Ajax-loader

György Péter könyvei a rukkolán


György Péter - Az ​ismeretlen nyelv
Csúrikám, ​én szeretlek, és szeretni foglak öt év múlva is, akár kommunistább leszel, akár nem. De legyen számodra most nálam és minden másnál fontosabb az iskola, a Párt - hidd el, hogy nagyobb és szebb dolog ez, mint az, hogy szeretsz, és hogy szeretlek, ne törődj most velem, akarj bolsi lenni!" Az 1945 utáni Magyarországon létrejött politikai hatalom és társadalmi rend új szerepeket, új kényszereket és új nyelvet követelt magának. György Péter ezt a világot mutatja be: az intim szféra és a nyilvánosság közötti válaszfalak elmosódásának folyamatát és következményeit, a rítusokat és gyónásokat, a csapdák elkerülésének lépésrendjét. Milyen eszméktől átfűtött nyelvet használnak levelezésükben fiatal kommunista szerelmesek? Hogyan lesz megrendezett játékká a magyarországi zsidóság különféle irányzatainak 1950-es egyesülési vitája, és performansszá a Sántha Kálmán ideggyógyász professzor elleni per? S végül: hogyan állítja a feje tetejére mindezt a maradék avantgárd értelmiség maroknyi csoportja a maga házi rendezvényein? Új könyvében György Péter leveleket, naplókat, jegyzőkönyveket, ügynökjelentéseket és korábban sehol nem publikált fényképeket közöl és kommentál, hogy megint valamit megértsünk abból, ami történt. Az ismeretlen nyelv a megértés és az emlékezés elválaszthatatlanságának újabb bizonyíté

György Péter - A ​hatalom képzelete
Mennyire ​süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?

György Péter - Apám ​helyett
Hogyan ​jutott el egy magyar keresztény zsidó fiú a bori munkatáborból hosszú élete végére a mai magyar szélsőjobbhoz? György Péter megkeresi és bejárja nemcsak a '44-ig, de az azóta eltűnt múltakat is, hogy megválaszolja e kérdést, megrajzolja apja és saját szellemi életrajzát. Az Apám helyett hol lírai, hol provokatív korrajz a szocializmusról, amely naplóbejegyzések, dokumentumok, versek, filmek megidézésével mutatja be az elfojtás és elhallgatás máig tartó kultúráját, a pusztító amnézia következményeit. Becsületes könyv, nem ártatlan számvetés. Felhívás magányos és nyilvános gondolkodásra, emlékezés és emlékeztetés.

György Péter - Művészet ​és média találkozása a boncasztalon
György ​Péter könyvének címe - a szellemes Duchamp-parafrázis - kitűnően fejezi ki, miről is szólnak a benne található tanulmányok. A szerző (sokadmagával együtt) úgy véli, hogy a művészettörténet, a kanonikus, klasszikus művészettörténet véget ért a nyolcvanas években, művészet azonban létezik. Ez a művészet viszont nemcsak olyan világban él, amelyben a média uralkodik, hanem maga is integráns része a médiának, a reklámnak, az óriásposztereknek, a videókultúrának stb. Azok a művészek (Cindy Sherman, Richard Prince, Jeff Koons, Robert Mapplethorpe stb.), akik sajátos alkotásaikkal, ez alkotások mélyreható és újszerű elemzésével szerepelnek a kötetben, egytől egyig arra példák, hogy a posztmodern társadalom pluralizmusa, szubkultúráinak interferenciája, médiáinak sokszínűsége nemcsak elmondható e társadalom sajátos, és hovatovább kizárólagossá vált nyelvén (nyelvein), ám épp e nyelvek teszik lehetővé, hogy olyan valóban jelentős alkotások szülessenek, mint pl. Mapplethorpe "nyitott" gay-művészetének reprezentatív darabjai, vagy mint a Benetton-reklámkampány által feldobott Olivier Toscani "műalkotásai". György Péter kötetének egyik legvonzóbb sajátossága, hogy a történet- és művészetfilozófiai absztrakciók szerves egységben szerepelnek nála az "életes" bemutatásokkal, szellemes sztorizásokkal, valamint hogy a művek gondos elemzése nem független a kor - és világállapot értelmezéseitől. A kötet így - egyszerre lehet érdekes olvasmánya az újdonságok iránt érdeklődő olvasóknak, valamint fontos része a posztmodern szakirodalomnak.

