Ajax-loader

Halmai Tamás könyvei a rukkolán


Halmai Tamás - A ​Főnix és a Sárkány
Megkell, ​hogy valljam nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy mi kerüljön ide. A sok töprengés után rájöttem arra, hogy a mű magáért beszél és ezúton szeretnék a kedves olvasótól, aki épp most a kezében fogja egy esélyt kérni arra, hogy ki is nyissa. Ez egy fantasy regény és ha szereted ezt a stílust, ezt a történetet imádni fogod, legalábbis remélem. Előjáróban a könyvről, nem szeretnék sokat mondani, de annyit még is elárulhatok róla, hogy a történet pár egyszerű ember gondolkozását tükrözi vissza egy világban, amiről nem sokat tudnak, csak annyit, hogy szeretik. Ezt a világot meg kell, hogy mentsék, de ehhez mindent maguk mögött kell, hogy hagyjanak. A történet az eddigi olvasóim szerint igen fordulatos és sokszor nem az történik, amit elvárna az olvasó, de végső soron tetszett nekik az a sok-sok bonyodalom, amin én éveket törtem a fejem. Épp ezekért az évekért, amiket belefektettem a műbe, kérlek tegyél meg annyit, hogy belelapozol és innen is, éppen akárhol is vagyok, személyesen kívánok hozzá jó szórakozást.

Halmai Tamás - Örömmévalóság
Vegyes műfajú könyv, különleges nyelvi-szellemi kísérlet az Örömmévalóság: a szerző eddig megjelent tizennyolc kötetének műfaji sokszínűségét fogja egybe, mintegy esszenciális sűrítményt nyújtva Halmai Tamás irodalmi tevékenységének ontoteológiai szellemiségéből. Hat ciklusa misztikus-metafizikus és irodalmi-művészeti kérdések hatféle megközelítését adja. A Javasangyal derűbe ágyazott koanokat sorakoztat; a Mesebona mininovellái a sci-fi, a fantasy, a példázat és a mese műfaji kódjait hasznosítják. Kisesszéket közöl a Műkedvelés című rész (figyelme Szent Ágostontól Tolsztojon és Pilinszkyn át a kortárs betűvetőkig terjed). A Szútravaló három-négy soros versei Angelus Silesius és Székely Magda metafizikus lírai kiskompozíciói között keresnek érvényes utakat - a szeretet antropológiai igazságának kimondására; s hasonló szándék ölt alakot az Éléskarma dalszövegeiben is. Végül az Asztalizen aforisztikus műhelyjegyzetei, maximaszerű rábukkanásai az olvasóval kezdeményezett párbeszéd jegyében fogják vallatóra a szív sokatmondó csöndjét - és a kozmosz néma zsivaját.

Halmai Tamás - A ​megtérés művészete - Írások Pilinszky Jánosról
Esszék, ​recenziók és verselemzések alkotják Halmai Tamás új könyvét, mely Pilinszky János születésének centenáriumi évében jelenik meg. A költő életműve immár négy évtizede lezárunt, de azóta is az olvasói érdeklődés és értelmezési kísérletek középpontjában áll. A megtérés művészete e korszakos lírikusi munkásság minden jelentékeny részletéhez a teljességnek kijáró figyelemmel fordul, rávilágítva irodalmon túlmutató dimenzióira is.

