Ajax-loader

Göbölyös N. László könyvei a rukkolán


Göbölyös N. László - Az ajtókon innen és túl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Göbölyös N. László - Véres hírek, vérszennyes hírnevek
"Hőseim" azáltal váltak nevesített történelmi figurákká, mert híres embereket, fontos közéleti személyiségeket öltek meg, vagy pedig olyan merénylet, terrorcselekmény elkövetői voltak, amely nyomot hagyott a világ menetén, annak légkörén, egy-egy ország sorsán, vagy akár a modern ember gondolkodásán. Motivációjuk, akárcsak a „köztörvényes” gyilkosok esetében, ezerféle lehetett: egy eszme iránti fanatikus elkötelezettség, vagy az abból való kiábrándulás, személyes becsvágy, „kiválasztottsági érzés”, pénz, bosszúvágy, vagy egyszerűen csak elmebaj, amely esetleg az előző indítékokat csak tovább erősítette. Érdekelt személyes hátterük, indíttatásuk, az utókor általi megítélésük, és nem hagyhattam figyelmen kívül azt sem, hogy cselekedeteik bizonyos esetekben miként alakították áldozatuk posztumusz imázsát, a valóságtól gyakran elrugaszkodott mítoszát.

Göbölyös N. László - Bíbor ​ködben
"Hendrixet ​mindenki szerette. A jazz-zenészek, de a blues-énekesek, a rockerek és a folkosok is. Szintetizált minden zenei tevékenységet, minden megvolt benne, és minden úgy jött ki belőle, hogy őt hallva, mindenki megkérdőjelezte saját addigi tevékenységét. Ráadásul zseniális szerző is volt, mindenki átveszi a dalait Claptontól a Cure-ig, Rod Stewarttól Stingig."

Göbölyös N. László - Ezer ​csóknak mélyén
Közeli ​kapcsolatom Leonard Cohennel elválaszthatatlan attól a londoni koncerttől. Dalai, versei azóta elkísérnek, magyarra formálásuk állandó örömteli kihívást jelentenek. Egy finn kolléga, Jarkko Arjatsalo révén kerültem kapcsolatba a Mesterrel, aki hozzájárult ahhoz, hogy verseiből összeállítsak egy internetes oldalt. Ez sajnos ma már nem látható, de a hálón azóta is publikáltam sok-sok sorát. Most láttam elérkezettnek az időt, hogy egy kötetbe gyűjtsem ennek a korlátokat nem ismerő költői életműnek egy, remélhetőleg nemcsak számomra fontos részét. Köszönet mindazoknak, akik segítettek abban, hogy mélyebben megismerjem Leonard Cohent, és azoknak is, akik majd meglepődnek e könyv kézbe vételekor, amely 15 év munkáját őrzi. Végezetül álljon itt a művész krédója: „A költészet csupán az élet bizonyítéka. Ha életünk jól ég, akkor megmarad utánunk a költészet hamuja.”

Göbölyös N. László - Jimi ​Hendrix
"És ​elfelejtettem, hogy éhes vagyok / Hendrix sem játszik, elhallgatott..." Évekig nem értettem ezt a versszakot az Omega Ülök a hóban című dalában. Csak akkor fogtam fel Hendrix és az "éhség" kapcsolatát, amikor magam is aktívan zenélni kezdtem és a legerőteljesebb, legkíméletlenebb rock- és blues-muzsikák előadása vagy hallgatása közben erőt vett rajtam valami pokoli éhség - mintha minden hang mélyebbre harapott volna a húsomba, mintha valami óriási teljesítményű motor zúgott volna bennem üresen. Olyan éhség volt ez, amelyet a legkiadósabb vacsora sem tudott volna pótolni. Semmi, legfeljebb egy szenvedélyes szerelem. Jimi Hendrix a rockmuzsika legnagyobb egyéniségeinek egyike, akinek tündökletes "élő" pályafutása alig négy évig tartott. És a rockvilág azóta is azt kérdezi: Mi volt ez? Ki volt ez? Értetlenül állunk a jelenség előtt, mert voltak (vannak) nála jobb gitárosok, feltétlenül voltak nála jobb énekesek, jobb szövegírók, hangszerelők, de Hendrixből minden olyan elemi erővel tört fel, olyan szabálytalan volt egész pályafutása, hogy 18 évvel halála után is hivatkozási alap, bálvány, és a legtöbben még ma sem tudják elhinni, hogy meghalt. Nemrégiben egy beszélgetés során barátaimmal megállapítottuk, hogy Hendrixet nehéz megírni, ezt bizonyítja az eddigi számtalan próbálkozás is, mert nem lehet semmiféle kategóriába begyömöszölni, mindegyikből kilóg. Én is csak a szubjektív rajongó nézőpontját vállalom és megpróbálom átadni valamilyen módon azt az élményt, amelyet nekem Jimi Hendrix egyénisége, muzsikája jelent. E szavak azonban semmiképpen sem akarják pótolni és nem is pótolhatják a zene szavát...

