Ajax-loader

Szelényi Iván könyvei a rukkolán


Kolosi Tamás - Szelényi Iván - Hogyan ​legyünk milliárdosok?
Könyvünkben ​két közismert szociológus, Kolosi Tamás és Szelényi Iván mondja el az új magyar gazdasági elit születésének történetét. Honnan indult, hogyan építette fel vállalkozásait, hogyan gyarapította vagyonát és hol tart most az a több mint kétszáz magyar vállalkozó, akiket ma a leggazdagabb magyar nagytőkéseknek tartunk. A rendszerváltás óta folyamatosan átalakuló társadalom gazdasági és szociológiai szempontú bemutatása során regényszerűen érdekes életpályák sokasága tárul fel a könyv lapjain, s a történelmi folyamatok emberi dimenzióban jelennek meg. A legismertebb közép-európai, továbbá orosz és kínai milliárdosok pályájának bemutatása a magyar helyzetképet nemzetközi környezetbe helyezi. Ebben a könyvben az új gazdasági elitek születésének, az elsőgenerációs nagyburzsoázia genezisének az elméletéhez kívánunk hozzájárulni. Hogyan lesz valakiből milliárdos, ha egy fillér nélkül vág neki az üzleti élet dzsungelének - mint például Soros György az 1950-es években. Mi magyarázza a gyors üzleti sikert? Tudás? Tehetség? Genetikus adottságok? Kapcsolatok? Szerencse? Szélhámosság? Illetve ezeknek valamiféle kombinációja? Mik lehetnek a meghatározói annak, hogy valaki a társadalmi hierarchia csúcsára, a leggazdagabb 100 közé, vagy mondjuk a felső 0.001%-ba bekerüljön? Van-e ennek a folyamatnak bármiféle társadalmi meghatározottsága, avagy ez már olyan szélsőséges esete a társadalmi szelekciónak, amikor mindent kizárólag egyéni jellemzők magyaráznak? Könyvünk a meggazdagodás egy sajátos esetével, a poszt-kommunista átalakulás által nyújtott lehetőségekkel foglalkozik. Ez a könyv 210 olyan magyar személyiség életútját rekonstruálja, akiknek a neve 2000 után megjelent a különféle "top-listák" valamelyikén, mint a 100, vagy 150 leggazdagabb magyar egyike. A 21. század első évtizedében mintegy 300 név szerepel a "leggazdagabbak" listáján, ezeknek mintegy a kétharmadáról tudunk valamennyit. Akikről nem tudtunk semmi információt beszerezni, azok vélhetően többnyire nem is voltak különösebben gazdagok (hiszen a top listákra olykor rákerülnek a média által átmenetileg felkapott személyiségek is, akik vagy soha nem voltak különösebben módosak, vagy hamarosan elveszítették a megszerzett vagyonukat). A könyvünkben szereplő 210 "nagytőkés" egy része is néhány év alatt kikerült a toplistáról, holott valamikor indokolt lehetett oda sorolni. Ámde a szerencse forgandó, s a mi számunkra legalább annyira érdekes az, hogy kinek nem sikerült megkapaszkodnia az új nagyburzsoáziában, mint az, hogy kinek sikerült oda tartósan bekerülnie. Az új magyar nagytőkés osztályba azokat soroltuk, akiknek a vélt vagyona meghaladta a néhány milliárd forintot, jóllehet a leggazdagabbak már százmilliárdos vagyonnal rendelkeznek, s a legmódosabb egy-két magyar talán már dollármilliárdosnak is tekinthető. Azt próbáljuk megérteni, hogy miként lett egy, mondjuk 1990-ben még csak néhány millióra becsült vagyonból a 21. század elejére több tízmilliárd forint törvényesen s morálisan is vállalható módon. Ez a magyar legfelső osztályba tartozó 100-150 családnak a története. Ha esetleg vannak további eltitkolt milliárdjaik, annak kiderítését újságíró kollegáinkra bízzuk. Minket itt csak a társadalmi nyilvánosság előtt is megjelenő nagytőkések érdekelnek. (Részletek a könyv bevezetőjéből) Kolosi Tamás szociológus, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója, a TÁRKI alapítója és elnöke, a társadalmi szerkezetek, a társadalmi mobilitás kutatója. 15 könyv és több mint 100 tanulmány szerzője. Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, az amerikai Yale Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, több tucat szociológia tárgyú könyv és tanulmány szerzője. Konrád Györggyel közösen írt Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című munka megírása miatt 1975-ben kiutasították Magyarországról, azóta Angliában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban él. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egy ideig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság alelnöke volt. 2000 óta az American Academy of Arts and Science tagja.