Halmai Tamás - Terapion ​életei
A ​szerző bemutatkozó kötete, a verseket és prózákat tartalmazó Amsterdam blue (2005) hangpróbák, stílusjátékok sorozata volt. Benne a barokkhoz és a szecesszióhoz visszanyúló posztmodern szkepszis még csak mint toposszal számolt a szakrális művészet- és művelődéstörténet képeivel, képzeteivel, dilemmáival. A voltaképpeni debütáló verseskönyv, a Kalligráfia (2010) szövegeit már határozott - s egyre mélyülő - teológiai igyekezet formálta: az egyes ciklusok a barbár, pogány, babonás hitvilágok emlékezetétől vezetik az olvasót a keresztényi eszmekör világosságáig. A Szilencium (2012) versei immár kifejezetten a katolicitás szellemiségéhez próbáltak esztétikai formát, érvényes versnyelvtant keresni - óvatos kitekintéssel a távol-keleti érzékenységre, gondolatiságra. Mindezek után nem lehet meglepő a legutóbbi versanyag ambíciója: a Rezervátum (2015) a tételes vallási elképzelések s dogmatikus hittételek világából kivezető utakat fürkészi; azaz egy nem csupán ember- vagy természet-, de - ad absurdum - vallásfölötti spiritualitás igényét testesíti meg. Tematikus irányaiban a mesék és a misztika belátásaival; lelki-szellemi fókuszában a derű, a bizalom, a szeretet praktikus eszményével; alaktani rendszerében a kísérletező klasszicitás műveleteivel. Angyalidéző tárgyias-metafizikus líra - gyógyító tervekkel? Igen. Ahogy a folytatásának szánt anyag is... Halmai Tamás költői figyelme nem először fordul a Kelet világa, világossága felé. Koansorozatai mellett japán versciklus s indiai hommage-ok is kikerültek már műhelyéből. A Terapion életei munkacímű anyag a jézusi tanításokhoz, az evangélium misztériumához kíván visszatérni - de más műveltségi körök s hitrendszerek ajánlatait is komolyan fontolóra veszi. Úton a szellemi hagyományok miszteriális derűjéhez a legmélyebb ontológiai kérdések érdeklik - melyek minden korban és kultúrában megérintették a kereső ember szívét. E mélységeket azonban játékosan könnyed versnyelv szólongatja itt. Terapion, a szerző lírai alakmása - Takáts Gyula Csu Fujához hasonlóan - a csodát keresi a hétköznapokban. A szerző perdöntő célja, hogy ezt a csodát az olvasóval közösen lelje föl. Ezt dokumentálja A szardíniai mágus című verssorozat - mely hol karmikus utazásra hív, hol olvasmányélmények felett örvendezik; egyszer a teakultúra szépségein mereng, másszor az elesettek iránt tanúsít szociális részvétet. A kötet második, Jüe-cso köldöke című ciklusa - melyet immár Terapion jegyez - egy kínai költőnő alakját s művészetét foglalja poétikai keretbe, bókoló örömmel. Jüe-cso a 7. (más források szerint 21.) századi Kína népszerű művésze volt. Fák és füvek ünnepelték, madarak hódoltak tehetsége előtt. A császár félt tőle; de aki boldogtalan, fél mindenkitől. Jüe-cso versei őt is szerették. - E versek egyszersmind a keleti művelődés világát is az olvasó szívéig invitálják; kínai motívumok, témák, rekvizitumok révén. Angyaljárta könyvnek ígérkezik a Halmai Tamásé - hiszen "[a]z angelizmus elengedhetetlen" (Terapion és az angyalok).

Halmai Tamás - Gergely ​Ágnes
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Halmai Tamás - Amsterdam ​blue
Az ​Amsterdam blue egy kicsit hagyományos vers, egy kicsit hagyományos próza, és persze hagyományos filozófia is. Bús és komor. Komoly, de humoros. A Megnevezhetetlent próbálja szavakkal körülírni. A szó az eszköze, a nyelv a lehetősége. Tükröződik benne a volt, a van (talán még a lesz is), a te és az én, meg az, ami lehetne, de nincs, vagy ami van, de nem valódi. A Megnevezhetetlen minden, ami az időből kiesett (vagy inkább kimaradt): ami van, de nem létezik, és éppen e két szó: "nem létezik" bizonyítja létét. Az Amsterdam blue apokrif. A hagyomány társszerzője. L. Varga Péter Halmai Tamás 1975-ben született Pécsett. Ez az első kötete.

