Ajax-loader

Mika Waltari könyvei a rukkolán


Mika Waltari - Megmondják ​a csillagok
A ​Helsinki Csillagvizsgáló parkjában öreg csavargó holttestére bukkannak egy szürke hajnalon. Egy huligánbanda tette el az öreget láb alól. A rendőrség hivatása magaslatán áll - huszonnégy órán belül rács mögé kerül a tettes. A Helsinki Csillagvizsgáló parkjában öreg csavargó holttestére bukkannak egy szürke hajnalon? Egy huligánbanda tette el az öreget láb alól? A rendőrség hivatása magaslatán áll? A tettes kerül rács mögé huszonnégyórán belül? Palmu felügyelőnek más a véleménye. S mihelyt rács mögött a "tettes" - kezdődhet az igazi nyomozás. Mind nyilvánvalóbb: a gyilkost nem a hosszú hajú ifjak közt kell keresni. Ki és miért ölte meg az öregembert? Egyszerű a dolog - megmondják a csillagok! De a csillagok szavát csupán Palmu felügyelő érti, s elég nehéz dolga van, míg megérteti főnökével, a derék rendőrbíróval is, aki szíve mélyén csak azért szurkol, hogy füstbe ne menjen a rendőrdalárda koppenhágai hangversenykörútja. Gyilkolnak-e tehát a filatelisták? Mi a rejtélyes lábnyomok titka? Ki ütötte meg az augusztusi sorsjáték főnyereményét? Mindenre fényt derít végül az asztrológia és Palmu felügyelő bravúros nyomozása.

Mika Waltari - Az ​ország titka
Marcus ​Mezentius Manilianus, az ifjú római polgár Alexandriában tölti a telet, szerelmét, Tulliát is odavárja Rómából. Csömörig lakott már minden testi gyönyörűséggel, melyet az elpuhult keleti nagyváros fürdői kínálnak, s egyre inkább tudásra éhesen tanulmányozza a híres alexandriai könyvtár tekercseit. Lassan arra a felismerésre jut, hogy az idő, melyben él, nagy világfordulattal terhes. A filozófia, a csillagászat, a régi jóslatok mint azt sugallják, hogy mintegy harminc évvel azelőtt meg kellett születnie valakinek, aki a világ királya lesz. Egy furcsa, keleties öltözetű férfi zaklatott szavaira lesz figyelmes az egyik téren, s hirtelen elhatározással hajóra száll, hogy eljusson a zsidók fővárosába, Jeruzsálembe, s felajánlja szolgálatait a világ új urának. Jeruzsálem előtt, egy hegyen aztán római katonákat pillant meg, átkozódó, síró tömeget, s három keresztfát: a középsőn Jézus függ, a felirat szerint a zsidók királya. Megtalálta hát, akit keresett, de későn. Vagy mégsem? Ahogy telnek a napok érthetetlen hírek jutnak a fülébe, különös jelenések tanúja lesz Marcus, s elhatározza, utánajár a dolognak. Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.

Mika Waltari - Palmu ​felügyelő tévedése
Egy ​őszi reggelen fényűző helsinki villájának fürdőmedencéjében holtan találják Bruno Rygsecket, a finn pénzarisztokrácia kéjenc semmittevőjét. Mindenki véletlen szerencsétlenségre gondol, de a végzetes reggelen csaknem az egész rokonság a villa szalonjában tartózkodik. Palmu felügyelő figyelmét nem kerüli el az a kis jelentéktelen hiba, amelyet a ravasz és körültekintő gyilkos vétett...

Mika Waltari - Isten ​elől menekülve
Mika ​Waltari 1925-ben írt, első regénye igazi irodalmi csemege. A tizenhét éves szerző mindannyiunk kamaszkori kérdéseit boncolgatja: mit válasszunk, egy hittel teli életet vagy inkább vessük bele magunkat a földi örömökbe. A regény hőse egy szerelmi csalódás miatt matróznak áll, a kicsapongásba menekül, az alkohol, a verekedések, a prostituáltak jelentik a vigaszt számára, míg a kegyelem folytán eljut Istenhez.

