Ajax-loader

Szalai Erzsébet könyvei a rukkolán


Szalai Erzsébet - A ​civil társadalomtól a politikai társadalom felé
Az ​"új" - vagyis az 1989 óta keletkezett - munkástanácsok és mozgalmuk, nevük és ideológiai előzményeik az 1956-os hagyományban gyökereznek (akkori politikai szerepükről Bill Lomax könyve - Magyarország, 1956; 892254 - ad részletes tájékoztatást). E hagyományt a reformközgazdászok őrizték meg (legalábbis főbb elemeit) és fejlesztették tovább a nyolcvanas évek második felében, főként az önigazgatás és a dolgozói tulajdon vonatkozásában. ; Az 56-os hagyományoknak és a dolgozói tulajdon iránti bizalomnak nagy része van abban, hogy a Herendi Porcelángyárban 1989 nyarán létrejött az első munkástanács, amely később modellként szolgált a többi számára. (Létrehozásának konkrét oka egyébként a prémiumok elosztása fölötti felháborodás volt.) A munkástanács-mozgalomhoz, amely az MSZOSZ ellenlábasaként és egy újfajta szakszervezeti megmozdulásként jött létre, sorra csatlakoztak további üzemi munkástanácsok, elsőként a Péti Nitrogénművek munkáskollektívája. A munkástanácsok az esetek nagy részében a helyi hagyományos szakszervezet és a vele összefonódott vállalatvezetés heves ellenállásába ütköztek. A Magyar Demokrata Fórum - kormányra jutva - kezdetben teljes erővel, később már inkább csak látszólag támogatta a munkástanács-mozgalmat. Egyidejűleg ugyanakkor baloldali értelmiségiek csoportja csapódott a mozgalomhoz és a szociáldemokratákkal együtt megpróbálták befolyásolni politikai irányvonalát: az MDF-párti erők az egyéni dolgozói tulajdonnal kapcsolatos elképzeléseket, a velük vitatkozók a csoporttulajdon kialakítását célzó szándékokat támogatták. A munkástanács-mozgalom máig tartó története részint az MDF szimpatizáns, illetőleg a baloldaliakkal tartó erők párharcának és személyi ellentéteinek konfliktusaiból áll. Később ezekhez csatlakozott - 1991 óta - a lényegében a kormánnyal vívott küzdelem az MRP (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) elfogadtatásáért. A harc végül eldőlt: az MRP-t a parlament elfogadta, bár meglehetősen módosított formában. Talán ennek is tulajdonító, hogy a MOSZ-hoz (a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez) tartozó egységek száma csökkent, a nyilvántartott munkástanácsi tagok létszáma ugyancsak (a könyv írásakor 24 ezer körül mozgott), és a privatizált vagyonnak mindössze 3 százaléka került (1993 tavaszáig) MRP tulajdonba. - A tárgyát példás alapossággal feldolgozó, közérthető fogalmazású tanulmány a hazai szakszervezeti mozgalom legfrissebb fejleményei, valamint a privatizáció válaszútjai iránt érdeklődőknek ajánlható.

Szalai Erzsébet - Autonómia ​vagy újkiszolgáltatottság
Történelmünknek ​voltak olyan rövid időszakai, ritka pillanatai, amikor a külső politikai, gazdasági és kulturális erőknek való nagyfokú kiszolgáltatottságunk átmenetileg gyengült és/vagy a domináns külső hatalmi centrumokban változások, reformtörekvések jelentkeztek. Ilyenkor – többnyire új társadalmi szereplők színrelépésével – hazánk „légterében” különböző erősségű autonómia törekvések fogalmazódtak, fogalmazódhattak meg. Szalai Erzsébet új kötete olyan mozaikokból, olyan történetek és témák sorozatából áll, melyek az autonómia versus kiszolgáltatottság problematikájára fókuszálnak, 1945 utáni történelmünk és a jelen időhorizontjában. A szerző – mint oly sokszor – a közvélekedéssel szembe menő következtetésre, következtetésekre jut.

