tablóját, gondolatai vissza-visszatérnek a Kelet bölcseivel folytatott beszélgetéseire. Kűrosz Szpitama Dareiosz megbízásából Indiába és Kínába indul, feladata, hogy kereskedelmi szerződéseket kössön, s egyúttal kifürkéssze egy perzsa invázió esetére a Kelet országainak harci erejét. Missziója során találkozik Buddhával, Li-cuval és Konfuciusszal, s felteszi nekik a végső kérdést: ki teremtette, ki alkotta meg a kozmoszt, a világot? Három választ kap, egyaránt logikusat a maga módján, mégis útjának végére érve felismeri, hogy nincs igazi válasz, pontosabban végtelen számú válasz lehetséges. Kitűnő könyv Gore Vidal regénye: úgy is, mint történelmi mű, úgy is, mint intellektuális próza. Az író láthatóan hosszas előtanulmányok után fogott a _Teremtés_ megírásába: erről tanúskodnak történetileg hű leírásai a korabeli perzsa vagy görög világról, s remek elemzései az ókor nagy bölcseinek tanításairól. Egy percre sem téveszti szem elől az olvasmányosságot: a maga izgalmasságában és színességében tárja elénk az antik világot.

Gore Vidal - A ​Smithson pincéi
1939 ​nagypéntekjén egy kamasz matekzseni, a washingtoni Szent Albán iskola növendéke titokzatos meghívást kap a Smithson Intézetbe, amelynek alagsorában rohamtempóban készülnek az atombomba tervei. Az intézet munkatársai a második világháború kitörését próbálják megakadályozni, a kormány viszont a háborút akarja megnyerni. Ugyanitt valaki szórakozik a téridővel, és történetesen a hátborzongatóan tehetséges kamasz lesz a letéteményese az atommaghasadás és a negyedik dimenzió kulcsának. A föld alatti laboratóriumban Robert Oppenheimer és Los Alamos többi leendő tudósának társaságában ontja szikrázó ötleteit. Sikerül behatolnia a múltba és a jövőbe is...

Gore Vidal - The ​Last Empire: Essays 1992-2000
Like ​his National Book Award—winning United States, Gore Vidal’s scintillating ninth collection, The Last Empire, affirms his reputation as our most provocative critic and observer of the modern American scene. In the essays collected here, Vidal brings his keen intellect, experience, and razor-edged wit to bear on an astonishing range of subjects. From his celebrated profiles of Clare Boothe Luce and Charles Lindbergh and his controversial essay about the Bill of Rights–which sparked an extended correspondence with convicted Oklahoma City Bomber Timothy McVeigh–to his provocative analyses of literary icons such as John Updike and Mark Twain and his trenchant observations about terrorism, civil liberties, the CIA, Al Gore, Tony Blair, and the Clintons, Vidal weaves a rich tapestry of personal anecdote, critical insight, and historical detail. Written between the first presidential campaign of Bill Clinton and the electoral crisis of 2000, The Last Empire is a sweeping coda to the last century’s conflicted vision of the American dream.

Gore Vidal - Julianus
Ennek ​a külföldön nagy sikert aratott történelmi regénynek a hőse Flavius Claudius Julianus római császár, Nagy Constantinus unokaöccse. Noha keresztény hitben nevelkedett, már ifjúkorától fogva az újplatonizmus lelkes követője volt. A trón elfoglalása után a kereszténység ellen fordult, és a régi hellén vallás eszméinek és intézményeinek feltámasztására törekedett. Keresztényellenes intézkedéseiért kapta az Aposztata ("hitehagyott ") melléknevet. Célját nem tudta elérni, mert a keresztény egyház akkor már jelentős politikai hatalommá vált; intézkedéseit halála után eltörölték. A történelemnek ezt a rendkívül érdekes alakját hozza emberközelségbe Gore Vidal. Hiteles forrásművek alapján, nagy megjelenítő erővel rajzolja meg Julianus portréját és a korabeli társadalomnak azokat a hatóerőit, amelyek végül is a bukását okozták. Az erős sodrású, izgalmas fordulatokban bővelkedő regény szuggesztív erejét fokozza, hogy a szerző magát Julianust szólaltatja meg, akinek naplótöredékeihez halála után két tudós jó barátja és egykori tanítómestere, Priscus és Libanius fűz érdekes kommentárokat.