Göbölyös N. László - Hatvannyolc ​- Akkor és azóta
Tartalom: ​Iskolai segédkönyvnek és a kortárs történelem iránt érdeklődőknek, szemtanúknak, túlélőknek és az új generáció mindenre nyitott tagjainak egyaránt ajánljuk Göbölyös N. László: Hatvannyolc - akkor és azóta című könyvét, amely most jelent meg a Pallas Kiadó gondozásában. Az újságíró-történész szerző, az 1960-as években csúcspontra ért „ellenkultúra” tántoríthatatlan híve és kutatója 1998-ban az 1968-as események 30. évfordulójára jelentette meg első összefoglaló munkáját Hatvannyolc: mozaikok egy igazi forradalomról címmel. Azt azonban már a kötet megjelenésének pillanatában tudta, hogy a témának csak töredékét dolgozta fel és mint ahogy az egykori „hatvannyolc” sem csak azt az egy bizonyos „csillagévet” jelentette, hanem egy több évig tartó folyamatot, nyilvánvaló volt, hogy az akkori események, szellemi áramlatok hatása továbbélt, a korabeli szereplők nagy részével együtt, és továbbél egészen napjainkig. Ebben erősítették meg mindennapi hírügynökségi újságírói tapasztalatai is, amikor lépten-nyomon belebotlott még a napi hírekben is „68-ba”. Így született meg, először egy, a Budapesti Lapban megjelent sorozat formájában az ötlet az újabb „hatvannyolcas könyv” megírására. Göbölyös N. László hat éves munkájának és több évtizednyi személyes élményének gyümölcsét tartja kezében az olvasó: felidézheti az egykori diákmozgalmakat, amelyekből később kinőttek a „no global”-csoportok, de a rettegett terrorista szervezetek is, a vietnami háborút és a körülötte világszerte kialakult békemozgalmakat, amelyeknek körülményei kísértetiesen visszaköszönnek manapság az iraki háború kapcsán. De képet kapunk a fekete polgárjogi mozgalmakról, az elmúlt emberöltő istenkereséseiről, a rock-csillagok szociális érzékenységéről, valamint a szex és drog ma is kényesnek számító témájáról. Választ próbál adni a mai globális médiaterror születésére is. A könyv utolsó, legbővebb fejezete pedig a kelet-európai 68-at tárgyalja, amely a maga módján elvezetett az 1989-es rendszerváltások sorozatához, teljessé téve az „európai forradalmakat”. A kötetben bőséges jegyzetapparátus segít eligazodni a történések és személyek szövevényében. Annak idején a párizsi diákoknak egyik jelszava így hangzott: „Ez még csak a kezdet”. Göbölyös N. László már túllépett 68 feltárásának kezdeti stádiumán, de e modern történelmi dzsungelben még sok-sok rejtelem vár a kíváncsiakra.

Göbölyös N. László - Led ​Zeppelin
Kiadói ​ajánló: Többszörösen párhuzamos életrajzot és kordokumentumot kap kezébe a magyar rock-bolond. A Led Zeppelin történetének jól ismert és eddig ismeretlen eseményei, a négy muzsikus emberközeli portréi, az 1970-es évek nagy rock-sikertörténetének háttere ....