Szelényi Iván - Mihályi Péter - Rent-Seekers, ​Profits, Wages and Inequality
Mihályi ​and Szelényi provide a timely contribution to contemporary debates about inequality of incomes and wealth, offering a careful examination of various sources of rent in contemporary societies, and considering several policy options to reduce inequality in order to preserve the meritocratic nature of liberal democracies. While Rent-Seekers, Profits, Wages and Inequality acknowledges the rapid and disturbing increase of incomes and wealth in the top 1 or 0.1%, it focuses on the increasing rent component of incomes and wealth in the top 20% as even more consequential. The attention to cutting-edge issues on inequality in macroeconomics, political science and sociology will appeal to social scientists interested in income distribution and wealth accumulation.

Szelényi Iván - Mihályi Péter - Varieties ​of Post-communist Capitalism
This ​book intends to be a contribution to the "varieties of capitalism" paradigm. The theoretical background is Weber 's theory of legitimacy. Was communism ever "legitimate"? What kind of legitimacy claims were made in the transition from communism to capitalism? Central Europe was closer to the Western "liberal" model. Russia built capitalism in a patrimonial way. China followed its own unique way; some called it "socialism with Chinese characteristics". Putin experiments with an innovation for post-communist capitalism. He confronts the "oligarchs" and reallocates property from those who challenge his political authority to old and new loyal ones. This book asks to what extent such forms can serve as generic models for post-communist capitalism?

Szelényi Iván - Tanulmányok ​az illiberális posztkommunista kapitalizmusról
"Illiberális ​politikusok, tessék vigyázni: nincs veszélyesebb, mint egy másként gondolkodó (netán anti-politikus) fiatal, akit nem lehet szellemi kerítések közé zárni." Szelényi Iván szociológus 39 évnyi külföldi tartózkodása alatt tanított a UCLA-n és a Yale-en, 2014-ben azonban hazatért Magyarországra. Ebben a kötetben a hazatérése után publikált tanulmányainak válogatását közöljük. Az itt közreadott 14 írást mintegy 25-30, az elmúlt négy évben magyarul, a magyar "piacra" írt dolgozatból válogatta a szerző, négy nagy téma köré csoportosítva, ám mindenekelőtt az illiberális posztkommunizmust helyezve középpontba.

Konrád György - Szelényi Iván - Az ​új lakótelepek szociológiai problémái
Konrád ​György és Szelényi Iván a hazai településszociológia legújabb eredményeiről számol be, azokról a kutatásokról, amelyeket az ő irányításukkal végeztek az ország több lakótelepén. A modern városszociológia általános eredményeit feldolgozva ismertetik, hogyan alakul új városrészeink társadalmi szerkezete, és bemutatják a "lakótelepi életforma" néhány sajátosságát. Kísérletet tesznek arra is, hogy elemezzék az urbanisztika életforma-alakító szerepét, és szembesítik az urbanisztikai elméletek ideális célkitűzéseit városépítésünk valóságával. Foglalkozik a mű azzal is, hogy a városok szerkezeti átalakulásában milyen következménnyel jár, ha a városfejlesztés főként lakótelep építkezés formájában megy végbe.

Ladányi János - Szelényi Iván - A ​kirekesztettség változó formái
A ​közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata. A kirekesztés alakváltozásait történeti és nemzetközi összehasonlításban tárgyaló mű első, a történeti- szociológiai részében a szerzők kísérletet tesznek a szakirodalomban általánosan használt és sokat vitatott underclass fogalom tisztázására, illetve azon sajátos történelmi helyzeteknek és speciális társadalmi feltételeknek a körvonalazására, amelyek a társadalom ilyen típusú kettészakadását eredményezik. Mindezen elméleti fejtegetéseiket egy észak-kelet- magyarországi kistelepülésen 12 éven át végzett kutatásuk eredményeivel egészítik ki. A könyv második részében a szerzők nemzetközi összehasonlításban elemzik a szegénység és roma etnicitás egymással való összekapcsolódásának variánsait. Megvizsgálják, hogy mennyire sajátos vagy mennyire tipikus az a folyamat, amelyet az általuk vizsgált településen megfigyeltek, felvetik a kérdést, hogy beszélhetünk-e underclass kialakulásáról.