György Péter - Pataki Gábor - Gedő ​Ilka művészete (1921-1985) - The Art of Ilka Gedő (1921-1985)
Angol-magyar ​kétnyelvű kiadvány - Gedő Ilka tehetséges, bátor és szuverén alkotó volt, aki csendben és együttérzéssel tanúskodott az emberi életről, a szenvedéssel és zajos változással teli világról. Művészi fejlődése az eleven juveníliák és érett grafikai művek világától a finom, absztrakt, de az ábrázolással nem teljesen szakító festmények roppant érzékenységű univerzumáig terjed. A művész festményeinek varázslatos színvilága magával ragadja a nézőt. Gedő Ilka nemzetközi elismertségre akkor tett szert, amikor 1985-ben és 1989-ben Glasgowban, majd 1994-ben és 1995-ben New Yorkban nagy sikerrel mutatták be műveit. Az alkotó számos magyar és külföldi közgyűjteményben (Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Zsidó Múzeum, a székesfehérvári Szt. István Király Múzeum, Yad Vashem Művészeti Múzeum, az Israel Múzeum a British Museum és a düsseldorfi Kunstmuseum és a New York-i Zsidó Múzeum) szerepel műveivel.

György Péter - Az ​ó- új világ
„A ​Párt azt szerette, ha tagjait kifejezetten bosszantja, hogy tagjai, és a nem tagjai kicsit lenézik a tagjait azért, mert azok nem oly vagányul kívülállók. Cserébe hol a tagokat jutalmazták, mert vállalták a szégyent, hol a nem tagokat, kifejezetten azért, hogy korrumpálják őket, amivel azt érték el, hogy a tagok csak még idegesebbek lettek, mondván, ha tagság nélkül is lehet előbbre jutni, akkor ők minek tagok. Az újságírók kocsi kiutalásokat kaptak, az írók alkalmanként eszeveszett jó honoráriumokat, aztán ott voltak az alkotóházak a finom vacsorákkal és külön stégekkel. Jó kis meritokrácia volt ez. Aztán mindennek vége lett. Immár nem pusztán a szemetes nem jár nyaralni. Mi sem. Úgy hiszem, mélyen értem, hogy az értelmiségi süllyedés naponta megalázó élményeket jelent: s ezen az sem segít, ha tudjuk, hogy mindössze arról van szó: mi is sorra kerültünk."

György Péter - Memex
Hallott ​már valaki egy Bush nevű amerikairól? Nem, nem az Egyesült Államok jelenlegi elnöke. Nem is a kettővel azelőtti. V. Bush (nem tévedés, így, szimpla vével) egy íróasztalról álmodott, egy gépről, egy ferdére állított képernyőről, egy billentyűzetről, mely gombnyomásra összeállítja iratait, megszerkeszti készülő könyvét. Gép, képernyő, billentyű, gondolkodószerkezet. Csakhogy Vannevar Bush minderre akkor vágyott, amikor semmi efféle nem volt még a világon. Nekiállt hát kitalálni a copmuterre épülő hálózat, az internet, a digitális adatátvitel, a memóriakezelés (engedjük meg: egyik) ősváltozatát, a Memexet. Mára a kultúra általános közege a rendszer, amelyben formát öltenek az olvasásnak a nyomtatás, papír, könyv után kialakuló, új szokásai. És ahogyan formát öltenek, minden szöveghely azonnal elérhető lesz a másikból, s az olvasó - a felhasználó - kényére-kedvére, szabadon bejárhatja a képzettársítások tekervényes útjait. Pont úgy, ahogy az emberi agy működik, s ahogyan ez a könyv mindezt elmeséli.

György Péter - A ​Kalinyingrád-paradigma
Húsz ​év telt el a kommunizmus bukása óta, s ez nem kevés, hogy szembenézhessünk e múlt holt és élő örökségével. György Péter ehhez a hajdani birodalom, a Szovjetunió két fontos helyszínére, Moszkvába és Kalinyingrád/Königsbergbe vezet el minket, hogy az épített környezet, a huszadik századi és kortárs művészet, a múzeumok segítségével rátaláljon új gondolkodási irányokra, célokra, szereplehetőségekre. Lehet-e a szocreál "nagy stílus", milyen szerepet játszott a szocart, miért és hogyan helyérzékeny a kortárs (orosz) művészet? Laboratórium vagy "templom" a múzeum? Mi a viszonya a művésznek és a kurátornak napjainkban? A Kalinyingrád-paradigma lebilincselő példatár: megmutatja, hogy a társadalmi, történelmi környezet, a művészet és intézményeinek közös vizsgálata életünk milyen, eddig láthatatlan összefüggéseit tárhatja fel.