Halmai Tamás - Rezervátum
Halmai ​Tamás (1975, Pécs) új verseskötete egy dogmákon túli spiritualitás esztétikai lehetőségeit fürkészi. Tematikailag a mesék és a misztika belátásaival: lelki-szellemi fókuszában a derű, a bizalom, a szeretet praktikus eszményével. A kötet nyelvi-poétikai és tartalmi-gondolati irányai olyasfajta angyalidéző eltökéltségben összegződnek, amely a kortárs magyar költészetben szokatlannak látszik. A könyv hetven verse a metafizikus költészet ritkás hazai hagyományába simul: és a Rezervátummal immár teljesnek tekinthető a szerző lírai trilógiája, melynek első két darabja (Kalligráfia, 2010; Szilencium, 2012) ugyancsak a Pro Pannonia Kiadó gondozásában jelent meg.

Halmai Tamás - A ​szeretet kalandja
A ​szeretet kalandja a spirituális irónia, a metafizikus derű, a transzcendens öröm nyelvi alakváltozatait kutatja; ekképpen egy ma kevéssé nyilvános, ám nyilvánvalóan eleven tradíció útmutatásai szerint jár el. A kötet koanszerűen rövid, jellemzően párbeszédes-aforisztikus, nemritkán tanmesébe hajló írásokat tartalmaz. A hat ciklus mindahány darabja az „Idebent van az odaát” sugalmát tolmácsolja – néma harmóniával tanúskodva amellett, hogy a spirituális irodalomnak még mindig van keresnivalója ott, ahol az önmagát kereső ember rendre a szeretet igazságaira bukkan. Ahogy az egyik szöveg fogalmaz: – Könyveket írnak a helyes életről, mert ha abbahagynák az írást, élniük kellene, s kiderülne, hogy azt nem tudnak – mondta a mester, és magára gondolt. – Könyveket olvasnak a helyes életről, mert ha abbahagynák az olvasást, élniük kellene, s kiderülne, hogy azt nem tudnak – mondta a tanítvány, és magára gondolt. – A helyes élet várhat. Először helyesen írni és olvasni tanuljatok meg – mondta az angyal, és Istenre gondolt, mert mindig Istenre gondolt.

Halmai Tamás - Ezerjófű
Az ​Ezerjófű nemcsak a szerző pályáján mérföldkő, de a kortárs költészetnek is különleges kiadványa: ezer verset foglal magába. Filigrán költemények ezek: rövid lélegzettel élők, keskeny közlésre szorítkozók. Mint Emily Dickinson, Károlyi Amy vagy Székely Magda művei: nem akarnak többet mondani a néma angyalnál. S ezt háromszor négy sor jambikus mértéktartásával teszik. Halmai Tamás bő egy év alatt született verses metafizikai naplója ezer nekiiramodás, mozdulatlanul.

Halmai Tamás - Versnyelvtanok
Jelen ​kötet tartalma 25 verselemző esszé – a műfaj talán nem, a vizsgálódás iránya azonban szokatlan lehet: az írások a kortárs magyar líra alkotásaiból veszik tárgyukat. Amivel az értelmezői vakfoltok értésmódszertani kockázatát is vállalniuk kell – hiszen a formálódó irodalom eleven valóságában állván benne maguk is, nem bírnak, nem bírhatnak a (legalább időlegesen) biztos interpretáció szükséges (történeti) távlatával, távlatosságával. Ám hermeneutikai igyekezetük talán nem lesz hiábavaló, hiszen céljuk egyfelől jelenkori költészetünk vonzó sokféleségének, gazdag nyitottságának közvetett igazolása; másfelől pedig a modern és posztmodern versnyelvek közelebb hozása a laikus – adott esetben tanulói – olvasói érzékenységhez (is). A műfajjelölés ("esszék") nem véletlen: a nyelvhasználat és a közelítésmód vállalt személyessége a szerző reményei szerint nem a szakszerűséget csorbítja, csupán a befogadhatóság esélyeit növeli.

