Ajax-loader

Rejtő Jenő könyvei a rukkolán


Rejtő Jenő - El ​a pokolból
"Az ​éjszakai hideg épp olyan fedetlenül talált, mint a nappali forróság. Élet, világ, morál, szív és értelem, mint egy öntudathasadás a jó és rossz között, régen leváltak a lelkemről: csak el ebből a pokolból: ez volt az egész szótáram, ha égtem, ha öltem, ha tovább vánszorogtam..."

Covers_433973
elérhető
2

Rejtő Jenő - Tatjána
Tatjána ​Rejtő Jenő alighanem utolsó, kéziratban maradt, hosszabb lélegzetű műve. A kisregény igazi noir: egyes szám első személyben regéli el egy, a tisztesség útjáról le-letérő dokkmunkás kiábrándító kalandjait a kikötői alvilágban, mindezt egy férfiúi vetélkedéssel elegy, reménytelen szerelem árnyékában. És van egy halott is, merthogy egyik éjjel ismeretlen tettes leszúrta Alexandrovics Mirko Dimitrij volt cári tábornokot... A címszereplő, Tatjána igazi végzet asszonya, szovjet kém (vagy épp kettős ügynök?): a halálból tért vissza, zavaros politikai ügyei óhatatlanul sodorják tragédiába. _"Tatjánával a hotelben ismerkedtem meg. Egy este, éppen kijöttem a szobámból, mikor új lakó érkezett. Férfiszabású bő felöltőben volt, kezében kis kézitáska, a fején sapkaszerű simuló kalap. Minden praktikus és egyszerű volt rajta. A kalapja alól két bronzvörös hajtincs látszott ki. Nem lehetett egészen fiatal, az orra körül két redő mélyült az arcába. Nagyon szép volt. Markáns, kissé durva, de mégis szomorúan szép nő volt Tatjána. A nevét akkor még nem tudtam. Egy másodpercre élesen felém fordult, végignézett rajtam, aztán benyitott szobájába. A mellettem lévő szobába. Valahogy megéreztem, hogy messziről jött, hogy felette áll e kis bűnözőknek, akik itt laknak. Az első pillanattól fogva érdekelt."_

Rejtő Jenő - Konzílium ​az őserdőben
Rejtő ​Jenő 1941 táján írhatta életművének eme kevéssé ismert darabját. Az Afrikában játszódó kisregény főhőse egy orvos-kalandor: az abszurdba hajló alaphelyzet, illetve Morbicer és a bennszülöttek kulturális különbségei számos komikus helyzetet eredményeznek. Az elbeszélés azonban jóval mélyebb üzenetet is hordoz: a humoron túl a hagyományos életrend és a modern civilizáció ütközésének tragédiájáról is szól. Mindez nem meglepő, hisz a II. világháború idején Rejtő maga is megtapasztalhatta a 20. század technikai fejlődésének zsákutcáit, a szilárdnak hitt értékek amortizálódását, a morális értékek morzsálódását (fegyverkezés, az államhatalom túlburjánzása, jogfosztottság stb.). A nyersanyag-lelőhelyeket hajszoló, szerelmi csalódásában vergődő, a bennszülöttek szemében mitikus lénnyé váló Morbicer azonban gyógyít is - teszi ezt annak dacára, hogy nem jár érte köszönet. _"- Mi, orvosok tudjuk jól, hiszen magunk között vagyunk, Tökász: hogy vannak úgynevezett bacilusgazdák, ez annyit jelent, hogy valaki lop, nem lesz semmi baja, és egy másiknak a közelében olyan lesz a gyomra, mint a bőr lábszárvédő. Ezért te mint a törzs varázslója elmondod, hogy kitől és mit loptatok, addig nem tudom meggyógyítani a főnököt, mert gondolhatod, hogy más betegség lesz, ha valaki egy négertől ellopja a halászózsákját, vagy egy misszionáriustól a hosszú csövet, amin keresztül befolynak a távoli fák és hegyek, egészen az ember szemébe. Vagy más betegsége lesz valakinek, akit megrúgok, mert elvitte házam elől a fölfűzött szárított húst..."_

