Alfred Edmund Brehm könyvei a rukkolán

Alfred Edmund Brehm - Az ​Egyenlítőtől az Északi-fokig
Alfred ​Brehm, a múlt század második felének neves természetbúvára, _Az állatok világá_nak máig is népszerű szerzője, ebben a gyűjteményes kötetben világjáró utazóként lép az olvasó elé. Első nagyobb szabású útja során, 1847 és 1851 között, bejárja Egyiptom és Szudán tájait, a Nílus völgyét, a Fehér- és a Kék-Nílus vidékét. Beszámol az ott élő népek körében szerzett tapasztalatairól és a sivatag, a füves sztyepp meg az őserdő állat- és növényvilágáról. 1859-ben beutazza Norvégiát Oslótól egészen az Északi-fokig, Európa legészakibb pontjáig. Színes képekben tárja elénk a sarkvidék természeti szépségeit és elsősorban a Norvégia északnyugati partja mentén húzódó szigetek páratlanul gazdag madárvilágát, amelynek tanulmányozása útjának fő célja volt. 1876-ban nagy utazást tesz Szibériában. Bejárja Közép-Ázsia sztyeppjeit, majd délről észak felé haladva, átszeli egész Nyugat-Szibériát, hogy a Kara-tengerbe nyúló Jamal-félszigeten megismerkedjék a tundrával. Természeti leírásaiban plasztikusan kirajzolódik a szibériai táj, a sztyepp, a tundra és a tajga képe, élővilágával együtt. Útja etnográfiai tekintetben sem volt eredménytelen. Különösen érdekesek a sztyepp nomád pásztorairól, a kazahokról szóló beszámolói. 1878-ban Brehm ellátogat Magyarországra is, ahová a Duna szigeteinek és ártéri erdeinek népes madárvilága csábította. Dunai útját a Fruška Gora hegyvidéken fejezte be, hogy ott Európa legnagyobb ragadozó madarát, a barátkeselyűt tanulmányozza.

Alfred Edmund Brehm - Az ​Északi-sarktól az Egyenlítőig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alfred Edmund Brehm - Az ​állatok világa
A ​19. század közepére a gazdaság, a tudomány, a technika fejlődése lehetővé tette a fejlett európai civilizációk számára, hogy a föld addig ismeretlen vidékeit is birtokukba vegyék, természeti erőforrásait feltérképezzék, kiaknázzák. Először a felfedezés, feltérképezés, számbavétel volt soron, azt követte a gyarmatosítás, amelynek révén megszerzett gazdagság egyszersmind a gyarmatosító hatalmak további fejlődésének alapját is adta. Kalandorok, utazók, tudósok ezrei keltek útra, hogy az addig sosem látott tájak kincseit megismerjék, megszerezzék. A tudomány is sokat profitált ezekből a felfedezésekből: addig sosem látott élőlényekkel, ökoszisztémákkal ismerkedett meg. Linné, Humboldt, Darwin, és nem utolsósorban Brehm munkái nyomán, a föld egészének élővilágát megismerve az emberi tudás új horizontja tárult fel. Az "otthon maradott" milliókban ugyanakkor nagy igény mutatkozott a tudományos ismeretterjesztésre, érdeklődéssel falták az utazók nemegyszer hihetetlen kalandjainak leírását. A 19. század derekán a föld élővilága hatalmas területeken szinte még érintetlenül őrizte az évmilliós evolúció révén létrejött paradicsomi állapotot. Alfred Brehm ezzel a paradicsommal találkozott utazásai során. Számtalan saját megfigyelése, úti élményei, tanulmányai, tudományos munkássága, írói kvalitása a tudományos ismeretterjesztés mindmáig egyik legkiválóbb képviselőjévé tették. Brehm munkája az egyik első mű, amely az állatok életének tanulmányozására helyezi a hangsúlyt: nem felboncolt állatok, csontvázak, részletek vonzották, hanem az élő állatok viselkedése. Az állatok világa első kiadása 1863-ban jelent meg, amelyet több német nyelvű kiadás követett, a negyedik 1927-ben jelent meg. Az állatok világa lassan hatalmas tudományos-ismeretterjesztő vállalkozássá terebélyesedett. Nem csak Brehm, hanem egy sor nagyhírű tudós is közreműködött létrehozásában, továbbfejlesztésében. Egy sor nyelvre lefordították, a CD-hez felhasznált magyar kiadás a negyedik német alapján készült. A kor jeles hazai tudósai fordították, írták, magyar vonatkozású fejezetekkel egészítették ki, beépítették a friss tudományos eredményeket is. Élvezetes, közérthető stílus, ugyanakkor precíz, tudományos alaposságú rendszerezettség jellemzi nemcsak a Brehm által írt részeket, hanem az egész művet, a később született részeket is. "A Nagy Brehm" az állatvilágról szóló ismeretek utánozhatatlanul gazdag tárháza még ma is. Az állatrendszertant követő struktúra a főemlősöktől a primitív egysejtűekig az egész föld ökoszisztémáját elénk tárja. Éppúgy helyet kaptak benne a távoli egzotikus dzsungelek állatai, mint a hazánkban honos kutyafajták vagy egyéb háziállatok. Külön könyv foglalkozik a mikrobiológiával: a bakteriológia lebilincselően izgalmas történetét a 19. kötet tárja elénk.

Alfred Edmund Brehm - Ragadozók
Hol ​őshonos az oroszlán? Mi volt a kutya és a macska őse? Milyen különleges állatfajták élnek a kutyafélék és menyétfélék között? Az állatvilág legnépszerűbb tagjai a ragadozók: sokan irigylik őket szépségükért, boszorkányos ügyességükért, és félnek is tőlük mindezért. A ragadozók ugyanis szinte minden esetben különleges felfogóképességgel, erős érzékekkel rendelkeznek, hiszen a természetben ezek nélkül nem tudnának életben maradni. Jelen kötetünkben a ragadozók legfontosabb, legjellemzőbb tagjait mutatjuk be minden állatfajból, beleértve a legismertebb és a legritkább fajokat is.