Ajax-loader

Sikos László könyvei a rukkolán


Sikos László - PC ​hardver kézikönyv
Érdeklődik ​a számítógépes hardvereszközök iránt? Meg szeretné ismerni működésüket? Tudni szeretné, hogyan álljon neki egy önálló konfiguráció elemeinek kiválasztásához, azok összeállításához? Ha igen, úgy Önnek való ez a könyv. A könyv a személyi számítógépek felépítésével, részegységeinek jellemzésével foglalkozik, tanácsokat adva a számítógépet építőknek, illetve a hardver iránt nagyobb érdeklődést tanúsítóknak. A könyvben az egyes hardvereszközök működésének bemutatásán túl azok paramétereinek ismertetésére is sor kerül, illetve az egyes eszközök történetének jelentősebb mérföldkövei is terítékre kerülnek. Az Intel, AMD és Motorola/Freescale processzorcsaládok tagjainak részletes ismertetésén kívül a memóriafajták, a chipkészlet, a BIOS és a buszrendszer működésével is megismerkedünk, de az alapvető illesztőkártyákon (pl. a videokártya) túl a különlegesebb kártyákkal, illetve a beviteli és kimeneti eszközök széles skálájával is foglalkozunk. Az interfészek, portok, átjátszókábelek a lábkiosztások szintjéig kerülnek bemutatásra. Az adattároló médiák és az ezeket kezelő meghajtók témakörében a ritka hajlékonylemez-típusok mellett a merevlemez-driverek éppúgy sorra kerülnek, mint a mindenféle optikai lemezt kezelő Super Multi meghajtók. Természetesen a könyvben a jövő várható tendenciáiról és az alternatív rendszerekről, így az Apple számítógépekről, a mobiltelefonokról, a kamerákról, a PDA és a laptop gépekről, illetve egyéb népszerű informatikai eszközökről is szó esik. A hardvereszközök és azok összeszerelésének elsajátítása után már nem kell többé másra hagyatkoznunk, sem a gép bővítése, javítása, sem annak összeállítása során, hiszen a könyv ezen folyamatokon is végigvezeti az olvasót. A függelékben a modern számítógépes hardverek kialakulásában jelentős szerepet betöltő magyarok rövid arcképcsarnoka mellett jól megférnek a processzor-architektúrák és a különféle specifikációk. A kapcsolódó idegen kifejezéseket, rövidítéseket és a szakzsargon szavait a kisszótár gyűjti csokorba.

Sikos László - JavaScript ​1.5 kliens oldalon
A ​könyv elsősorban azoknak a weblapfejlesztőknek készült, akik már rendelkeznek a HTML szerkesztésének forrásszintű ismereteivel (nem pusztán szerkesztő prog ramokra alapoznak), és szeretnék honlapjaikat életre kelteni, dinamikus tartalmat belecsempészni, uralni akarják a böngésző ablakának minden részét, vagy speciális effektusokkal kívánnak látogatókat vonzani oldalaikra. Haszonnal forgathatják a könyvet azok is, akiknek konkrét igényük van a honlapjukkal kapcsolatban, de nem tudják megvalósítani elképzeléseiket, esetleg még a szükséges eszközben (script) sem biztosak. A könyv a JavaScript legújabb, 1.5-ös verziójára alapoz, a régebbi verzióktól való eltérésekre külön felhívva a figyelmet. A leghosszabb fejezet az egyes nyelvi elemeken keresztül mutatja be a nyelvet, így mintegy referenciaként is használható. A kezdők megtanulhatják, hogyan kell elindulniuk a JavaScript első ösvényein, a haladók pedig a komolyabb technikai megoldásokban mélyedhetnek el. Előbbihez a Fejlesztés lépésről lépésre, utóbbihoz a JavaScript Példatár nyújt segítséget. A könyv végére érve megtanulhatjuk a nyelv elméletét és gyakorlatát, így valóban dinamikussá tehetjük weblapjainkat.

Bártfai Barnabás - Sikos László - ECDL ​Képszerkesztés
A ​könyvsorozat az ECDL vizsgákhoz, Számítógép-kezelő és Szoftverüzemeltető OKJ-s képzésekhez, önálló tanuláshoz, illetve iskolák informatika óráihoz ajánlható. Tartalmazza az új SV4-es követelmények anyagát, kiegészítve számos olyan hasznos tudnivalóval, amely bár nem vizsgakövetelmény, mégis hasznos lehet a mindennapi munka során. A teljes sorozat tartalma nagyrészt a Hogyan használjam, az Adatbázis-kezelés, a Programozás Quick Basic nyelven és a Programozás Turbo Pascal nyelven c. könyvek anyagára épül, kiegészítve egyéb ismeretekkel.