Rejtő Jenő - Korcsmáros Pál - Egy bolond száz bajt csinál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rejtő Jenő - Az elveszett cirkáló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rejtő Jenő - Vesztegzár ​a Grand Hotelben és más történetek
Rejtő ​Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatják. Rejtő a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg, ahol az alvilág kétes figurái egytől-egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és a szerelmesek egymásra találnak. A hat kötettel - melyből ez az ötödik - Rejtő Jenő műveinek eddigi legteljesebb gyűjteményét nyújtjuk át az Olvasóknak.

Rejtő Jenő - Fuss ​vagy fizess!
Újabb ​Rejtő-mű az ismeretlenség homályából. Az Elveszettnek hitt művek alcímű sorozat új darabja két összetartozó művet takar, egyik cím (talán) ismerősen csenghet, de a tartalom más, főleg hogy csonka szövegközlésről volt szó korábban, és még a cím sem idomult az eredeti kézirathoz. Az izgalmas alaptörténet: a félreértések kavalkádjában egy titokzatos kémnő környékezi meg a nyársat nyelt belgyógyászt, az ügyefogyott sikkasztó matróznak áll, és egy lányszöktető fülig szerelmes lesz a zongorázó ikerpár egyik tagjába. Vagy a másikba. Ahogy tetszik! A Rejtő-rajongók nem kis örömére több mint húsz éve jelent meg először nyomtatásban a Szerencsés utat című két felvonásos Rejtő-színmű. Volt azonban a dolognak két kis szépséghibája: egyrészt a darabnak az író eredetileg a Fuss vagy fizess! címet adta, másfelől pedig hiányzott a végéről a finálé, a mindent lezáró, harmadik felvonás. Erre a hiátusra bukkant rá az író hagyatékában Kiss Ferenc Rejtő-kutató, ráadásként pedig megtalálta a valódi Szerencsés utat című operett szövegkönyvét, aminek az volt a különlegessége, hogy Rejtő az alapváltozatot dolgozta át egy teljesen más színművé. Mi akkor a közös bennük, ha két különböző történetet kreált Rejtő? Csupán annyit árulunk el, hogy főleg a humoros részeket tartotta meg, a szituációk, a helyszínek, a szereplők változtak. Mű a műben? Avagy lehet-e ugyanazt a poént más és más helyzetben használni? Vagy helyzetgyakorlat másképp, mint az ismert Beugró című tévéműsorban? "Hogyan ír az író?" - merül fel bennünk gyakorta a kérdés. Ez a kettős, különálló, mégis összetartozó mű talán erre a kérdésre is megadja a választ.

Rejtő Jenő - Vanek ​úr Párizsban és más történetek
Rejtő ​Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatják. Rejtő a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg, ahol az alvilág kétes figurái egytől-egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és a szerelmesek egymásra találnak. A hat kötettel Rejtő Jenő műveinek eddigi legteljesebb gyűjteményét nyújtjuk át az Olvasóknak.