Mika Waltari - Johannesz ​Angelosz
Mika ​Waltari történelmi regényeinek sorozata, amelyben az emberiség nagy sorsfordulóit mutatta be az egyiptomi Szinuhe történetével indult, és Johannesz Angelosz, a titokzatos konstantinápolyi idegen naplójával zárult. Johannesz Angelosz 1452 karácsonyának előestéjétől 1453 május 29-ig, Konstantinápoly elestéig jegyzi fel naplóját kalandos életének eseményeit, s rajta keresztül eleven tablót fest a középkor és az újkor és az újkor határán egymással szembenálló társadalmi-politikai erők és filozófiák harcáról. A kereszténység és a felfelé ívelő iszlám végső összecsapásának lehetünk szemtanúi, amely Konstantinápoly ostromában éri el csúcspontját. A korabeli világ eszmei-politikai vajúdása, a politikai intrikák és érdekellentétek által is gyengített, megosztott keresztény Konstantinápoly, valamint az ellene támadó egységes, erős és félelmetes, Mohamed szultán vezette török birodalom történelmi hátterébe az író Johannesz Angelosz és Anna Notarasz izzó szerelmének történetét is beleszövi. Hit és hitetlenség, emberi gyarlóság és hősies helytállás, kicsinyes önzés és magasztos önfeláldozás küzd egymással a pusztulásra ítélt városban. Mika Waltari, a nagy mesélő, ezzel a regényével nemcsak szórakoztatja az olvasót, hanem ismereteinek szinte észrevétlen gyarapításával megkönnyíti a tájékozódást Kelet- és Közép-Európa történetének egyik legizgalmasabb szakaszában.

Mika Waltari - Az ​asszony és az idegen
Az ​isten háta mögötti szegényes tanyára a hideg, korai alkonyatban egy idegen kopog be munkát keresve. A tanyán három ember él: egy megkeseredett, az élettől már semmit sem váró, de a megaláztatásokat egyenes derékkal viselő, még fiatal asszony; a férje, az alkoholtól torz szörnyeteggé vált hajdani mérnök, és a gazdaság korábbi gazdája, egy öregember. Az asszony felfogadja a különös, szótlan férfit, aki nekilát, hogy a legszükségesebb munkákat elvégezze. Idő múlásával a két sorsüldözött ember egymásra talál, bár szerelmük jövőjében egyikük sem hisz igazán. A tragédia hamarosan be is következik...

Mika Waltari - Mikael
A ​fiatal Mikael Európa történelmének egyik leghányatottabb időszakában, a XVI. század húszas éveiben kél hosszú vándorútra Turku városából, hogy bejárja az akkori keresztény világ nagy részét. Történelmi események szemtanúja, megfordul Keresztély dán király és V. Károly császár udvarában, a nagy Paracelsus tanítványa, megismerti Luthert, Dürert, a kor számos hírességét. Papnak nevelték, javíthatatlan idealista és ebből még az inkvizíció és a vallásháborúk borzalmai sem tudják kigyógyítani. Éppen az eszményi szép és jó lázas keresése sodorja véres csatákba, tragédiákba, olykor meg mulatságos viszontagságokba. Elmaradhatatlan társa a nagy erejű Antti, aki a finn paraszt egyszerű, józan gondolkodásmódját képviseli, és így az író mintegy két különböző prizmán át mutatja be az olvasónak a kor világát és embereit minden vágyukkal, törekvésükkel és csalódásukkal. A kiváló finn írónak ez a regénye - a Szinuhé-val együtt - méltán szerepelt éveken át a nyugati országokban a legkeresettebb és a legnehezebben fellelhető bestsellerek jegyzékén.

Mika Waltari - A ​Kínai Cica
Mika ​Waltari világszerte történelmi regények szerzőjeként él az olvasók tudatában, ezért ez a kötet, amely az író meséinek gyűjteménye, akár szenzációnak is tekinthető. A meseíró Waltari persze egészen különös jelenség. Legtöbb társával ellentétben az író nem a népmesék irodalmasított válfaját műveli, meséi egészen eredetiek és különösek, sem a Grimm-típusúakkal nem mutatnak semmiféle rokonságot, sem a német romantika Tieck- vagy Hauff-féle válfajával nem rokoníthatók, de távol állnak az angol nonszensz mesék világától is. Némileg talán Andersenhez állnak legközelebb, elsősorban azért, mert üdén, váratlanul keverednek bennük a fantasztikus meseszereplők (patkánykirályok, lusta óriások, szociális gondozó kutyák és világjáró macskák stb.) és a mindennapi, hangsúlyozottan kispolgári szereplők és jelenetek, jelenségek (a Szajnában soha halat nem fogó horgászok, a filmnéző, szenzációra vágyó közönség, az ébresztőóra berregésére ébredő hivatalnokok stb.). Az igazán eredeti azonban e mesében e két - merőben ellentétes - világ szerves egymásba növesztése, keverése, a folytonos oszcillálás e két világ közt és a szinte permanens síkváltás (Legenda a fehér virágról; Mese Rózsaorca hercegnőről; A Kínai Cica; A gonosz szemű férfi stb.). Különösen gazdagok e mesék öncélú csodákban, minden didakszistól, tanulságtól mentes, váratlan eseményekben és figurákban. Van bizonyos szecessziós jellegük is, dekoratívak és meglepően-váratlanul kacskaringósak. A meséket természetesen gyerekek is élvezettel hallgathatják, elsősorban azonban felnőtt olvasóknak valók.