Szelényi Iván - Városi ​társadalmi egyenlőtlenségek
Így ​vagy úgy, a lakásprobléma mindenkit érzékenyen érint. Többnyire úgy véljük, hogy a megoldás rendkívül egyszerű: elegendő lakást kell építeni. Hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű, hogy a lakáshiány a lakásgazdálkodás, sőt a tervgazdálkodási rendszer működési mechanizmusából fakad, hogy lakáselosztási rendszerünk az egyenlőtlenségeket nemhogy tompítaná, hanem elmélyíti - ezeknek s hasonló kérdéseknek a metsző pontosságú látlelete is kötet: első, önmagában könyv terjedelmű tanulmánya. A második írás a regionális gazdálkodás és igazgatás fejlődéstipológiai vázlatát munkálja ki, a harmadik pedig az urbanizáció és az életmód alakítását vizsgálja Budapesten. Mindhárom tanulmány a hetvenes évek elején keletkezett, a magyar szociológia ígéretes nekilendülésekor. Ennek a megtört fejlődésívnek kiemelkedő és reprezentáns darabjai ezek az írások. Az indokolatlan késésnek ismert politikai-ideológiai okai vannak. A legtöbb, amit a Kiadó tehet, hogy átnyújtja őket olvasóinak - ma.

Szelényi Iván - Új ​osztály, állam, politika
1974-ben ​Konrád György és Szelényi Iván a csobánkai harangozóház rejtekében megírta a szocializmusnak azt a mindmáig legátfogóbb magyar bírálatát, amely empirikus kutatásokból indul ki, és önálló fogalmai és elméleti keretet használ. A mű címe Az értelmiségaz osztályhatalomhoz, s kihívó alaptétele sommásan a következő: Kelet-Európában az értelmiség, nem találván magának tetsző helyet a fejletlen piacgazdaságban és polgári létben, önálló hatalmi törekvésekkel lépett föl, amihez kitűnő fegyverzetet kínált a marxi ideológia és a bolsevik párt. Hatalmi igényét tudásával igazolta, ám nem annyira szakmai, mint teleologikus tudásával, vagyis azzal, hogy ő meg tudja mondani, hogy az "öntudatlan" társadalomnak mik a végső céljai. A szocializmusban azonban az értelmiség uralkodó osztállyá való szerveződése nem valósult meg a maga teljességében, de mint törekvés több hullámban is jelentkezett, s ez kimutatható a társadalom politikai és osztálytagozódásából egyaránt. A tétel kihívására a válaszadást az állambiztonsági szervek kisajátították: a könyvet két szerzőjével együtt kitiltották a magyar szellemi életből. Konrád György író lévén vállalhatta a belső emigrációt, Szelényi Iván azonban, a szociológiai kutatásoktól eltiltván, külföldre kényszerült. Kivándorlása után Szelényi Iván Ausztrália és Amerika legjobb egyetemein tanítva is igyekezett folytatni a magyar társadalom fejlődésével kapcsolatos kutatásait. Kötetünk az e tárgyú, külhonban, angolul írt tanulmányaiból közöl válogatást, melyben a világszerte ismert szociológus - a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és az irodalomban elhyelezi Az értelmiség útjá-nak tételeit, valamint vázolja város- és faluszociológiai, illetve szociálpolitikai vizsgálódásait, különös tekintettel a Közép-Kelet-Európa gazdasági és politikai fejlődésének lehetséges útjaira, vagy talán éppen harmadik útjára. Szelényi Iván tanulmányaiból nem csupán egy elméletileg kitűnően rendszerezett és tapasztalatilag igazolt, tárgyilagos kommunizmusbírálatot és ahhoz való nyelvet ismerhetünk meg és sajátíthatunk el, nem csupán megfontolandó és gondolatilag rendkívül izgalmas önreflexiókat találhatunk bennük az értelmiség társadalmi státusáról, szerepeiről és netán hatalmi törekvéseiről, hanem törekvéseiről, hanem egy olyan higgadt, következetes írástudói és hajthatatlan emberi magatartás bontakozik ki belőlük, amely Bibó István példájára, üzenetére emlékeztet, és egyetlen szóval jellemezhető: szolgálat.

