Ajax-loader

Günter Grass könyvei a rukkolán


Günter Grass - Macska ​és egér
Cselekménye ​a mai Gdańskban játszódik a második világháború idején, hőse néhány gimnazista, az akkori idők fiataljai. A belső utalásokkal átszőtt, mesterien szerkesztett mű a látszólag jelentéktelen iskolai események elbeszélése révén tévedhetetlen biztonsággal, szenvedélyes igazságkereséssel tárja fel életüknek, gondolat- és érzésviláguknak mélyebb, sokszor egészen a tudattalanba teremtett rétegeit.

Günter Grass - Im ​Krebsgang
Der ​Journalist, der hier in fremdem Auftrag arbeitet, hat wenig Lust, über die alte, fast vergessene Schiffskatastrophe zu schreiben, die sich 1945 in einer eisigen Januarnacht abspielte. Er hat die Ostsee-Story, die unabweisbar Teil seiner Biographie ist, unzählige Male aus dem Mund seiner Mutter gehört. Fünfzig Jahre später, beim Recherchieren im Internet, macht er die erschreckende Entdeckung, dass die Geschichte eine ihn unmittelbar betreffende Fortsetzung hat …

Günter Grass - The ​Tin Drum
Acclaimed ​as the greatest German novel written since the end of World War II, The Tin Drum is the autobiography of thirty-year-old Oskar Matzerath, who has lived through the long Nazi nightmare and who, as the novel begins, is being held in a mental institution. Willfully stunting his growth at three feet for many years, wielding his tin drum and piercing scream as anarchistic weapons, he provides a profound yet hilarious perspective on both German history and the human condition in the modern world.

Günter Grass - Vesztfál ​csevely
"Tegnap ​lesz, ami holnap volt" - így szól a kisregény első mondata. Valóban: a Vesztfáliában összegyűlő barokk poéták akár kortársaink is lehetnének, bár - ha hihetünk a jeles NSZK-beli szerzőnek - a csevely 1647 elején hangzott el. Mit akarnak egymástól ezek a különös és neves, ámbár a magyar olvasó számára jórészt ismeretlen s épp ezért kötetünk végén egy-két verssel is bemutatott költők? Kicsinyes filologizálásuk, eszeveszett ízlésficamaik, poétikus "barokkságaik" - mindez a harmincéves háború borzalmaival szembesítve - végül is értenünk adják: mi magunk vagyunk a szereplők, a huszadik század végi Európának halálos veszedelemben élő és elméskedő lakói. A könyv egyúttal párját ritkító stílusbravúr, s igazi csemege az irodalmi és más rejtélyek szerelmeseinek, hisz tekinthető akár kulcsregénynek is: a Gruppe 47 nevű s nagy hírű irodalmi csoportosulás tagjainak - H. Böllnek, H. VV. Richternek, H. M. Enzensbergernek s magának a szerzőnek - alakja sejlik föl a barokk antihősökben.

Günter Grass - Schreiben ​nach Auschwitz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Günter Grass - Katz ​und Maus
Aus ​der Rückschau des Jahres 1959 erzählt Pilenz vom bewunderten und verachteten Klassenkameraden Mahlke im Danzig der Kriegszeit, den sein übergroßer Adamsapfel zum Außenseiter macht. Die streng komponierte Novelle 'Katz und Maus' überraschte 1961 die Kritiker: Grass, als dessen Markenzeichen seit der 'Blechtrommel' die kaum zu bändigende Fülle galt, zeigte sich als Meister der kleinen Form, der literarischen Kammermusik. Aus der Rückschau des Jahres 1959 erzählt Pilenz vom bewunderten und verachteten Klassenkameraden Mahlke im Danzig der Kriegszeit, den sein übergroßer Adamsapfel zum Außenseiter macht. Mahlke führt einen verzweifelten Kampf um seine Integration, um die Schließung des existentiellen Risses zwischen 'Katz und Maus', und wird doch im Sieg endgültig scheitern. Auch das Ritterkreuz, von dem er sich - der Perversion der Zeit gemäß - Erlösung durch Bedeckung seiner Blöße erhofft, verhilft ihm nicht zum Frieden mit der Welt.