György Péter - Állatkert ​Kolozsváron
Trianon ​a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. Vitaindító mű, amely a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünet-együtteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi. Így lesz az esszékönyv úti- és korrajz. Látlelet múltunkról és jövőbeli perspektíváinkról. Valamint az is kiderül, hogy mi köze van Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez.

György Péter - Levél ​a Mesterhez
A ​szerző, akinek nevével a liberális sajtó hasábjain az olvasó sűrűn találkozhat, kötetében a kilencvenes évek első felében írt hosszabb-rövidebb munkáinak válogatását tette közzé. György Péter esztéta, műkritikus, nem véletlen tehát, hogy a kötetben szereplő írások közül a legmaradandóbbak az első részbe sorolt Arcok (Irodalom, képzőművészet, film) címmel összefogott esszék sora. Kertész Imre műveiről elmélkedve annak a - különböző változatokban többször is leírt - kertészi megállapításnak a helytállóságát igazolja, amely szerint ő Auschwitzban eszmélt arra, hogy zsidó, azaz nem tradicionálisan, nem vallásilag, hanem kizárólag Auschwitz óta és amiatt az. Mégpedig modernül, européer módon. További írásaiban Budán barangolva Tandori verébverseinek halhatatlanságáról elmélkedik, az Eurovision olaszországi konferenciájáról tudósítva a tömegkultúra veszélyeire int. A feminizmusról gondolkodva felhívja a figyelmet arra, hogy - akár akarjuk, akár nem - feminizmus van, létezik, s ha olykor a feminista kritikák ellentmondásra ingerelnek, érvelésükben sok a megszívlelendő, különösen a posztkommunista társadalmakban, nem utolsósorban Magyarországon élő férfiak számára. A Stúdió 92-es kiállításáról írott, a tárlat minőségét súlyosan elmarasztaló kritikájának ürügyén szóvá teszi a képzőművészet rendszerváltozás utáni elbizonytalanodását. A téma bővebb, részletesebb kifejtése a Késő szocializmus után, a kapitalizmus előtt című dolgozatában olvasható. A képernyő urai címet viselő rész írásainak zöme az Antall- és Boross-kormányok idején működött Magyar Televízió (különösen a Híradó és A Hét) erőteljes bírálata. Még erőteljesebb - mondjuk ki: indulatos - kritikákkal illetik a kötet utolsó, Előre a múltba című részének az Antall-kormány ideológiáját, kormányzási gyakorlatát bíráló írásai. György Péter publicisztikai hevülete nem véletlen, okait bővebben kifejti a kötet utolsó, Levél a Mesterhez címet viselő és Bálint György emléke előtt fejet hajtó írásában. György Péter nemcsak kiváló műkritikus és esztéta, hanem nagyszerű és lényeglátó debatter is, erről tanúskodnak publicisztikai írásai. - Politikatörténet és kultúrtörténet iránt érdeklődők fogják keresni.

György Péter - Az ​elsüllyedt sziget
"_Ő ​maga volt a tulajdonságok nélküli ember, aki hozzá hasonló példányok portréit készítette el_. S ha ezeknek a képeknek az üres esztétikumáról beszélünk, akkor bizony e korszak morális és filozófiai válságáról szólunk. Ezek a képek nyomatok, egy világállapot lenyomatai, a mechanikus rögzítés eredményei. Warhol félelmetes hatását épp azzal érte el, hogy amennyiben a fogyasztói társadalom terrorjáról beszélünk, akkor elsősorban az ő munkásságáról kell szólnunk. Warhol megkerülhetetlen lett, ezért is van, hogy e korszak az övé. _Success is a job in New York_: állította ennek a műnek az emblémája. Sikeresnek lenni ebben a kultúrában mindig is a hírnév megragadásának igényét jelentette. Az európai kultúra a nagy érdemeket és a nagy tetteket jutalmazza a hírnév fennmaradásával, a reneszánsz hőse nevének fennmaradását ezzel érdemli ki, ő testesíti meg a közösség ethoszát, vágyait. Warhol szerint a jövőben mindenki híres lehet majd tizenöt percre..." _Pénz a falon (Andy Warhol, az udvari festő)_