Bitó László - Csepeli György - Dragomán György - Heller Ágnes - Kun Árpád - Lángh Júlia - Markó Béla - Máté Gábor - Parti Nagy Lajos - Solymosi Frigyes - Szelényi Iván - Varnus Xaver - Végel László - Dr. Czeizel Endre - Hazám
A ​Hazám című esszégyűjtemény 14 magyar értelmiségi - köztük író, orvos, szociológus, filozófus - vallomását tartalmazza arról a hazáról, amelyet többségi vagy kisebbségi alkotóként, gondolkodóként nap, mint nap megélnek. Fájdalmas, önmagukat olykor a pátosz hangjától sem kímélve írnak a bennük lakó egyetlen, mások arról a sok hazáról, amelyet magukkal hurcolnak mindenütt a világban, ahol alkotó emberként, vagy civilként megfordulnak. Töprengések és vívódások. Hol van a haza annak, aki Romániában él, de Magyarországra is gondol, amikor félnie, féltenie kell. Hol van a haza a többszörös disszidensnek? Hol annak, akit a haza egyszer eldobott, és, amikor tehette, akkor sem fogadta vissza? A haza-e az, aki elenged, és nem fogad? S akinek több hazája volt - hiszen magyarok vagyunk Közép-Kelet-Európában -, annak melyik az igazi. A kötetet József Attila Hazám című verse vezeti be, majd abc sorrendben következnek a szerzők: Bitó László, Czeizel Endre, Csepeli György, Dragomán György, Heller Ágnes, Kun Árpád, Lángh Júlia, Markó Béla, Máté Gábor, Parti Nagy Lajos, Solymosi Frigyes, Szelényi Iván, Varnus Xavér, Végel László, és Kemény István Búcsúlevél című verse zárja. Az illusztrációkat magyarországi, erdélyi, délvidéki, és felvidéki tájakról készült felvételekből válogattuk.

Konrád György - Szelényi Iván - Az ​értelmiség útja az osztályhatalomhoz
"Az ​értelmiség minden korban ideologisztikusan, vagy részérdekeivel egyezően írja le önmagát, s ha ezek az érdekek koronként különböznek is, minden kor értelmiségének körös igénye, hogy kontextuális részérdekeit az emberi nem összérdekei gyanánt fogalmazza meg. Az egyetemes, az örök, a legfelsőbb tudás definíciója rendkívüli történeti változékonyságot mutat, de minden korban éppenséggel azt a tudáselemet határozza meg ilyenként az értelmiség, amely abban a korban részérdekeinek leginkább megfelel, s ez pedig nem más, mint a kor tudásának azon része, amelyet saját szerepe monopóliumaként tud és akar fenntartani." "Ahogy tehát a jakobinusok nem láthatták, hogy ideológiájuk egy a forradalom idején még nem létező, de akkor születő tőkésosztály érdekeit fejezi ki, ugyanúgy a 19. század szocialista gondolkodói sem láthatták, hogy ideológiájuk a szocialista forradalom előtt nem létező, de annak nyomában megszülető, elkülönült értelmiségi osztály érdekeit fejezi ki." "Ha az élesszemű nyugati látogató egyszersmind szociológus is, arra a felismerésre juthat, hogy kelet-európai barátai egyazon osztály tagjai, összefogja őket egy közös osztálykultúra, s még ha szidják is politikusaikat, nem egy másik osztály reprezentánsait szidják bennük." "A technokráciának már csak azért is meg kell egyeznie a marginális értelmiséggel, s hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ennek szűkebb csoportjai elvégezzék a munkás-osztályérdekek valóságos artikulációját, mert az uralkodó rend jórészt azzal igazolja hatalmát a technokráciával szemben, hogy a munkásosztály érdekeire hivatkozik."

Kollekciók