Ajax-loader

Nagy Imre könyvei a rukkolán


Nagy Imre - A ​Lumière-örökség I-II.
A ​Lumière-örökség című könyv a szerző 1990-től 2006-ig vezetett filmes naplójának eredményeként jött létre, amelynek egyes darabjait korábban filmkritikák formájában publikálta. Ebből a nyersanyagból formálódott és bővült ez a könyv, amely több mint négyszáz film bemutatását, elemzését és értelmezését tartalmazza, személyes nézőpontból, de tárgyi hitellel. A kétkötetes munka akár kézikönyvként, filmes enciklopédiaként is szolgálhat, ám sajátos „filmregényként” is olvasható, melyből kirajzolódik az ezredforduló filmművészetének gazdag körképe, irányzatai, stílusváltozatai, fontos rendezőinek munkássága. A szerző figyelme a magyar és az európai, valamint az amerikai film mellett kiterjed a kevésbé közismert iráni és távol-keleti alkotásokra is. A történeti visszapillantások a filmművészet alakulástörténetének horizontjába helyezik az egyes elemzéseket. Az olvasmányos formában megírt mű egyaránt számíthat diákok, tanárok és a filmművészet híveinek érdeklődésére, de mindazok haszonnal forgathatják, akik kíváncsiak az ezredforduló egyik legfontosabb művészeti ágának újabb eredményeire.

Covers_
elérhető
1

Nagy Imre - Följegyzések
Hatvanadik ​évébe lépett a művész, amikor belső szükségét érezte annak, hogy ecsettel, tollal, ceruzával - mint bármikor kézügyben lévő modellt: önmagát megörökítő képek, rajzok, vázlatok után az írott emlékezés műfaját is megpróbálva szembenézzen addigi életével. Aztán újabb két évtizedre fiókba zárt a papírra vetett és gépiratba áttett Följegyzéseket, s csak nem sokkal halála előtt húzta elő és bízta barátaira, s általuk a közösségre, amelyből vétetett. Most íme, itt az írott önarckép. Nem szépírói babérokra pályázik benne a művészként és immár mindenéképpen halhatatlan Nagy Imre, hanem a parasztsorsból világhírű művésszé válás és a hírnév magasságában is népéhez tartozás emberi vallomását írja meg mindnyájunk számára - tanúság gyanánt.

Forgács Attila - Györfi-Tóth Péter - Mező Ferenc - Nagy Imre - Veliky János - Társadalmi ​és állampolgári ismeretek középiskolásoknak
A ​társadalmi és állampolgári ismeretek modultantárgyhoz készült ez a sokoldalúan felhasználható alaptankönyv. Tíz nagy fejezetét a társadalomismeret legfontosabb témakörei adják: természet és társadalom kapcsolata régen és ma, a város a történelemben és napjainkban, társadalmi közösségek egykor és ma, a lélek világa, a munka világa, társadalmak és kommunikáció, államtípusok, államformák, választási rendszerek története, művészet és társadalom, vallásos és tudományos világmagyarázatok, az európaiság története. Megismerhetjük a magyar választási rendszert, az Európai Unó intézményrendszerét, hazánk csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A tankönyv témaköreit történetiségükben mutatja be. Így lehetővé válik a történelem tananyag elméleti szintű összegzése is. Egy-egy tankönyvi nagy fejezet négy leckéből áll, s ha a téma engedi, minden lecke egy-egy történelmi korral hozható összefüggésbe (őskor és ókor - középkor - újkor - jelenkor). Ezáltal könnyen megteremthető a kapcsolat a történelmi tanulmányok és a társadalmi, állampolgári ismeretek között, s bővülnek a tankönyv felhasználási lehetőségei. A tankönyv a képességfejlesztés számtalan lehetőségét kínálja. A témakörök problémaközpontú és árnyalt bemutatása, az értékes adatsorok, diagramok, a szemléletes térképek, ábrák, a jellegzetes képek jó hátteret biztosítanak az önálló véleményalkotáshoz és a vitákhoz. A témák feldolgozását érdekes szituációs játékok színesítik. Az önálló ismeretszerzést színvonalas szakirodalmi bibliográfia is segíti. Az átdolgozott tankönyv a jobb áttekinthetőség, tanulhatóság miatt új tipográfiával jelenik meg. Tényanyaga felfrissült - sok az új ábra, kép és táblázat is -, szövege egyszerűsödött. "A tárgy igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit ismernek és tudnak a tanulás idején az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd további életük során" - írja a társadalomismeret tárgy érettségi követelményeinek bevezetője. Szerzők és kiadó e gondolattal azonosulva ajánlja ezt a tankönyvet.