György Péter - Faustus ​Afrikában
György ​Péter új esszékötetében a hidegháborús években létrejött művészeti világ összeomlását veszi szemügyre; emellett a képzőművészettől független esettanulmányokon keresztül mutatja be az azokkal egykor párhuzamosan létezett, a valósággal kötött kulturális szerződések működését. A könyv egyik fő kérdése: ,,Miféle esztétikai, művészetnek tekintett legitimációs segítséget kaphat a politikai hatalom az elittől az elnyomás rendszereinek fenntartásában, miféle hamis pénzt és ígéretet a politikai emancipáció évtizedes elmaradásának elfedésére?" Irodalmi (Samuel Beckett művei; magyar szerzők - Gyarmati Fanni, Karinthy Ferenc, Király István, Ortutay Gyula, Rónay György - naplói) és kortárs képzőművészeti (a háború utáni angol realista festőcsoport, a School of London jeles tagja, Frank Auerbach; valamint a világhírű dél-afrikai képzőművész, William Kentridge) példák mellett a napjainkban hallatlan népszerűségre szert tett televíziós sorozatok (True Detective, The Leftovers) elemzésén keresztül keresi kérdésére a választ a szerző.

György Péter - Néma ​hagyomány
György ​Péter könyve nem az 1956-os eseményekről szól, hanem arról, mi történt a szabadságharc (korábban népfelkelés, azelőtt ellenforradalom) után: miként igyekezett a hatalom még a gondolatát is kiirtani belőlünk, milyen eszközökkel érte el, hogy a rendszerváltás után tíz évvel sem tudunk róla világos, egyértelmű képet alkotni.

György Péter - Múzeum ​- A tanuló-ház
Ebben ​a kötetben múzeumtörténeti és kritikai tanulmányok olvashatók, amelyek az intézmény gyakorlatának elméleti feltételeit elemzik.

György Péter - A ​hely szelleme
A ​kötet írásai esettanulmányok; az esetek pedig kulturális gyökereinket, magát az emlékezést kutatják. Ha a múzeumban - akkor például azt, hogyan vált funkciót, arcot és beszédmódot maga a múzeum; hogyan válik gyűjtemények tárházából, az emberiség kulturális emlékezetéből maga is a tárgyak, emlékek egyikévé, hogyan őrzi és mutatja saját történetét, illetve ellenkezőleg: hogyan kapcsolódik modernizálódó környezetéhez és megváltozott közönségéhez: hozzánk. Hogyan lesz/lehet szentélyből agora, befelé forduló, áhítattal teli zárványból beszédes, életes tér... A kötet más írásaiban a szerző a testet és teret öltött emlékekről, emlékezésről beszél: a műemlék és emlékmű közti radikális különbségről. A "mindig emlékezni" és a "sosem felejteni" kettősségéről: a személytelenné, történettelenné tett és a birtokba vett, feldolgozott múltról. A koncentrációs táborok, az átlényegülő műalkotások és a forradalmi emlékművek jelentésrétegeiről, a múlt és a történelem nehéz, ellentmondásos, de megúszhatatlan feldolgozásáról, az önazonos történelmi létezésről. Hogy tudjuk, hol élünk. És hogyan.

György Péter - Az ​eltörölt hely - a Múzeum
Megőrizni, ​megújítani, eltörölni, avagy mihez is kezdjünk a múltunkkal? Mit jelent ma a múzeum? Több-e, mint tárgyak poros gyűjteménye? György Péter arra keresi a választ új könyvében: van-e létjogosultsága a 21. században a hagyományőrzés ilyen formájának. Vagy, mint azt számos kultúrtörténész gondolja, a múzeumok ideje lejárt. A szerző most is nagy tárgyismerettel és alapossággal elemzi az átalakuló kulturális közeg folyamatait.