Szalai Erzsébet - Az ​első válaszkísérlet
Nem ​először teszek kísérletet a létezett szocializmus mint „leghosszabb közelmúltunk" tudományos igényű megközelítésére. Mostani vállalkozásom közvetlen motivációja az Eszmélet című folyóiratban a témáról örvendetes módon megindult diskurzushoz kötődik; Szigeti Péter gondolatgazdag vitaindító tanulmánya késztetett arra, hogy újfent végiggondoljam és csokorba szedjem a tizennégy éve felbomlott rendszerről megfogalmazható téziseimet. Az ebből született (már napvilágot látott) válaszcikk elkészítése közben egyre határozottabban éreztem, hogy gondolataimat egy nagyobb terjedelmű írásban bővebben, árnyaltabban és sokoldalúbban is ki kell fejtenem. Ennek a vállalkozásnak az eredményét tartja most kezében az olvasó. Munkám egyszerre volt könnyű és nehéz, hiszen alapvető szocializációm a létezett szocializmus rendszerében ment végbe, és eddigi életem nagyobbik része is ehhez a történelmi korszakhoz kötődik. Sok szép emléket őrzök, de két igen megrázó és meghatározó élmény is ért: kommunista édesapámat az 1960- as évek elején koncepciós vádak alapján a szemem láttára hurcolták el, majd a demokratikus ellenzék melletti nyílt kiállásom következtében az 1980-as évek elején magam is szembekerültem a hatalom megtorló gépezetével.

Szalai Erzsébet - Útelágazás
A ​magyar társadalom és szereplői válaszúthoz érkeztek, még ha ennek nincsenek is teljes mértékben tudatában. A többpártrendszerű parlamenti demokrácia intézményeinek létrehozásával kialakultak az új rendszer keretei, de nagyjából ezekben az években dől el, hogy sikerül-e valóban új társadalmat, új szerepeket, új értékeket létrehozni - vagy a kontinuitás lesz erősebb. 1990-ben jelent meg a szerző első, nagy sikerű kötete "Gazdaság és hatalom" címmel. A most közölt tanulmányok, esszék, interjúk ezt követően, már az 1990-es parlamenti választások után születtek. Fő témáik a politikai és gazdasági hatalom új szerkezete, belső konfliktusai és dinamikája, valamint az értelmiség új helyzete és szerepkeresése, az utolsó interjúban pedig megjelenik a rendszerváltás folyamatában helyét kereső munkavállaló is.

