Ajax-loader

Román József könyvei a rukkolán


Román József - Max ​Ernst
... ​legfontosabb volt számomra a látás gyönyöre. »Nézni« - ez volt a legkedvesebb foglalatosságom. És nem csupán azt figyeltem mohó tekintettel, ami e bámulatos világból kívülről áramlott felém, hanem azt a nyugalanító, titokzatos belső világot is, amely álmaimban villant fel és enyészett el, rendszeresen és követelően. »Tisztán látni« - ez lett lelki egyensúlyom alapvető szükséglete. És tisztánlátásomnak egyetlen eszköz kínálkozott: mindent papírra rögzíteni, ami szemem elé tárul; vagyis rajzolni.

Román József - Mítoszok ​könyve
Egyiptomi ​mítoszok Summer - akkád hettita és föníciai mítoszok Görög mítoszok Óind mítoszok Buddha életének legendája Tibeti és laoszi mítoszok Kínai mítoszok Japán mítoszok Iráni mítoszok Héber mítoszok és legendák Jézus életének legendája Az Iszlám Mohamed és a Korán legendája Ógermán mítoszok Finn mítoszok

Covers_14721
elérhető
1

Román József - Matisse
Henri ​Matisse a XX. század festőművészetének nagy forradalmára, a szín középponti szerepének fanatikus hirdetője, a színek felülmúlhatatlan varázslója. "Vad" vásznai még legádázabb ellenfeleit is lenyűgözik, tanítványok és rajongók serege látogatja "akadémiáját", és aki először találkozik vele, elképed, mert lobogó hajú, excentrikus festő-zseni helyett tanárosan pedáns külsejű, szemüveges, halk szavú férfival találja szembe magát. Külső élete eseménytelen; annál gazdagabb és színesebb a belső, a par excellence művészi eseménysor, a folyvást megújuló küzdelem a tökéletes kifejezésért, az érzelmek és hangulatok örök érvényű megragadásáért. "Megbűvöltek a tiszta színek", "mindig csupán arra ügyeltem, hogy színeim közvetlenül és szabadon zengjenek", "a színek kifejezőereje ösztönös kényszer számomra", "inspirációm egyetlen forrása a kiváltott érzés", "nem tudok különbséget tenni az élettel kapcsolatos érzelmeim és közlési módjuk között" "egyszerűen csak arra törekszem, hogy színeim megfeleljenek érzéseimnek" - íme művészi hitvallásának sarkalatos tételei, amelyek egyszersmind emberi habitusára, benső világára is fényt vetnek. Román József könyve ezt a belső portrét vetíti elénk az értő esztétikai és lélektani elemzés röntgensugarával.

Román József - Zeusz
Az ​emberiség kultúrájának alaposabb megismeréséhez ma is nélkülözhetetlen a görög mítoszok ismerete. Irodalmi, művészeti alkotások mindig szívesen idézik a különös szellemvilágot. Olvasásuk nem kényszerű feladat, hanem gyönyörűség. Román József a történetek nyelvét, szellemét és fordulatait igyekezett az antik szerzők stílusának megfelelően átültetni.

Román József - Távolodóban
Nehezen ​besorolható memoár: szerzője nem hiszi magát különösen fontos embernek, sem bölcsnek, aki csalhatatlan objektivitással tisztán látja a történelmet, amelyet átélt. De azt tudta, hogy amit ő mondhat el az 1920-1956 közötti időkről, azt neki kell elmondani. Úgy, ahogy látta. Néha alulnézetből, néha felülről, néha meg éppen a közepéről. De mindig tisztán, egyenesen, (ön)ironikusan - keresetlenül, egyszerűen és tárgyszerűen, a játékosság, az emberszeretet és az életigenlés megtartott derűjével. A vernet-i fogolytábort Rajkostul. A Koestlerestül, szökésestül csakúgy, mint a francia ellenállást vagy aztán hirtelen - Rákosi rábeszélésére - az itthont, a sokéves párizsi élet után: az ötvenes éveket, a sűrűjét s végül egy vérbe fojtott forradalom első napját. Minden illúziót elveszítve, minden emberséget megőrizve...