Göbölyös N. László - Genesis
1968. ​február 22-én Angliában megjelent egy érdekes lírai hangvételű kislemez, amelynek címe "Silent-Sun" volt. Az akkori fantasztikus forgatagban nem keltett nagy feltűnést, nem került fel a slágerlistákra, a rádióállomások is csupán néhányszor játszották. 1986 nyarán megjelent az egész világon egy nagylemez, amely az INVISIBLE TOUCH címet viselte. Az album és a belőle kimásolt kislemezek hatalmas mennyiségben keltek el, a rádió, a tv és a szaksajtó lemezlistáin heteken át vezetett a lemez, a video-clip műsorok egy ideig naponta játszották az "Invisible Touch" című dalhoz készült felvételt. Mindkét lemez szerzője és előadója ugyanaz az angol együttes volt: a Genesis.

Göbölyös N. László - Fuvolalovag
"A ​fekete ruhás ember, aki a legkisebb koncertet sem tudja félgőzzel lejátszani, még harmincöt év után sem. Aki akkor is vállalta a progresszív rockot, a rhythm and bluest, a jazz-rockot, amikor mindenki a könnyebb műfajok felé hajlott." Ma könyvet olvasni, olyan elfoglaltság, amire a ma embere úgy reagál, mint a színházba járásra, kiállítás látogatásra: nincs rá időm. Talán az olcsó ki fogás elleni lépésként fogta rövidre (De mindenképp tartalmasra!) Göbölyös N. László, könyvének terjedelmét. Elsőre bárkiben szíve és joga szerint felmerülhet, hogy egy ilyen emberről, zenészről, mint Török Ádám, hogy lehet ilyen rövidet írni. A válasz egyszerű: tartalmasan. Interjúk, élménybeszámolók, meghitt beszélgetések, és sztorizgatások. Ezek központja, és elsőszámú forrása Török Ádám, a ma is aktívan koncertező egyik legnagyobb jazz-rock muzsikus. De írjuk így: a ma is aktívan koncertező, nemzetközileg is nagy népszerűségnek örvendő magyar jazz-rock muzsikus. Aki még B.B. Kingel is színpadra lépett. Egyszer itthon, egyszer pedig a Amerikában. Műfaja pedig a fuvola, amit a közönség pedig hall tőle, az igazi blues, és jazz. Progresszív rock keverve az örök jazz bölcsességgel. A remek hangulatébresztő beszélgetéseknek, történeteknek köszönhetően mindenki megtudhatja, hogyan bulizott, apáink, és anyáink generációja a kétforintos pogácsák, az ötforintos kőbányai világos világában, amikor nem volt más nekik csak a zene.

Göbölyös N. László - Hegedűs Ákos - Sziget-nemzedék ​/ Island-generation 1993-1998
Hegedűs ​Ákos (1972- ) fotográfus. A '90-es évek eleje óta foglalkozik riportfotózással. Gyakorlati éveit a Köztársaság című politikai hírlapnál töltötte, majd '94 februárjától a Kurír munkatársa lett. Gondolkodásmódját mindig is az emberközpontúság határozta meg, különös tekintettel a politikai eseményekre, a könnyűzenei koncertekre és portrékra. Legfontosabb életcéljának tartja az emberek gondolkodásának még jobb megismerését, a fotográfia eszközein keresztül. Külön köszönet a könyv elkészítéséhez nyújtott segítségéért Szandrának és Eriknek. Göbölyös N. László (1956- ) képesítésére nézve történész, de több, mint két évtizede újságíróként is dolgozik. Az 1966 és 1973 közötti "ellenkulturális robbanásra" szakosodott, mivel kamaszként Nyugat-Európában maga is átélte a lázadó éveket, és a hippi-világot. Eddig megjelent életrajzi könyvei (Genesis, Jimi Hendrix, Led Zeppelin, Jim Morrison, Janis Joplin, Jethro Tull, Mini...) erről a korszakról szólnak. Tavaly jelent meg az 1968-as évről szóló nagy monográfiája. Foglalkozik az angolszász rock-költészet magyarításával, két önálló verseskötete, valamint egy karcolatgyűjteménye is megjelent. Mint az élő zene és a szabadtéri fesztiválok szerelmese, kezdettől fogva a Sziget gondolatának aktív támogatója és propagátora. A könyvben található exkluzív interjúkat eredetileg napilapok számára készítette, de most jelennek meg először szellemükben és tartalmukban csonkítatlanul. GNL ezúton mond köszönetet az elmúlt, nem mindig könnyű évekért Szüleinek és az Egyetlen Geneviéve-nek, valamint mindazoknak, akikkel kellemes órákat töltött el a Szigeten.