Günter Grass - Békaszó
Günter ​Grass e legújabb, 1992-ben írt regénye, mely Németországban eddig százezer példányban kelt el, s mely megjelent/megjelenik az USA-tól Japánig és Olaszországtól Oroszországig vagy húsz idegen nyelven - természetesen lengyelül is -, a nagy Gdanski/Danzigi Trilógiának: A Bádogdob-nak, a Macska és egér-nek, a Kutyaévek-nek, valamint a nagy sikerű A hal-nak a folytatása. Színhelye ezúttal is az ősi német-lengyel Hanza-város,ahol 1989-ben, halottak napján megismerkedik egymással egy özvegyember meg egy özvegyasszony: Alexander Reschke és Alexandra Piatkowska. A férfi régész, bochumi egyetemi tanár, barokk sírkövek szakértője, s a szülőfüldjükről 1945-ben elűzött németek közül való. Az asszony restaurátor, barokk angyalok megszépítője, szülővárosa a litván/lengyel Vilna. A kései szerelem szép gondolat ihletője lesz: a pár elhatározza, hogy létrehozzák a város mellett a Megbékélés Temetőjét, hogy az elűzöttek egykori szülőföldjükön leljenek végső nyughelyet. Csakhogy a mi világunkban nehéz jónak megőrizni azt, amit jó szándékkal találtak ki, s minthogy az üzlet beindul és szépen virágzik, felfigyelnek rá a szerencselovagok is... A szokatlan történet korunknak és Európa keleti felének sarkalatos kérdéseit ragadja meg, kicsit rezignáltan, kicsit szomorúan, kicsit "öregesen", mert ez a könyv az öregedő Grass önvallomása is, szerelemről, megértésről, toleranciáról, felfordult és zaklatott világunkról.

Günter Grass - Hans Christian Andersen - Az ​árnyék
200 ​éve született Dániában a világ leghíresebb mesemondója, H. C. Andersen. Előtte tiszteleg e kötettel - melynek jól ismert történetei ezúttal jó pár, magyarul eleddig ismeretlen darabbal egészülnek ki - a képzőművészetben is maradandót alkotó Nobel-díjas nagy német író. "Elveszi a manó az asszonyságtól álmában a beszélőkéjét, és ráteszi a szemétvödörre, hogy az szólni, beszélni tudjon. Szemléletesek Andersen meséi. Nemcsak a szemétvödröt beszélteti ő. Gallért, fésűt és harisnyakötőt is szóhoz juttat. A vakondot, a virágot, még a halakat is, amikor azok a hajdan Európából Amerikába áthúzott távírókábelt se vége, se hossza tengeri kígyónak nézik és faggatják. Beszél, henceg, szót kér versengve minden. Andersen olyan világot talál ki, amely egyként valós és fantasztikus..." (Günter Grass)

Günter Grass - Ráklépésben
Günter ​Grass 1999-ben kapott irodalmi Nobel-díjat, s 2002-ben megrázó kisregénnyel, egyes kritikusok szerint életműve egyik legkiemelkedőbb darabjával „hálálta meg" a kitüntetést. Óvatos, tapogatózó lépésekkel, „mint a rák" közelít meg egy második világháborús tabu témát: a német lakosság, a keleti területek menekültjeinek egyik nagy tragédiáját. Az évtizedekig agyonhallgatott esemény 1945. január 30-án történt, ekkor süllyesztette el egy szovjet torpedó Danzig közelében a Wilhelm Gustloff-ot, amely főleg asszonyokkal és gyerekekkel a fedélzetén biztonságos kikötő felé tartott. Az áldozatok számát kilencezerre becsülik. Grass mégsem pusztán dokumentumregényt írt. Több síkon futtatja a cselekményt, egyik főszereplője Paul, a menekülő Tulla Pokriefke fia, aki a tragédia éjszakáján született. Az ötvenes újságíró kötelességének érzi, hogy felidézze a történteket, emléket állítson az áldozatoknak, az őszinte ki- és megbeszélés eszközével vegye fel a harcot az ifjú neonácikkal, akiknek egyik honlapján a tulajdon fia nevével is találkozott.