Szalai Erzsébet - Dr. Virágh Árpád - Kreisz Brigitta - Jogi ​ismeretek alkalmazása, Gazdasági jog
Kiadványunk ​a 2018. január 1-i állapotot tükrözi, feldolgozva az ettől a naptól hatályba lépett új törvényeket is. Ezen új könyv válogatva és erősen sűrítve nyújt eligazodást a joghallgatók, a különböző gazdasági alapképzések részeként jogi ismereteket elsajátító hallgatók, a jogi háttérismereteik rendszeres frissítését igénylő gyakorló könyvelők, adótanácsadók, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók, valamint a jogi környezet napi változásának következményeit a bőrükön érző vállalkozások felelős vezetői és munkatársaiszámára. Napjainkban jelentős társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi ismereteknek a közép- és felsőfokú szakmai képzésekhez való felértékelődése is fémjelzi. Ez a tankönyv nem csak az adótanácsadó-, okleveles adószakértő–képzés követelményeihez igazodik, hanem az érdeklődő olvasó alkalmas bevezetőjeként szolgálhat a magyar jogrendszer főbb jogágazataiba. A „Jogi Alapvetés” tisztázza a jog fogalmát, majd a jogrendszer mibenlétét, és bemutatja az alapjogi, jogforrási rendszert. A tankönyv második fejezete bemutatja Magyarország államszervezetét, különös tekintettel a jogalkotó szervekre, ehhez kapcsolódóan a harmadik fejezet rövid betekintést nyújt az uniós jogba. A negyedik fejezet a dologi jogot öleli fel, az ötödik fejezet „A személyek joga” címet viseli, rávilágítva a jogképesség mibenlétére, keletkezésére és megszűnésére. Ebben a fejezetben a szerzők teljes körűen áttekintik az egyes társas vállalkozási formákat, így a jogi személyek gazdasági társaságok, az egyéb gazdálkodó szervezeteket, a cégjog alapintézményeivel együtt, kitérve a gazdálkodó szervezetek megszűnésére is. Kötelmi jogi kérdésekkel a szakkönyv hatodik fejezete foglalkozik, bemutatva a fontosabb szerződéstípusok szabályait a kártérítési szabályokkal egyetemben. A soron következő fejezetekben a szerzők a vállalkozások számára ma már elengedhetetlen közjogi jellegű háttérjogszabályokat mutatják be. A vállalkozások számára jó fogódzók találhatók a közrendi keretszabályokról szóló fejezetben, amelyben a szerzők a vállalkozásokat érintő versenyjog, közbeszerzés, pénzmosás, a fogyasztóvédelem, a reklámozás, a kereskedelem, a szellemi tulajdon, korrupció és a csődeljárás, felszámolásterületéről válogatták össze az elengedhetetlen információkat. Hasonlóan jól hasznosítható ismereteket foglalnak össze a munkajogi, a büntetőjogot és a szabálysértési jogot bemutató fejezetek. Húsbavágó jogterületet feldolgozva a vállalkozások gyakori problémáját jelentő bírósági végrehajtás jogi alapjait mutatja be a kötet tizennegyedik fejezete. A „Jogi ismeretek alkalmazása” című mű olyan igényes szakmai színvonalú, jól tanulható, komplex tananyagot nyújtó alkotás, amely a jogalkotás és a jogirodalom legújabb eredményeire reflektál. A könyv újszerűségét mutatja, hogy elsőként dolgozza fel a 2018. január 1-jén hatályba lépett új törvényeket, mint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, a közigazgatási perre vonatkozó új szabályokat, az új polgári perrendtartást és a kereskedelmi választott bíráskodás szabályait. A megváltoztatott közjogi struktúra kialakítása érdekében megjelent új jogszabályok erőltetett menetben sok hónapos alkotmányozói és jogalkotói munkát kívántak meg az Országgyűléstől, most pedig ugyanilyen erőltetett menetben kell a jogszabályokkal dolgozó vállalkozásoknak, jogászoknak az egyik hónapról a másikra elavulttá vált ismereteiket hatályosítani, a szabályozói környezetet újratanulni. Nem kis elvárás ez a magánszemélyekkel és a vállalkozásokkal szemben. A jelen kiadvánnyal ehhez a munkához kívánnak fogódzót nyújtani.

Szalai Erzsébet - Az ​elitek átváltozása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalai Erzsébet - Koordinátákon ​kívül
2007 ​végétől 2008 tavaszáig munkatársaimmal 130 mélyinterjút készítettünk pályájukat éppen elkezdő vagy elkezdeni szándékozó – 25 és 35 éves kor közötti – fiatal felnőttekkel. Vizsgálódásunk a társadalmi hierarchia szinte minden szintjére kiterjedt – a topmenedzserektől a munkanélküliekig. Vizsgáltuk szocializációjukat, pályaválasztásuk indítékait, első munkahelyi tapasztalataikat, emberi kapcsolataikat, szabadidő-eltöltési szokásaikat, identitásaikat, a világról alkotott nézeteiket, jövőképüket és mindezek alapján kirajzolódó habitusaikat. Ebben a tanulmányban a fiatal munkásokat mutatom be. Körükben 40 interjú készült, az interjúkat Benke Zoltán és Omasz Péter készítette.