Göbölyös N. László - A ​60-as évek 45-ös fordulaton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Göbölyös N. László - Az ​ajtókon innen és túl
Jim ​Morrisonnak nincsenek örökösei. Nincsenek, mert egyszeri volt, utánozhatatlan, megismételhetetlen, kiismerhetetlen. Jim Morrisonnak rengeteg örököse van. Rengeteg örököse van, mert örököse mindenki, akit valaha egyszer is megérintett az ő szelleme. Aki elment a sírjához és felírta rá a nevét, aki felvette a fekete ruhát, hogy ne csak divatból legyen "dark", hanem igazából is eljusson a lélek sötét oldalára, a túlsó oldalára, aki életelvévé teszi, hogy minden ajtót kinyisson, félelem nélkül. Örököse, aki a mai napig hisz a rock és a költészet erejében.

Göbölyös N. László - A ​progresszív rock mai sztárjai
Kik ​tartoznak a 80-as évek progresszívjei közé? Részben azok, akik már a legendás korszakban is annak számítottak, részben pedig azok, akik átvették a stafétát, és a régiek útjain indultak tovább, vagy pedig teljesen egyedi muzsikát tudtak létrehozni akkor, amikor naponta jósolták a műfaj halálát. A könyv azoknak szól, akik a színvonalas, időtálló muzsikát kedvelik.

Göbölyös N. László - Zoso
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Göbölyös N. László - Hétfájdalmú ​Blues
Talán ​nem illik a hétfájdalom ehhez a lányhoz, aki szennyből, mocsokból, erkölcstelenségből építette fel tövises glóriáját a rock-szenteknek tilos mennyországban?Talán maradjon világcsúfjának, ő, aki nem akart mást, csak élni, énekelni és szeretni? Van-e nagyobb fájdalom a a magánynál, amelyet csak a blues-zal lehet kiénekelni, kiordítani, kivinnyogni? Magányosabb van-e annál, aki aki a színpadról huszonötezer fiúval szeretkezik egyszerre, s utána hazamegy egyedül? Aki álmodhat mindenkivel, de nem ébredhet senkivel? Törvényszerű volt-e, hogy a fehér blues legnagyobb egyénisége, egy konzervatív, mélydéli város porából emelkedett ki? Törvényszerű volt-e, hogy ő is ugyanúgy végezte, mint mint olyan sokan a '60-as évek rockforradalmárai közül? Mitől borzongunk meg ma is, ha halljuk azt az alig néhány órányi életművet, ha meglátjuk ezeket a soha nem fakuló képsorokat Montereyből, Woodstockból, Atlantából és Torontóból? Mi az a a titok, amelytől még holtában, szétszórt poraiban is megkívánjuk janis Joplint? Talán nincs is titok. Talán csak emberi érzések vannak, amelyeket van, aki szégyell, van, aki bevall. Ha ma Janishez menekülnek tizenévesek, nem biztos, hogy példaképet keresnek. Sokkal inkább egy hangot, amely ha beléjük ivódott, egy idő után belülről szólal meg, őszintén keményen, és fáradhatatlanul, az utolsó szívdobbanásig. És akkor nem talán nem mindig érzik majd, hogy az élet nem csupán vasgolyó és lánc.