Mika Waltari - Antero ​nem tér vissza
Ezerkilencszázharminckilenc ​nyara, soha vissza nem térő boldog nyár. De az öregek lelkébe akkor már bizonytalanság és félelem lopódzott, az ifjú szívekben pedig nyugtalanság parázslott. A fiatal finn férfiak felütött fejjel hallgatóztak, a lelkükben dagadó érzések hatalmában olyanok voltak, mint a madár, amely kiterjesztett szárnyait suhogtatva felröppen a magasságokba. És alkonyatkor a fiatal anya szenvedélyes hévvel szorította magához gyermeke fejét és a szíve majd szétpattant a gyöngédség árjától: már sejtette, hogy el is veszítheti azt a gyermeket. Milyen szép volt az a nyár. Milyen fehérek voltak a júniusi puha éjszakák, hogy illatozott a mesgyéken a júliusi pázsit, milyen nyugtalanul lobbant fel a megsötétült erdő szegélyén az augusztusi villámlások fénye.

Mika Waltari - Mikael ​Hakim I-II.
Mikael, ​a keresztény világban csalódott vándor, ezúttal hajóra száll és Kelet felé indul. Új világ, új kalandok várják. Míg Mikaellal együtt megismertük a XVI. század első negyedében a reneszánsz, a humanizmus és a reformáció Európáját, most a Kelet tárul fel előttünk, a korabeli török birodalom. Szolimán szultán szerája, a hárem tiltott kertje, a Héttorony várbörtönnel... Ez idő tájt két hatalom, a keresztény és a mohamedán világ áll egymással szemben. A világtörténelem egyik legvéresebb korszakának csatái dúlnak Mikael körül, vele vagyunk Budavár bevételénél, Bécs ostrománál, rész veszünk az észak-afrikai partvidék meghódításában, s megismerkedünk e korszak politikusaival, művészeivel, tudósaival. A szerző most is elkápráztat bennünket, lenyűgöző kor- és kultúrtörténeti tablót tár elénk, de a "csodálatos" Keletnek nemcsak a külső ragyogását mutatja: bepillanthatunk a történelem kulisszái mögé, és meglátjuk az események hátterében az önző anyagi érdekeket, a hiúságot, a cselszövést... Mikael pályája magasra ível, de bukással ér véget - nem tudott teljes ember lenni.

Mika Waltari - Fine ​van Brooklyn
A ​történelmi regényei révén hazánkban is közkedvelt finn írónak egy másik arcát villantja föl ez a kötet. Nevezetesen a kispróza mesteréét, aki egy-egy érdekes jellem, különös, netán extrém szituáció vagy éppen "örök emberi" probléma nyomon követésére vállalkozik e második világháború előtti művében. A Franciaországban játszódó sajátos szerelmi történet is az író kisregény-korszakában született. A Waltarira oly jellemző én-regény formában előadott történet egy északi (finn) férfi későbbi visszaemlékezése a párizsi diákévét követő nyári szünidejére, amelyet a világváros és az egyetemi tanulmányok okozta feszültségektől felszabadultan - hirtelen támadt ötlet hatására - a bretagne-i Carnacban tölt el. Itt, a megalitikus emlékek városkájában találkozik egy amerikai származású, amatőr régész apját elkísérő, unatkozó fiatal lánnyal, Josefine van Brooklynnal, akibe "észrevétlenül" mélységesen, az első szerelem intenzitásával és tapasztalatlanságával belehabarodik. Az alig érett, de a tapasztalt szeretőket is megszégyenítően ravasz fruska lépésről lépésre szerzi meg fölötte a teljes hatalmat, és a vele való játékban eljut a teljes megalázásáig. A visszaemlékező elbeszélő még a mű végén sem szabadul e varázslattól: úgy érzi, "atyáskodó fenyítéssel" ugyan már tudna vele találkozni, de "mélykék szeme fénysugarát" még most is kerülné. A pszichológiailag gondosan felépített és motivált különös viszonyt sajátos háttérként ellenpontozza az ősi kőtáblák, a monolitek titokzatos világa, a diák és a lány apja között erről folyó eszmecserék. A lányból sugárzó és a fiatalember képzeletében megsokszorozódó erotikus sugárzás finoman vonul végig az olvasmányos regényen. Gyaníthatóan Waltari saját, nagyon mély élményének első feldolgozásával van dolgunk: Josef Fine-ban ugyanis nem nehéz ráismernünk a majdani Szinuhe című regény férfibolondító Neferneferjének érdekes előképére.

