Ajax-loader

Erős Ferenc könyvei a rukkolán


Erős Ferenc - Pszichoanalízis és strukturalizmus Jacques Lacan munkásságában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erős Ferenc - Goffman meséi
Az Ünnepi Könyvhét kiadványa ; Erős Ferenc világszerte legismertebb pszichológiatudósaink egyike. Mivel szociálpszichológiával, identitás-kutatással foglalkozik, egyúttal egyike a nyilvános vitákban legtöbbet szereplő értelmiségieknek is. Azt, hogy tudományos és közéleti tevékenysége mellett - mintegy titokban - verseket is ír, legfeljebb barátai sejthették. Most mégis verseskötettel állt elő, méghozzá olyannal, amely 1963 - tehát gimnazista kora - óta folyamatosan írt verseit mutatja be. ; A titkolózásnak is, a nyilvánosság elé lépésnek is fontos oka lehet. Az elsőnek talán az, hogy Erős Ferenc ugyan kulturált verselő (erről a kötetvégi műfordítások is tanúskodnak), valószínűleg értő versolvasó, ám semmiképp sem igazi, "vérbeli" költő. Munkái a művelt dilettáns valóban inkább önmagának, kisebb társaságának megőrzendő alkotásai. A nyilvánosság elé való lépés sem tévedés azonban. Nem a versek minősége okán, hanem elsősorban azért, mert egy egész generáció, a mai ötvenévesek élet- és pályaútját mutatják be e költemények, ráadásul kétszeres tükrözésben. Egyrészt azáltal, amit mondanak, amiről beszámolnak (szocialista illúziók, kamaszlázadások, szovjetunióbeli utazások élményei, 1968 hatalmas traumája, a Rákosi-korszak mentális feldolgozása, a lengyelországi kalandozások az első nyugati utak stb.); másrészt azáltal, ahogyan beszámolnak (ahogy változnak a versmodellek, Baranyi Ferenc másolásától a József Attila-rajongásig, a "nyugati" szabadvers-élménytől az egyre modernebb formákig, a szövegvers és a posztmodern elemeinek felvételéig stb.). Egy értelmiségi mindennapjai, mindennapi és ünnepi illúziói és megvilágosodásai, alapélményei kísérhetők nyomon a kötet lapjain (Vasárnap; Naptolvajok; Valahol Kelet-Európában; Az anatómia kulcsa; A nemlét színpadán; Európa; Töredékek; Second generation stb.). ; A kötet elsősorban nem a versszerető, hanem - a szociológiai és pszichológiai érdeklődésű olvasóknak való, no és az irodalmi kuriózumok iránt érdeklődők is kereshetik.

Erős Ferenc - Pszichoanalízis ​és forradalom
A ​könyv fő témája a magyarországi pszichoanalízis történetének egy kitüntetett periódusa, az 1918 őszétől 1919 augusztusáig terjedő forradalmi időszak. 1919 áprilisában a tanácskormány közoktatásügyi népbiztosságának rendelete alapján Ferenczi Sándort egyetemi tanárrá nevezték ki. Ő volt a világon az első olyan pszichoanalitikus, aki ebbéli minőségében kapott tanítási kötelezettséggel járó nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezést. A könyv feltárja, hogy Ferenczi egyetemi epizódja miként kapcsolódott egyrészt a magyar felsőoktatás, ezen belül az orvosképzés 1918-19 folyamán végbement vagy tervezett átalakításaihoz, másrészt a pszichoanalitikus mozgalom akadémiai elismertetésre, legitimációra irányuló igényeihez. A kötet dokumentum-melléklete közli az idevágó legfontosabb dokumentumokat - levéltári iratokat, cikkeket, leveleket - is. Ezek alapján rekonstruálható a folyamat, amelynek során Ferenczi és más pszichoanalitikusok átmenetileg helyet kaptak a budapesti tudományegyetemen.