Román József - Mohamed ​élete
Regényekben, ​történelmi írásokban gyakran találkozunk ezzel a mondattal: "Allah egy, és Mohamed az Ö prófétája". Vajon gondol-e ilyenkor az olvasó arra, ki is volt az a Mohamed, akinek hívei a fenti mondatot magukénak vallják, és hirdetik a világ jelentös részében? Tudnak-e annál többet Mohamedröl, hogy az iszlám, a mohamedán vallás megalapítója volt, és követöi ma is Allah prófétájaként tisztelik? Pedig Mohamed élete, fellépése, történelmi szerepe, de különösen gondolkodásának és jellemének alakulása nagyon bonyolult és érdekes. A szerzö Mohamed írnokával, Zajd ibn Thábittal mondatja el ezt a különös, gazdag, érdekes élettörténetet. A Mohamed életét és a mai mohamedán világ jellegzetességeit bemutató képanyag még érdekesebbé teszi Román József könyvét.

Román József - Bevezetés ​a modern művészetbe
Román ​József új esszékötetében a modern képzőművészeti irányzatokat mutatja be olvasóinak a 19. sz. közepétől napjainkig. A szerző ismerteti azokat a társadalmi, kulturális körülményeket, amelyek a folyamatosan megújuló stílusok kimunkálásának feltételeit megteremtették. Bemutatja a különböző irányzatokat, a közöttük létező különbségeket és összefüggéseket. Az írás felvázolja a művészi fejlődés folyamatait, attól a kortól, midőn a művészet kutatni kezdte szerepét és helyét a társadalomban a szecessziótól kezdve az impresszionizmus, expresszionizmus, a Vadak, a kubizmus, a futurizmus, az absztrakció, a Dada, a szűrrealizmus és a felsoroltakat követő irányzatok szeszélyes kalandozásáig, valamint közelmúltunk és jelenünk eklektikus, a posztmodernnek nevezett jelenség együtteséig. A szerző az irányzatok elemzése közben kiemelt néhány olyan meghatározó személyiséget - Cézanne, Van Gogh -, akinek a munkálkodása meghatározta egy-egy stílus kialakulását. A második világháborút követő években, évtizedekben minden várakozást felülmúlt a művészetek iránti érdeklődés. Nem kétséges, hogy a felserkent tudásvágy kiterjedt a kultúra úgyszólván valamennyi ágazatára, a tudományokat és a technikát is beleértve. Ami napjaink ezen új jelenségében mégis meglepő, hogy miközben a tudományos-technikai ismeretek elsajátításának követelne, praktikus következményei lehetnek az emberek életében, egy Giotto-, Rubljov-kép, avagy Alberti-épület megtekeintésének, egy Mozart-szimfónia meghallgatásának - az esztétikai élményen túl - alig van érzékelhető, a magatartást, a társadalmi együttélést befolyásoló hatása. A párizsi Tudományok Palotája vagy a Mesterségek Múzeuma (Arts et Métiers) sem panaszkodhat a látogatók hiányára, de sikereik jócskán elmaradnak a Pompidou Központ (Centre Pompidou) ez esztendeig regisztrált 170 millió látogatójától! Az 1992-es Picasso, az 1994-es Cézanne, az 1997-es Vermeer tárlatok nézőinek egymilliót meghaladó tömegeitől. A százezres példányszámú méregdrága és mind igényesebb kiállítású katalógusokat napok alatt elkapkodják, nem szólva a kiállításokat kísérő pompás kiadványok, tanulmányok, cikkek áradatáról. Lassacskán minden tehetősebb kisváros megalapítja a saját múzeumát, miközben igyekszik megszerezni - nemritkán dollármilliókért - a világ művészi alkotásainak legjavát.

Román József - Eposzok ​könyve
A ​világirodalom legnagyobb eposzainak olvasása nem könnyű feladat. Bár ismeretük nélkülözhetetlen eleme az általános műveltségnek (hiszen hivatkozásaival, szereplőivel léptennyomon találkozhatunk a képzőművészet, a zene, az irodalom alkotásaiban), csak kevesen képesek az eredeti művek befogadására. a szerző mindenki számára olvasmányos módon teszi hozzáférhetővé a klasszikus remekműveket, prózájában megőrizve az eredeti elbeszélések hangulatát. A kötet öt története: Odüsszeusz bolyongásai, Történetek a Mahábháratából, Sáhnáme, A Nibelung-monda, Kalevala.

Román József - Mondák, ​eposzok, legendák
Az ​Eposzok Könyve 1959-ben jelent meg először, második kiadása 1963 nyarán nagy példányszámú, olcsó sorozatunkban : a Sikerkönyvek között. E kötet a világirodalom legjelesebb naiv eposzait tartalmazza: az Odüsszeiát, a Nibelun - éneket, a Kalevalát, valamint a hindu Mahábhárata és a perzsa Sáhnáme néhány epozódjait...