Sikos László - Stíluslapok ​a weben - CSS kézikönyv
Napjaink ​weblapjaihoz (az egységesítés, az oldalak kiterjedtsége és számos más ok miatt) feltétlenül szükséges stíluslapokat alkalmazni. Ezek közül a leggyakoribb a külső CSS fájl használata. A CSS-t a régebbi leírónyelven készült dokumentumok éppúgy használhatják, mint a jelenlegi vagy a legújabb (pl. XHTML 1.1) nyelvű weblapok. A CSS-nek több szintje is kialakult az idők folyamán. Jelen könyv elsősorban a legújabb, teljesen kiforrott verziót, a CSS 2.1-et veszi alapul, minden helyen kitérve a régebbi (vagy leendő jövőbeli) verziókhoz képest jellemző esetleges eltérésekre, sajátságokra. Még a tapasztaltabb weblaposoknak is számos meglepetést tartogathat a CSS. Ráeszmélni, hogy mi mindent lehet pofonegyszerűen elérni a honlapon, mennyi hatás, mennyi lehetőség vár ránk, letaglózó, ekkor érzi igazán az ember, hogy a weblapokhoz soha sem lehet igazán felnőni. Százasával vannak olyan lehetőségek, melyeket akár több éves internetezés alatt sem láthatunk sehol, pedig a lehetőség adva van. Csak éppen nem használja ki senki sem. A szövevényes, nyakatekert, megtévesztő megfogalmazások, az angol rövidítések közötti eligazodást a könyv egyes fejezetei, a függelék és a kisszótár könnyíti meg. Ha Ön lelkes amatőr vagy profi weblapfejlesztő, akinek szüksége lenne a stíluslapok behatóbb megismerésére, szeretné korunk legkorszerűbb webes stíluslapját, a CSS 2.1-et használni, akkor Önnek ajánlható ez a összefoglaló és hiánypótló jellegű mű, mely CSS kézikönyvként is használható. Ha ötleteit nem tudja megvalósítani a weben, összekever egyes tulajdonságokat, fogalmakat, összetéveszti az egyes tulajdonság-értékek lehetséges értékeit, idegen Öntől a jelölőnyelvekben megszokottól eltérő kettőspontos értékadás vagy a tulajdonság-nevek kötőjeles írása, akkor tanulmányoznia kell a CSS-t. Ehhez lehet jó alap ez a könyv, mely a napjainkban használatos fontosabb böngészők viselkedésén keresztül mutatja be a stíluslapok használatát.

