Ajax-loader

Ferge Zsuzsa könyvei a rukkolán


Ferge Zsuzsa - Társadalompolitikai ​tanulmányok
Még ​nem jutottak nyugvópontra azok a viták, amelyek a szocialista társadalom struktúrájának tudományos leírása és értelmezése körül folynak. Mégis foglalkoznunk kell már azzal a kérdéssel is, hogyan megy végbe e struktúra fejlődése, milyen tendenciák jellemzik, és ezek hogyan értékelhetők? A két kérdés szorosan összefügg. Ha sikerül megfelelően megragadni a szocialista struktúra belső alapviszonyait, azaz, ha a "szinkron" leírás helyesen tükrözi a valóságot, akkor e viszonyoknak segítséget kell adniuk a történelmi mozgások megfejtéséhez is. Az egész kérdésnek az ad különös jelentőséget, hogy a tudatos társadalmi cselekvés és különösen a tudatos társadalmi "vezérlés" szerepe a szocializmusban minden előző társadalomhoz képest ugrásszerűen megnő. A (spontán) változás és (tudatos) változtatás harmóniája és dialektikus egységes, a tudatos társadalomformálás hatékonysága azonban csak akkor biztosítható, ha a lehető legjobban ismerjük azt, ami megváltoztatandó: saját viszonyainkat és ezek sajátos mozgástörvényeit.

Ferge Zsuzsa - Van-e ​negyedik út?
Ma ​a szabadság mindenki számára, számomra is a legfontosabb érték, mert megéltük, milyen az, ha nincs. Eltorzul bele az egyén, kihal a szolidaritás, és az egyenlőségből a diktatúra fintora lesz. De a "jó szabadság" - mindenkié. Ehhez pedig az kell, hogy mindenkinek legyenek polgári és politikai jogai, és mindenki rendelkezzen azokkal a feltételekkel - civilizált életkörülményekkel, állampolgári tudással -, amelyek lehetővé teszik, hogy e jogokkal élhessen is. A feltételek csak egy demokratikus, szolidarisztikus és toleráns társadalomban jöhetnek létre, mert csak így lehet elfogadhatatlanná tenni azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek már korlátozzák az egyes egyén autonómiáját, szabadságát, és mert a társadalmi szolidaritás sem működhet egy olyan társadalomban, amely kettészakad a konszolidált helyzetűekre és a szegényekre, a kizártakra, a leszakadókra.

Ferge Zsuzsa - Vágányok ​és vakvágányok a társadalompolitikában
Minden ​korábbi kritika ellenére az új rendszer kényelmesen megtartotta az állam jóléti tevékenységei között a „paternalistának” nevezett diktatórikus eszközök jó részét. Még ha olykor eszébe is jutott, hogy a szabadság visszanyerésével élővé tehető demokratikus módszerekkel próbálja oldani szabadság és egyenlőség elkerülhetetlen konfliktusát, e törekvéseket többnyire feladta. E folyamatok következményeinek leírása mellett a kötet hangsúlyosan foglalkozik azzal, hogy huszonkét év kormányzati beavatkozásai, törvénykezésben kifejeződő szándékai akartak-e és tudtak-e valamit kezdeni az igazságtalanságokkal, esélyegyenlőtlenségekkel,a társadalom erősödő szétesésével.

Ferge Zsuzsa - Társadalmunk ​rétegeződése
Ferge ​Zsuzsának - a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Csoportja munkatársának - könyve a magyar szociológiai irodalom komoly eseménye: az olvasó nemcsak egy izgalmas probléma nemzetközi vetületeiről, hanem annak magyarországi vonatkozásairól is képet kap. A társadalmi rétegződés kérdése a többi szocialista országban is évek óta a szociológiai viták középpontjában áll. E kötet azonban az időszerű kérdések magas színvonalú felvetésénél is lényegesen többet nyújt. Céljának megfelelően a mű két fő részre oszlik. Az első rész az elméleti alapokat és a tapasztalati-statisztikai megfigyelések adatait ötvözi egységbe. A szerző áttekinti a társadalmi egyenlőség eszményének történelmi fejlődését, majd a társadalmi rétegződéssel kapcsolatos polgári és marxista elméleteket szembesíti. Erre az átfogó anyagra építi saját koncepcióját: bizonyítva, hogy a rétegződés ma még nem szakítható el a társadalmi munkamegosztás rendszerén belül kialakult alapvető termelési viszonyoktól. Részletesen tárgyalja a társadalmi munkamegosztásban elfgolalt hely előzményeit, velejáróit és következményeit, ezen belül olyan tényezők össezfüggéseit, mint a tudásszint, a hatalom, a társadalmi presztisz. A könyv második része a rétegeződés valóságos megjelenésével és az erre vonatkozó hazai adatok szociológiai elemzésével foglalkozik három főbb területen (jövedelmi viszonyok, kulturális magatartás és életmódra vonatkozó információk). A mű egyes fejezetei úttörő jelentőségűek. Ilyenek mindenekelőtt a szerző kísérlete jövedelemszociológia kialakítására. Újszerű az életmód elemzése is három összetevő: a lakáshelyzet, a fogyasztás szerkezete és a szabad idő felhasználása alapján. Ferge Zsuzsa könyve az olvasóközönség legszélesebb rétegeihez szól: a szociológusokhoz, a társadalomtudomány művelőihez, a közgazdászokhoz, a statisztikusokhoz, a kulturális dolgozókhoz, a pedagógusokhoz, a vállalatvezetőkhöz, az államapparátusban dolgozókhoz, a pártmunkásokhoz.