Günter Grass - A ​doboz
Egy ​jó barát kattintgat pillanatfelvételeket a neves író hozzátartozóiról az 1960-as évektől az 1990-es évekig varázslatos, ódon fotómasinájával. A szerkezetnek ritka bája már az is, hogy átvészelte a második világháborút, ráadásul többet mutat meg, mint amit közönséges halandó szeme látni képes. Bepillantást nyújt a múltba és a jövőbe, kivetíti a vágyait, fantáziáit azoknak, akik a lencséjébe tekintenek. Jóval később összeül a nagynevű szerző időközben felnőttkorba ért nyolc gyermeke, és egymást kiegészítve, egymással vitatkozva elevenítik fel a múltat. Azazhogy cseles objektívjén keresztül Günter Grass ábrázolja regényhőssé gyúrt családtagjait: önvallomás helyett gyerekeit beszélteti, belőlük formálja élete fontos szereplői, tanúi, művei krónikáját. Az előző Grass-regény, a nagy port kavaró és nagy sikerű, "Hagymahántás közben" címet viselő visszaemlékezés azzal ért véget, hogy elfogyott a "hagyma". A mese azonban, íme, folytatódik. Ugyanahhoz a tárgyhoz -a szerző életéhez- merőben újszerűen közelít most, egyszerre dokumentumregény és mesekönyv is A doboz. A mesebeli apa regénye; az apáé, aki írói mindenhatósággal tükrözteti magát az utódok szemében.

Günter Grass - Hundejahre
Drei ​Erzähler schreiben zur Jahreswende 1960/61 gleichzeitig die drei Bücher des 1963 erschienenen Romans und werden so in Vorkriegs-, Kriegs- und Nachkriegszeit Chronisten der »Hundejahre« unseres Jahrhunderts; Eddi Amsel, das Opfer, Harry Liebenau, der Zeuge, und Walter Matern, der Täter. Deutsche Schäferhunde, von einer litauischen Wölfin als Urahnin bis zu Hitlers Lieblingshund, die Mädchen Tulla und Jenny und ein Reigen von Vogelscheuchen begleiten sie auf ihrer Odyssee von Danzig nach Westdeutschland, bis hinab in die Unterwelt. Der Roman endet in einem Bergwerk, in dem der Künstler Amsel alias Brauchsel seine weltweit begehrten Vogelscheuchen industriell herstellt und so die reale Welt als Unterwelt entlarvt: Der Orkus ist oben und die Vogelscheuche ist nach dem Bilde des Menschen geschaffen.

Günter Grass - Vallató
Günter ​Grass, a kitűnő német regény- és drámaíró, az ismert szónok és politikus ezúttal verseivel - nagy tehetségű, izgalmas, eredeti hangú költőként - mutatkozik be a magyar közönségnek, Grass lírája - a brechti hagyományokat követve - a mindennapok költészete. Jelentéktelen "semmiségekből, szokványos élethelyzetekből indul ki; kedvelt élményforrásai: szekrényrendezés, kocsonyafőzés, egy elszakított játékbaba, egy lebombázott berlini tűzfal, egyszer a serpenyőbe rakott heringek, máskor a vonuló vadlibák,,. Az egyszerű dolgok mélyén azonban fogas kérdések, titokzatos problémák rejtőznek. Ezeket a titkokat fogja Grass vallatóra, tréfásan és komolyan, ártatlanul és ravaszul, gyermekdalocskákkal és bonyolult modern képekkel, remek költői érzékkel és lényegre tapintó, hibátlan logikával. Arra törekszik, hogy rendet teremtsen a maga világában, vagy legalábbis rámutasson a rend feltételeire.

Günter Grass - Die ​Blechtrommel
Der ​Roman erschien erstmals zur Frankfurter Buchmesse 1959 – und war von Anfang an eine literarische Sensation. Oskar Matzerath, der kleinwüchsige, bucklige Außenseiter, kann Wirklichkeit ertrommeln und Glas zersingen. Von Geburt an ist er der einzige Hellsichtige in einer Welt des Scheins, der Lüge, des Verrats. ›Die Blechtrommel‹ ist einer der wichtigsten deutschen Romane, ein Buch der Weltliteratur.