Göbölyös N. László - Lemezlényeg ​portalanul
Göbölyös ​N. László történész, a 60-as években kezdődött „ellenkultúra” szenvedélyes kutatója több mint 20 éven át írta e korszak zenéjével foglalkozó könyveit, soha meg nem feledkezve egy-egy előadó, vagy lemez történelmi-társadalmi-eszmei hátteréről. E két évtizedes sorozatot kívánta lezárni egy olyan, bevallottan szubjektív kötettel, amelyben a rock legtermékenyebb éveinek, az 1965 és 1975 közötti időszaknak legjelentősebb, vagy legjellemzőbb nagylemezeiről, összesen 66 LP-ről mesél – kitekintve a zene ablakán a vele kölcsönhatásban lévő világra. Így tetten érhetjük a Beatles útkeresését az 1965-ös Rubber Soultól az 1968-as White Albumig, megvizsgálhatjuk az érem másik oldalát Bob Dylan „árulása” kapcsán, újraélhetjük a rock-blues mérföldköveit, a Rolling Stones-tól és John Mayall-tól a Creamen át a Led Zeppelinig. De szó esik a kísérleti zene és a rock nászának legmerészebb kísérleteiről a Pink Floydtól Captain Beefhearton át a King Crimsonig, a jobb híján „progresszívnek” nevezett zene kiválóságairól, a Colosseumtól a Jethro Tullig, és a szerző a spirituális megközelítésektől sem riad vissza, például Jimi Hendrix vagy a Grateful Dead esetében. A szerző, aki szövegillusztrációkkal is bőségesen ellátja az olvasót, ekletikus stílusú könyvet írt, személyes élményeivel, érzéseivel, sőt időnként enged a fantázia, az „automatikus írás” csábításainak, ezzel is érzékeltetve, hogy a modern zene nem ismer határokat.

Göbölyös N. László - Dalnok ​a balkonon
Nem ​agrár-asszociáció, véletlen névválasztás. Nem blues, nem folk, nem hard-rock, még csak nem is "progresszív". Eklektikus, időtálló muzsika, amely összetéveszthetetlen több mint 25 éve. Fittyet hánytak az összes létező divatra, és túlélték valamennyit. Sokszor lekövületezték, leunalmasozták őket, koncertjeik azonban a mai napig felejthetetlenül izgalmasak, pezsgőek, és a legrégebbi sikerdalt sem játsszák kétszer ugyanúgy. Nem voltak soha művészallűrjeik, mégis művészi fokra fejlesztették a rockszövegeket, a rockzene komponálását, hangszereléseit. A Jethro Tull soha nem botrányairól, szenzációhajhászásáról volt híres, hanem arról, hogy a muzsikálást, a közönséget nagyon komolyan vették és veszik, sztárságukat viszont egyáltalán nem. Ian Anderson és társai már szinte családtagok Magyarországon, hiszen eddig négyszer koncerteztek Budapesten. Egyik legszebb dalukat fővárosunknak ajánlották. Erről a csodálatos negyedszázadról szól történetünk, amelynek remélhetőleg még sokáig nem lesz vége...(Göbölyös N. László)

Göbölyös N. László - Gyilkosok ​ideje
Az ​elmúlt évszázadban, amely talán többet változtatott az emberiség menetén, mint az azt megelőző ezer év együttvéve, számos hagyományos értékrend állt a feje tetejére. Nemcsak azért lett ez az időszak a „gyilkosok ideje”, mert annyi embert még soha nem öltek meg a Földön kis- és nagyipari módszerekkel, mint a 20. században, hanem azért is, mert – a modern média fejlődésének és a borzalom, a bűn iránti csillapíthatatlan emberi igénynek köszönhetően – soha ennyi gyilkos nem válhatott „hőssé”. Göbölyös N. László történész-újságíró, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola óraadó tanára, évtizedeken át hírügynökségi hírszerkesztőként is szembesült napjaink sötét „médiasztárjaival”, akik ugyanúgy elérték céljukat, mint az ókori Hérosztrátosz: gaztettük hírnevet adott nekik. A szerző éppen a hírnévhez vezető útra kíváncsi, miközben megrajzolja a gyilkosok portréit, beleivódásukat a köztudatba, a populáris kultúrába, hatásukat a közgondolkodásra, milliók erkölcsi felfogására. A kínálat óriási. Göbölyös N. László éppen ezért csak azokat választotta ki, akiknek alakja, vagy tettei valami módon fordulópontot jelentettek egy ország, egy közösség, vagy akár az egész világ életében, miközben górcső alá veszi a szenzációért mindenre képes média felelősségét, avagy inkább felelőtlenségét. 1888, a máig titokzatos londoni „Hasfelmetsző Jack” a kiindulópont, és 2013, a sportfenomén Oscar Pistorius – egyelőre – a végállomás. A könyvet korabeli sajtódokumentumok, irodalmi és filmes utalások teszik teljessé. A kötet csak a kezdet: már készül a második rész, amelyben a szerző történelemformáló merénylőket, rettegett terroristákat mutat be az első világháború „kirobbantójától”, Gavrilo Principtől a norvég mészárosig.

Kollekciók