Ajax-loader

Ludassy Mária könyvei a rukkolán


Ludassy Mária - Az ​ész államáig és tovább...
"Előbb ​kenyér, aztán morál!" Meslier Testamentuma "Az ember tökéletesedési képessége végtelen" Diderot-tól Condorcet-ig "Kényszeríteni kell őket, hogy szabadok legyenek" Rousseau-tól Robespierre-ig "Sem adni, sem elfogadni nem akarok törvényeket!" Az anarchisták Törvényhozód ne közgazdász legyen, hanem moralista" A fiziokraták bírálói Az egyenlőség természettörvényei Morelly Természeti Törvénykönyvétől az Egyenlők Összeesküvéséig

Ludassy Mária - Téveszméink ​eredete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ludassy Mária - Szavak ​és kardok - Nyelvfilozófia és hatalomelmélet
„Szavak ​kardok nélkül” – a híres Hobbes-idézet az emberi életnek, ígéreteknek és kötelezettségeknek a kényszerítő hatalom kialakulása előtti végzetes bizonytalanságát, s a végtelen bizalmatlanság állapotát jellemzi. S mégis: valamiféle racionális szómágia a modern hatalomelmélet alapja. Ludassy Mária, a felvilágosodás kiemelkedő magyar kutatója e kötetben a nyelvfilozófia és a politikai hatalomfelfogások összefonódását mutatja be.

Ludassy Mária - Moralisták ​és terroristák
Nincs ​az eszmetörténetnek olyan eredendően izgalmas korszaka, melyet ne lehetne a kötelező olvasmányok unalmába fullasztani. Elég "elvonatkoztatni" a problémáktól, az élő ellentmondásoktól, s máris a halott problémátlanság és dogmatikus ellentmondásmentesség - Goethével szólva - "kripta-doha" csapja meg az olvasót. Jelen kötet kísérletet tesz arra, hogy a francia felvilágosodás és forradalom korszakát eszmei kortársunkként mutassa be. Ám nem az esetleges történelmi analógiákban rejlik a francia felvilágosodás eszmevilágának igazi időszerűsége, hanem kritikai szellemében. A francia felvilágosodás világtörténelmileg visszavonhatatlanul felállította az Ész ítélőszékét minden világi és egyházi hatalom, minden emberellenes dogma és tudathasadásos tekintély megítélésére, s ezzel kivívta - Kant szavaival - "az emberiség szellemi nagykorúságát." Az emberiséget szellemi kiskorúságban tartó tekintélyuralmak elleni harc pedig fontos része annak a küzdelemnek, melyet Marx általános emberi emancipációnak nevezett.

Ludassy Mária - A ​trón, az oltár és az emberi jogok
A ​Napóleon bukása utáni Bourbon-restauráció korának nevezetes politikai gondolkodóival ismertet meg bennünket ez a kötet. De Maistre (1753-1821) és De Bonald (1754-1840) a katolikus és királypárti konzervatizmus szószólói. (Ám véleményük néha furcsa módon összecseng Rousseau, Saint-Just, Robespierre nézeteivel.) A velük szemben mintegy "kétfrontos harcot" folytató B. Constant (1767-1830) az egyéni - magánéleti - szabadság eszméjének hirdetője. De Maistre: "Ha megengedett dolog volna az isteni intézmények közötti fontossági sorrendet felállítani, én a hierarchiát a dogma elé helyezném mint a hit számára alapvetőt." De Bonald: "Az embert két módon lehet megszabadítani a kételytől: vagy felvilágosítani minden kétes kérdésben, vagy elfojtani a kíváncsiságát. Ám egyetlen embert sem lehet tökéletesen felvilágosítani minden kérdésben, míg minden ember kíváncsiságát tökéletesen el lehet fojtani." B. Constant: "Hiába hivatkoztok arra, hogy a kormány az általános akaratnak van alávetve - mindig a kormányok képviselői mondják meg, hogy mit mond az általános akarat."