Günter Grass - Ein ​weites Feld
Günter ​Grass' dickleibiger Roman »Ein weites Feld« ist eine literarische Auseinandersetzung mit der deutschen Vereinigung, verbunden mit einem Nachdenken über das Werk des Schriftstellers Theodor Fontane, auf dessen Roman »Effi Briest« der Titel des Grass-Buchs zurückgeht. Nahe gelegt wird dabei eine Parallelität der Konstellationen bei der Reichsgründung 1870/71, wie Fontane (1819-1898) sie erlebte, und beim Zusammenschluss von BRD und DDR 1989. Hauptfigur ist Theodor Wuttke alias Fonty, ein freier Mitarbeiter der Treuhandanstalt, der sich als Wiedergänger des Berliner Schriftstellers versteht. Berichtet wird über ihn und seinen »Tagundnachtschatten«, den »ewigen Spitzel« Hoftaller, über Wuttkes Familie, die bis in die feinsten Verästelungen der Fontanes nachempfunden ist, über die Literaturszene am Prenzlauer Berg, den ersten Treuhandchef Detlev Rohwedder und über die Machenschaften und Täuschungsmanöver westdeutscher »Raffkes« in Ostdeutschland. - Kritiker bemängeln an dem Roman die hölzerne Sprache und fehlende Konkretion: Der Autor habe in seinem Drang, seine politischen Ansichten an den Leser zu bringen, seine eigene Kreativität erstickt.

Günter Grass - Az ​én évszázadom
100 ​év - 100 pillanatfelvétel. A német irodalom egyik "nagy öregje" - s az évszázad utolsó Nobel-díjasa - az 1900-as évvel kezdve és az 1999-essel végezve maradandó emléket állít minden egyes esztendőnek, méghozzá a lehető legszubjektívebb módon: belebújik egy-egy szemtanú bőrébe, és megszólaltatja a század elejéről a szocdem munkást, a táncos lábú boltilányt, a húszas évekből a berlini romeltakarító asszonyt, a hatvanas évek egyik kommunájában cseperedő, "kezelhetetlen" óvodást, a '36-os politikai foglyot, az '54-es focidrukkert, a Dallas-ba és a Kliniká-ba belefeledkező nyugdíjast- vagy éppen Günter Grasst, aki vajon mit keresett '87-ben Kalkuttában? Az 1914-18 közti évekről Ernst Jünger, a háború szerelmese és a pacifista Remarque - két öregúr - beszélget egy zürichi kávéházban, a '39-cel kezdődő időszakot hajdani haditudósítók idézgetik nosztalgiatalálkozójukon, Sylt szigetén. Günter Grass természetesen a német XX. századot érzékelteti, eleveníti fel könyvében, ám ehhez a fényképsorozathoz - mind történelmileg, mind kulturálisan - jócskán van köze a többi európai népnek is, így hát elmondhatjuk, hogy a mű, amelyet kezünkbe veszünk, az évszázad mindannyiunk számára izgalmas kalendáriuma.

Günter Grass - Die ​Box
"Das ​Beste von Grass seit langem." Rainer Schmitz in 'Focus' "Knips mal, Mariechen" ruft der Schriftsteller, wann immer seine treue Freundin Marie ein Foto machen soll. Ihre Schnappschüsse haben es in sich, denn ihre alte Agfa-Box kann in die Vergangenheit und die Zukunft schauen, Wünsche und Ängste in Szene setzen. Viel später sitzen die acht Kinder des berühmten Schriftstellers beisammen, längst erwachsen geworden. Im lebhaften Dialog lassen sie das Leben ihrer komplizierten Familie Revue passieren, und jeder erinnert sich auf seine Weise an den Vater, die Kindheit, an Maries Wunder-Box und ihre verblüffenden Bilder.

