Ajax-loader

Schein Gábor könyvei a rukkolán


Schein Gábor - Üdvözlet ​a kontinens belsejéből
Schein ​Gábor tizedik verseskötetét gondolatilag a 2014-ben megjelent Esernyők a Kossuth téren esszékötetéhez kapcsolja, hogy a politikai közösség újragondolására, a közös politikai képzelet megújítására sarkallja olvasóit. Eközben azonban hangja és nézőpontja személyes marad, a hétköznapi élettények apró tégláiból építi fel azt a magaslatot, ahonnan tágas térségekre látni. Egy kivételesen nehéz élethelyzetben, a halálos betegséggel folytatott küzdelem hónapjaiban született versei azért illeszkednek természetes módon költészete egészébe, mert az e nélkül is a léttel való szembenézéssel vívódik.

Gintli Tibor - Schein Gábor - Irodalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gintli Tibor - Schein Gábor - Irodalom ​tankönyv 15-16 éveseknek
A ​Korona Kiadó tankönyveit az ELTE Bölcsészettudományi Karán alakult szerkesztőbizottság irányításával egyetemi tanárok és gyakorló vezetőtanárok írták. A tankönyv a barokk kortól a 19. század közepéig terjedő korszakok magyar és európai irodalmi hagyományait tekinti át, de e hagyományok mentén haladva századunk irodalmi alkotásaiból is ízelítőt nyújt. A műelemzésekben, a műfaji-poétikai ismeretek tárgyalásában együtt érvényesül az igényesség és a közérthetőség. Ez nyilvánvalóvá teszi a tanulók számára, hogy az irodalmi hagyomány élő, folyamatosan alakuló része a kultúránknak. A tankönyv megfelel a NAT előírásainak.

Schein Gábor - Szavak ​emlékezete
A ​Fekete-piros Füzetek - a kísérletezők, az újítók, az előrelépő megkésettek, a műfajokon túllépő vagy műfajváltó írók sorozata. A meglepetések sorozata. Szerkesztői vállalják: minden mű egyéni és ismételhetetlen, de csak annyiban művészi és értékes, ha ajándék és felrázó meglepetés. Próba ez a sorozat: belépés az irodalomba vagy kilépés a megszokott formák és stílusok birodalmából, olykor a visszalépés - a hagyományos kifejezésmód új fénytörésekkel megvilágítva. 4-5 íves könyvecskék: bemutatkozásokra, szerzők együttes jelentkezése értő irodalom- és művészetelemzésekre, poémákra, kisregényekre, novella füzérekre, programos közírói teljesítményekre, töprengő esszékre egyaránt alkalmas sorozat. A fekete és piros, az éjjel és a tűz, a gyász és a vér, a koporsó és a jászol: az újjászületés, a szabad nyilvánosság lehetőségeivel élő magyart literatúra szimbóluma.

Schein Gábor - Traditio ​- Folytatás és árulás
Schein ​Gábor irodalom- és társadalomtörténeti könyve a XIX. és XX. századi magyar társadalom precíz képét adja. Pontosan térképezi fel a nemzeti klasszicizmust zászlójára tűző nemzeti vonal és a Nyugat folyóirat köré csoportosuló szerzőket támogató, liberális hagyományokat folytató erők viszonyát. Könyve nélkülözhetetlen segédanyag az irodalomtanításban.

Schein Gábor - Svéd
„Grönewald ​úr tíz nappal a halála előtt üzenetet küldött Budapestre Bíró doktornőnek, hogy haladéktalanul szálljon repülőre, és anélkül, hogy utazása céljáról bárkit értesítene, azonnal keresse föl.” Schein Gábor új regényének nyitómondata egy izgalmas nyomozás kezdete: Ervin, a Stockholmba került árva fiú folytatja a nevelőapja által megkezdett keresést édesanyja és saját múltja iránt. De a múlt éppúgy feltárhatatlan, mint az anya emléknyomainak elviselése. Schein Gábor Svéd című könyve metsző pontossággal és nagy művészi erővel megírt regény: a kortárs irodalom fontos eseménye.