Mika Waltari - Sinuhe ​der Ägypter
In ​der Einsamkeit der Verbannung, erfüllt von der Sehnsucht nach seiner Heimatstadt Theben, schreibt der Arzt Sinuhe die Geschickte seines bewegten Lebens. Es ist zugleich die Kultur- und Sittengeschichte des vorchristlichen Orients, umhüllt von Glanz und Rausch, bis an den Rand gesättigt mit grausamen Lüsten und den Mysterien heidnischer Erotik

Mika Waltari - Virágzik ​a föld / Ne legyen többé holnap / Ez meg sem történhet / Aranyhajú
Mika ​Waltari 1908-ban született s 1979-ben halt meg Helsinkiben. A fővárosi környezetben nevelkedő íróra nagy hatással voltak az első világháború utáni urbánus fiatalság eszményei: s a minden új iránti fogékonyság, a kitárulkozás az örömök előtt, az élet teljesebb élésének igénye. Első írásai a sokféle lehetőséget kínáló, cselekvésre ihlető, egyszerre romantikus és civilizált Helsinkit mutatják be. Waltari igen gyorsan vált népszerűvé hazájában: a városi polgár, az értelmiségi, később pedig egyre inkább a mélyen humánus gondolkodó és művész szemszögéből látja és ábrázolja a világot. A 30-as, 40-es években a ma már klasszikus számba menő és a finn prózában addig ritkán művelt kitűnő kisregényekkel jelentkezik, amelyek részben nyugat-európai utazásainak, részben pedig a második világháborút megelőző éveinek élményeit tükrözik. Népszerűsége a második világháború után a finn határokon is túlnő: 1945-ben jelent meg Szinuhe, az egyiptomi című nagyszabású történelmi regénye, amely megérdemelt világsikert hozott számára - eddig 26 nyelven jelent meg. Ezután még hat nagy terjedelmű történelmi regény került ki írói műhelyéből. Egyforma otthonossággal mozgott az ókori Egyiptomban, az etruszkok között, Néró és a keresztényüldözések Rómájában, a török birodalomban, vagy éppen a középkor és a reformáció Európájában. Fáradhatatlan mesélő, páratlanul színes fantáziájú előadó, aki jól ismeri az emberi lelket, történelmi hitelességgel mutatja be a régi korokat és társadalmakat, de alkotásainak középpontjában a változó világban is változó ember áll. Waltarit 1957-ben a Finn Akadémia tagjának választotta. Számtalan irodalmi díjban, elismerésben és kitüntetésben részesült. Életművét a változatosság jellemzi: többek között detektívregényeket is írt, saját vallomása szerint inkább kikapcsolódás céljából, a maga mulattatására. A "könnyebb műfajban" írt könyveivel legalább ugyanolyan sikert ért el, de azok jövedelmét a finn irodalom, a kortársi finn színház és művészet támogatására használta fel. Waltarit baráti érzések fűzték Magyarországhoz is, és rokonszenvének egyik megnyilvánulása volt az a nemes gesztus, amellyel minden Magyarországon megjelent vagy megjelenő detektívregényének honoráriumáról a Fóti Gyermekváros javára mondott le.

Mika Waltari - Szerencsés ​Félix
Különös ​feladatot kap Waltari hőse az Úrtól: minden áldott nap oda kell mennie valakihez és közölnie kell vele, hogy bűnei bocsánatot nyernek, ha ő maga is úgy akarja. És nem segít sem perlekedés, sem ravaszkodás: a belső parancsot végre kell hajtani... Vajon hogyan fogadja a hírvivőt és az örömhírt a részeg halkereskedő, az öreg prostituált vagy az ifjúkori barát, akiből időközben híres tudós lett? Mit mozdít meg bennük ez az egyszerű mondat? És mi megy végbe Félixben, miközben a legszélsőségesebb emberi reakciókat kénytelen elszenvedni? Megrendítő vallomás ez a regény a hitvágyról, a bizonyosság és a kétség embert próbáló harcáról.