Rejtő Jenő - Légió ​mindhalálig
Irodalmi ​szenzáció Rejtő Jenő kiadatlan munkáinak kiadása. A jelen esetben több kéziratról, levélről, bohózatról, forgatókönyvről van szó, melyek ízig-vérig igazi rejtős-sztorik, és műfaji különbségük ellenére valamennyi hamisítatlan korabeli pesti humor. Az egyes szövegeket bevezető vezeti fel, illetve az eredetileg töredékes kéziratokhoz fűzött megjegyzések és kiegészítések a Rejtő-írásoktól elkülönülve szerepelnek. A közölt írások közül egyedül a Tokaji aszú című vígjáték látott nyomtatásban napvilágot a Színházi Magazinban (1941) - Szilágyi László neve alatt, mert a korabeli zsidótörvények miatt az író csak "feketén", más neve alatt dolgozhatott. A Pillanatnyi pénzzavar forgatókönyvét Kanizsay József néven Rejtő írta, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában lelhető fel. A filmforgatókönyv a könnyebb olvashatóság végett színműformára lett átalakítva. A kötetbe beemelt két bohózat közül a Légió mindhalálig kultikus státuszra emelkedett, bár idáig még nem publikálták, és szintén aránylag ismeretlen A 3 test őr. Rejtő Jenőhöz szorosan kapcsolódik Fülig Jimmy neve, így ifjúkori jóbarátja, Ladányi Béla fiának születésére kedvenc főhőse nevében írt levelet, ami igazi gyöngyszeme az összeállításnak. A kötetet a sajtó alá rendező Kiss Ferenc utószava zárja, melyben megpróbál rendet rakni a kusza Rejtő-hagyaték rejtelmeiben is. Kiss Ferenc: "És hogy még mennyi Rejtő kézirat bukkan elő a homályból? Ezzel kapcsolatban semmi sem biztos. Egy dolog biztos csupán: 2010 óta mérhetetlenül sok időt töltöttem az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum olvasótermeiben, ahol sikerült rábukkannom sok-sok ismeretlen forrásanyagra... Ezzel párhuzamosan nagy élvezettel csiszoltam össze a különféle szövegváltozatokat, elmerülve Rejtő zsenijében úgy, mint amikor a Rejtő képregények szövegkönyveit írtam. Legutolsó adaptációm: Az ellopott futár 2014-ben a Magyar Képregény Szövetség Alfabéta-díjában részesült. Remélem, Önt is sikerült jókedvre derítenem az egyik legnagyobb magyar nevettető elveszettnek hitt munkáival."

Rejtő Jenő - Tisztességes ​Anna
"Elveszettnek ​hitt művek." Ízlelgetem a szavakat. Ez így, ebben a formában - nem mindig igaz. Pár évvel ezelőttig nem sejtettük, hogy létezik Rejtő Jenő: Tisztességes Anna című háromfelvonásos operettje, mely az író hattyúdala volt a világot jelentő deszkákon. Nem tudtunk róla, de varázslatos módon egyszer csak előbukkant a feledés homályából. "Elveszettnek hitt művek." A detektív, a cow-boy és a légió esetére illik ez a meghatározás. A Színházi Magazin című színházi, mozi, szépirodalmi és művészeti képeslap 1941. húsvéti mellékletében jelent meg először a kisregény alapváltozata, aminek talán a legfőbb különlegessége az, hogy az összes magyar könyvtárból "begyűjtötték" a lelkes Rejtő-rajongók. Tudtuk, hogy létezik, de hogy hol, kinél...? Hát most előkerült. "Elveszettnek hitt művek." Az ezeregy történet éjszakája című gépirat tizenháromféle változatára (egy részének csak a töredékére) bukkantam rá a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában, mely az egzotikus helyszíneken játszódó kalandregények elé állít görbe tükröt. Tehát ebben az esetben - csak úgy, mint a kötetben közölt többi, az író hagyatékában fellelt írásműnél - sem igaz az "elveszettnek hitt" megfogalmazás. Az ember nem hiheti elveszettnek azt, amiről halvány fogalma sincs, hogy megvolt. Így aztán pontosabb lenne az "Elveszettnek hitt, de sok munkával és szerencsével megtalált, aztán közkinccsé tett művek" cím, de ez már biztosan nem fér ki a borítóra! Az alcím végül is mindegy, a tartalom a fontos... Kiss Ferenc

Rejtő Jenő - Gyilkos?!
Ezen ​kisregényből értesülhetünk arról, mily beláthatatlan következményekkel jár, ha Báró Szirmai Sándor (foglalkozására nézve 22 éves jog-nem-hallgató) ásít: világgá megy és gyilkosokkal ismerkedik meg, zsákot hord, titkoknak jut a birtokába, sőt meghiúsít egy összeesküvést...