Szalai Erzsébet - Lélek ​és profitráta
A ​kötet címét provokációnak (is) szántam. Azt az attitűdöt akarom vele kifejezni, mely szinte már pályám kezdetétől jelen van szellemi törekvéseimben: megérteni, feltárni azt, hogy az egymástól különböző társadalmi szerkezetek, hosszútávú gazdasági folyamatok milyen eltérő hatásokat gyakorolnak a társadalmak lelki folyamataira, struktúráira; és ezek a lelki jellemzők hogyan erősítik meg, vagy ellenkezőleg, rombolják szét az őket létrehozó "objektív" társadalmi feltételrendszereket. Ez a törekvésem mára különösen erőssé vált: ezen összefüggésrendszer feltárása nélkül ugyanis egyre kevésbé tudok magyarázatot találni arra, hogy a mai emberek - úgy hazánkban, mint a világban - hogyan tűrik el a fennálló viszonyokat, sőt hogyan asszisztálnak azok újratermeléséhez, sőt megerősítéséhez is. Vagy ellenkezőleg: melyek azok a lelki mozgatórugók, sajátos magatartásminták, melyek mégis csak a status quo meghaladásának irányába mutatnak. Különböző erősséggel, de elsősorban az e kölcsönhatásra való kíváncsiság köti össze a jelen kötetben szereplő írásokat. És még valami: talán minden téma szerepel benne, ami manapság egy magamfajta értelmiségit foglalkoztathat - vagyis az a törekvés, hogy a legégetőbb társadalmi kérdésekre reflektáljak, és azokra próbáljak választ keresni. Így szó lesz a kötetben a mai magyar állapotokról, a globális koronaválságról, szocializmusról, kapitalizmusról, és az értelmiség, valamint a tágabban értelmezett baloldal lehetőségeiről, feladatairól. És arról, hogy minden tekintetben és minden szinten válaszúthoz érkeztünk.

Szalai Erzsébet - Globális ​válság - magyar válság - alternatívák
Szalai ​Erzsébet legújabb könyvében korunk legalapvetőbb kérdéseit járja körül: Melyek jelenünk globális válságának hosszabb távon ható, mélyebb okai, ezzel összefüggésben elegendő-e - amint azt a hazai szerzők többsége teszi - csupán a válság pénzügyi oldalával foglalkozni? A globális válság miért és mennyiben rendszerválság is, vagyis a kapitalista társadalmi berendezkedés válsága? Hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül hatott és hat a globális válság a magyar társadalomra és gazdaságra? A külső válság és az elmúlt húszegynehány év hazai társadalomtörténeti folyamatai hogyan ágyazhattak meg egy mára kiépülő jobboldali politikai diktatúrának, mely már csak külsőségeiben őrzi egy liberális demokrácia jegyeit? Milyen belső feszültségeik és jövőbeni lehetőségeik vannak a globális civil mozgalmaknak és a rendszerkritikai baloldalnak? Az időben előretekintve milyen pesszimista és optimista szcenáriók fogalmazhatóak meg, úgy globális, mint hazai szinten?

Szalai Erzsébet - Szereppróba
A ​könyv a magyar társadalom elmúlt évtizedeinek legjelentősebb korszakát mutatja be. Időhorizontja a változásokat lassan érlelő késő Kádár-korszaktól a rendszerváltás hőskoráig, majd az ezt követő első lépésekig terjed. Vagyis azt a korszakot mutatja be, amikor a régi társadalmi szerepek már meginogtak, az újak pedig még csak lassan formálódnak és kérdés, valóban innovációt hordozóak lesznek-e. Próbálkozások mindenesetre történnek. Az egymás mellé fűzött írások egyben pályám meghatározó váltását is reprezentálják. Míg az államszocializmusról való elemzéseimben lényegében véve szervezetszociológiai gondolkodásmódot követtem, a rendszerváltás megindulásától már a különböző társadalmi szereplők attitűdjeinek, értékrendszerének, gondolkodásmódjának megismerésére helyezem a fő hangsúlyt. A váltás nem volt véletlen. Stabil, kialakult, megállapodott hatalmi és társadalmi viszonyok között az intézmények jórészt meghatározzák a bennük helyet foglalók gondolkodását, magatartását, érdekérvényesítésük módját. Átmeneti korszakokban azonban, amikor a régi intézmények, szervezeti struktúrák legalábbis meginognak vagy felbomlanak, nagyrészt a társadalmi szereplők - elsősorban a hatalomra kerülők - formálják meg a régi vagy új szervezetek és kapcsolataik arculatát. A viharos korszakváltás ellenére elemzéseimen fő vonásait tekintve ma sem változtatnék. Amit ma máshogy látok: úgy tűnik, a nyolcvanas években túlértékeltem az államszocialista nagyvállalati szerkezet túlélőképességét. De túlértékeltem a piac pozitív szerepét és a liberális demokráciák politikai intézményrendszerében rejlő lehetőségeket is. Mindazonáltal a korszak alapviszonyainak leírásában talán nem tévedtem nagyot.

Szalai Erzsébet - Hatalom ​és értelmiség a globális térben
A ​hatalmi viszonyok vizsgálata, kutatása a mai társadalomtudományokban döntően a politikai szférára, a politikai elit szerepére korlátozódik - a gazdasági hatalom, a tőke, a tőkeviszonyok és jelentőségük elemzése többnyire elmarad vagy háttérbe szorul. Ezzel az intellektuális állapottal szembeszegülve formálódik ki Szalai Erzsébet új kötetének tematikája: a kötet olyan írásokat tartalmaz, melyek a hatalom - kiemelten a gazdasági hatalom -, a történetileg változó hatalmi szerkezetek, a folyamatos átalakulást mutató társadalmi viszonyok és jelenségek, valamint az értelmiség, a történelmileg szintén változó értelmiségi szerepek bonyolult kölcsönkapcsolatát járják körül - globális szinten és Magyarországon és egészen napjainkig. Az elemzések kiemelt kérdése, hogy a globális szerkezeti változások hogyan befolyásolják a helyi politikai és gazdasági hatalom egymáshoz való viszonyát, és a változó hatalmi szerkezetek közvetítésével hogyan befolyásolják a társadalom életviszonyait. Szalai Erzsébet 1948-ban született Budapesten. 1970-ben közgazdász diplomát szerzett, majd az MTA doktora címet már szociológusként nyerte el. 2004-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Fő kitüntetései: Bibó István-díj (2000), Polányi Károly-díj (2002), Hazám Díj (2016).

Szalai Erzsébet - Gazdasági ​mechanizmus, reformtörekvések és nagyvállalati érdekek
A ​gazdasági mechanizmus és a nagyvállalati érdekérvényesítés kölcsönkapcsolatának vizsgálata nem újkeletű, egyidős az 1968-as reform születésével. Számos kutatás foglalkozott e kérdéssel, ezek azonban nem adtak választ egy igen fontos kérdésre: a kölcsönkapcsolatban megfigyelhető-e egyik vagy másik tényező meghatározó szerepe. Vagyis melyik logika igaz: alapvetően az adott gazdasági mechanizmus határozza meg, sőt hozza létre a nagyvállalati érdekérvényesítés konkrét módját, informális, különalkus rendszerét; vagy ellenkezőleg: a működő gazdasági mechanizmusnak az egyedi szabályozás elemeivel átszőtt jellege következmény, elsődlegesen az informális különalkukra épülő nagyvállalati érdekérvényesítés terméke. A témával több mint egy évtizede foglalkozó szerző e kérdés megválaszolására vállalkozik, gazdag empirikus anyagra épülő történeti elemzés alapján. A 70-es évek közepétől a 80-as évek második harmadáig terjedő időszakot áttekintve mutatja be a kölcsönkapcsolat sajátosságait és változási tendenciáit. Ezen belül azt is vizsgálja, hogy milyen történetileg változó kapcsolat mutatható ki a nagyvállalati érdekek, a nagyvállalati érdekérvényesítés és a változó intenzitású reformtörekvések, illetve azok jellegzetességei között. A könyv második részében a szerző az 1968 utáni gazdasági mechanizmus elméleti igényű szociológiai, sőt szociálpszichológiai elemzését adja. Megközelítésének alapvető újdonsága, hogy a gazdasági mechanizmust elsődlegesen abból a szempontból vizsgálja, hogy az milyen módon és milyen hatékonyan integrálja a társadalomban jelentkező részérdekeket, különös tekintettel a nagyvállalati érdekre. E megközelítés szerint az 1968 utáni gazdasági mechanizmus a 80-as évek közepétől nyílttá váló válsága elsősorban érdekintegrációs válság.

Szalai Erzsébet - Az ​újkapitalizmus és ami utána jöhet...
Szalai ​Erzsébet legújabb művében a globális újkapitalizmus viszonyait veszi szemügyre. Egészen új fogalmak bevezetésével és összefüggések bemutatásával alátámasztott fő megállapítása, hogy korunkban a globális tőke ellensúly híján felemészti önnön létfeltételeit, és ebben az öngyilkos folyamatban a társadalmat is magával ránthatja. Már amennyire a világszerte erősödő atomizáció körülményei között még egyáltalán beszélhetünk társadalomról, társadalmakról. A szerző a könyvben különös figyelmet szentel a kelet-európai térség sajátos helyzetének, problémáinak. Az újkapitalizmus alternatíváit kutatva Szalai arra a következtetésre jut, hogy az emberiség számára az egyetlen pozitív szcenárió egy - a régihez semmiben sem hasonlító - újszocialista alternatíva lehet. Ennek megvalósításában politikai oldalról a globalizációkritikai mozgalmak játszhatják a vezető szerepet.

Szalai Erzsébet - Gazdasági ​jogi ismeretek
"A ​gazdálkodó szervezetek tevékenysége jogszabályi keretek között folyik. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve egyre több vállalkozás jön létre. Felvetődik a kérdés, hogy a jogszabályok egyszerűsége teszi ezt lehetővé, és könnyűvé az alapítást, vagy az alapítás egyéb okokra vezethető vissza. Könyvünk célja, hogy bemutassa a gazdasági élet szereplőit és kapcsolatrendszerét. A tárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi ismeretek megalapozásához, amely nélkül a szakmai fő tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges."

Szalai Erzsébet - Gazdasági ​elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban
A ​szerző alapkérdése két részből áll: Mi jellemzi a gazdasági elit főszereplőit és egymáshoz, valamint a politikai és kulturális elithez való viszonyukat? Milyen "természetű" alakulatot alkotnak ezen főszereplők, és mi a szerepük az újkapitalizmus társadalmának strukturálásában?

Szalai Erzsébet - Vadkeleti ​metszetek
Szalai ​Erzsébet tanulmányai jórészt az elmúlt másfél esztendőben születtek, és azokról, az új dilemmákról szólnak, melyek a rendszerváltozás vége felé jelentkeztek, és amelyek együtt hatnak a globalizáció és az "újkapitalizmus régi-új ellentmondásaival". Látlelet tehát a kötet, amelyben a már megszilárdulni látszó társadalomszerkezet, a hatalmi struktúrák, a társadalom lelkiállapota egyaránt megmutatkozik. Mindeközben a kötet központi témája a rendszerváltozás társadalomfilozófiai megközelítése. A tanulmányok mellett két beszélgetést is közöl Szalai Erzsébet, közülük az egyik kimondottan e kötet számára készült: a Dilemmák több korszak határán egy kerekasztal beszélgetés írott változata, ahol Szalai Erzsébet mellett Bruszt László, Lányi András, Matolcsy György és Szilágyi Ákos is elmondja véleményét a rendszerváltó folyamatról és az új világtörténelmi kihívásokról. érdekes, bizonyára vitákat is gerjesztő tanulmánykötet, melyet - főként társadalompolitikai kérdések iránt érdeklődők és egyetemisták fognak keresni.

Szalai Erzsébet - Ezredváltó ​dilemmák Magyarországon
"Miként ​Szalai Erzsébet előző kötetei, ez is a rendszerváltásnak nevezett, valójában nem pusztán politikai, gazdasági, jogi, legitimációs, hanem történelmi léptékű s magát a történelmet, a modernitás egészét kérdőre vonó változás mélyebb folyamatait gondolja át. Ugyanakkor a globalizáció szóval jelölt, részben hiperracionális, részben sokféleképpen, olykor ésszerűtlenségként is érthető, helyenként homályos folyamatok ismételten tisztázó elemzését olvashatjuk itt, ami azt jelenti: a szerző valójában a társadalom, a civilszféra és az értelmiségi dimenzió mélyfolyamatainak kiváló interpretátora."

Kollekciók