Sikos László - Videoszerkesztés ​házilag
Rövid ​leírás: A könyv a házi videoszerkesztéshez nyújt segítséget, hiszen egyrészt ismerteti a különböző videoszabványokat, fájlformátumokat, kódolásokat és csatlakozófelületeket, másrészt bemutatja a legelterjedtebb videoszerkesztő programokat, melyek közül néhányat részletesen is tárgyal, a rögzítéstől kezdve a szerkesztésen, feliratozáson, vágáson keresztül az archíválásig és a DVD-készítésig. A szakkifejezések és rövidítések megismerését pedig a szószedet segíti. Hosszú leírás: A könyv a házi videoszerkesztéshez nyújt segítséget az elméleti tudnivalók, a formátumok és videoszerkesztő programok bemutatásával. Mivel egyre több embernek van digitális videokamerája, videorögzítésre képes fényképezőgépe, DVD írója és számítógépe, jogosan merül fel az igény a felvételek szerkesztésére, saját készítésű anyagok összeállítására. A mai technikával ez már akár az otthoni számítógépen is egyszerűen megvalósítható, ráadásul majdnem ugyanolyan minőségben és lehetőségekkel, mint a profi stúdiókban. Mindehhez pedig nem is szükséges drága, bonyolultan kezelhető programokat vásárolni, hiszen a géphez adott, vagy az internetről ingyenesen letölthető programok használatával egy kis gyakorlás és ismerkedés után szinte gyerekjátékká válik a házi videók készítése. A könyv a DVD-Video formátum előnyei és elterjedtsége miatt részletesen taglalja többek közt az MPEG-2 kódolást és a formátum jellemzőit, de emellett az összes népszerű audio- és videoformátumról is olvashatunk. A videoszerkesztés speciális részfeladatait megvalósító programoktól kezdve a nagy tudású, komplex videoszerkesztőkig számos szoftvert ismerhetünk meg a könyvből. Ezek legtöbbje sokféle formátumot kezel, így arra alkalmas programmal készíthetünk ugyanazon felvételből AVI vagy MPEG fájlt, Video CD-t, Super Video CD-t vagy DVD-videot is. A különféle formátumok azonban csak bizonyos tárolóeszközökre rögzítve szabványosak, így ezekkel is megismerkedünk. A videoszerkesztés folyamata azonban nem pusztán szoftveres szerkesztési munka. A különféle eszközöket csatlakoztatni kell, így erre a feladatra rengeteg interfész és kábeltípus létezik. Ezek legfontosabb tulajdonságait megismerve megérthetjük, hogy melyik szabvány melyikkel kompatibilis, mit mire lehet átalakítani. A videoszerkesztés összetett folyamatát a rögzítéstől kezdve a szerkesztésen, feliratozáson, vágáson keresztül az archíválásig, a DVD-készítésig és -lejátszásig elemezzük. A könyv segítségével a részleteket megismerve már bárki képes lesz saját felvételek előállítására. A rengeteg kapcsolódó szakkifejezés és rövidítés megismerését a szószedet segíti. Tartalomjegyzék: AJÁNLÁS 11 ELŐSZÓ 13 1. A VIDEOKEZELÉS ALAPJAI 15 1.1. Fogalmak, alapvető tudnivalók 15 1.2. Alapvető videoszerkesztési tudnivalók 17 1.2.1. Óriási hardverigény 18 1.2.2. A váltottsoros és a progresszív video különbsége 20 1.2.3. TV-szabványok kavalkádja 20 1.2.4. A szélesvásznú video 21 1.2.5. Videofelbontások 23 2. FORMÁTUMOK ÉS SZABVÁNYOK 25 2.1. Kodekek 25 2.2. Audioformátumok, audiokodekek 25 2.2.1. AAC 26 2.2.2. AAC+ (aacPlus) 26 2.2.3. Dolby Digital (AC3) 27 2.2.4. Dolby Surround, Pro Logic és Pro Logic II 28 2.2.5. DTS, Dolby Digital EX (6.1), DTS ES (7.1) 28 2.2.6. Linear PCM (LPCM) 29 2.2.7. MP3 30 2.2.8. MPEG Audio 30 2.2.9. SDDS 31 2.2.10. THX 31 2.2.11. Vorbis 31 2.2.12. WAV 32 2.2.13. WMA 33 2.3. DVD-hangsávok 33 2.4. Videoformátumok, videokodekek 34 2.4.1. 3ivx 35 2.4.2. AVI 35 2.4.3. ASF 35 2.4.4. Cinepak 36 2.4.5. DivX és DivX ;-) 36 2.4.6. Flash Movie 37 2.4.7. H.261 38 2.4.8. H.263, H.263v2, H.263v3 38 2.4.9. H.264 39 2.4.10. Indeo 41 2.4.11. MJPEG2000 41 2.4.12. Motion JPEG 42 2.4.13. MPEG 42 2.4.13.1. MPEG-1 44 2.4.13.2. MPEG-2 45 2.4.13.3. MPEG-3 51 2.4.13.4. MPEG-4 51 2.4.13.5. MPEG-7 53 2.4.13.6. MPEG-21 53 2.4.14. QuickTime Movie 54 2.4.15. RealVideo 54 2.4.16. Sorenson 54 2.4.17. Theora 54 2.4.18. Windows Media Video (WMV) 55 2.4.19. XVid 56 2.5. Video CD (VCD) 56 2.6. Super Video CD (SVCD) 59 2.7. DVD 60 2.7.1. DVD-ROM 61 2.7.2. DVD-Audio 61 2.7.3. DVD-Video 62 2.7.3.1. A DVD-Video tulajdonságai 62 2.7.3.2. Specifikációk 63 2.7.3.3. A DVD MPEG-2 kódolása 64 2.7.3.4. A DVD filmek képméret-arányai 65 2.7.4. Speciális (nem szabványos) DVD-formátumok 65 2.7.4.1. DVD-VCD 65 2.7.4.2. DVD-SVCD 65 2.7.4.3. DVD-MP3 65 2.7.4.4. DVD-ISO 65 2.7.4.5. miniDVD/cDVD 66 2.8. CD + DVD = DualDisc 66 2.9. Lemezformátumok, médiák 66 2.9.1. Gyári médiák 66 2.9.1.1. VCD, SVCD, DVD 66 2.9.1.2. A DVD-k kapacitás-jelzései 67 2.9.2. Írható és újraírható (üres) médiák 70 2.9.2.1. CD-R 70 2.9.2.2. CD-RW 71 2.9.2.3. DVD-R 71 2.9.2.4. DVD-R DL 71 2.9.2.5. DVD-RW 71 2.9.2.6. DVD-RW DL 72 2.9.2.7. DVD+R 72 2.9.2.8. DVD+R DL 72 2.9.2.9. DVD+RW 72 2.9.2.10. DVD+RW DL 73 2.9.2.11. DVD-RAM 73 2.9.3. A CD és DVD alapvető különbségei 75 2.9.4. A DVD-k másolásvédelme 76 2.9.4.1. Analog CPS (Macrovision) 77 2.9.4.2. CGMS 77 2.9.4.3. Content Scramble System (CSS) 78 2.9.4.4. Content Protect for Prerecorded Media (CPPM) 79 2.9.4.5. Content Protection for Recordable Media (CPRM) 79 2.9.4.6. Digital Copy Protection System (DCPS) 79 2.9.4.7. High-Bandwidth Digital Content Protection (HDCP) 80 2.9.4.8. General és Authoring 80 2.9.4.9. Régiókódok 81 2.9.4.10. RCE 81 2.9.5. Fájlrendszerek 82 2.9.5.1. CDFS 82 2.9.5.2. ISO 9660 82 2.9.5.3. Joliet 82 2.9.5.4. UDF 82 2.9.6. Speciális lemezszerkezetek 83 2.9.6.1. A VCD mappaszerkezete 83 2.9.6.2. Az SVCD mappaszerkezete 84 2.9.6.3. A DVD mappaszerkezete 85 3. VIDEORÖGZÍTÉS, JELÁTVITEL 87 3.1. Interfészek, átjátszókábelek 87 3.1.1. DVI, HDMI 88 3.1.2. Jack 90 3.1.3. Scart (Péritel, Euroconnector) 90 3.1.4. S-Video (Y/C) 91 3.1.5. RCA 91 3.1.6. VGA 92 3.1.7. Átalakítók 93 3.2. Hardveres felvevők 93 3.2.1. Kamerák 93 3.2.1.1. Analóg kamerák 94 3.2.1.2. Digitális kamerák 94 3.2.2. Asztali DVD-felvevők 95 3.2.2.1. Asztali DVD-író 95 3.2.2.2. Asztali DVD-író + VHS kombó 96 3.2.3. Digitális fényképezőgépek 96 3.2.4. Kamerás mobiltelefonok 97 3.3. Szoftveres felvevők 100 3.3.1. TV-kártya programja 100 3.3.2. Videodigitalizáló kártya programja 101 4. VIDEOSZERKESZTÉS 102 4.1. Konvertáló és/vagy kódoló programok 102 4.1.1. DVD Decrypter 103 4.1.2. DVD Shrink 104 4.1.3. NeoDivX 105 4.1.4. TMPEGEnc 106 4.1.5. VirtualDub, VirtualDubMOD 108 4.1.5.1. VirtualDub Setup Utility 108 4.1.5.2. A program felülete 109 4.1.5.3. Szerkesztési funkciók 112 4.1.5.4. Renderelés és mentés 113 4.1.5.5. Direkt feldolgozási mód 114 4.1.5.6. Videobeolvasás 114 4.1.5.7. VirtualDubMOD 114 4.2. Komplex videoszerkesztő programok 115 4.2.1. 007 DVD Creator 115 4.2.2. ACD VideoMagic 116 4.2.3. Adobe Premiere, Premiere Pro 2.0 116 4.2.3.1. Új projekt létrehozása varázslóval 118 4.2.3.2. Az üres projekt munkaterülete 121 4.2.3.3. A File menü 122 4.2.3.4. Az Edit menü 124 4.2.3.5. A Project menü 126 4.2.3.6. A Clip menü 126 4.2.3.7. A Sequence menü 127 4.2.3.8. A Marker menü 127 4.2.3.9. A Title menü 127 4.2.3.10. A Window menü 128 4.2.3.11. A Help menü 129 4.2.3.12. A panelek 129 4.2.3.13. A Project panel 130 4.2.3.14. A Source, Effect Controls, Audio Mixer panelegyüttes 131 4.2.3.15. A Program panel 134 4.2.3.16. Az Info, History, Effects panelegyüttes 134 4.2.3.17. A Timeline panel 135 4.2.3.18. Az Audio Master Meters és a Tools panelek 137 4.2.3.19. Egy projekt összeállítása 138 4.2.4. CyberLink PowerDirector 140 4.2.4.1. Beolvasás (Capture) 141 4.2.4.2. Szerkesztés (Edit) 143 4.2.4.3. Filmkészítés (Produce) 147 4.2.4.4. Lemez létrehozása (Create Disc) 150 4.2.5. CyberLink PowerProducer 154 4.2.6. Muvee autoProducer 155 4.2.7. Nero Vision Express 156 4.2.8. Pinnacle Studio 157 4.2.8.1. Beolvasás (Capture) 158 4.2.8.2. Szerkesztés (Edit) 160 4.2.8.3. Export videó (Make Movie) 165 4.2.9. PureMotion EditStudio 167 4.2.9.1. A menüsor 168 4.2.9.2. Az eszköztár 171 4.2.9.3. Layers 171 4.2.9.4. Timeline 172 4.2.9.5. Monitor 172 4.2.9.6. Media Explorer 173 4.2.9.7. Properties 174 4.2.10. Roxio VideoWave 174 4.2.10.1. Menü 175 4.2.10.2. Easy Capture 176 4.2.10.3. Edit Video 177 4.2.10.4. VideoCD/DVD Maker 179 4.2.11. Sonic MyDVD 180 4.2.12. Ulead DVD MovieFactory 180 4.2.13. Ulead VideoStudio 182 4.2.14. WinDVD Creator 183 4.3. Egy speciális videofeldolgozó: a Macromedia Flash 8 Video Encoder 183 4.4. Feliratszerkesztők 186 4.4.1. DirectVobSub 187 4.4.2. DivXLand Media Subtitler 188 4.4.3. Forta 189 4.4.4. SubAdjust 190 4.4.5. Submagic 191 4.4.6. SUB-Manager 191 4.4.7. Subtitles Translator 192 5. SZERKESZTETT VIDEO ARCHÍVÁLÁSA 194 5.1. Lemez készítése képfájlból 194 5.2. Nem szabványos lemezre archíválás 194 5.3. Átlagos írási/olvasási idők 195 6. VIDEOLEJÁTSZÓK 196 6.1. Hardveres lejátszók 196 6.1.1. Asztali DVD-lejátszó 196 6.1.2. Asztali DVD-író mint lejátszó 198 6.2. Szoftveres lejátszók 198 6.2.1. Windows Media Player 199 6.2.2. PowerDVD 199 7. A JÖVŐ 201 7.1. A jövő médiái 201 7.1.1. Blu-ray Disc (BD) 202 7.1.2. EVD 202 7.1.3. FVD 203 7.1.4. HD-DVD (AOD) 203 7.1.5. WMV HD 203 7.1.6. Holographic Versatile Disc (HVD) 204 FÜGGELÉK 205 A. Videoformátumok összehasonlítása 205 B. Jellemző audio- és videofájl-kiterjesztések 206 C. Médiaméretek és kapacitások 210 D. DVD-lejátszók kimenetei 211 D-1. Videokimenetek 211 D-2. Audiokimenetek 212 E. Audio- és videorendszerek csatlakoztatása DVD-lejátszóhoz 213 E-1. Videointerfész-lehetőségeink 214 E-2. Audiointerfész-lehetőségeink 216 F. A DVD-k várható élettartama 217 TÁRGYMUTATÓ 218 SZÓSZEDET 225 Egyéb információ: B/5

