Ajax-loader

Raymond M. Smullyan könyvei a rukkolán


Raymond M. Smullyan - A ​hölgy vagy a tigris?
Raymond ​Smullyan, a Mi a címe ennek a könyvnek? című kötet szerzője, e művében is játékos és szórakoztató feladatok során át a matematika igen mély kérdéseihez vezet el minket. A könyvben egyaránt találunk jól bevált régi, ill. eredeti ötletekre épülő új rejtvényeket; egyszerűbb, ill. komoly fejtörést igénylő összetettebb kérdéseket. A feladatok megfogalmazásában ismét szerepet kaptak lovagok és lókötők, őrült és egészséges vámpírok, remeték, királyok, varázslók, elmegyógyászok, ápoltak és álmodozók. Újra találkozhatunk Craig felügyelővel is, aki a világ első "matematikai regényében" - azaz A monte-carlói zár rejtélye című fejezetben - egy kombinációs zár titkos kódját szeretné barátainak segítségével megfejteni. Eközben olyan új és meglepő matematikai felfedezéseket tesz (az Olvasóval együtt) Gödel híres eldönthetetlenségi tételével kapcsolatban, melyek nemcsak a nagyközönsége, hanem a tudományos világ előtt is ismeretlenek voltak eddig.

Raymond M. Smullyan - Gödel ​nemteljességi tételei
Kurt ​Gödel minden kétséget kizáróan századunk legnagyobb logikusa, 1931-es cikkének megjelenése a matematikai logika történetének egyik fordulópontja. Bizonyítást nyer itt, hogy az axiomatikus módszer nem "mindenható": az aritmetikát is magukba foglaló rendszerekről kiderül, hogy mindig akad bennük olyan állítás, amely a rendszer keretei között nem bizonyítható és nem is cáfolható, sőt a rendszer ellentmondás-mentessége sem. Smullyan, akinek nevét a Mi a címe ennek a könyvnek, A hölgy vagy a tigris és a Seherezádé rejtélye című nagysikerű kötetek szerzőjeként ismertük meg, a tőle megszokott világos, élvezetes stílusban nyújt bevezetést a logika ezen központi témakörébe. Nem csupán Gödel eredeti gondolatmenetét követhetjük nyomon, de megismerkedhetünk az eredmények különböző általánosításaival is. Külön figyelmet érdemel az utolsó fejezet, amelyben színre lépnek a szerző kedvenc szereplői - lovagok, lókötők, sámánok - is, a logikai fejtörők pedig az eredmények újragondolására és további általánosításra sarkallnak. A kötet anyagának jelentős része magyar nyelven először jelenik meg, a szerző azonban a már ismert bizonyítások helyett is új, egyszerűbb gondolatmeneteket mutat be. A tanulást számos feladat segíti.

Raymond M. Smullyan - Alice ​Rejtvényországban
Újra ​itt van a logikai fejtörők nagy csapata: Smullyan lovagjai, lókötői (azaz most csalói), Subidu, Subidam, Dingdungi, Crruffaesór, mindenféle igazmondók, ilyen-olyan hazugok, huszárok, királyok, vádlottak és bűnösök - és még sokfajta teremtmény. A szerző most nem Poe történetét folytatja, mint a „Seherezádé rejtélye" című könyvében, hanem tisztelete jeléül Lewis Carroll világhírűvé vált meséit. A szerző a „80 év alatti gyerekekre" gondolt, de ebbe az olvasói körbe nemcsak azok tartoznak, akik már ismerik korábbi műveit. Bármelyikkel érdemes elkezdeni Smullyan életművének megismerését, sőt azon belül is bárhol: ami pedig az előismereteket illeti, ahogy egy másik könyve előszavában írja nyilván azért, hogy már az elején kedvet csináljon a logikai paradoxonokhoz és magyarázatukhoz, amelyek ezen művében még a sorok között is hemzsegnek - most is elég, ha utáljuk a matematikát. Persze, aki arra számít, hogy így is fogja letenni a könyvet, az bánjon vele nagyon óvatosan. Ahogy Martin Gardner jellemzi őt, Raymond Smullyan személyisége egyedülálló összetétele a filozófusnak, logikusnak, matematikusnak, zenésznek, bűvésznek, humoristának, írónak és lenyűgöző logikai feladványok szerzőjének.