Román József - Marót Miklós - Bábeltól ​Bábelig
A ​jól ismert ismeretterjesztő író, Román József és szerzőtársa e kötetben bemutatja az emberi alkotóerő kimagasló műveit. A kötetben ismertetett nagy építmények közül számosat (pl. a rhodoszi kolosszust) már csak képzeletben rekonstruálhatunk, mert megsemmisítette az idő, a természet és az emberi rombolás. A bemutatott művek más része, bár sok viszontagságot élt át, és nemegyszer az elmúlás, pusztulás réme fenyegette, mégis, ma is, újjáépítve vagy romosan, de hirdeti az alkotó, építő ember diadalát. Kötetünk nagyobb részét mégsem a fent felsorolt művek különleges sorsának leírása képezi, hanem azoké a csodálatra méltó alkotásoké, amelyek lenyűgöző arányaikkal, belső és külső harmóniájukkal, régmúlt történelmi események hangulatát felidézve, az emberi kultúra legnagyobb, napjainkig fennmaradt kincsei közé tartoznak. Így megismerkedhet az olvasó többek között a carnaci menhirekkel, a tunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokkal, a Memnon-kolosszusokkal, Jerikó, Ur, Babilon, Párizs, Róma, Firenze, London, Moszkva kialakulásának történetével, s képet alkothat magának a hírközlés, út-, vasút-, alagútépítés hőskoráról, csatornákról, gátakról, hidakról, magasépületekről. Kötetünket számos illusztráció színesíti. Alig található a könyvben olyan jelentős alkotás, melyet fényképen meg ne csodálhatna az olvasó.

Román József - René ​Magritte
A ​belga születésű René Magritte-ot sokan a legtitokzatosabb szürrealista festőnek tartják. Naturalista hűséggel ábrázolta képein a csak képzeletünkben létező asszociációkat, gondolatokat. Egyéni módon foglalkozott a beszéd, illetve a nyelv és a képi világ kapcsolatával, melynek egyik különös megnyilvánulása nála a címadás. Román József tanulmányát - mely az első magyar nyelvű kiadvány a művészről - 7 színes és 50 fekete-fehér kép illusztrálja.

Román József - Miró
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Román József - Miró
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Román József - Bálint ​Endre
A ​szerző, Román József a művésznek régi tisztelője, barátja, évtizedek óta figyeli életútját, a művek keletkezésének körülményeit. Felhasználva Bálint Endre megjelent és kéziratos feljegyzéseit, visszaemlékezéseit, valóságos életrajzi regényt ír, hiteles képet rajzol a művész gyermekkoráról, élményeiről, az őt ért hatásokról. Bálint Endre életművének megértéséhez különösen fontos életének, környezetének, társadalmi körülményeinek alaposabb ismerete, hiszen művészete emlékeinek, érzelmeinek, a hétköznapi eseményeknek szinte közvetlen lenyomata, naplója. Gondolatait, érzelmeit azonban csak rá jellemző motívumokkal fejezi ki, amelyek megfelelő kulcs nélkül csak nehezen olvashatók. A szimbólumok megfejtéséhez, értelmezéséhez nyújt segítséget a szerző a kitűnő képanalízisek sorával, az ismételten visszatérő témák, jelek szubjektív motivációját, jelentését kutatva, pszichoanalitikus módszerrel jut el a művész mondanivalójának kifejtéséhez. Nem kívánja meghatározni Bálint Endre helyét, rangját a magyar és egyetemes művészet történetében, elsősorban az életmű pszichológiai determináltságát hangsúlyozza. A kötetet 114 reprodukció, köztük 62 színes kép gazdagítja.

Román József - A ​trójai háború - Odüsszeusz
A ​görög mítoszok az emberiség költői képzeletének legszebb alkotásai közé tartoznak. E történetek alapvető részei az európai kultúrának, hatásuk a mai napig érvényesül minden művészeti ágban. Homérosz két eposzának, az Iliásznak és az Odüsszeiának történeteit Román József, a neves művészettörténész ültette át prózába, a szerző nyelvezetét és szellemiségét megőrizve. A hitelességet a kiváló költő, klasszika-filológus Devecseri Gábor ellenőrzése is biztosította.

Kollekciók