Günter Grass - Hagymahántás ​közben
"A ​Költészet és valóság cím magában rejti a valóság kérdéses voltát is. A költészet a valóság kontrolljának eszköze. Ez előtt a dilemma előtt álltam én is, amikor, legyőzve ellenállásomat, úgy döntöttem, elég öreg vagyok már hozzá, hogy visszatekintsek, és könyvet írjak fiatal éveimről. Ebbe a könyvbe azonban bele kellett írnom azt is, hogy mennyire bizalmatlan vagyok tulajdon emlékezetemmel szemben. Az emlékezet hajlamos átrendezni, kicsinosítani a dolgokat, megszépíteni a valóságot, az egymással párhuzamosan zajló, de egymásnak ellentmondó eseményeket úgy rendezni, hogy azok kerek, jól elbeszélhető folyamattá álljanak össze. Le akartam írni ezeket a kétes valóságtartalmú folyamatokat, egyszersmind azt a csábítást is, amelyet ezek jelentenek. "A másik nagy kérdés az volt, hogy mettől meddig terjedjen az az időtartam, amelyet le kell írnom. Gyerekkorom végétől - a gyerekkort szinte teljesen kihagytam, harminckilenctől írtam meg, amikor a háború kitört Danzigban, és a családom életébe is beleszólt, és véget vetett a gyerekkoromnak. Leírom, hogyan nőttem fel, és hogyan formálta és deformálta a nemzetiszocializmus zárt rendszere a gondolkodásomat, hogyan hittem egészen 1945-ig a végső győzelemben, ami nem magyarázható kizárólag a butaságommal. Ezenközben ez egy fiatalember története is, aki nagyon korán, tizenkét éves korában már magabiztosan, kétséget kizáróan tudja, hogy művész lesz. Ez a fejlődési folyamat egészen első nagy terjedelmű könyvem, A bádogdob megjelenéséig, 1959-ig tart. Azután közszereplő lettem, életem a nyilvánosság előtt zajlott és jól dokumentált. Nem éreztem csábítást, hogy írjak róla. De nagyon vonzott, hogy írjak arról a fejlődési folyamatról, amelynek eredményeként kiutat találtam az ideológiai deformációból, írjak a háború utáni nehéz évek történetéről, a differenciált politikai gondolkodás elsajátításáról és a kétkedés fölfedezéséről."

Günter Grass - Kutyaévek
A ​Kutyaévek, a Nobel-díjas Günter Grass 1963-ban írott regénye trilógiát alkot A bádogdob (1959) című regénnyel és a Macska és egér (1961) című elbeszéléssel. A "danzigi trilógia" e lezáró darabja közvetlenül kapcsolódik a Bádogdob-ban felvázolt epikus világhoz, annak néhány szereplője is feltűnik benne, ám a főszerep ezúttal a Macska és egér alakjaié. A Kutyaévek közvetlenül a háború után, az adenaueri korszakban játszódik, és alapkérdése az, hogy megőrizhető-e a német történelem folytonossága a háború embertelen tapasztalatai után, iletve, hogy beilleszthetők-e ezek a tapasztalatok a háborúban részes és az azt követő nemzedék életébe. Grass rendkívüli találékonysággal és humorral követi nyomon az emlékezet csalásait, s változatossá, izgalmassá teszi a történetet azzal is, hogy más-más főszereplőt tesz meg az egyes részek elbeszélőjévé. A Kutyaévek legerősebb színe a "danzigi kis világ" bemutatása, e világ parasztjait, kereskedőit, mennonitáit, hivatalnokait s a gyerekeket - Jennyt, a dundi balerinát, a madárijesztő-gyártó Amselt s persze a szerelmes levelek címzettjét, a kutyaházba költöző Ulla Pokriefkét - Grass egy kutyaéletrajz elbeszélésével köti a "nagy történelem" folyamatához. Egy litván farkasanyától született Senta, a farkaskutya, aki a Matern család malmát őrizte, ettől született Harras, akit Walter Matern apja, a molnár eladott egy asztalosmesternek. Harras kölyke, a fekete Prinz volt az a farkaskutya, amelyet Danzig körzetvezetője Hitlernek ajándékozott, s amely a Führer mellett maradt Berlin elestéig. Prinz azonban kiszabadult a bunkerből, és kóborlásai után Walter Matern mellé szegődött, aki Plutónak nevezte el. Az utolsó gazda tehát e "pokol kutyájával" látogatja végig mindazokat a német városokat és falvakat, ahol egykori tettestársai építgetik a gazdasági csodát, hogy aztán hajdani barátjával meg a jelképpé váló kutyával együtt járja be a bányát, a madárijesztők hátborzongató birodalmát.