Erős Ferenc - Trauma ​és történelem
A ​könyv egyik fő törekvése, hogy megmutassa: a pszichoanalízis és a szociálpszichológia között nem csupán lehetséges, hanem szükséges is a dialógus. Ennek a dialógusnak éppen a történelem lehet a kitüntetett terepe, egyrészt azért, mert mindkét tudományterületnek nagy jelentősége van a történelmi folyamatok megismerésében és értelmezésében, másrészt azért, mert mindkettő maga is történelem. A kötet írásai a szociálpszichológia és a pszichoanalízis történelemszemléletet formáló jelentőségére hívják fel a figyelmet.

Erős Ferenc - Pszichoanalízis ​és kulturális emlékezet
A ​kötetben a szociálpszichológia professzora izgalmas feladatra vállalkozik: a pszichoanalízisnek a kultúrára gyakorolt hatását veszi górcső alá. Elemzi az emberek közötti kommunikáció, az irodalom, a film és a pszichoanalízis nagy műveket is nemző "kölcsönhatásait".

Erős Ferenc - Psziché ​és hatalom
A ​jelen kötet a szerző újabb - többségükben már folyóiratokban is megjelent - tanulmányait, előadásait és esszéit gyűjti egybe. Az írások széles skálát ölelnek fel a tudomány- és eszmetörténeti jellegű dolgozatoktól és társadalomlélektani reflexiókon át könyvkritikákig, irodalmi- és filmalkotások elemzéséig. A szertágazó tematika közös pontja az a kérdés, hogy milyen pszichológiai bázisra épül a hatalom és az erőszak, mit tudnak mondani a "pszicho-tudományok" a politika irracionalizálódásáról, az antidemokratikus rendszerek, zsarnokságok és totalitarizmusok lélektani alapjairól és e rendszereknek az egyénekre és közösségekre gyakorolt traumatikus hatásáról. A kötet a pszichoanalízis és politika viszonyával foglalkozó bevezető tanulmány után három részre tagolódik. Az első rész írásai a pszichoanalízis magyarországi és nemzetközi történetét állítják középpontba, a második rész fő témája a kollektív hisztéria és erőszak természetrajza, a harmadik rész esszéi pedig képekkel és narratívumokkal - a reprezentáció lehetőségeivel - foglalkoznak

Erős Ferenc - Kultuszok ​a pszichoanalízis történetében
A ​kötet a budapesti iskola mestere, Freud barátja, a pszichoanalízist megújító Ferenczi Sándor társadalomtörténeti hátterű intellektuális életrajzának előmunkálatait tartalmazza, egy Ferenczi- monográfia vázlatát.

Erős Ferenc - Pszichoanalízis, ​freudizmus, freudomarxizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csabai Márta - Erős Ferenc - Testhatárok ​és énhatárok
A ​Csabai-Erős kettős a határokkal és az identitással foglalkozik. Abból indulnak ki, hogy mindig szem előtt kell tartani: a társadalmi folyamatok megértése nem lehetséges az emberek valós, megélt tapasztalatainak ismerete nélkül. Ugyanez igaz az identitásra is. Az identitás keretei akkor rajzolhatók meg, ha a test, az én és a társadalom kapcsolatainak értelmezési szintjei, modelljei rendelkezésre állnak. Valójában e modelleknek, ezeknek a határoknak az ismeretére, értelmezésére van szükség. E keretek mentén fejtik ki elgondolásaikat a test és a szubjektivitás, a "társadalmi test" és a tömeg összefüggéseiről stb, valamint mindezeknek az identitás alakulásában játszott szerepéről.

Erős Ferenc - Szágundelli ​csodái
Ebben ​a könyvben az önéletrajzi elbeszélés és a fikció közötti határátlépésekkel kísérletezem, néhány, saját élettörténetemből merített vagy másoktól hallott epizód köré asszociációk, fantáziák, további történetek vagy történet-csírák hálóját fonva. Ez lehetővé teszi, hogy a szerző, a narrátor és a hős közös – egyszerre fiktív és valóságos – terében különféle „identitás-játékokat” űzzek, mindhármuktól (ön)ironikus távolságot tartva, s kialakítva egy olyan, játékosan komoly nyelvi világot, amelyben kutatói és írói, felnőtt és gyermeki énem egyaránt otthon érzi magát, s amely képes megjeleníteni nemzedékem vidám, szomorú és tragikomikus élményeit egyaránt..