Halmai Tamás - Korszerű ​mágia
Az ​első monografikus feldolgozás a modern intellektuális líra 2011-ben elhunyt kiemelkedő egyéniségéről, a nyugatos-újholdas hagyomány tanújáról, örököséről, örökhagyójáról. Átfogó igényű, de a szélesebb olvasóközönségnek szánt mű, amely végigtekinti Rába lírai korszakait, versnyelvének és világképének változását, a nyelvhez való viszonyának alakulását. a könyv versértelmezéseket és verselemzéseket is tartalmaz. A kötet záró részében két interjú, egy a költő emlékének adózó Gergely Ágnes vers, művek jegyzéke és fotók találhatóak.

Halmai Tamás - Seb ​és szellem
Hölderlinnél ​a hellén létérzet és a keresztényi eszmekör egyesítése vezetett lírai misztériumra. Rilke angyali spiritualitás energiáit olvasta ki a tárgyak nyelvéből. Pilinszky egyfajta »keresztény agnoszticizmus« (Németh G. Béla) lelki-szellemi dimenzióiban tájékozódott; Nemes Nagy Ekhnátonig hátrált előre, hogy utóbb a geológiában is teológiát találjon; a kései Celan s a korai Tandori a szavak fenségesen szikár autonómiáját tette próbára. A Báthori-vers e magaslatokat nem feledve tör az eszmélet új, még meghódítatlan csúcsaira. Ahol megismerés és létrehozás, kogníció és poézis: a ráérző tudat egyetlen művelete.

Halmai Tamás - Örömmévalóság
Vegyes ​műfajú könyv, különleges nyelvi-szellemi kísérlet az Örömmévalóság: a szerző eddig megjelent tizennyolc kötetének műfaji sokszínűségét fogja egybe, mintegy esszenciális sűrítményt nyújtva Halmai Tamás irodalmi tevékenységének ontoteológiai szellemiségéből. Hat ciklusa misztikus-metafizikus és irodalmi-művészeti kérdések hatféle megközelítését adja. A Javasangyal derűbe ágyazott koanokat sorakoztat; a Mesebona mininovellái a sci-fi, a fantasy, a példázat és a mese műfaji kódjait hasznosítják. Kisesszéket közöl a Műkedvelés című rész (figyelme Szent Ágostontól Tolsztojon és Pilinszkyn át a kortárs betűvetőkig terjed). A Szútravaló három-négy soros versei Angelus Silesius és Székely Magda metafizikus lírai kiskompozíciói között keresnek érvényes utakat – a szeretet antropológiai igazságának kimondására; s hasonló szándék ölt alakot az Éléskarma dalszövegeiben is. Végül az Asztalizen aforisztikus műhelyjegyzetei, maximaszerű rábukkanásai az olvasóval kezdeményezett párbeszéd jegyében fogják vallatóra a szív sokatmondó csöndjét – és a kozmosz néma zsivaját.

Halmai Tamás - Szilencum
A ​kritikus, esszéista, költő 2009-2011 között írt verseinek válogatott gyűjteménye. Az első rész a távol-keleti kultúra és a zsidó-keresztény eszmélkedés eredőit kutatja, a második egy verses hangjáték (Emma és Emil), amelyben maradandónak vélt értékek és a köznapi valóság fájó konfliktusa áll a középpontban, a harmadik rész a legfrissebb verseket tartalmazza, a korábbi kötet (Kalligráfia) folytatásaként egy szépség- és szeretetelvű költői univerzum továbbépítését.