Rejtő Jenő - Aki ​mer, az nyer és más történetek
Rejtő ​Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatják. Rejtő a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg, ahol az alvilág kétes figurái egytől-egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és a szerelmesek egymásra találnak. A hat kötettel Rejtő Jenő műveinek eddigi legteljesebb, bővített gyűjteményét nyújtjuk át az Olvasóknak. A kötet az alábbi műveit tartalmazza: -Bohózatok, színpadi művek: Úrilány szobát keres; Szerencsés utat; Aki mer, az nyer; Egy görbe éjszaka; Tévedésből jelentik; Központi ügyelet; Tatjána; A három légionista; Apasági kereset; Az áramvonalas új rokon; Botrány a Strand Hotelben; Békés megegyezés; Frontszínház; Herkules bonbon; Hurokvágány; Író születik; Nagy választék kicsinyben; Nincsenek gyermekek; Pemete, a remete; Römicsata a Kazár utcában; Sulteisz Szibériában; Szabad a vásár; Vezérigazgató. -Novellák, rövidebb írások: A detektív, a cowboy és a légió; A Biscayán; A menekülő lány; Altona; Az utolsó szó jogán; Börtön; Csavargók a Riviérán; Dokk; Doktor Bakó; Exitus Lethalis; H. G. Wells; Kopó; Légió!; Sötét utasok; Ezen egy éjszaka; Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam; Sír (a) felirat

Rejtő Jenő - A ​nápolyi király
Kiss ​Ferenc, Rejtő-kutató: A magam részéről a legszívesebben ezt a címet adtam volna ennek a Rejtő (Reich) Jenő összeállításnak, mely előreláthatólag az utolsó darabja az Elveszettnek hitt művek-sorozatnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet általam feldolgozásra érdemesnek talált anyagait sajtó alá rendeztem: "megcselekedtem, amit megkövetelt a haza". Viszont nem publikáltam az író azon írásműveit, melyek - szerintem - nem ütik meg a közölhetőség mértékét. Ilyen például az Ötszáz Madonna (Előszó, amely felesleges) című művészettörténeti tanulmány, vagy akár a Szomorú ember című kézirat is, melyet teljes egészében fél év alatt sem tudtam kibetűzni. (A húszas években az író ennek az eljuttatását kérte a Nyugathoz a Kronosz cíművel egyetemben, ami szintén a PIM Rejtő-hagyatékában található.) Persze, mint azt az előző kötet, a Tisztességes Anna előszavában említettem: vannak még csodák! Rejtő Jenő A nápolyi király című bohózatát (12 személyre) a Komédia Kabaréban mutatták be 1933. szeptember 29-én, míg nyomtatásban csak 1935. március 16-án jelent meg a Délibáb című színházi hetilap oldalain. Az író a klasszikus, szerepcserés panelt használta fel bohózata megírásánál. Tudvalevő, hogy Rejtő az írásaiból egyes elemeket többször is felhasznált. Kabarétréfáinak, bohózatainak poénjait gyakran beépítette kisregényeibe, a kisregényeket pedig egy-egy nagyregény alapjának tekintette. De azt azért még ő sem gondolta volna, hogy A nápolyi király alapmotívumait két év múlva a Sportszerelem című magyar filmben használja fel. És mellette további lappangó művek sorjáznak e kiváló kötetben, melynek utószavából az is kiderül, mely ismeretlen Rejtő-műveknek milyen legendái alakultak ki.

Rejtő Jenő - Járőr ​a Szaharában
Négy ​légionárius megalapítja a Rendes Fiúk Tervkiviteli RT-t, amelynek alaptőkéje Puskin Mária Gottfried (sőt: Iván) közlegény, és a járőr elindul a Szaharában. Célja: a Becsületrend Puskinnak, és pár millió készpénz fejenként a többieknek. Rejtő legjobb regényeihez méltóan a sivatagi kalandokat a kémhistória és a szerelmi történet szálai szövik át.

Kollekciók