Ferge Zsuzsa - Szociálpolitika ​és társadalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ferge Zsuzsa - Elszabaduló ​egyenlőtlenségek
Sokat ​töprengtem, hogy szabad-e ezt a kötetet kiadni? Van-e még érvényes mondanivalója az elmúlt több mint tíz év során készült szemelvényeknek? Valamennyire mentegetőznöm kell. Több témában fogtam neki nagyobb lélegzetű, könyvnyi munkának olyan kérdésekben, amelyek a rendszerváltással különös aktualitást kaptak. Az egyik az állam szerepváltozása, funkcióinak bővülése, szűkülése, a jóléti-civilizációs funkciókkal kapcsolatos közfelelősség történelmi alakulása. A másik a rendszerváltás hatása az egyes társadalmi csoportok előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetváltozására, a szegényekre és a szegénységre, végső fokon a társadalmi struktúrára és a társadalom integráltságára. A harmadik téma a társadalmi értékekhez való társadalmilag differenciált viszony alakulása, mindenekelőtt a szabadság és a biztonság, a szabadság és az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás közötti összefüggések vizsgálata. A három témát egymással is összekapcsolja, hogy mindegyiket mélyen befolyásolták a globalizációs folyamatok, illetve az, hogy az utóbbi húsz évben a neoliberális filozófia és gazdaságpolitika meghatározó szerepet játszottak. Egyik témából sem készült könyv. Igaz, a rendszerváltás társadalmi hatásait felmérő, öt „átmenetországot” összehasonlító adatfelvételből egy kis kutatócsapat összeállította az angol nyelvű jelentést, de az csak kézirat formában hozzáférhető (Ferge és mások, 1995). Ebből a munkából csak kevés került be e válogatásba. E kötet egésze végül is kettős célt igyekszik szolgálni. Az egyik az, hogy a szociálpolitika szakszerűbbé és humánusabbá váljon, a másik pedig, hogy minden politika – így a szociálpolitika is – elismerje és elfogadja a „választási demokrácián” túl a „részt vevő demokrácia” elveit és gyakorlatát is. Az érvek a körülményekkel változnak. A célok azonban folyamatosan érvényesek, és mind érvényesebbeknek tűnnek. Remélem, hogy a könyv mindezt segít igazolni. Ferge Zsuzsa

Ferge Zsuzsa - Az ​iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága
A ​szerző a jelenlegi iskolarendszer kialakulásának néhány fontos történeti előzményére hívja fel a figyelmet, és lényeges következtetéseket von le a történeti struktúra és az iskolában oktatott tananyag összefüggéséből. A mai iskolarendszer egyik legáltalánosabb jelenségének a merevséget tartja, mely áthatja az oktatott anyagot, befolyásolja az alkalmazott módszereket, a társadalmi csoportok mobilitását, sőt a szocializáció egész folyamatát is. A szerző végül felvázol egy koncepciót, amely csökkentené a mai iskolarendszer problémáit. A könyv az oktatással foglalkozó szakemberek számára rendkívül tanulságos, de hasznos és érdekes olvasmány a közoktatás iránt érdeklődő nagyközönség számára is.

Ferge Zsuzsa - Fejezetek ​a magyar szegénypolitika történetéből
A ​szegénység bizonnyal azok köré a társadalmi jelenségek közé tartozik, amelyről még sokáig nem beszélhetünk múlt időben - ha kialakulásának, hatásának, újratermelődésének megértéséhez elengedhetetlen is a történeti elemzés. Ferge Zsuzsa izgalmas, szenvedélyes, alapos tanulmányában ennek a vitathatatlan jelentőségű, ám mindeddig kevéssé vizsgált társadalmi ténynek adja szinte monografikus leírását - a kiegyezéstől napjainkig: választ keresve arra, mit is jelent a szegénység, alakulását miféle tényezők befolyásolják, a hatalom, a tudomány, a társadalmi mozgalmak miféle hatást gyakorolhatnak rá - s milyen intézkedésekkel enyhítheti a súlyát a mindenkori politikai eszményekből levezetett szociálpolitika. A felrázó és lebilincselő tanulmány társadalmunk súlyos problémájával szembesít - olvasókat, döntéshozókat, érintetteket és kívülállókat egyaránt.

Ferge Zsuzsa - Magyar ​társadalom- és szociálpolitika
A ​könyv egy értékalapú társadalompolitika keretében világítja meg a szociálpolitika konkrét céljait, elveit és magyar gyakorlatának részleteit. A szociálpolitika céljai között szerepel a piac korlátozása vagy korrigálása a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a gyerekek esélyeinek közelítése, a szükségletek jobb kielégítése érdekében. A cél tehát nemcsak a szegénység enyhítése, hanem mindenki biztonságának erősítése, a kirekesztés gyengítése, a jövő feltételeinek javítása a jövőbe történő beruházásokkal, jobb foglalkoztatással, egészségüggyel és oktatással. A könyv ebben a keretben vizsgál három összefüggő kérdést: milyen célokat követtek az egyes ciklusok kormányainak szociálpolitikai beavatkozásai; összefüggő folyamat-e a 25 év; végül mennyire voltak sikeresek ezek a beavatkozások. A válaszok nem derűsek. A célok homályosak és ellentmondásosak voltak. Így a szociálpolitika nem alkotott összefüggő rendszert, s az egymást követő kormányok akár ígéretes folyamatokat is megfordítottak. A kimenetek ellentétesek a szociálpolitikai elvárásokkal. Az elmúlt 25 év alatt az egyenlőtlenségek és a szegénység jelentősen nőttek, a jövőbe való humán beruházások - több szakképzett foglalkoztatás, jobb egészségügy és iskola - több kudarcot, mint eredményt hoztak. A 2010 óta tartó politika, a jóléti államot leváltó "munkaalapú állam" tudatosan szembemegy az Európai Unió jóléti modelljével.

Ferge Zsuzsa - Társadalmi ​újratermelés és társadalompolitika
A ​sok elemében újszerű, társadalomtudományi irodalmunkat gazdagító kötet fő kérdése: hogyan befolyásolja a központi tudatosságra épülő társadalompolitika a társadalmi viszonyok meghatározott, szocialista tartalmú értékekhez közelítő fejlődését? A válaszadáshoz a kötet mindenekelőtt tisztázza a társadalompolitika működésének a feltételeit. Ezek közül a kötet kiemeli a társadalom többsége számára elfogadható célokat, az állami beavatkozás legitimitását és a társadalom (központi) cselekvés alapjául szolgáló társadalomismeret minőségét. A mai magyar társadalomban mindhárom feltétel sokkal inkább érvényesül, mint a mai tőkés társadalmakban, ám egyik sem garantálhatja a társadalompolitika "tökéletes" működését; minden téren további jelentős fejlődésre van szükség. A kötet a társadalompolitikai cselekvés módjait és hatékonyságát a társadalmi viszonyok újratermelésével összefüggésben elemzi. Előbb a "teljes" társadalmi lét újratermelésének, majd ezen belül a társadalmi viszonyok reprodukciójának menetét ismerteti, figyelmet fordítva a társadalmi újratermelés fő folyamataira és az ezeken belül kialakuló esetleges feszültségekre. Az itt használt fogalomrendszer kiterjed a társadalmi lét újratermelését jelentő szférákra, a közöttük lévő kapcsolatokra, az újratermelési ciklusok fázisaira és a ciklusok közötti átmenetekre. A leírtakból világosan kiderül, hogy mást jelent, és már - közvetlen vagy közvetett - hatásfokkal működhet a tudatos társadalmi cselekvés (a központi beavatkozás) a különböző szférákban, illetve az újratermelési ciklus különböző fázisaiban.

Ferge Zsuzsa - Társadalmi ​áramlatok és egyéni szerepek
A ​magyar gazdaság jelenleg sikertelenebb, mint a kelet-európai gazdaságok többsége. A magyar politika talán nem silányabb, mint másutt, de a politikai kultúra szinte az egész blokkban szánalmas, az előzményektől függetlenül. Vajon azt a következtetést kell ebből levonni, hogy a cselekvők szerepe valóban jelentéktelen, hogy az áldozatok és erőfeszítések értelmetlenek voltak? Az intézmények nélkülük, az ő cselekvéseik és döntéseik nélkül változtak nagyobb léptékű, alkalmasint globális mozgások hatására? A tanulmány – kettéválasztva a rendszerstruktúra és a társadalmi struktúra fogalmát – azt vizsgálja, hogy milyen volt az államszocialista rendszerstruktúra és társadalmi struktúra, milyen erők, milyen cselekvők hatottak ezek „leváltására”, és miben különböznek az új struktúrák az előzőktől.

Kollekciók