Nagy Imre - Módszertani levél "A mozgókép és a filmalkotás" című tankönyvhöz kapcsolódó filmidézetek felhasználásáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Imre - Egy évtized
Szikra kiadó,1954.Budapest

Nagy Imre - Snagovi ​jegyzetek
„Örömmel ​nyújtjuk át az olvasónak az 56-os forradalom egyik kapitális, de mindeddig bujkáló dokumentumát: Nagy Imre snagovi jegyzeteit, amelyekből pontos, sokszor meglepő, s majd mindig fájdalmas betekintést nyerhetünk a forradalom kivégzett miniszterelnökének 1956 őszén-telén és a rákövetkező év első hónapjaiban papírra vetett gondolataiba. Snagov volt Nagy Imre és legközelebbi bajtársai fogságba torkolló romániai háziőrizetének földrajzi színtere. Hogy kinek a parancsára, mi okból és kiknek a cinkosságával kerültek ők oda, ezt alább következő bevezetőjében a kötet tudós szerkesztője, Vida István, részletesen elmagyarázza. Bevezetője arról is számot ad, hogy miként kerültek elő az itt olvasható szövegek - a Gondolatok, emlékezések című emlékirat és az azt kiegészítő följegyzések, iratok, levelek s hogy milyen szempontok alapján történt ezeknek összeválogatása. Az 1956. november végén Romániába hurcolt magyar kormányfő a számára kijelölt kényszerlakhelyen mind nagyobb elszigeteltségben és egyre mostohább körülmények között élt 1957. áprilisi őrizetbe vételéig és Magyarországra hurcoltatásáig. A snagovi háziőrizet annyiban azonban jobb volt az ezt követő fogság e kötetben ismertetésre nem kerülő viszonyainál, hogy gondolatait Nagy Imre „szabadon" papírra vethette, sőt folyamodásait is megírhatta (ámbár azokat úgyszólván soha nem továbbították a címzetteknek). Ebből a sajátos helyzetből született a Gondolatok, emlékezések címet viselő, műfajilag teljesen egyedülálló dokumentum. Az emlékirat és a hozzá csatlakozó szövegek közvetlen betekintést nyújtanak a politikus Nagy Imre gondolkodásába. Ez természetesen csak bizonyos fenntartásokkal igaz. Először is: Nagy tudta, hogy az őrizetét ellátó román titkosrendőrség rendszeresen betekint papírjaiba, valószínűleg sejtette, hogy azoknak egy részét vagy mindegyikét le is másolják, ennélfogva óvatosabban írt, mint tette volna, ha szabad emberként formálhatja gondolatait. Másodszor: Nagy többé-kevésbé tisztában volt vele, hogy lényegében már a vádlottak padján ül, s az ellene szóló vádakat azok fogalmazzák meg, akik őt e kényszerlakhelyre hurcolták. Ezért aztán tollát nemcsak az önvizsgálat és a történeti megértés szándéka vezette, hanem az a hallgatólagos tudat, hogy mindaz, amit papírra vet, akarva-akaratlanul egy védőirat része is. (…) Ne csak olvassuk ezt a védőbeszédet, hanem igyekezzünk mélyebb, első olvasásra még rejtőzködő, aztán egyre plasztikusabban megjelenő igazságát megérteni!” (Kende Péter előszavából)