Halmai Tamás - Közelítések, ​távlatok
A ​Közelítések, távlatok a szerző 1998 és 2006 között írt kritikai és metakritikai szövegeiből nyújt válogatást. Az esszéket, tanulmányokat közlő első ciklus mindenekelőtt a líraolvasás ezredfordulós kódjainak újraértésére tesz kísérletet. Modern és posztmodern költészeti alakulatokra nyitva horizontot; az esztétikai tapasztalat összetettségét igyekezvén szóra bírni; tankönyvírói módszertanokat elemezve; a populáris kultúra klasszikus hagyományokba ágyazottságával vetve számot. A líra- és prózakritikák a nevezett időszak jeles kiadványaira irányítanak elemző figyelmet. E két szövegblokkból a kortárs magyar irodalom ígéretes sokirányúságának, nyelvi-poétikai gazdagságának tapasztalata bontakozik ki. Két előadás-kritika vet számot a művészeti ágak közötti átjárás lehetőségeivel, a nyelv- és az előadó-művészetek közti párbeszéd változataival. A kötetet záró írás összefoglaló érvénnyel jelzi: nincs, még nem lehet mód az összefoglalásra. Önmagát írja ki a diskurzus rendjéből az a hermeneutikai igény, amely nem számol önnön örvendetes esendőségével: a folytonosan újraíródó kánonok a reflexív irodalmi beszédet is óhatatlanul a viszonylagosság, az időbeliség, a köztesség diszkurzív erőinek szolgáltatják ki. Amely kiszolgáltatottság - ebben az összefüggésben - a szabadság szinonimája.

Halmai Tamás - Újraírt ​emlékezet
Az ​Újraírt emlékezet című kötet harmincöt kritikát és négy esszét tartalmaz. A bírálatok tanulmányköteteket olvasnak meg, az esszék a magyartanítás kérdéseit érintik. A keletkezésük időrendjében közreadott szövegek 1998-tól 2010-ig kísérik végig a magyar nyelvű irodalomtudományosság és irodalomkritika aktualitásait.

Halmai Tamás - Az ​anyagtalan morfológiája
A ​kötet a szerző utóbbi években született értekező prózai írásait (irodalmi tárgyú esszéit, kritikáit, alkalmi szövegeit) gyűjti egybe. A könyv kísérleteket és ajánlatokat ad közre: első részében klasszikus és jelenkori költők, írók, gondolkodók életművéhez közelítő esszék szerepelnek; ezt követően bírálatok sorakoznak – kortárs verseskönyvekről, magyar és világirodalmi prózakötetekről, a szórakoztató irodalom néhány fontos darabjáról, értekező prózai, illetve spirituális jellegű kiadványokról, végül két drámai alkotásról. A kötetet művelődéstörténeti-valláslélektani esszé zárja. A megolvasások, elemzések és értelmezések műkedvelő derűje remélhetően az olvasót is arra ösztönzi majd, hogy marsi horizonton tájékozódva találjon kiutat a kulturális önismeret Ray Bradbury megírta zsákutcáiból. A Marsbéli krónikák egy szereplője jellemzi így a földi műélvezet módszertanát: „A művészet olyasmi volt, amit a család eldugott a bolond fiú padlásszobájában. A művészet olyasmi volt, amit vasárnap szedtek vallással keverve”.

Halmai Tamás - A ​megtérés művészete
Esszék, ​recenziók és verselemzések alkotják Halmai Tamás új könyvét, mely Pilinszky János születésének centenáriumi évében jelenik meg. A költő életműve immár négy évtizede lezárult, de azóta is az olvasói érdeklődés és értelmezési kísérletek középpontjában áll. A megtérés művészete e korszakos lírikusi munkásság minden jelentékeny részletéhez a teljességnek kijáró figyelemmel fordul, rávilágítva irodalmon túlmutató dimenzióira is.

Halmai Tamás - Isten ​peremén
"Itt ​a földön ember s ember közt a leghalkabb, de legértékesebb kapocs: egymás életének a csendes helyeslése." - írja Iancu Laura Élet(fogytiglan) című kötetének egyik levelében. Mottó-értékű szavak ezek, melyek a szerző poézisét, szemléletét egyaránt jól mutatják. És jól látja/láttatja Iancu Laura költői-írói világát Halmai Tamás jelen könyve is. A fentebb idézett sor ilyen értelemben jelentheti szerző és értelmező egymásra találását is, hiszen a szövegekben folyton megmutatkozik az ember, aki mindig több a szubjektumnál, a lírai énnél. Az alkotó léte saját teremtett világában metafizikai: láthatatlanul is jelenvaló. Iancu Laura írásművészetében a fogalmak ontológiai értelemben alkotnak olyan kohéziót, melyben alkotói és befogadói szubjektum által együttesen teremtődik meg a lélektani mondanivaló. Halmai Tamás sorait idézve: "Csángó örömhír, írhatnánk összegzően a költő eddigi munkásságáról. Két okból. Egyrészt, mert öröm a moldvai magyarság soraiból kikerült szerzőt üdvözölhetni irodalmunkban. Másrészt, mert Iancu Laura metafizikus elégiaköltészete evangéliumi üzeneteket hordoz. Pontosabban azokkal viaskodik. Keserves, keresztvivő boldogság e líráé. Nincs egyéb vagyona, mint >>a betűk boldog könnycseppjei.