Bókay Antal - Erős Ferenc - Pszichoanalízis ​és irodalomtudomány
A ​szöveggyűjtemény, amelyet most kezében tart az olvasó, az irodalomtudomány és a pszichoanalízis kapcsolatával foglalkozik, mely több mint egy évszázada létezik és története mindkét oldalról kimeríthetetlenül gazdag. A "kölcsönösen hatottak egymásra" szokásos formulája aligha jelzi annak a párbeszédnek igazi mélységeit, mely az emberi szellem e két kitüntetett szférája között alakult ki. A kötet tanulmányai átfogó képet adnak errõl a kölcsönösen megterményítõ hatásról - a kezdetektől napjainkig, a klasszikus pszichoanalízis irodalomtudományi recepciójától az irodalomértelmezés különféle modern és posztmodern pszichoanalitikus irányzatáig. Célunk az volt, hogy megkerülhetetlen alapszövegek közreadása mellett a kérdések nyitottságára is felhívjuk a figyelmet, és bízunk abban, hogy ezt a célt - a válogatás elkerülhetetlen szubjektivitása ellenére - sikerült elérni.

Erős Ferenc - Analitikus ​szociálpszichológia
Ennek ​a könyvnek egy korábbi változata 1986-ban látott napvilágot a Gondolat kiadónál Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus címmel. A másfél évtizeddel ezelőtt megjelent könyv régóta nem kapható, és - bár akkor sok szempontból újdonságnak számított - eredeti formájában ma már túlhaladottnak tekinthető. Éppen ezért a mostani kiadáshoz a szerző a régebbi kötet törzsanyagát megtartotta, azokat a részeket azonban, amelyekhez újabb és bőségesebb szakirodalom áll rendelkezésre, átdolgozta és kibővítette. A szerző a Pécsi Tudományegyetem oktatójaként több éve folyamatosan tanítja az Analitikus szociálpszichológia című tantárgyat, amely a pszichológusképzésen belül a szociálpszichológiai stúdiumok integráns részét képezi, és a téma az egyetemen folyó doktori programban is helyet kap. A könyv azonban nem csak egyetemi tananyag kíván lenni, hanem egy szélesebb olvasóközönségnek szánt összefoglalás azokról a felfogásokról, iskolákról és életművekről, amelyek jelentős szerepet játszottak és játszanak mind a mai napig azokban a törekvésekben, amelyek a pszichoanalízist a társadalomelmélet és a társadalomlélektan egyik lehetséges forrásaként kívánják felhasználni, és ennek megfelelően újraértelmezni. Ma már talán nem szorul külön igazolásra - Magyarországon sem - az analitikus szociálpszichológia létjogosultsága. A pszichoanalízis ugyanis egyike a modernitás nagy kulturális narratíváinak. Freud fellépése a tizenkilencedik század végén nem csupán egy lélektani felismerést, a tudattalan felfedezésének betetőzését és egy új terápiás eljárás, a terapeuta és a páciens dialógusán alapuló gyógymód kidolgozását jelentette, hanem egy diszkurzivitás megalapozását is. Freud - Michel Foucault kifejezésével - azon szerzők közé tartozik, akik "megteremtették más szövegek kialakításának lehetőségét és szabályait", és "diskurzusok végtelen lehetőségét" hozták létre. Az ilyen szerzők Foucault szerint "teret nyitottak valaminek, ami más, mint ők és mégis beletartoznak abba a diskurzusba, amelynek ők voltak a kezdeményezői."

Erős Ferenc - Ferenczi ​Sándor
A ​pszichoanalitikus mozgalom több mint százéves történetét tanulmányozva szembeötlő, hogy milyen sok magyar vonatkozást találunk benne. Külön irányzatként tartják számon a „budapesti iskolát”, amelynek tagjai, többek között Ferenczi Sándor, Róheim Géza, Hermann Imre, Hollós István, Bálint Mihály nagy nemzetközi hírnévre és tekintélyre tettek szert a szűk szakma határain kívül is. A mozgalom történetének legismertebb és legjelentősebb alakja Ferenczi Sándor volt, több okból is.

Kollekciók