Nagy Imre - Szakmai ​alapismeretek I. / Számítástechnikai alapismeretek, I. osztály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Imre - Tücsök ​a máglyán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Imre - Ágistól ​Bánkig
A ​könyv a magyar dráma történetének több mint fél évszázadát felölelő tanulmányok gyűjteménye, a felvilágosodás koráé, amely Bessenyei fellépésével veszi kezdetét, majd Csokonai színműveivel jellemezhető, a 19. század első évtizedeinek drámai-színházi pezsgésével, Kisfaludy Károly és Katona József munkásságával. A korról átfogó képet rajzoló kötet ezt az időszakot tekinti át drámaértelmezések keretében. A tizenhárom tanulmány - többek között - foglalkozik az Ágis tragédiájá-val, A filozófus szövegdimenzióinak vizsgálatával, Bessenyei vígjátékának figurateremtési eszközeivel, dramaturgiai kérdéseivel és komikumának nyelvi vonatkozásaival, Csokonai Tempefőjével, a mű játékos nyelvével, Kisfaludy Károly és kortársai vígjátékainak vizsgálatával (Kérők, Pártütők), elemzi Ungvárnémeti Tóth László Nárciszát, Katona József Rózsa című színművét, valamint a kanonizációs és recepciós problémákat a Bánk bán-értelmezések tükrében. A könyv a Bánk bán előtti fél évszázad drámatörténeti áttekintése, olyan hiánypótló munka, amely részben elfeledett művekkel foglalkozik, másrészt olyan történeti áttekintés, amelyből kirajzolódnak a Katonához, nemzeti drámákhoz vezető szálak. Nagy Imre (Pécs, 1940) irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszékének egyetemi tanára. Fontosabb művei: Nemzet és egyéniség (1993), Bertók László (1995), Utazás egy regény körül. Bessenyei Tariménese (1998), Bessenyei regényének kritikai kiadása (1999).

Nagy Imre - Városökológia
A ​könyv felvázolja a városökológia tudománytörténeti fejlődését, definiálja a tudományág inter- és multidiszciplináris jellegét, és utal alkalmazott tudományi sajátosságaira is. Elemzi továbbá a városok ökológiai megalapozottságú fejlesztési lehetőségeit, kiemelten foglalkozik e kérdéskör humánökológiai szempontjaival és a városfejlesztés környezetvédelmi vonatkozásaival.

Nagy Imre - Kétszáz ​rajz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Imre - Zsidó ​közmondások
Pár ​száz közmondás, amit a zsidó agy, zsidó öröm és bánat termelt ki.

Nagy Imre - Egy ​évtized
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Imre - Indiánok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Imre - A ​mozgókép és a filmalkotás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csaba Miklós - Nagy Imre - Szabó Kálmán - Vancsura Zsolt - Számítógépek ​rendszertechnikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Imre - Utazás ​egy regény körül
Nagy ​Imre (Pécs, 1940) irodalomtörténész, kritikus, az irodalomtudomány kandidátusa, a Janus Pannonius Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszékének Tanára. Fő kutatási területe a XIX. századi irodalom, mindenekelőtt a magyar felvilágosodás és romantika. Fontosabb munkái: Nemzet és egyéniség (Budapest, 1993), amely a Bánk bán műfajtörténeti hátterével foglalkozik, valamint a Bertók László (Pécs, 1995) című sajátos műfajú beszélgetése és tanulmánya. Új könyvében - hasonlóan a korábbiakhoz - a szerző izgalmas kísérletre vállakozik: Bessenyei György Tariménes utazása című regénye hiteles szövegének rekonstruálására, analízisére. Kísérlet ez a szövegkritika és interpretáció arra is, hogy a szerző számot adjon a modern szemiotika szövegfelfogása által feltett új kérdésekre.