Mika Waltari - Turms, ​a halhatatlan
Az ​egyiptomi Szinuhe, a római Minutus Manilianus szenátor és Marcus Mezentius proconsul, a világjáró Mikael Karvajalka után most az etruszk Lars Turms mondja el utazásokban és izgalmas kalandokban bővelkedő életét. Vezetésével időszámításunk előtt az V. században szemtanúi lehetünk a ladéi görög-perzsa tengeri csatának, majd bejárjuk az Égei-tenger fontosabb szigeteit, a korabeli Szicília városait, az utolsó királyától megszabadult Rómát és az etruszk városállamokat. Bepillantunk a görögök és a föníciaiak, a szikánok és az elümiaiak, a rómaiak és az etruszkok mindennapi életébe, hagyományaiba és hitvilágába. Izgalmas, drámai és mulatságos történetek közepette tirannusokkal és hadvezérekkel, kalózokkal és kalmárokkal, bölcselőkkel és művészekkel, papokkal és jósnőkkel ismerkedünk meg. Távoli kor alig ismert vagy merőben ismeretlen világa tárul elénk minden apró részletével, történelmi hitelességgel, s az örök emberi erényekkel és gyarlóságokkal. Változatos kulisszák között pereg a cselekmény váratlan fordulatokkal, lenyűgöző áradatban. Lars Turms ugyanolyan gyarló ember, mint Mika Waltari többi regényének főhősei. A történelem viszontagságai elszakították családjától, szülőföldjétől, még saját származását sem ismeri. A végzettel dacolva keresi önmagát, és belső kényszertől hajtva bejárja a korabeli ismert világ nagy részét. Erüx templomában megismeri Arszinoé-Istafrát, Aphrodité elbűvölő papnőjét, aki döntő befolyást gyakorol életének további alakulására, míg végül elíziumi élvezetek és hádészi gyötrelmek után megtalája önmagát és szülőföldjét. Történelmi személyek és csaták, ősi mítoszok és legendák elevenednek meg a szemünk előtt azon a kanyargós mezsgyén, ami a valóság és a képzelet, az ébrenlét és az álom, a világtörténelem és a babonák határán kígyózik Milétosztól Clusium városáig, a villámsújtott epheszoszi tölgyfától az etruszk királysírokig, Dionüsziosz, a ravasz jónai kalózkapitány, Dorieusz, a spártai Héraklész-ivadék, Mikon, a Kósz-sziget tudós orvosa, Tanakil, az örökifjú föníciai özvegyasszony, Xenodotosz, a perzsa nagykirály szolgálatába állt a felvilágosult görög, Hanna, a romlatlan szikul rabszolgalány, Lars Arnth, az ifjú etruszk arisztokrata gazdagítja Mika Waltari ezerarcú panoptikumát. Lars Turms nem bukik el, mint egyiptomi vagy római elődei, hanem a mélypontról is képes felemelkedni, vakon, majd egyre tudatosabban bízva önmagában. Nem éri be az átlagember osztályrészével, hanem a lehető legaprólékosabban meg akarja ismerni önmagát. Hosszú és nehéz iskolát jár végig, fenékig merít az élvezetekből és a megpróbáltatásokból, míg végül képes felülemelkedni minden emberi önzésen és kishitűségen, boldogítani tudja megtalált szülővárosát, és maga is kiegyensúlyozottan, elégedetten készül az istenek lakomájára, a halálra, hogy száz vagy ezer év múlva, új emberalakba születve, ismét fellelhesse egykori önmagát. Ez a regény tulajdonképpen az etruszk lukumólegenda monumentális, korhű és ugyanakkor a mai emberhez szóló lebilincselő feldolgozása. Ha a mítoszok ködében botorkáló egyik-másik hősében esetleg magunkra ismerünk, ez sem a véletlen műve, hiszen koroktól és világrészektől függetlenül örökérvényű az a következtetés is, amit Lars Turms viszontagságaiból és tépelődéseiből levonhatunk: az embert csak önimeretén alapuló önbizalma és hite emelheti a magasba, a halhatatlanok közé.