Raymond M. Smullyan - Seherezádé ​rejtélye
A ​kötet ott kezdődik, ahol Edgar Allan Poe befejezte híres-nevezetes művét, a Seherezádé ezerkettedik meséjét. Ebben a mesében Poe teljesen más képet fest Seherezádé végső sorsáról, mint Az ezeregyéjszaka meséi. Nekem azonban van egy jobb változatom - így a szerző: egy fejtörő mese, amely remélem, érdekli Önöket, és jól fognak szórakozni rajta. Az első rész átvezet egy új területre, amelyet "kényszerlogikának" neveznek. Ezután néhány új logikai fejtörő, fortély, játék, gödeli kérdés következik, végül egy-két zavarba ejtő ellentmondással találkozhatnak.

Raymond M. Smullyan - A ​tao hallgat
„A ​keresztényeknek – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateisták – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell, hogy győzzék a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak, míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta társaságában. Átadja magát a Tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a Tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a Tao létezését, teljesen leköti annak élvezete.” Raymond Smullyan egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény.

Raymond M. Smullyan - Mi ​a címe ennek a könyvnek?
A ​szerző címadással kapcsolatos tanácstalanságát megértjük, ha végiglapozzuk a könyvet. Találunk benne beugratókat, humoros történeteket, könnyű, szórakoztató példákat és az utolsó néhány oldalon komoly, matematikai gondolkodást igénylő feladatokat. Mindezt a szerző oly lebilincselően adja elő, hogy nem tudunk ellenállni a kihívásainak, újra és újra megpróbáljuk megoldani a "feladványait". Módszere igen csalafinta, egy-egy közismert feladattal kezdi a történetekbe bújtatott különböző fejezeteket, majd a könnyedén megoldott feladatokon csak egy kicsit csavar, állandóan ébren tartva a kíváncsiságunkat. "Vajon én is meg tudom oldani?" És az Olvasó, legyen általános iskolás, vagy annak nagyszülője, matematika tanár, vagy a matematikát soha nem szerető, élvezettel fog túljutni az újabb és újabb buktatókon.

Raymond M. Smullyan - Emlékek, ​történetek, paradoxonok
Bolonddá ​tett-e bennünket a bátyánk április elsején, ha beígért tréfája elmarad? Hogy lehet megcsókolni valakit anélkül, hogy megérintenénk? Mennyibe kerül egy negyven hangszóróból álló "hifi" berendezés? Milyen a "fair" szex? Mit mond a Tao, ha hallgat? Ha Raymond Smullyan a szerző, nem számíthatunk hagyományos önéletírásra. A rejtvényei és sakkfeladványai révén méltán világhírű, a magyar olvasók által is jól ismert és kedvelt, 1919-ben született mester egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény. A humor azonban csak az érem egyik oldala, azt is megtudhatjuk, miként vélekedik egy minden ízében eredeti gondolkodó az élet - és a halál - legkomolyabb kérdéseiről. A kötet végén barátok idézik fel korunk Lewis Carroljához fűződő legkedvesebb és legmulatságosabb emlékeiket.

Raymond M. Smullyan - A ​csúfolórigó nyomában
"Raymond ​Smullyan képes arra, hogy a matematika legabsztraktabb témáit konkrét és bűbájos képekben tárja az olvasó elé. A Csúfolórigó a kombinatorikus logika alapjait olyan tréfás fogalmakon keresztül hozza közel az olvasóhoz, mint a Gödel-erdő, az inverz poszáta, a duplán csúfolódó rigó, a fantasztikus madár, a madárszociológus, vagy éppen a meta-madárszociológus." - Douglas Hofstadter "Ha nem Smullyannek, akkor ugyan kinek juthatott volna eszébe, hogy a kombinatorikus logikát, amely jelenleg a számítástudományban és a mesterséges intelligencia kutatásában is a kutatás homlokterében áll, madarakat megszólaltatva magyarázza el? A legjobb az egészben, hogy az olvasónak nem kell ismernie a modern logikát ahhoz, hogy megértse, miről is énekelnek ezek az okos madarak." - Martin Gardner "Smullyan figyelemre méltó leleményességgel, bájjal és "ördögi" hátsó szándékkal vezeti az óvatlan olvasót az erdő mélyére, egészen addig, amíg az ornitológiai logika lehetetlenné teszi számára, hogy lássa a madaraktól a fákat. És micsoda madaraktól! Bárcsak Smullyan minden érvelést ilyen élvezetessé tenne!" - Dana Scott

Kollekciók