Schein Gábor - Nevetők ​és boldogtalanok
Miközben ​a könyv Füst Milán művészetét a huszadik századi magyar irodalom és az európai modernség összefüggésrendszerében is új módon teszi láthatóvá, izgalmas intellektuális „kalandtúrára" hív egy olyan alkotó nyomait követve, akinek értékes és sérülékeny rejtegetnivalója volt, és igazságát csak a csalás játékaiban hagyhatta ránk.

Schein Gábor - Cave ​canem
A ​fiatal költő második kötete igazi érettséget mutat. A Bibliából merített költői képek egy ezredfordulós áhítat és alázat tisztaságával gazdagítják mai költészetünket. Az igényesen egybeszerkesztett könyv a líra megújulásának nagy lehetőségére hívja fel az olvasók figyelmét.

Schein Gábor - Márciusban ​jaguárok?
Schein ​Gábor gyerekversei sokféle hangon és formában szólalnak meg. Az emberi létezés legmélyebb, a gyerekek számára is ismert alaptapasztalatai kapnak sajátos, minden hazugságtól mentes, éppen ezért töretlen fényt bennük: a szeretet, az egyedüllét, az összetartozás, a várakozás, egymás félreértése, elvesztése és megtalálása. Mindez sok humorral történik, a versekből sugárzik a képzelet és a nyelvi gondolkodás eredeti öröme. Ezt a derűt tükrözik Rofusz Kinga egyszerre játékos és komoly, belülről feltárulkozó képei. A versek és a képek olyan közös világot alkotnak, amelybe gyereknek és felnőttnek egyaránt jólesik belépnie.

Schein Gábor - Esernyők ​a Kossuth téren
Schein ​Gábornak az elmúlt tizenöt évben keletkezett közéleti-politikai esszéit a demokrácia és az ország mint közös alkotás iránti elkötelezettség jellemzi, és egy olyan demokrácia-fogalom jegyében keresik az önkorrekció tartalmi lehetőségeit, amely a közös és a kölcsönös felelősség tapasztalataiból bontakozik ki, visszakeresve a rendszerváltás formális elveinek hiányzó tartalmait. A könyv hátterében természetesen ott van az a politikai út, amelyet Magyarország a rendszerváltás óta bejárt. Ezt az utat az ország lehetőségeihez képest nehéz nem kudarctörténetnek látni. Az előterében egy szuverén gondolkodás alakulása, elmozdulásai figyelhetőek meg. Az írások által bemutatott alakulástörténet során a közöshöz fűződő esztétikai viszony egyre karakteresebb etikai tartalmakat nyer, miközben az elvi megfontolásoktól a lokalitásokban megalapozott baloldali politika felé mutató gyakorlati javaslatokig jut el. A könyv egyik célja ennek az alakulástörténetnek a hiteles bemutatása. Ezért a benne található szövegek nem tartalmaznak lényeges és alapvető változásokat eredeti megjelenésükhöz képest. A könyv másik célja azonban az, hogy a politikai közösség újragondolására sarkalva az olvasót, hogy tehát hozzájáruljon a közös politikai képzelet megújulásához, ezért ahol szükség volt rá, a szerző fogalmi pontosításokhoz és kiegészítésekhez folyamodott.

Schein Gábor - Üveghal
Az ​Üvegfal verseiben mintha egy, a gyermekkor és a történelem szakadásait, romjait őrző holt szöveg épülne föl újra, méghozzá a nyelv, az írás legapróbb eleméből: a betűből. ("Egy este visszatértek az elveszett betűk/a gát mögötti házba".) A korántsem szakrális, sőt meglehetősen profán környezetbe (galambtetemek, erős macskaszag) visszatérő betűk veszik át a cselekvést, megteremtődik egy új, titokzatos világ. Az "S" vízisikló képében jelenik meg, s "mivel a siklótól mindenki iszonyodott", elpusztítják a betűt: "akkoriban így tanultak olvasni az emberek" - az építés és a rombolás, a tanulás és a felejtés kettős mozgása mégis kettős lénnyé, "üveghallá" változtatja az olvasás, az írás jeleit.