Sikos László - Digitális ​fényképezés a mindennapokban
A ​könyv közérthető módon mutatja be a digitális képfeldolgozás rendszerét, a digitális fényképezés lehetőségeit, módszereit és eszközeit. Hasznos tanácsokat kapunk, mind a gép megvásárlásához, mind annak használatához. Elsősorban azok számára készült, akik nem rendelkeznek komolyabb fényképezési ismeretekkel, s a számítógépes képfeldolgozással sem foglalkoztak behatóbban. A hagyományos fotográfiából kiindulva megismerhetjük a digitális fényképezés kialakulását, sőt a várható jövő béli tendenciákat is. Megvizsgáljuk a fényt, annak felfogó és feldolgozó eszközeit. Megismerkedünk a digitális képalkotással, annak eszközeivel, a digitális fényképezőgéppel, a PC-kamerával, a kamerás mobiltelefonokkal, stb. Kielemezzük a digitális fényképezőgépek legfontosabb építőelemeit, az érzékelő, a memóriakártya, az objektív működését. Megvizsgáljuk a kiegészítő felszerelések széles palettáját. Megismerkedünk a fényképezőgép-kategóriákkal. Megtudhatjuk, milyen szempontok alapján érdemes kiválasztanunk a nekünk megfelelő gépet. A könyvet végigolvasva megérthetjük, hogy bármilyen készüléket is vásárolunk, kompromisszumokat kell kötnünk. Érdekességekről is esik szó, az asztrofotózás és a makróképek készítése mellett a nagysebességű tárgyak fényképezésén át az infravörös fotózásig számos szokványos és különleges fotóstémával foglalkozunk. Az elméleti fogalmak és gyakorlati fogások megértését színes ábrák és fotók teszik érthetőbbé. Akik hétköznapi felhasználók, és digitális fényképezőgépük birtokában szeretnének megtanulni pár jó fogást, vagy szeretnék kihasználni a gépben rejlő összes lehetőséget és már a kép elkészítése pillanatában biztosak akarnak lenni abban, hogy a kép mind a számítógép monitorán, mind papírképen jól fog mutatni, azoknak ajánlható ez a könyv.