Nagy Imre - A ​Lumière-örökség
A ​Lumiere-örökség című könyv a szerző 1990-től 2006-ig vezetett filmes naplójának eredményeként jött létre, amelynek egyes darabjait korábban filmkritikák formájában publikálta. Ebből a nyersanyagból formálódott és bővült ez a könyv, amely több mint négyszáz film bemutatását, elemzését és értelmezését tartalmazza, személyes nézőpontból, de tárgyi hitellel. A kétkötetes munka akár kézikönyvként, filmes enciklopédiaként is szolgálhat, ám sajátos "filmregényként" is olvasható, melyből kirajzolódik az ezredforduló filmművészetének gazdag körképe, irányzatai, stílusváltozatai, fontos rendezőinek munkássága. A szerző figyelme a magyar és az európai, valamint az amerikai film mellett kiterjed a kevésbé közismert iráni és távol-keleti alkotásokra is. A történeti visszapillantások a filmművészet alakulástörténetének horizontjába helyezik az egyes elemzéseket. Az olvasmányos formában megírt mű egyaránt számíthat diákok, tanárok és a filmművészet híveinek érdeklődésére, de mindazok haszonnal forgathatják, akik kíváncsiak az ezredforduló egyik legfontosabb művészeti ágának újabb eredményeire.

Nagy Imre - Ahogy ​Csíkba megérkeztem...
Nagy ​Imréről - mint könyvünk második része mutatja - még életében s azóta is sokan írtak, festészetéről szakcikkek, összefoglaló igényű tanulmányok jelentek meg. Ő maga 1954-ben és 1955-ben vetette papírra emlékeit; írása nem csupán művészi önportré: a világháborúkat és történelmi fordulatokat, forradalmakat és ellenforradalmakat, társadalmi változásokat átért nemzedék sajátságos története ez a könyv. Utolsó kiállítása, amelyen még részt vehetett, 1976-ban - a halála esztendejében - Budapesten volt. Művészetének s a helytállás nagyszerű példáját mutató, küzdelmes életének teljesebb megismerését is szolgálni kívánja ez a könyv, mert - mint éppen vele kapcsolatban írta le Ruffy Péter - ,,az egyetemes nemzeti hagyaték, egy nép öröksége csonkul meg azáltal, ha írni, sűrűn emlékezni restek vagy fáradtak vagyunk, s az új magyarországi nemzedéket szegényítjük el, ha gonddal és türelemmel nem építjük föl bennük azt a szellemi tornyot, amelyből kitekintve, végigpáztázhatják az egész látóhatárt".