Schein Gábor - Megölni, ​akit szeretünk
Schein ​Gábor elbeszéléskötete az emberi kapcsolatok törékenységét és belső drámáit jeleníti meg látszólag szenvtelen pontossággal. A novellák nemcsak azt kérdezik, mi történik bennünk, hanem azt, hogy mi történik itt és most velünk.

Schein Gábor - Mordecháj ​könyve
„Az ​igazságnak természete, hogy győzzön; a gonoszságé, hogy elbukjék. Mindaz, ami az erkölcsi világrend útjában áll, eltűnik, minden csoda vagy rendkívüli beavatkozás nélkül is. Ezért nem említi a könyv Isten nevét egyszer sem.” Schein Gábor első prózakötete a bibliai Eszter könyvének újraolvasásán és -írásán keresztül egy 20. századi zsidó család sorstörténetét beszéli el.

Schein Gábor - Elhangolás
Az ​Elhangolás rímtelen szonettjei városokat és történeteket képzelnek elveszett mondatok helyére, olyan városokat és olyan történeteket, melyek halálból halálba haladó szavakkal játszva talán előjátszanak más utakat is, melyek a születéshez vezetnek. Csupa játék, idézet és emlékezés: hang, amely egy holt nyelv és egy élet nyomait hordozva sosem érkezik meg hozzánk, mindig távozik, távozásában mégis jól hallható. Schein Gábor 1969-ben született Budapesten. Korábbi kötetei: Szavak emlékezete (1991) Cave canem (1993)

Gintli Tibor - Schein Gábor - Irodalom ​szöveggyűjtemény 15-16 éveseknek
A ​sorozat tankönyveit az ELTE Bölcsészettudományi Karán alakult szerkesztőbizottság irányításával gyakorló vezetőtanárok írták. Az irodalomtankönyvhöz szorosan kapcsolódó szöveggyűjtemény gazdag válogatást tartalmaz a tárgyalt korok irodalmi műveiből. A korábban tanított legfontosabb alkotások mellett ez a válogatás sok esetben meglepő vagy kevésbé ismert, értékes művek részleteit is közli.

Schein Gábor - Irijám ​és Jonibe
Titokzatosan ​szép verses mese Irijámról, a halkirálynőről és Jonibéről, a madárkirályról. Szerelmük, elválásuk és egymásra találásuk időtlen történet. A víz, a levegő, a föld és a tűz időtlenségét a teremtés és a búcsúzás mély és játékosan finom érzéseivel, ritmusaival tölti meg. A könyvet 6 éves kortól 99 éves korig mindenkinek ajánljuk.

Schein Gábor - Isten ​nevetett
Schein ​Gábor Ábrahám történetét meséli újra gyermekek számára. A bibliai hős engedelmeskedik annak, akinek fényét semmi sem homályosítja el, az isteni ígéreteket egy idő után azonban megkérdőjelezi. Ráadásul nemcsak neki támadnak kétségei, hanem feleségének, Sárának, sőt egész háza népének is. Sára kineveti a mennyei küldötteket, de a történet végére keserű, hitetlen kacaja önfeledt örvendezéssé változik, Isten pedig együtt nevet az ő népével.