Sikos László - Macromedia ​Flash
Napjainkban ​a weben előtérbe került a design, a színek kavalkádja, az interaktív tartalom, az animációk, a hangeffektusok. A tömör, érdekes és szemet gyönyörködtető webgrafikák készítésének első számú technológiája a Flash. Sokan még nem is nagyon ismerik, mások már el sem tudják képzelni a weblapokat ilyen tartalom nélkül. Ahogy néhány éve a scriptek megjelenése tette dinamikusabbá a világhálót, most a Flash technológiával tehetjük azt szebbé, érdekesebbé. A Flash megismeréséhez nem elegendő néhány meglévő oldal megtekintése, kielemzése (bár ez sem hátrányos). A hatékony munkához elengedhetetlen bizonyos számítógépes grafikai ismeret megléte. A tervezés pedig egyéni kreativitás függvénye, így saját magunknak kell eldöntenünk, mennyire tudunk érdekes és új hatásokat kitalálni, majd azokat megvalósítani. A könyv a Flash fejlesztőkörnyezet legújabb változatait, a Flash MX 2004 és 8 verziók normál és Professional változatait teljesen az alapoktól ismerteti meg. A rendszer telepítésétől kezdve a rendszerkövetelményeken át a fejlesztőkörnyezet eszközeinek, paneljeinek, menüinek megismerésén keresztül jutunk el a Flash alkalmazások létrehozásáig. A könyv végig olyan példákat használ, melyek az ingyenesen letölthető fejlesztőkörnyezet részei, így mindenkinek rendelkezésére állnak a szoftver beszerzése után. Röviden áttekintjük a Flash saját scriptnyelvét, az ActionScriptet is. Végül megismerkedünk a Flash komponensek használatával, sőt a saját komponensek létrehozásával is. A könyv végigolvasása, a környezet próbálgatása, a menük és panelek munka közben történő elemzése segít elindulni a Flash-es fejlesztés megtanulásában.