György Péter - Kádár ​köpönyege
Mikor ​kezdődtek el a mai idők? Hol, s hogyan ért véget a tegnap világa? Miként van jelen a mai időkben a Kádár-rendszer kultúrája? Mit jelentett egykor, 1970 után Bernáth Aurél hatalmas falképe a Munkásállam, amely az ÁVH volt épületének, az MSZMP székházának, majd az Országgyűlés irodaházának előcsarnokában áll ma is? Mit jelenthet ez a kép ma? Hogyan alakult ki a kortárs művészet területe a Kádár korszak alatt, s mint változott e fogalom jelentése az elmúlt másfél évtized alatt? Túl a politikán, milyen változásokra is vezetett a Kádár-rendszer összeomlása, s miben áll annak kulturális öröksége, ami még ma is hat. Az elzárt terek szelleme - a Kádár rendszer demiurgosza - már nem hat többé, ez bizonyos. De mint is áll a kortárs magyar művészet dolga egy nyitott világban. Elemzés, leírás, nyomozás váltják egymást-e könyvben. E tanulmánykötet írásai arra keresik a választ, milyen gondolati terekben, milyen hagyományok mentén magyarázhatjuk a kortárs kultúra és művészet jelenségeit. Híradásokat tartalmaz-e a kötet itthoni és külhoni kiállításokról, illetve a félmúltból, a Kádár-korszak ön-antropológiáját kutatva, azt a korszakot, amely nélkül semmiképp sem érthetőek meg a mai idők

György Péter - Digitális ​éden
Könyv ​vagy képernyő? Föltehető-e a kérdés? Így teendő fel a kérdés? Vagy lehet, hogy nem is ez a kérdés? György Péter elemzései mögött mindig kérdések vannak. Méghozzá olyanok, amelyekről az olvasó azt gondolja, ezeket egytől-egyig ő teszi föl a szerzőnek. A továbbolvasás is rejtett kérdőjelekkel történik, s valószínűleg ezért is olyan izgalmas. György Péter ugyanis radikális kérdező. Akinek még a válaszok igazságánál is fontosabb, hogy minden mellett, ami kétséges, ott legyen a legpontosabb, a lényegre rámutató kérdés. Digitális forradalom korát éljük, s hogy új Édenkertben merre a tudás fája, s hol a kígyó, azt mindenkinek tudnia kell, akinek zsebében nem lapul ellenméreg.

György Péter - Pataki Gábor - Az ​Európai Iskola és az elvont művészek csoportja
Az ​Európai Iskola a magyar avantgárd mozgalom újjászervezésére vállalkozott. 1945-ben Gegesi Kiss Pál orvosprofesszor, Mezei Árpád művészetfilozófus és művészetpszichológus, valamint testvére Pán Imre művészeti író, költő kezdeményezésére alakult. A megalakulást bejelentő „Az új magyar művészet önarcképe” című kiadvány a magyar művészet európai helyzetének megerősítésében, az európai eszmények feltámasztásában jelölte meg a csoportosulás célját. Az Európai Iskola a fauvizmust, kubizmust, expresszionizmust, absztrakciót és szürrealizmust képviselte Magyarországon. Elődjüknek Vajda Lajost és Ámos Imrét tekintettek. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szervezettől béreltek kiállítóhelységet az Üllői út 11 szám alatt, és fennállásuk három éve alatt számos egyéni- és csoportos kiállítást rendeztek. Személyes kapcsolataik révén bemutatták a Franciaországban élő Hajdu István és Beöthy István műveit, és közbenjárásukkal grafikai kiállítást rendeztek Bonnard, Braque, Brassai, Csáky, Léger, Maillol, Matisse, Picasso stb. műveiből. A csoport teoretikusai, Pán Imre, Mezei Árpád és Gegesi Kiss Pál a kiállítások rendezése mellett elméleti füzeteket, periodikákat (Európai Iskola Könyvtára, Index Röpirat és Vitairat-Könyvtár) szerkesztettek és előadásokat szerveztek. Az előadások a modern szellemiségről szóltak, melynek megjelenése a képzőművészeten kívül az irodalomban, a filozófiában, a lélektanban és a nevelésben is kívánatos lett volna. Előadónak több alkalommal is meghívták Hamvas Bélát és Szentkuthy Miklóst. A művészek valóságtól elszakadó, a háború borzalmait feldolgozni próbáló érzékeny alkotásait a korabeli sajtó többnyire pesszimistának, destruktívnak, később pedig a kommunista társadalomra nézve károsnak ítélte. 1948. utolsó hónapjaiban a sztálini–zsdánovi kultúrpolitika kánonná emelése, az Európai Iskola végét jelentette. Többen emigráltak, mások rövidebb-hosszabb szilenciumra ítéltettek.

György Péter - Mifelénk
György ​Péter esztéta, médiakritikus, egyetemi docens. Kutatási területe a 20-21. századi magyar művészettörténet. 12 könyv és több száz tanulmány, kritika, politikai publicisztika szerzője. Jelen kötet válogatás a szerző Élet és Irodalomban 2003 és 2008 között megjelent írásaiból.

Kollekciók