Halmai Tamás - Tündérbukfenc
A ​könyv verseinek és meséinek közös jellemzője a tréfák, a vidám történetek, a nyelvi játékok vonzó szépsége és a mögöttük sejtelmesen megbúvó tanító szándék; a humor és a spiritualitás sajátos egybeolvadása. Az óvó szeretet példázatai és a derűs kíváncsiság dalai ezek az írások - a nyelv művészi tartalékait, végtelen lehetőségeit segítségül hívó és felhasználó költő részéről. Mindebben olyan szerzők ihlető hatása ragadható meg, mint Békés Pál, Lázár Ervin, Neil Gaiman vagy Weöres Sándor. Halmai Tamás (Pécs, 1975) figyelme versek, prózák, esszék és kritikák után, számos önálló kötet birtokában fordult a gyermekirodalom felé. Ez az első ilyen jellegű könyve. A szövegeket kísérő színes rajzok különleges alkotások, szépségük, eredeti látásmódjuk alapján egyaránt, miután készítői a Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium fiataljai, azon korosztály tagjai, amelyhez a könyv szól.A kötet mindenekelőtt a 6-12 éves korosztálynak ajánlható. S mindenkinek, aki szereti - őket. Azaz gyermekeknek. És felnőtt gyermekeknek egyaránt.

Halmai Tamás - Székely ​Magda
Pályi ​András fogalmaz – nem szokványos jelenség a közelmúlt s a jelen magyar irodalmában. Az intertextusok játékát, az irónia retorikáját és a dalszerűség alakváltozatait kedvezményező lírai megszólalásformák korában a költő alkotásait a korábbinál is mélyebb kritikai csönd (s talán tanácstalanság) övezi. Azonban nehéz elképzelnünk, hogy a Székely-féle versnyelv konok szelídsége előtt, előbb vagy utóbb, végre ne nyílnék meg a kánoni érdeklődés. Annál is inkább, mivel itt nem csupán a versnyelvi magatartás zavarba ejtő finomsága s a metafizikai kérdésirányok következetes képviselete tarthat számot megkülönböztetett befogadói figyelemre, de a poétikai kimunkáltság, az esztétikai összetettség kivételesen magas foka is. (Részlet a Bevezetőből)

Halmai Tamás - Isteni ​fény, emberi lény
A ​kritikus sosem kritikus _először_. Olvasóként kezdi. Mert ha kezdetben volt az Ige (amiben nincs okunk kételkedni, tekintettel a kétkedés démoni természetére), másodjára olvasóra lehetett szükség. A beszéd és az írás értőjére. Értőre - s ezt nem minden komolyság nélkül fogalmazom így. Aki pedig nemcsak érteni óhajt, de tolmácsolni is a megértettet, közvetíteni is a fölfogottat: nevezzük őt kritikusnak. A kritikus az olvasó kései funkciója. Kritikus az, aki _írva olvas_. Halmai Tamás