Mika Waltari - The ​Egyptian
First ​published in the United States in 1949 and widely condemned as obscene, The Egyptian outsold every other novel published that year, and remains a classic; readers worldwide have testified to its life-changing power. It is a full-bodied re-creation of a largely forgotten era in the world's history: the Egypt of the 14th century B.C.E., when pharaohs and gods contended with the near-collapse of history's greatest empire. This epic tale encompasses the whole of the then-known world, from Babylon to Crete, from Thebes to Jerusalem, while centering around one unforgettable figure: Sinuhe, a man of mysterious origins who rises from the depths of degradation to become personal physician to Pharaoh Akhnaton.

Mika Waltari - Sinuhe ​egyptiläinen
Sinuhe ​on löytölapsi, joka kasvaa köyhän lääkärin poikana Thebassa. Hän valmistuu itsekin lääkäriksi ja toimii faaraon aivokirurgina. Monien myrskyisten vaiheiden, rakkauksien ja pettymyksien jälkeen hän muistelee maanpakolaisena itäisen meren rannalla nuoruuttaan ja hulluuttaan. Sinuhesta tuli ilmestyttyään kansainvälinen bestseller, minkä lisäksi se valloittaa Suomessakin jatkuvasti uusia lukijasukupolvia.

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

Mika Waltari - Szinuhe
Magával ​ragadott Théba láza, gazdag és híres akartam lenni, és hasznomra felhasználni azt az időt, mikor még mindenki ismeri e nevet: "Szinuhe, Ő, aki magányos." Mika Waltari, neves finn író regényében Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének eseményekben bővelkedő, fordulatos történetét. Szavai nyomán megelevenedik előttünk az akkori nagy városok, Théba, Babilon, Kréta lüktető, tarka világa, feltárulnak a fáraó aranyházának titkai és a kikötőnegyedek sikátorainak élete. Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja.

Mika Waltari - Cselszövők
MesterDetektív ​Kiskönyvtár 9. - Palmu a szórakozott esetei Mika Waltari (1908-1979) finn regényíró. 1928-ban Nagy illúzió című regényével aratja első sikerét, mely sok személyes élmény felhasználásával beszél a 20-as évek túlzó, felszabadulásra vágyó és illúziókat kergető ifjúságról. A következő éveben a filozófia kandidátusa lesz, ezt követően sokat utazgat Európában. A 30-as években könyv- és folyóiratszerkesztőségekben dolgozik. Regényeinek nagy sikerei hamarosan függetlenséget biztosítanak neki. Apától fiúig című, úgynevezett Helsinki-trilógiája egy fővárosi család három generációjának történetét mondja el. Waltari kedvelt műfaja az egzotikus történelmi regény: pl. a Szinuhe 1964, amely talán legismertebb munkája. 1957-ben Waltarit nevezték ki a Finn Akadémia írótagjának.

Mika Waltari - Johannesz ​ifjúsága
Mika ​Waltari 1951 februárjában hozzáfogott Johannesz Angelosz életének és a hajdanvolt Bizánc utolsó, tragikus évtizedének elbeszéléséhez. Amint nem kis öniróniával emlékezett vissza később erre az évre, a nyár vége felé döbbent rá, hogy hőse még el sem jutott Konstantinápolyba, amelynek ostromát és elestét a regény csúcspontjának szánta. Ekkor döntő elhatározással félretette a kéziratot, és a következő év márciusában elölről kezdte, illetve már Konstantinápolyba folytatta történetét. A kora tavaszi árvíz a vidéki nyaralójában alkotó Waltarit és művét is veszélyeztette: a jeges árban a kézirat egy része elveszett, az írót pedig ágynak döntötte a tüdőgyulladás. Johannesz Angelosz című regénye az év végére megjelent, a főhős ifjúságról szóló rész viszont feledésbe merült. "A könyv megjelenésével Johannesz Angelosz útra kelt, hogy soha többé ne térjen vissza hozzám" - írta róla Mika Waltari. De ebben az esetben Satu Waltarinak, az író egyetlen leányának jóvoltából a hős mégis visszatért megálmodójának halála után, hogy elmesélje ifjúságának kalandos vándorlásait a háborúktól feldúlt és újabb egyházi szakadástól fenyegetett Európában. Mika Waltari újra és újra megfiatalodó magyar olvasótábora is bizonyára örömmel fogadja az egyik kedvence történelmi regénysorozatának ezt a megkésett kötetét, amely a világtörténelem sorsdöntő korszakának monumentális korszakának monumentális körképét tárja elénk a biztos kezű alkotóművész palettájának ragyogó színeivel.

Kollekciók