Simonovics Ildikó könyvei a rukkolán

Simonovics Ildikó - Clara ​/ Rotschild Klára
A ​híres kapitalista bankárok névrokonára bízott, valaha magánkézben működő állami szalon sajátosan üde színfoltja volt a szocialista rezsim divatpalettájának. Csillogó kis üzlet, mely a párizsi divatházak fényét hozta el a szürke budapesti hétköznapokba az ötvenes évek derekától. Az "egyenlők a kirakatát nézték, a "még egyenlőbbek" vásároltak benne. A korabeli vezetők egyhavi fizetésébe kerülő ruhák, amelyeket nemcsak forintért, hanem valutáért is árultak, kemény fricskát jelentettek a szocialista propaganda egyenlőséget hirdető szólamainak. Hogy jutott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe? Hogyan lehetséges, hogy a két világháború közötti elismert szalontulajdonosok közül egyedül ő szerezte vissza irányító szerepét 1945 után, s vezette haláláig az ország első számú állami divatházát, a Különlegességi Női Ruhaszalont? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba inspirálódni, modelleket, anyagot, kellékeket vásárolni a tavasszal és ősszel megrendezett divatbemutatójához? Mi volt a titka ezeknek a bemutatóknak, ahol a hazai elit, a disszidens magyarok, a bécsi szalonosok, valamint a magyar divatszakma mellett (a diplomás ruhatervezőktől a sajtó képviselőin át a jó szemű, ügyes kezű varrónőkig) a divatszerető nagyközönség is felvonult, hogy hat-nyolc héttel a párizsi nagy házak bemutatóit követően Budapesten "élőben" kapjanak ízelítőt a francia divat újdonságaiból? Mit tette Rotschild Klárát a 20. század magyar divattörténetének kétségtelenül egyik legizgalmasabb és ebből adódóan egyedülálló alakjává? Kutatásaim során ezekre a kérdésekre kerestem a választ. Igyekeztem a sajnálatos módon igen csekély fennmaradt levéltári forrásanyagot újságcikkekkel kiegészíteni, valamint felkutatni a híres tervezővel és szalonjával egykor kapcsolatban álló személyeket, összegyűjteni emlékeiket, illetve megtalálni a náluk még fellelhető anyagokat.

Simonovics Ildikó - Street ​Fashion Múzeum
Street ​Fashion Múzeum - Utcai divat egykor és ma a Kiscelli Múzeum azonos címen megrendezett kiállításának vezetője, 100 év utcadivatjának változását mutatja be a Múzeum, a www.fortepan.hu online magán fotógyűjtemény, illetve a www.streetfashionbudapest.hu anyagaira építve magyar és angol nyelven. A kötetben archív és mai képek párba rendezésével elevenedik meg a hétköznapi emberek mindennapi öltözködése az 1900-as évek S vonalú sziluettjétől, a harang kalapon, a hordó szoknyán és a mini őrületen át egészen a 2010-es évek trendjeiig.

F. Dózsa Katalin - Simonovics Ildikó - Mészáros ​Éva
Mészáros ​Éva textilművész, divattervező iparművész pályaképét a művészettörténész F. Dózsa Katalin tanulmánya és Simonovics Ildikó divattörténésznek a művésznővel készült interjúja mutatja be. Mészáros Éva művészeti tevékenysége szorosan összefonódik egyetlen intézmény, egykor a magyar divat fellegvárának számító Magyar Divat Intézet egész történetével, az intézet születése, a hazai ruhaiparban betöltött meghatározó, irányító szerepe és megszűnése évtizedeivel. Így kapott helyett a kötetben Simonovics Ildikó Magyar Divat Intézetről szóló cikke, mely - a két fenti íráshoz mintegy adalékul - ad képet a magyar divatipar történetének 1955-1990. közötti időszakáról, s helyezi el benne Mészáros Éva életművét. A kismonográfia, a sorozat többi részének megfelelően, egyben album is, hiszen a kötetben egy katalógus mutatja be az életmű legfontosabb alkotásait. A könyv végén lévő Függelékek pedig adatszerű áttekintést nyújt az életút fontos állomásairól.

Simonovics Ildikó - Rotschild ​Klára
Rotschild ​Klárát a keleti blokk Coco Chaneljeként emlegették a korabeli újságírók. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Rotschild Klára szalonja már a két világháború közötti indulásakor fogalommá vált Magyarországon. Innen öltözködtek a Horthy-kor arisztokrata hölgyei, megfordultak benne olyan nemzetközi hírességek, mint Cartier ékszerész felesége, gróf Almássy Jacqueline vagy Faruk egyiptomi király édesanyja és lánytestvérei is. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy Miklós menyét az évtized álomesküvőjén. Ám az igazi csoda mégiscsak az volt, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedése után is. Bár nem a saját nevén működött, de a Különlegességi Női Ruhaszalon mégiscsak az ő csillogó birodalma maradt, így becsempészte a nagy párizsi divatházak fényét az ötvenes évek szürke budapesti hétköznapjaiba. Még a köztudottan puritán Kádárné is el-ellátogatott ide, de Rotschildnál csináltatott gardróbot Tito és Gromiko felesége és a perzsa sah neje. Rendszeres vendég volt nála a művészvilág színe-java: Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, Törőcsik Mari, Halász Judit és sokan mások. De hogyan juthatott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe a szocializmus idején? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba? Mi tette őt a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb alakjává? És nem utolsósorban: miért választotta a halált ennyi siker fényében? SIMONOVICS ILDIKÓ sokéves kutatómunkával utánajárt ezeknek kérdéseknek, és felgöngyölítette a legendákkal, rejtélyekkel, elképesztő történetekkel övezett életút állomásait. Interjúalanyainak többsége személyesen ismerte Rotschild Klárát: rokonok, munkatársak, barátnők és állandó vevők vallanak arról, milyen volt a divat nagyasszonya, hogyan építette fel különleges márkáját. Ezenkívül korabeli újságcikkek, dokumentumok és ritkaságszámba menő fotók mesélnek egy kivételes asszony nem kevésbé kivételes életéről.

F. Dózsa Katalin - Simonovics Ildikó - Szatmári Judit - Szűcs Péter - A ​magyar divat 1116 éve
A ​honfoglalástól napjainkig követi végig a hazai viselettörténet fontos állomásait A magyar divat 1116 éve című album, amely a Gombold újra! Divat a magyar öltözéktervezési pályázatot lezáró rendezvény alkalmából jelent meg.