Sikos László - Adobe ​Photoshop zsebkönyv
E ​kisméretű könyvecske könnyen elfér még a zsebünkben is, így kényelmes, de mindazt tartalmazza, amit a Photoshop program kezelésének alapjaihoz tudni szükséges. Egy olyan képszerkesztő alkalmazás, mint a Photoshop segítségével digitális képeinkkel szinte bármit megtehetünk. A képek javítása, létrehozása, előkészítése, elküldése vagy webre helyezése csak a kezdet, a program a képek módosítása terén szinte korlátlan lehetőségeket kínál. A legegyszerűbb levágásoktól kezdve a megfelelő minőségűre való javításon át a leglehetetlenebb trükkökig minden megvalósítható. A lehetőségeink szinte korlátlanok, csak a fantáziánk és a tudásunk szab határt az elvégezhető műveletek körének.

Sikos László - XHTML ​– A HTML megújulása XML alapokon
A ​könyv bemutatja az XHTML* dokumentumcsalád tagjait, az XHTML 1.0-t, az XHTML Basic-et és az 1.1-es verziót, sőt megismerhetjük napjaink legfejlettebb, de még kiforratlan webes leírónyelvét, az XHTML 2.0-t is. Haszonnal forgathatják a könyvet azok is, akik még nem foglalkoztak az XML-lel, de a HTML-t már jól ismerik. Megtudhatjuk, hogyan térhetünk át a HTML-ről az XHTML-re, valamint azt is, hogy erre miért van szükség. Részletes elemzés során megismerhetjük az egyes XHTML-verziók dokumentumtípus-leírásait. XML alapú nyelvről lévén szó a modularizáció sem hanyagolható el. A nyelv egyes változatait az elemek szintjéig tanulmányozzuk. Végignézzük az egyedkészletek nyújtotta lehetőségeket, nehogy az XHTML dokumentumokban felhasználható karakterek okozzanak problémát. Kielemezzük a driver-fájlokat, a fontosabb rendelkezéseket és a kompatibilitásról sem feledkezünk meg. Még egy XML-es sémanyelvbe, a RELAX NG-be is belekóstolunk. Az ismeretek gyakorlatba történő átültetését a példatár, fejlesztéseinket pedig a függelék segíti. A témában kutakodók munkáját a webes kisszótár könnyíti meg. *Az XHTML a jelenlegi és jövőbeli dokumentumtípusok olyan családja, mely a HTML 4-es verzióját reprodukálja, részhalmazokra bontja és kibővíti. Az XHTML dokumentumtípus-családot XML alapú felhasználói rendszerekkel való munkához tervezték.