Schein Gábor - Egy ​angyal önéletrajzai
Schein ​Gábor könyvében egy elbeszélő, egy angyal mesél el két, időben és térben egymástól nagyon távoli életrajzot. A német Johann Klarfeld története a 18. században játszódik, a nevelődési regénynek is beillő életrajz hőse egy német kisvárosban születik és tölti gyermekkorát, majd apja halála után nem sokkal, 15 évesen ott hagyja anyját és testvéreit, hogy tanulhasson. Vándorlásai során bejárja a német fejedelemségeket és Flandriát. Először egy borbélyhoz szegődik el segédnek, majd csatlakozik Frangipan gróf huszárezredéhez, felcserként megjárja a háborút, hol a francia, hol a német seregekhez csapódva, kémkedéssel vádolják, fogságba esik, végül Hágába kerül, s ott is marad Del Filato úr, az olasz származású festő szolgálatában. A mester felesége halála óta egyedül neveli vak lányát, Carlitát, akibe a főhős beleszeret. A titokzatos és fantasztikus elemekkel átszőtt történet a német romantika, Hoffmann és Goethe műveit idézi. A másik életrajz főszereplője az 1943-ban született Józsa Berta, dédszülei, nagyszülei, szülei és saját maga történetén keresztül egy magyarországi család sorsa tárul fel, mely a 20. század kiszámíthatatlan és kegyetlen történelmében a múlt elfedésével, eltitkolásával, a feledés taktikájával próbál életben maradni. "Mert a világ közeli ugyan, csak ki kell nyújtanunk a kezünket, és a legtávolabbi szegletét is könnyedén elérjük, de nem otthonunk, és soha többé nem is lesz az" - írja az angyal a könyv egyik előbeszédében. Éppen ez otthontalanság az, ami mindkét történetben meghatározó, s ami ellen mindkét főhős eltérő eszközeivel hiába küzd. A sűrű motivikus kapcsolatokon túl az otthontalanság mindent átható érzése, a származás elhallgatása, eltitkolása, a megbélyegzettségtől való félelem, a feledésben felbomló, de teljesen soha fel nem számolható zsidó identitás miatti szorongás és rettegés fűzi össze egy regénnyé a két történetet.

Schein Gábor - Nemes ​Nagy Ágnes költészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Schein Gábor - Panaszénekek
Schein ​Gábor panaszénekei úgy hangzanak fel a harmadik évezred elején, mintha egy nagy kultúrában élnénk. Holott nem így van. Valójában a hanghordozás, a forma-sejtelmek, a reminiszcenciák és utalások segítségével maguk a versek építik fel bennünk saját világukat, és keltenek olyan benyomást, mintha egy tágas térség közepén állnánk, ahol távoli visszhangok gyanánt fülünkbe csengenek a görög epikédeionok és threnoszok, Ovidius Tristiái, Joachim Du Bellay Panaszai, Kavafisz elégiái. Siratva azt, ami elveszett, és visszahozva azt, amit elsiratnak.

Schein Gábor - (retus)
A ​képalkotásnak, az előhívásnak, metszésnek, retusálásnak, a fotósmester technéjének allegória-vázára épül Schein Gábor versciklusa: ismerős vagy rejtélyes rajzok és képek (falakon, padláson, fiókokban), a gyerek- és öregkor állóképei, vagy teljes életsors pár mondatba sűrítve; Magyarország, Budapest a 20. század közepétől „napjainkig”: világháború és holokauszt, ötvenes évek, ezredforduló. A költeményekben megidézett történésláncolat lírai mementóállítás a gyermekkornak, felmenőinknek, a fájdalmas történelmi fordulatoknak, ennek a letűnő világnak; tétje a (közel)múlt feldolgozása.

Schein Gábor - Weöres ​Sándor
Amíg ​Weöres Sándorról beszélünk, semmit sem mondunk verseiről, de aligha mondhatnánk róluk bármit, ha függetlenítenénk őket attól a helyzettől, amelyben megszülettek. A mű elég önmagának, így sosem vezethető vissza az életrajzi tényekre, mint ahogyan más előzetes feltételre sem, ezek ismerete mégis szolgálhat olyan mozzanatokkal és kérdésekkel, amelyek utakat nyithatnak a megértéshez: éppen Weöres Sándor szellemében mondhatjuk, hogy az okok és az okozatok feltételezett kapcsolatát valójában semmi sem támasztja alá. E költészet a humanisztikus logika viszonyai helyett az egymásmellettiség, az elkülönböződés és a megfelelés sorozatait hozza létre, és így áll az életrajz is a költő mű mellett.

Schein Gábor - Éjszaka, ​utazás
Schein ​Gábor új verseskötete már címével is – Éjszaka, utazás – az emberi egzisztencia belső tájaira invitálja olvasóját. A Túl a kordonokon ciklusban viszont e jelentős költészet új, politikai-társadalmi dimenzióját ismerhetjük meg. A jelenről, jelenünkről ad hírt a kötet – visszafogott szenvedéllyel, nagy erudícióval és nyelvi erővel.