Günter Grass - A ​Patkánynő
A ​regény lapjain a névtelen elbeszélő és egy nőnemű patkány folytat párbeszédet a világot elpusztító atomrobbanás után, felidézve a katasztrófához vezető utat, a patkányok figyelmeztető megjelenését, és sok meghitt ismerős sorsát: így lép fel az immár hatvanéves Oskar Matzerath, a médiacsászár, aki a hamelni patkányfogóról forgat filmet, és akit meghívnak Gdańskba, 107 éves nagyanyja, a kasub Anna Koljaicek születésnapjára. Szerepet kap Malskat is, a gótikus freskók hamisítója, feltűnnek a Grimm testvérek, akik mint a Szövetségi Köztársaság kormánytagjai a Németországban élő török nők helyzetéről készítenek tanulmányt, a Keleti-tenger romló vízminőségét pedig öt hajókázó hölgy figyeli, akik egyúttal az elsüllyedt legendás Vinetá-t is keresik. A bőséggel áradó mese mégsem feledteti az alapkérdést: vajon az elbeszélő csak álmodta-e az emberiséget túlélő Patkánynőt, netán a Patkánynő álmodta csupán a saját bolygóját könnyelműen elpusztító Embert?

Günter Grass - A ​Hal
Volt ​egyszer egy mese A halászról meg a feleségéről. A Nobel-díjas Günter Grass is írt egy mesét, a régi parafrázisát, a Halról, a nagyravágyó asszonyról meg az ő férjéről. De az ő meséje nemcsak egy asszonyról s nemcsak egy férfiról szól, hanem valamennyiünkről. Rólunk mesél és Európa keleti részéről, a zord keleti- és balti-tengeri partvidékről, Gdansk/Danzigról és Gdyniáról, Wismarról és Rostockról, Hamburgról és Kasubiáról, meg Pomerániáról, Mecklenburgról és a lengyel síkságról, poroszokról, pomorsokról, lengyelekről, germánokról és gótokról, fejedelmeikről és királyaikról, szentekről és vértanúkról, kasub szakácsnőkről és német értelmiségiekről, hamburgi szajhákról és berlini emancipált nő-szörnyetegekről. Így hát nem túlzás azt mondani, hogy Grass ebben a könyvében mítoszt is teremt, olyat, amilyet - szemben a Földközi-tenger népeinek mítoszaival - eddig még nem írtak meg: megteremti a Keleti-tenger mentén élő népek mítoszát.

Günter Grass - A ​bádogdob
Günter ​Grass a második világháború után induló német írónemzedéknek talán legnagyobb hatású, életművéért 1999-ben Nobel-díjjal is kitüntetett alakja. Ismert szobrász és költő volt már, mikor 1959-ben A bádogdob-bal, első regényével jelentkezett. Azon nyomban hatalmas hazai botrányt és világsikert aratott vele - az eltelt ötven év pedig megpecsételte, hogy klasszikus műve a 20. század európai irodalmának. Volker Schlöndorff 1979-ben cannes-i nagydíjjal jutalmazott filmet forgatott belőle. A főhős, Oskar Matzerath törpe figurája a vászonról is meghódította az értő közönséget. Oskar elhatározza, hogy nem nő tovább, bádogdobjával és fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkra zúzó sikításával szegül a nemszeretem világ ellen, felejthetetlen torzításból, vadul, groteszkül, szuggesztíven ábrázolva egy egész korszak, egy egész generáció életérzését. Grass szellemi küzdőtársát alkotta meg benne, hogy felhívja a figyelmet a szülőföldjén, Gdanskban - Danzigban - és környékén élő népek, németek, lengyelek, kasubok közös történelmére, összebékítésükért. A regény 1973-ban jelent meg először magyarul, Szíjgyártó László fordításában.

Günter Grass - A ​végességről
Gondoljunk ​bármit az öregedésről és a végességről, íme, egyszer csak mintha megint lehetséges volna szinte minden: szerelmes levelekkel és monológokkal, féltékenységi drámával és hattyúdallal, társadalmi szatírával és boldog pillanatok emlékével telik meg a papír. A ritmizált kisprózára epikus burjánzású vagy poénba futó versek visszhangja válaszol. A rajzoló mutatványait a mesemondó folytatja, a mesére rajz a válasz. Ilyen humorosan keseregni és keserűen vidulni csak az tud, aki sokszor dacolt már a halállal. Megható történetek sorakoznak, lényegülnek át itt és most játszódó lírai miniatűrökké ebben a kötetben. A végességről igazi Gesamtkunstwerk: a Nobel-díjas Günter Grass haláláig írt, lírából, prózából és rajzból szőtt, utolsó nagy műve.

Kollekciók