Sikos László - Bevezetés ​a Linux használatába
A ​könyv kezdő felhasználókat célozza meg, megismerteti a Linux használatát, de alkalmazható az ECDL 2. moduljának tankönyveként is ott, ahol a Számítógéphasználat és fájlkezelés modult Linuxos környezetben sajátítják el a hallgatók. Manapság egyre több helyen találkozhatunk a Linux operációs rendszer mintegy százféle disztribúciója közül valamelyikkel. Láthatjuk az iskolában, egy hivatalban vagy valamelyik ismerősünknél. Az is előfordulhat, hogy laptopot szeretnénk vásárolni és mikor ki szeretnénk próbálni, kiderül, hogy a masinán még nincs operációs rendszer. A papírdobozában azonban van egy CD, melyen például egy SuSE Linux van. Ugyanez előfordulhat asztali PC vásárlásakor is egy bevásárlóközpontban. Akik már évek óta foglalkoznak a személyi számítógépekkel, azok között is jócskán vannak olyanok, akiknek az operációs rendszer egyetlen alternatívája a Microsoft Windows. Nem hallottak sosem az IBM OS/2-jéről vagy a FreeBSD-ről, netán a Linux-ról. Vagy ha hallottak is, legfeljebb csak annyit tudnak róluk, hogy operációs rendszerek. Talán a PC-k elmúlt két évtizedes pályafutása a magyarázata annak, hogy az akkori DOS-ból kiindulva a 16 bites Windows 3.x-en keresztül a Windows XP felé vettük az irányt. Nem ez az egyetlen lehetőség azonban egy személyi számítógép képességeinek maximális kihasználására. Sokan eleve elvetik az ötletet, hogy más rendszereket is megismerjenek. Napjaink programjai közül rengeteg elérhető Windows platformra (sok csak ez alá), így sokakat nem is foglalkoztat más operációs rendszerek használatának gondolata. Akik régebben kezdték az ismerkedést a PC-kkel és a DOS rendszer volt az első platform, amin dolgoztak, nem látják értelmét, miért is kellene újra visszatérni a karakteres felületre, amikor végre már eljutottunk oda, hogy egy csillogó-villogó grafikus felületen dolgozhatunk úgy, hogy a hardvereszközök kezelésével és más fontos feladatokkal egyáltalán nem vagy csak alig kell foglalkoznunk. Ha már úgyis ott van az óriási merevlemez, a hatalmas memória, a hihetetlen számolási kapacitással rendelkező processzor, miért forduljunk vissza a törtfehér színű karakterekhez, miért tanuljunk meg sok-sok parancsot, hogy kezelni tudjuk a számítógépet? Az első dolog, amit le kell szögeznünk, az az, hogy biztosan jelentősen megnehezíti-e a munkánkat, ha karakteres felületen dolgozunk? Másrészt jöhetne még az a megjegyzés is, hogy bizony-bizony a Linux-on is van lehetőség a grafikus felület használatára, de ha a rendszer mélyére szeretnénk látni, akkor ott van alapból 6 db karakteres terminál is. A Windows rendszerek egyik nagy problémája hosszú ideig az volt, hogy a stabilitás kérdése nem volt megoldott. Másik probléma a hálózati adatvédelem volt, hiszen a Windows 9.x sorozat önálló PC-re készült, csak támogatta az internet használatát is. Az NT ág hálózati képességei jócskán túlmutattak a 9.x-es sorozatán, így a két ág összeért. A Windows XP napjaink egyik legnépszerűbb operációs rendszere hazánkban, de egyre többen látják meg a lehetőséget, hogy egy másik operációs rendszert is választhatnának. Mi indokolja a Linux színrelépését és egyre szélesebb körű elterjedését? Mint majd látni fogjuk, a UNIX rendszerre épül, ami a nagygépes környezetek első operációs rendszerei között jelent meg és azóta töretlenül fejlődött. A robosztus felépítés, a szinte határtalan hálózatkezelési képességek, a stabilitás és végül, de nem utolsó sorban az ingyenesség indokolja, hogy egyre többen próbálják ki a rendszert. Az informatikusoknak, a szakembereknek, a programozóknak további óriási előny a kereskedelmi operációs rendszerekkel szemben a nyílt forráskód. Míg a Windows több millió kódsorának működése meglehetősen rejtélyes, addig az érdeklődő megismerheti, a hozzáértő akár meg is változtathatja a Linux forráskódját. Ez persze a legtöbb Linux programra is igaz, így bárki elkészítheti a saját programverzióját a megadott (nem túl szigorú) feltételek mellett. Sokkal több tehát a lehetőségünk Linux alatt, de valóban igaz az is, hogy nagyobb számítástechnikai tudást igényel, mint társai. Cserébe azonban igazi urai lehetünk rendszerünknek és nem kell elszenvednünk az érthetetlenül lefagyó ablakokat. Ha ki szeretnénk próbálni a Linux-ot, esetleg vannak olyan programjaink, melyek csak ezen a platformon elérhetők, nem kell feltétlenül lemondanunk a Windows-ról sem. A két rendszer egész jól megférhet egymás mellett, ha mindent megfelelően konfigurálunk. A Linux alatt elolvashatjuk a Windows alatt készült Word dokumentumot vagy Excel táblázatot is, egyelőre még kisebb-nagyobb kompatibilitási problémák azonban felléphetnek. Köszönet a lelkes felhasználóknak, tesztereknek, programozóknak, a Linux rendszercsalád képességei egyre jobban ösztönzik a komolyabb felhasználókat és az informatikusokat, hogy ezt a rendszert (is) használják.