Nagy Imre - Viharos ​emberöltő
Nagy ​Imre mártír miniszterelnök Kaposváron, Somogyország székvárosában született paraszti származású, városivá lett szülők gyermekeként. A gimnázium alsó négy osztálya után kitanulta a lakatosmesterséget és megkezdte felsőkereskedelmi iskolai tanulmányait, melyeket félbeszakított az l. világháború. Az olasz fronton harcolt, megsebesült, majd 1916 nyarán ismét megsebesülve esett orosz fogságba. A kaposvári szociáldemokrata mozgalomban szerzett élményei ész az orosz forradalom hatására lett az oroszországi bolsevik (kommunista) pártnak. Sok ezer magyar hadifogollyal egyetemben tért haza. 1921--ben biztosítási tisztviselőként talált megélhetést. Tevékeny részese volt az újjáéledő szociáldemokráciának 1925-ben a Magyarországi Szocialista Munkáspárt helyi csoportjának egyik vezetője. Ekkor kötött házasságot Égető Máriával, 1927-ben született meg gyermekük. Erzsébet. Rövidesen hajsza indult az új párt tagjai ellen. Nagy Imrét többször letartóztatták. Ettől kezdve az illegális kommunista párt falusi szervezkedését irányította. 193-ban emigrálni kényszerült előbb Bécsbe, onnan pedig a Szovjetunióba. Az itt töltött évek alatt szakértőjévé vált a magyar mezőgazdaságnak, a demokratikus földreform ügyének. Nézetei miatt éles viákat folytatott egyes pártvezetőkkel, akik ellenezték a földosztást. A háború alatt a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztője és egyben bemondója volt. Nagy Imre 1944-ben tért haza, megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjának, majd kinevezték az Ideiglenes Nemzeti Kormány földművelésügyi miniszterének. A következő hónapokban irányító szerepe volt a radikális földreform végrehajtásában. 1946-47-ben néhány hónapig a köztársaság belügyminisztere. 1947-1949 között az országgyűlés elnöke. Tiltakozott a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása ellen, amiért kizárták a pártvezetésből. Kényszerű önkritika után miniszteri és miniszterelnök-helyettesi megbízást kapott az ötvenes évek elején. 1948-tól egyetemi tanár volt a Közgazdaság-tudományi Egyetemen és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az MTA akadémikussá választotta. Nagy Imre 1953. július 4-én nehéz politikai és gazdasági helyzetben lett Magyarország miniszterelnöke. Kiemelkedő szerepe volt az általa meghirdetett "új szakasz", az életszínvonal-emelés, a gazdasági és szociális reformok megvalósításában, a demokratikus törekvések érvényesítésében, a kitelepítés, az internáló- és kényszermunkatáborok megszüntetésében, a törvényesség helyreállításában. A Rákosi-diktatúra felülkerekedésekor minden tisztségtől, még párttagságától is megfosztották. Ekkor lett Magyarországon szellemi vezéralakja a sztálinizmus elleni küzdelemnek, a szocializmusnak a nemzeti sajátosságok és a demokrácia jegyében fogant reformjáért küzdő ellenzéknek. Tanulmányaiban leleplezte a magyarországi sztálinizmus vétkeit, kiállt a békés egymás élés világpolitikai elve mellett. 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc Nagy Imrét miniszterelnökként az ország élére emelte. Azonosulva a forradalmi követelésekkel arra törekedett, hogy békés úton, széles nemzeti összefogással valósuljon meg a független, semleges és demokratikus szocialista Magyarország. A világtörténeti helyzet azonban nem volt kedvező egy ilyen politikai célkitűzés számára. A forradalom és szabadságharc leverése után véres megtorlás következett. Nagy Imre sorsa tragikusra fordult. Nem volt hajlandó megtagadni a forradalmat, elárulni népét. 1956 novemberében a menedéket adó Jugoszláv Nagykövetségről romániai fogságba hurcolták, ahol még volt ereje és lehetősége a zaklatott körülmények ellenére tanulmányokat írni és papírra vetni a "Viharos emberöltő" c. vázlatos önéletírás 1918-ig terjedő részét, melyet az olvasó most hasonmás kiadásban a kezében tart. Nagy Imrét 1958. június 15-én koholt vádak alapján államellenes összeesküvés címén a vérbíróság kötél általi halálra ítélte. Kegyelmet nem kért. A perben elmondott utolsó szavaival sorsát "a nemzet kezébe" helyezte. Június 16-án mártírtársaival együtt kivégezték. Nagy Imre a magyar nemzet világhírű hőse jelképévé vált a magyar népi ellenállásnak, világméretekben pedig az antisztálinista harcnak. Szimbolikus temetése 1988-ban történt Párizsban, A Pére Lachaise temetőben. Jelképes sírjánál a világ szabadságharcosai tisztelegtek. A magyar demokrácia létrejöttének ünnepi pillanata volt Nagy Imre és mártirtársai újratemetése 1989. június 16-án. Példamutató emlékét a magyar országgyűlés 1996. június 25-én törvényben ökökítette meg. Magyarországon és szerte a világban szobrok, utcák, terek, intézmények, szervezetek és a róla szóló művek sokasága őrzi, elemzi életútját, példáját. A "Viharos emberöltő" személyes módon, megragadóan mutatja be egy nagy magyar, szocialista hazafi ijfúságát. Sajnos, még ezt is befejezetlenül...

Nagy Imre - Németh ​József 1928-1994
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók