Benkő Mihály könyvei a rukkolán

Benkő Mihály - Új ​törvény Spártában
Spárta ​az i.e. 3. századra elvesztette korábbi nagyhatalmi helyzetét, és ennek egyik fő oka volt, hogy a szabadok hajdani szigorú erkölcsű katonai demokráciája szétzüllött, kiéleződtek a társadalmi ellentétek, és a gazdagok fényűzése aláásta a harci szellemet. Ágisz és később Kleomenész radikális reformokkal igyekeztek visszaállítani a spártai hegemóniát......

Benkő Mihály - Julianus ​nyomdokain Ázsiában
Benkő ​a Mongol Altaj mazsarjait és a vidéki mongol élet néhány mozaikját mutatja be ebben a fotóalbumában. A szinte kutatatlan helyeken készített fényképeknek és a szerző jegyzeteinek egyaránt van tudományos és ismeretterjesztő értékük, és a magyar identitástudat fejlődését is elősegíthetik: hisz Benkő e kötetében az altaji kazakok között élő mazsar néptöredék életmódját és hagyományait kutatja.

Benkő Mihály - Őseink ​nyomában Ázsiában
Találhatók-e ​magyarok keleten Julianus barát magyarjainak 1237-es elpusztítása után. Ez a kérdés régóta foglalkoztatta a magyar tudományos életet és közérdeklődésre is számot tarthat. A Mátyás király udvarába érkező hírek, majd Turkoly Sámuel "Asztrahán"-ból címzett 1725. évi levele után az első hírt 1965-ben Tóth Tibor antropológus hozta, amikor Szeitbek Nurhanov kazak nyelvész útmutatása alapján É-Kazakisztánban magukat magyarnak nevező néptöredéket talált . Fotózni azonban nem engedték, felfedezésének további kutatását nem támogatták, ezért kézzelfogható bizonyítékokat nem tudott felmutatni. Munkáját Benkő Mihály folytatta, amikor a Szovjetúnió 1991. évi felbomlása után megnyíltak az utak kelet felé. Benkő Mihály először Nyugat-Mongóliában, a kazak kisebbség által lakott Bajan-Ölgij tartományban, majd - Tóth Tibor antropológus nyomán - Észak-Kazakisztánban, az ott élő argün-magyar törzs szállásterületén továbbá Nyugat-Szibériában, az Omszki Terület Kazakisztánnal határos Russzkaja Poljana körzetében, a kipcsák-magyar törzs szállásterületén végzett terepkutatást. Kutatásainak célja kezdetben az ősmagyar temetkezési szokások keleti párhuzamainak feltárása, majd - amikor tudomására jutott, hogy a keleten maradt magyarok reliktuma a hajdani Mongol Birodalom roppant kiterjedésű területén szétszóródva ma is megtalálható - figyelme a magukat magyarnak nevező keleti néptöredékek felé fordult. Kutatásairól több, színes fotókkal illusztrált könyvet adott ki. Új könyve, az Őseink nyomában Ázsiában a 18 évig tartó terepkutatás eredményeinek összegzése. A keleti és nyugati magyarok közös eredetét történeti, régészeti, néprajzi és antropológiai adatok ismertetésével igazolja.

Benkő Mihály - A ​torgaji madiarok
A ​szerző 2002 szeptemberében a Kazak Köztársaság északnyugati tájain, a Torgaj-vidék mocsaraiban és pusztáin végzett kutatásának anyagából készült a könyv. Benkő Mihály fotókkal és az itt élő argün-madijarok körében gyűjtött legendákkal kívánja megerősíteni a Tóth Tibor antropológus által 1965-ben tett torgaji expedíció felfedezésének jelentőségét. Ízelítőül néhány kép szavakban: a torgaji puszták lakóinak életképei, Tiensán gyönyörű hegyei, a Hétfolyóköz, sírkövek „Madijar” felirattal.

Benkő Mihály - Magyar-kipcsakok
Több ​kutató feltételezte,hogy egykor az Irtis-vidéki nyugat szibériai síkságon volt a magyar őshaza. Napjainkban ott élnek a kara-kipcsakok törzsei, köztük a magyar-kipcsakok. A könyv fotóin láthatjuk a magyaros antropológiai vonásokkal bíró embereket, az idegenek által eddig sosem látogatott temetőben a "Magyar-kipcsak törzs" feliratú sírokat.

Benkő Mihály - Csata ​Nikápolynál
1396. ​június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött. Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt.... Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Benkő Mihály - Nomád ​világ Belső-Ázsiában / Nomadic Life in Central Asia
Benkő ​Mihály több év óta kutatja a Mongol Altájban a mongóliai kazakok között a sámánikus hagyományokat, az ősmagyarokéhoz hasonló temetkezési szokásokat. Terepmunkája során fényképezi mindazt, amit maga körül lát. Fotóin bemutatja az állatok terelését, legeltetését, fejését, a lovas nomád életmódot, a téli-nyári szállásokat, a jurtok lakóinak mindennapjait, a népművészetet, a sámánikus szertartásokat és temetkezési szokásokat, a magashegyi tájakat, a történeti és régészeti emlékeket. Szép, sok esetben témájuk különlegességében egyedülálló fényképeken örökíti meg a múltunk egy darabját: az egykor Eurázsia keleti részén széles körben elterjedt, de ma már csak Belső-Ázsiában létező, és rohanó világunkban gyorsan eltűnő lovas nomád életmódot. Ezt az életformát élhették egykor őseink, a IX. század végén a Kárpát medencébe Kelet felől érkező honfoglaló magyarok is. Ajánljuk e fotóalbumot az orientalista szakembereknek, a magyar őstörténet kutatóinak és az érdeklődő nagy közönségnek egyaránt.