Halmai Tamás - Szegénység ​és ragyogás
Vasadi ​Péter egyik legjelentősebb kortárs költőnk. Munkásságát számos elemzés méltatta már, mégis azt érezhetjük: művei a tágabb köztudatban még nem foglalták el méltó helyüket. Holott a Kossuth-díjas alkotó nemcsak verseivel hű a katolikus irodalmi hagyomány ideológiák fölötti szellemiségéhez: elbeszélőművészete és esszéisztikája ugyancsak a Babits Mihály, Pilinszky János vagy Rónay György nevével jelezhető tradícióhoz, az írástudás (és szentírástudás) esztétikai humanizmusához köti. Eközben ugyanakkor művészetének az európai misztikus írásbeliség jeles szerzőihez (Jakob Böhmétől Simone Weilig) is eltagadhatatlanul komoly köze van.  Jelen kötet – műfaji és tematikus értelemben egyaránt – az életmű minden szeletére figyelmet fordít. Szerzője az elmúlt években Vasadi Péterről írott esszéit, kritikáit, jegyzeteit rostálta egybe; abban a reményben, hogy a Vasadi-olvasás szüntelen-múlhatatlan élménye másokat is olvasásra indít, eszmélni bátorít – és örömre serkent.

Halmai Tamás - Kalligráfia
Halmai ​Tamás (1975) a fiatal írónemzedék sokoldalú, sok-műfajú, megalapozott műveltséggel és figyelmet érdemlő tehetséggel megáldott képviselője. Verseit, prózáját, esszéit, kritikáit folyamatosan közlik az irodalmi, művészeti folyóiratok. Az elmúlt másfél évtizedben öt önálló kötete jelent meg: egy verseket, három esszéket, kritikákat tartalmazó és egy irodalmi monográfia (Takács Zsuzsáról). A Kalligráfia a szerző régebbi és újabb verseinek válogatott gyűjteménye, öt ciklusban az 1997 - 2010 közötti termésből. A 2006-2007-ben született verseket Halmai Móricz Zsigmond ösztöndíjasként írta. A tradíció (Hölderlin, Rilke, Babits, Pilinszky) és a modernitás, a költészeti hagyományokkal folytatott párbeszéd és az eredeti, egyéni hang, a játékos, kísérletező kedv, a poétikai felkészültség, a bölcseleti elmélyültség egyszerre és egyidejűleg jellemzi Halmai költészetét. És az irodalom, a művészet szeretete és az emberekkel történő megszerettetésének vágya. A közölt két interjú szerint ez köti össze a költőt és a képzőművészt, Marsai Ágnest.

Halmai Tamás - Kleopátra ​aranyhajói
Bár ​Szécsi Margit hosszúversei nem fértek e karcsú kötet keretei közé, a Kleopátra aranyhajói mégis átfogó képet ad erről a nagyszabású költői életműről: Halmai Tamás versolvasatai (élükön egy összegző-bevezető esszével) ezúttal is egy lírai korszakhírnököt méltatnak. A kiadvánnyal halála harmincadik évfordulóján emlékezünk a költőre.

Halmai Tamás - A ​tengerszelídítő
Fűszálmese Meglehet, ​a folyón túl is hallották a robajt, ahogy kristálypalotád összeomlott. Te azonban a romok közt ülve nem koronád sirattad, hanem egy épen maradt fűszálban gyönyörködtél. Minden egy, de semmi sem ugyanaz, jutott eszedbe valami, amit nem értettél. Közben megesteledett. A túlparton fények gyúltak. Elindultál a híd felé. Nem a barbárok vendégszeretetében bíztál, hanem a legendák országában, ahol mindenki király, és mindenki szolga. Bátran botorkáltál a sötétben, s botorkálsz azóta is; talán már rég azon a földön. Olyan észrevétlen tud lenni egy híd, ha hallgat a folyó.

Halmai Tamás - Takács ​Zsuzsa
Monográfia, ​Balassi Kiadó, 2010

Halmai Tamás - Kint ​lények járnak
Halmai ​Tamás legújabb verseskötete előbb rímtelen, majd rímes szonettek útján-módján, végül szabadversnyelvhez folyamodva szól életről, halálról, halhatatlanságról - közös apró-cseprő ügyleteinkről tehát. A dalnál immár fajsúlyosabb szövegtestek állják (vagy nem állják) ki itt egy visszanyert személyesség, a sötétség létalakzatait is magába invitáló...

Kollekciók