Sikos László - Szerver ​oldali webprogramozás
Jelen ​könyv elsősorban azoknak a weblapfejlesztőknek és rendszergazdáknak készült, akik már rendelkeznek a HTML nyelv, valamint a kliens-oldali JavaScript szerkesztésének ismereteivel, de szeretnék honlapjaikat alkalmazásokkal „életre kelteni”, azokon távoli adatbázisok tartalmát megjeleníteni, azokról e-mail-t küldeni. A könyvből megtudhatjuk azt is, hogyan lehet Java nyelven írt komponenseket vagy osztályokat elérni JavaScriptből, hogyan valósulnak meg a különböző adattípusok közötti konverziók, miként lehet hibákat lekezelni szerver oldalon, illetve a szerver típusa milyen módon befolyásolja a szerver-oldali programozást. Haszonnal forgathatják a könyvet azok is, akik meg szeretnék ismerni a Netscape Enterprise Server (újabb nevén iPlanet Web Server, Enterprise Edition) néhány lehetőségét, netán a kliens és a szerver oldal különbségeire kíváncsiak, esetleg a két oldal közötti, úgynevezett osztott-oldali JavaScript iránt is érdeklődnek. Akik most kezdenek el foglalkozni a szerver-oldali JavaScripttel, azok megtanulhatják a nyelv lehetőségeinek teljeskörű kihasználását. A haladóknak sem kell unatkozniuk. Akik adatbázisos szakemberek, most tetszőleges SQL-utasítást futtathatnak JavaScriptből. A Java programozók kommunikálhatnak a JavaScripttel. A profik még a CGI-be és az ASP-be is belekóstolhatnak. A kezdőknek a programozásba bevezető fejezetek, a haladóknak a nyelvet és a szolgáltatásokat bemutató részek, illetve a példatár nyújt segítséget. A könyvet végigelemezve igazi JavaScript programozókká érünk: már nem kell beérnünk pusztán a kliens oldallal, hiszen ott vannak a nagy teljesítményű webszerverek, melyek már csak ránk várnak.

Sikos László - Vőfélykönyv
Mindannyiunk ​életének egyik legmeghatározóbb eseménye a házasságkötés. Sokan munkálkodnak azon, hogy ez lehessen életünk legszebb napja. A szép szertartáson túl a vendégsereg lakodalmi dínom-dánoma is hozzátartozik az ünnepléshez. Ma egyre népszerűbbek a hagyományőrző jellegű lakodalmak, ahol mókás, de olykor komoly mondanivalójú köszöntők, beszédek is elhangzanak. Ilyen szövegek gyűjteménye ez a könyv, mely 80 éves szövegtöredékek felhasználásával készült. A szóhasználat, a fogalmazás mind-mind a vidámságot tükrözi, hiszen egy ilyen szép napon fontos, hogy mindenki jól érezze magát. A kötetben mindenki megtalálhatja a hozzá illő versikéket, mondókákat, köszöntőket. A cél a mulatság színesebbé tétele, a jó hangulat fokozása.

Sikos László - Internet ​mindenkinek
Napjainkban ​a számítógépek mindennapos és univerzális felhasználásának fő mozgatórugói a számítógépes hálózatok és az internet. Egy távoli számítógép elérése olyan alternatívákat rejt, mely néhány éve még elképzelhetetlen volt. Az internet az az informatikai eszköz, mely számos médiával vetekedhet: friss információkra vágyva felkereshetjük az egyik internetes újságot: elektronikus levelet küldhetünk mellékletekkel távoli barátunknak, akinek válasza akár pár perc múlva meg is érkezhet hozzánk; elutazás előtt megnézhetjük, milyen időjárás van Rómában; sakkozhatunk egy Ausztráliában tartózkodó személlyel; konferenciát bonyolíthatunk le a világ különböző részein levő üzletfelekkel; letölthetjük egy program legújabb verzióját; beiratkozhatunk egy online nyelvtanfolyamra... Attól azonban, hogy valakinek van internet-elérése, még nem feltétlenül tudja kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Ehhez ugyanis tisztában kell lenni a technikai, jogi és egyéb korlátokkal is. A könyv ajánlható mindenkinek, aki szeretné mihamarabb elsajátítani az internethasználat alapjait, továbbá minimális elméleti tudással szeretne boldogulni és a gyakorlatban eredményesen használni azt. Akár munkahelyen, iskolában, akár otthon van lehetőség az internet használatára, az ne legyen idő- és pénzpocsékolás! Az internet egy hatékony, eredményes munkaeszköz, kitűnő kikapcsolódást nyújtó média vagy egy tökéletes kommunikációs eszköz is lehet egyben. Ez a könyv azoknak készült, akinek nincs lehetőségük arra, hogy elmélyedjenek a technikai megoldásokban, de szeretnék hatékonyan használni az internetet. A legfontosabb és legnépszerűbb szolgáltatásokat többféle szempontból is megvizsgáljuk. Megismerjük a legfontosabb böngészőket (Windows, Linux és Macintosh környezetben), valamint ezek alapvető beállításait és bővítményeit is. Megtudhatjuk, hogyan lehet megtalálni ebben a felfoghatatlan mennyiségű és folyamatosan változó információhalmazban a számunkra fontos adatokat, továbbá ezek gyakori formátumait. Az elméleti tudnivalók és gyakorlati fogások elsajátítása után nemcsak az internet használatára leszünk képesek, de a dolgok mögéállva a technikai megoldások felszínét is megérthetjük, annak érdekében, hogy a későbbiekben tetszőleges irányba bővíthessük ki internetes ismereteinket.

Kollekciók