Schein Gábor - Megleszünk ​itt
Kiefer, ​a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti is. Egykor tehetséges matematikusként önként döntött úgy, hogy könyvtáros nővérével vidékre költözik, és a helyi középiskolában kezd tanítani. A csodabogárként elkönyvelt férfi nővére és munkája elvesztése után felszámolja korábbi életét, és egy város széli viskóba húzódik, hogy befejezze emberkísérletét - saját magán. A regény másik szála egy negyven felé közeledő házaspár krízistörténete. A tördelőként dolgozó Ágnes és férje, az akaratos ügyvéd, Zoltán házassága boldogtalan. Nem értenek szót egymással. Két tökéletesen ellentétes alkat, mégis elszakíthatatlanul összetartoznak. A nő gyerekükkel a férfi apjához költözik a város melletti tanyára. Kiefer itt találkozik Zoltánnal és Ágnessel, a találkozások pedig őt is megváltoztatják. Schein Gábor sűrű szövésű, több szálon futó regénye arra a kérdésre keresi a választ, mit kezdhet az ember az életével; mi választ el és mi köthet össze embereket, akik szomszédai egymásnak, ugyanakkor idegenek a saját létezésükben.

Schein Gábor - A ​herceg álma
"A ​Schein-színház ősmintáját egyszerre két helyen találjuk, színházat a színházban, a Szentivánéji álomban egyfelől, ide nekem az oroszlánt is, és a Hamletben, ez a dúr változat, az egérfogó. Ez Schein színházeszménye: a színház lesz szíves elfelejtkezni újkori változatairól, lesz szíves nem habozni tovább két lehetőség közt, templom legyen-e vagy orfeum, és legfőképpen lesz szíves helyettük nem választani a kuplerájt, hanem lesz szíves inkább helyet adni, azaz teret és alkalmat az igazság megtapasztalásának. Legyen placc, amelyen villám sújt keresztül. Ahol mégis kiderül valami, ahol kibújik a szög a zsákból. Játszd újra, Dionüszosz." (Németh Gábor)

Gintli Tibor - Schein Gábor - Az ​irodalom rövid története
A ​kétkötetesre tervezett mű első kötete, a magyar és a világirodalmi fejleményeket párhuzamosan tárgyalva, korszerű irodalomtörténeti összefoglalást nyújt a kezdetektől a romantikáig. A szerzők egyetemi oktatók, ezért napi gyakorlatuknál fogva gyümölcsözően alkalmazták az irodalomtudomány legújabb vívmányait és kutatási eredményeit. Szerb Antal ma is népszerű, de sok szempontból elavult vállalkozása óta ez a könyv a magyar és egyetemes irodalom történetének első népszerű, tömör és közérthető összefoglalása, amelynek minden művelt ember könyvespolcán ott kell lennie.

Schein Gábor - Bolondok ​tornya
A ​Bolondok tornya verses elbeszélés. A 18. századi festő, Canaletto és egy 20. századi ideggyógyász közös utazása közel háromszáz év történelmét rántja egybe. A dialógust hol angyali, hol tévébemondói szólam egészíti ki, valamint a lábjegyzetből kiszóló hang, mely adatolja, bővíti, kommentálja a főszövegben olvasottakat. Az ironikus kiigazítások, a drámai nyelv hátborzongatóan és ironikusan szórakoztató, sodró lendületű formát ad az olvasmányos, lebegő ritmusú műnek.

Schein Gábor - Lázár!
"Szavakból, ​amelyek ebben az utolsó időben végképp idegenné váltak tőled, sírboltot építek sírod fölé, lehetetlenné téve, hogy e könyvön kívül, amely házad lesz és tested, legyen még közös dolgunk, miközben titokban talán még mindig arra várok, hogy egy valóságos házban, amikor belépek, te nyiss ajtót, és ne értsd meglepődésemet." Schein Gábor kisregénye az apa-fiú kapcsolat mélységeit boncolgatva egy 20. századi zsidó család három generációjának történetét meséli el.

Kollekciók