Ludassy Mária - Szabadság, ​Egyenlőség, Igazságosság
„Szabadság, ​Egyenlőség, Igazságosság… A francia forradalom Fraternitéje látszólag még szorosabban fűzte össze a Liberté és Egalité eszméit, ám e forradalom radikalizálódása során kiderült, hogy a túl szoros kötelék szembenállássá válhat: a plebejus demokrácia szószólói az egyenlőség nevében elvetettek sok, hagyományosan sérthetetlennek tekintett liberális szabadságjogot (mindenekelőtt a magántulajdon és a személyes biztonság elvét). A másik oldal sem késett a válaszreakcióval: »az ő szabadságuk nem szabadelvű« – és azóta az antiegalitariánus liberalizmus és az antiliberális egalitariánizmus eszmei képviselői között a süketek párbeszéde folyik.” A liberális eszmerendszer úttörő képviselőinek művei és tevékenysége mellett Ludassy Mária elsősorban századunk neoliberalizmusának kiemelkedő szellemi teljesítményeit (az amerikai _Hayek, Rawls_ és _Barry,_ illetve a magyar _Bibó István_ munkáit) elemzi okosan, szellemesen, szórakoztatóan.

Ludassy Mária - Elhiszem, ​mert ésszerű
Ludassy ​Mária valószínuleg már álmából felébresztve is, bármikor tudna esszét írni bármelyik felvilágosodás kori filozófusról. Ebben az új kötetében olvasható egy remek, a "szoros olvasat" módszerével írt tanulmány Hobbes Leviatánjáról, amelyben először jelent meg az isteni erkölcsökön alapuló állam helyébe lépő modern jogállam eszméje. Egy kis írás Bernard Mandeville-ről, aki azt tanította, hogy az emberi társadalom nem az erkölcsös tulajdonságok terméke, hanem, éppen ellenkezőleg, a fejlődést mindig a legnegatívabb emberi tulajdonságok dinamizálták. Egy esszé a racionalizmus védelmében, amelyben a szerző - az elemzés végeztén - leszögezi, hogy sok divatos gondolkodóval ellentétben ő a XX. századi totalitárius eszméket nem a XVII-XVIII. századi racionalizmus szellemi örököseinek tartja. Különböző írások a francia felvilágosodás erkölcsfilozófiájáról, Rousseau-ról, Condorcet-ről, Benjamin Constant-ról, s végül egy roppant tanulságos és aktuális összefoglalás arról a vitáról, amelyet a francia forradalom idején a liberális Condorcet folytatott Robespierre-ékkel - Condorcet a közoktatás feladatának kizárólag az ismeretek átadását tekintette, míg a jakobinusok a hazafias és erkölcsös ember nevelését.

Ludassy Mária - Fehér ​jakobinizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ludassy Mária - Négy ​arckép
Négy ​arckép: -Robespierre, Maximilien Marie Isidor (1758-1794) -Voltaire (1694-1778) -Rousseau, Jean Jacques (1712-1778) -Condorcet, Marie de Cavitat (1743-1794)

Ludassy Mária - A ​toleranciától a szabadságig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ludassy Mária - Felvilágosodástól ​elsötétítésig
Ludassy ​Mária legújabb könyvében a francia és angol felvilágosodás legjelentősebb gondolkodóinak politikafilozófiájával foglalkozik. Nem csupán mások mellett Hume, Diderot, Rousseau, Condorcet vagy Tocqueville politikai gondolatait, de a kor fontos fogalmait (mint pl. az igazságosság, politikai felelősség, szabadság) is tárgyalja, remek stílusban. Ludassy Mária az ELTE BTK Filozófiai Intézet professzora, az MTA doktora, a felvilágosodás kori filozófia legnagyobb tekintélyű magyar kutatója.

Ludassy Mária - Felvilágosodás-értelmezések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók