Ajax-loader

Kelecsényi László könyvei a rukkolán


Kelecsényi László - Latinovits ​Zoltán
Nem ​ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik botrányok és szenzációk felidézését várják tőle. Nem ajánlom azoknak sem, akik a színészről nem produkciója, hanem világnézete, viselkedése, tévhitei alapján alkotnak véleményt. Nem ajánlom továbbá azoknak, akik életében is, holtában is eleve elfogultak Latinovits Zoltánnal szemben. Rajtuk kívül - ajánlom mindenkinek.

Kelecsényi László - Karády ​Katalin
Kelecsényi ​László Jelenségek Karády Katalin népszerűsége – négy évtized múltán – ismét növekedőben van. Úgy kezdődött, hogy a Filmmúzeum műsorára tűzte a Halálos tavaszt, 1945 előtti filmgyártásunk botránykövét, Karády első filmsikerét. Bő egy év alatt, heti három előadásban 77 ezer néző látta. Folytatódott a sor a Halálos tavasz mai sajtóvisszhangjával. Eörsi István áttételesebben, Földes Anna nyíltabban mondta ki róla verdiktjét: giccs a javából. Utóbbi cikk szerzője kapott is válaszlevelet szép számmal. Gyalázkodót, vitatkozót, egyetértőt – vegyesen. Ez nem volt meglepő.

Kelecsényi László - Budapesti mozirege
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelecsényi László - A lukácsi esztétika és a film
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelecsényi László - Álmodozók ​és megszállottak
Mi ​az első magyar film címe? Hol volt az első mozi Budapesten? Kitől származik a „mozi” elnevezés? Ki volt az önálló erdélyi filmkészítés motorja? Hányszor államosították a magyar filmgyártást? Melyik évtizedben ment a legtöbb néző moziba nálunk? Mi a BBS, és miért irigyelték más országok rendezői? Mi az a bartóki modell? Miben volt újító a Budapesti iskola? Ki volt az első hazai Oscar-díjas filmes? Miért lett kultuszfilm a Megáll az idő? Miért nincsenek filmsztárok a szocialista érában? Mit keresnek a színészek a kamera mögött? Búcsúzunk-e a mozitól? Milyen változásokat okoz az internet forradalma? Tényleg eltűnt a valóság a filmvásznakról? Tankönyv ez? Az is, persze: ajánlott irodalommal, fejezetenkénti összefoglalással, szövegközi kislexikon címszavakkal, magyarázó fogalmi szótárral, a fontosabb történelmi események időrendi táblázatával. Szerzője legfőbb törekvése szerint azonban nem száraz adattenger,inkább olvasmányos krónika, a szó eredeti értelmében vett bevezetés, azaz kalauz abba a filmáradatba, amelyet magyar filmtörténetnek hívnak. Kelecsényi László (Budapest, 1947) Balázs Béla-díjas író, filmtörténész. Tudományos kutatóként és dramaturgként is dolgozott. Öt szépirodalmi kötete jelent meg. Filmes tárgyú munkáiban főként a magyar film történetével és a sztárokkal, filmszínészekkel foglalkozik. Legfontosabb filmes művei: Latinovits Zoltán, 1989 (2. kiad.); Karády Katalin, 1989 (2. kiad.); Mozibolondok (regény), 1997; Vászonszerelem. A magyar hangosfilm krónikája, 2007; Mozizó Budapest, 2008

Kelecsényi László - Karády ​- 100
Ha ​háromszor ír meg valamit az ember, annak különös oka lehet. Van is. Ennek az életrajzi kötetnek a főszereplője is legalább háromszor kelt életre, és győzött filmvásznon, hanglemezeken, sikereit fölelevenítő utókori slágerbajnokok föllépésein. Karády Katalin legenda és mítosz lett. Ha ma élne, firkászok siserehada futna a nyomában, kereskedelmi tévék kamerái vennék üldözőbe, hetente jelenne meg róla valamilyen álhír. Neki valóban nemcsak ötperces halhatatlanság jutott osztályrészéül. A Rákosi-korszak emigrációba, a Kádár-korszak kényszerű Csipkerózsika álomba kényszerítette, de ő még életében feltámadt: hangja és filmjei a tiltottból a tűrt kategóriába emelkedtek. Haza ugyan nem tért sohasem, bármit is fantáziáltak szenzációéhes zsurnaliszták, de figurája mélyen ágyazódott bele az utókor tudatalattijába. Kelecsényi László filmtörténész, aki korábban két kiadásban is napvilágot látott társadalomtörténeti esszéjében foglalkozott a halhatatlan dívával, most egykori önmagával vitatkozva, palimpszesztként írta újra hajdani kéziratát. A kötetet Karády szerepeinek minden eddiginél részletesebb felsorolása és egy bőséges irodalomjegyzék egészíti ki.

Kelecsényi László - Mozizó ​Budapest
Minden, ​ami mozi. Minden, ami mozi volt. A mozimúlt. A némafilmek mozija. A filmművészet nagykorúságának mozija. Budapest megszámlálhatatlan, folyton változó mennyiségű és sokszor átkeresztelt nevű vetítőhelyei. A kispiszkosoktól a filmszínházakig. A csőmozitól a soktermes multiplexig. Tehát: a mozimúlt. A mozi múlt? Semmibe illanna az évszázados varázslat, amin dédapáink álmélkodtak, amiért nagyapáink rajongtak, amiben szüleink hittek, s amit gyermekeink csaknem semmibe vesznek. A Mesél a város sorozat második darabja Budapest fürdői után a főváros szebb napokat látott mozijaiba kalauzolja az olvasókat. Nemcsak művelődéstörténeti esszé ez a könyv, hanem a folytonos technikai lépésváltások közepette a változó szerepű mozgóképkultúra naprakész krónikája.

Kelecsényi László - FilmSZEXtétika
A ​hatvanas évek szexforradalma és a hetvenes évek pornóhulláma letörölt minden szabályt és tiltást az ún. jó erkölcsök táblájáról. Milyen folyamat zajlott? A filmművészet szabadságharca vagy az ízléstelenség ellenforradalma? Erre a kérdésre keresi a választ Kelecsényi László filmtörténész közel kétszáz, művészi szándékú mozgókép tanulságait elemezve. Elemi ösztöneinkről szólva kalandozik az érzékek birodalmában, áttekintve az elmúlt fél évszázad során forgatott erkölcstelen meséket, melyekben olykor eladó a szerelem, amikor már nincsenek késői találkozások, és szinte senki sincs szerelemre hangolva, mikor majdhogynem tilos a szerelem, s a férfiak és nők nyíltan vállalják az új kor jelszavát, csak szexre kellesz, vagy még durvábban szólva, dugj meg! Mire senki sem süti le a szemét, még a moziban sem. Nem kell végignézni az összes emlegetett filmet. Elég, ha végigolvassák ezt a könyvet.

Kelecsényi László - Fekete ​napló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelecsényi László - Ottlik ​Géza életei
Kelecsényi ​László életrajzi monográfiája a teljes Ottlik-hagyaték ismeretében készült. A pálya minden részletére kitekintő, átfogó képet ad az íróról és az emberről. Ez a könyv egyúttal vitairat, gazdagon adatolt állásfoglalás, és egyúttal elhatárolódás is az életművet ért méltatlan vádaskodásoktól. Nemcsak irodalmárok és érdeklődő értelmiségiek forgathatják érdeklődéssel, hanem a felsőoktatásban is hasznos segédkönyv lehet, valamint az érettségiző diákok számára is lényeges ismereteket nyújt - ugyanis a szerzőtől távol áll mindenféle divatos, tudományoskodó tolvajnyelv, műve igencsak olvasmányos stílusú.

Kelecsényi László - Nagy ​kópéságok - Krúdy-titkok nyomában
Az ​(egyéb alkotásairól is) közismert Krúdy-kutató esszé-füzérében új utakra invitálja az olvasót az "Alföldi remete" világában. Teljesen új szempontok alapján térképezi fel a már ismertnek vélt írói-emberi miliőt, rejtett ösvényeket mutat meg, ahonnan teljesen másként mutat az ember, az író, az életmű. Kelecsényi László több s több titokról rántja le a leplet, s olyan eddig felderítetlen mozzanatokat tisztáz, melyek eddig az avatott szakértők figyelmét is elkerülték.

Kelecsényi László - Emléked ​leszek
Keleti ​Dávid a múlt század hetvenes éveiben gondtalan diákéveit éli. Mint Julien Sorelnek, a szerelem és a karrier a legfontosabb az életében. A filmművészet és a zene bűvöletében él, tudományos ambíciók fűtik, de mivel csonka családban nőtt fel, nem talál elfogadható és követhető magatartási mintákat. Öncélúan hajkurássza a nőket, míg nem találkozik az igazinak látszó szerelemmel. Később kiderül, annak a kapcsolatnak sincs jövője. Belép a pártba, de ugyanakkor aláír egy ellenzéki tiltakozást. Semmi sem egyértelmű, csak az, hogy elveszíti édesanyját, akitől a halálos ágyán tudja meg, hogy nem az apja az, akinek a nevét viseli. Végképp saját kezébe kell vennie élete irányítását.

Kelecsényi László - A ​szabadság enyhe mámora
Az ​Ottlik-felejtés éveiben járunk. Az életmű most került purgatóriumba, ahol eldől: minden korban megújuló, azaz klasszikus vagy csak másodlagos jelentőségű, csupán irodalomtörténeti érdekességű szövegtest válik belőle. Kelecsényi László életrajzi monográfiája az Ottlik-hagyaték ismeretében készült. Az írói pálya minden részletre kitekintő, átfogó képét nyújtja, Kötetet egyúttal vitairat, gazdagon adatolt állásfoglalás, s egyben elhatárolódás az életművet ért vádaskodásoktól. Nemcsak irodalmárok és érdeklődő értelmiségiek forgathatják, a felsőoktatásban is fontos segédkönyv lehet. A szerző ugyanis ugyanolyan fontosnak tartja az író hétköznapjainak rajzát, mint a művek elemzését. Nem hagyja homályban Ottlikot, a kitűnő bridzs-szakírót és játékost sem. Részletesen foglalkozik alanya utóéletével, és nem hallgat az életművet ért - bizonyítatlan - plágiumvádakról. Nem növeli az írót egykor övező kultuszt, de elutasít minden méltatlan, divat szülte támadást.

Kelecsényi László - Klasszikus, ​kultikus, korfestő
Ez ​a könyv szerelmi vallomás. A szerzőnek a magyar filmhez fűződő, állandóan újra kezdődő viszonyának gyümölcse. Több mint egy évtizede jött először a világra, aztán másodjára is megszületett. Korábbi kiadásai már csak közkönyvtárak polcain lapozhatók fel. Most újra megjelenik, az utóbbi évek friss nyomaival, újabb filmek bemutatásával. Írója évtizedeket töltött a filmszakma különböző területein: volt tudományos kutató, dramaturg, újságíró, filmtörténész, média-tanár. Élete jelentős része mozik sötétjében telt; videotékákban böngészve meg letöltő oldalak nézegetésével zajlott. Naprakészen követi a magyar film változásait: munkáját akár folytatásos regényként lehet olvasni.

Kelecsényi László - Megkerülhetetlen ​nem
Az ​ifjú főhős filmes-hivatását és szerelmét kergeti a nyolcvanas évek Budapestjén. Megelevenedik a honi filmgyártás világa, függetlenségre törő stúdióival és a maga színes és ellentmondásos figuráival. "Ez a regény a szerző Emléked leszek című művemnek folytatása, egy trilógia második darabja. Főhőse ugyanúgy Keleti Dávid, aki a nyolcvanas évek egyre zűrzavarosabb értelmiségi világában nem találva a helyét, egy romantikus szerelem menedékében lel otthonra. Igyekeztem pontos képet adni a korszak filmgyári beltenyészetéről, hogy akár kulcsregényként olvasható legyen. A rendszerváltás felé tartó ország kusza mindennapjaiban már csak az érzelmek nyújtanak fogódzót - ami a politikában történik, arra csak nemet lehet mondani." Kelecsényi László

Kelecsényi László - Ólomévek
A ​regény tíz évvel a levert magyar forradalom után játszódik. A bűnökre és elfojtásokra épülő hazug kádári konszolidáció éveiben, amikor a politikai diktatúra már puhulni látszott. Egy frissen érettségizett, egyetemre föl nem vett ifjú szemüvegén keresztül mesél a korról. A félénk, zárkózott fiatalember – akár csak Hrabal Szigorúan ellenőrzött vonatok c. regényének főhőse – idegenként mozog környezetében, abban a vasúti alkatrész-raktárban, ahová a sors vetette. Ám unalmasnak tetsző munkahelye világában sok érdekes, humoros, olykor szomorú élményt gyűjt. A szerelem is utoléri egy titokzatos, nála idősebb nő személyében. A 19 éves ifjú teljes hittel és naivitással veti bele magát ebbe az érzelembe, azonban hamarosan fölsejlik a később bekövetkező tragédia fenyegető árnya. A lelkifurdalásoktól gyötört fiatalasszony nem fogadja el az ifjú rajongó szerelmét. Hősünk végül hiába nyeri el az áhított egyetemi felvételt, keserű szívvel vág bele a felnőtt létezés kezdetébe. Kelecsényi László regénye a modern próza nyelvén szólítja meg olvasóit. A szerző mentes a posztmodern divatáramlatok hatásától. Könyvének gondolati üzenete: vannak az életben vereségek és kudarcok, melyek fontosabbak és termékenyebbek a győzelmeknél.

Kelecsényi László - Aki ​az életével játszott
"Rómeó ​és Cipolla. Savonarola és Ványa bácsi. Szindbád és Miska főpincér. Szóvillantó titán – találóan fogalmazta meg egy nyelvész professzor Latinovits Zoltán nevének anagrammájával, színészete lényegét. Naponta átlépi a jó és rossz határát, s néha tarka virágcsokorral a kezében érkezik meg onnan… Ki volt ez az ember, aki halála után negyedfél évtizeddel sem hagyja nyugton az utókorát? Írt, játszott, rendezett, szavalt – mellesleg mérnöknek sem lett volna utolsó. Jövőt előlegező vátesz? A puha diktatúra feljelentettje? A filmezést utáló filmszínész? Teátrumokat elhagyó színészkirály? Szakírókat megszégyenítő verselemző? Fahangú sanzonénekes? A szem- és fültanúk vallanak róla. Kor- és pályatársak, színészek, írók, rendezők, s olykor megvetett kritikusok szavaiból áll össze a kép. Ez a kötet is hosszú és kalandos utat tett meg, mire most az Olvasó kezéhez jutott." (Kelecsényi László)

Kelecsényi László - Szivárványgömb
A ​Szivárványgömb játékos regény, kétszer kezdődik, és kétszer ér véget. Könyvészetileg is különleges: ide-oda forgatva, két címoldalt látunk, vagyis csak az elején foghatunk bármelyik történet olvasáshoz. Szabadon dönthetünk, melyikkel kezdünk. Az első fél-regény elbeszélője egy középkorú vidéki színész, a második fél-szövegben szólal meg a szerelme tárgya, a kisvárosi széplány és többi szereplő. Színházi regényként, szerelmi történetként, sőt erotikus kalandregényként is értelmezhető -- ugyanakkor kudarc-regényként is. A sors gúnyt űz vágyainkból, ábrándjainkból. Hiába születik valaki kivételes, sugárzó szépségű nőnek, az események csapdába csalják, és a semmibe sodorják. Kelecsényi László (1947) Balázs Béla-díjas író, film- és irodalomtörténész új regénye könnyű olvasmánynak tűnik, ám legmélyén kesernyés társadalmi és erkölcsi tapasztalatok munkálnak. Minden ízében mai történet; szemlélteti az értelmiség megalkuvását és a legifjabb nemzedék beszűkült lehetőségeit. Hogy mégis hordoz valami reményt, azt a szerelem mindenhatóságába vetett hite szavatolja.

Kelecsényi László - Vászonszerelem
Egy ​kvázi filmlexikont kap kézbe az olvasó, amelyben csaknem négyszáz magyar filmről tudunk meg mindent, amit tudni akarhatunk. A forrásértékű adatbázist közel ötven fotó illusztrálja. Ez a könyv egy szerelmi vallomás. A szerzőnek a magyar film iránti olthatatlan - olykor vitákkal, árulással, válással kísért - szerelmének gyümölcse. Aki írta hosszú éveket töltött a filmszakma különböző területein. Belülről ismerte a műtermek világát. Élete jelentős részét mozik sötétjében, szakmai vetítések helyszínein, videotékákban és a legújabb képlemezeket kínáló pultok előtt töltötte. Napra készen követi a magyar film krónikáját: tanúság erre ez a könyve is.

Kelecsényi László - Zbigniew ​Cybulski
Cybulski ​Andrzej Wajda filmjeinek haláláig állandó főszereplője, az ötvenes-hatvanas években a szerepein túlnövő emblematikus figura, Kelet-Európa James Deanje volt.

Kelecsényi László - Csáth ​és a homokember
Ez ​a könyv nem irodalomtörténeti szakmunka, nem monográfia. Ez a könyv nem mutatja be Csáthot, mint remek esszéistát, kiváló hírlapírót és zenei szakírót. Ugyancsak nem foglalkozik, még érintőlegesen sem más műfajokba (képzőművészet, zene) tett termékeny kirándulásaival. Akkor hát micsoda? Sem több, sem kevesebb, mint egy kísérlet, hogy Csáth Gézát, az élvező és szenvedő magánlényt állítsa elénk. A rendszerváltás után ugyan újra napvilágot láttak szinte összes művei, naplói, feljegyzései (még lappanghatnak kiadatlan szövegek), írta is róla szép számmal tudományos vagy esszéisztikus dolgozatokat, ám személyiségének épp azon oldala maradt árnyékban, amely tragikusan példázza egy univerzális tehetségű zseniális ember szomorú sorsát. Nők és drog. Lányok, asszonyok, mámorok. Ópium, pantopon, morfium. Házasság és gyermek, gyilkosság és öngyilkosság. Katasztrófa - felemelkedés nélkül. Valóban így lenne? Nincs mentség a számára? Nem ítélkezünk. Döntse el az olvasó, részesülhet-e Csáth Géza, született Brenner József az utókor kegyelmében.

Kelecsényi László - Eső ​és telefon
Eső. ​Telefon. Ez talán a két leggyakoribb történetvezetési trükk a játékfilmekben, ahol még sincsenek kőbe vésett szabályok. Mitől és hogyan áll össze egy történet? Erre keresi a választ Kelecsényi László, Balázs Béla-díjas író, filmtörténész és dramaturg. Közérthetően, számos példával szemléltetve tekinti át a hangosfilm bő fél évszázadának (1930–1980) emlékezetes alkotásai alapján a történetszövés lehetséges szabályait. A szerző elkötelezett híve a filmművészet ötvenes–hatvanas évekbeli nagy korszakának. Elméleti alapozással, a társművészetek, főként az irodalom iránti odaadó figyelemmel próbál leszűrni szabályokat, következtetéseket. A könyv széles olvasóközönséget céloz meg: használható a felsőoktatásban, de a filmművészet iránt érdeklődők is örömmel forgathatják.

Kelecsényi László - A ​magyar hangosfilm hét évtizede
1931 ​őszén mutatták be Pesten, a Kossuth Lajos utcai Fórum (ma Puskin) moziban az első, teljes egészében hangos magyar játékfilmet. Kelecsényi László - filmtörténeti munkák, művészmonográfiák avatott szerzője - arra vállalkozott, hogy 250 művet (százegynéhány rendező munkáját) kiválasztva áttekintse az azóta eltelt hét évtized magyar filmtörténetét. Szórakoztató, illusztrált krónika ez, amelynek képeslapjain legendás színészek emlékezetes filmjeleneteire ismerhet rá az olvasó.

Kelecsényi László - Vaszilij ​Suksin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelecsényi László - Mozibolondok
Olyan ​regény ez, amely annyira hiányzik a mai prózából, amely visszaadja az olvasás örömét, amely megmutatja, hogy a lélektani realizmusnak és a dokumentarizmusnak is vannak még új lehetőségei egy posztmodern korban, olyan, amely úgy tud korszerű lenni, hogy közben gazdagon merít egy már-már elfeledett hagyományból. A Mozibolondok egy lassan serdülő fiú és egy lassan hervadó város egymásra találásának különös története. A főhős, aki nehezen találja meg a helyét a világban, idegenül mozog iskolákban, bérházakban, családi eseményeken, a valóság elől egy képzeletbeli világba menekül: a mozi lesz az otthona, a filmvászon hősei lesznek példaképei, barátai és szerelmei. Így ismeri meg a várost, így szerez, lassan, valóságos élményeket és barátokat. Mindez a hatvanas évek elején történik, Budapesten, egy városban, amely kiiktatódott a történelemből, ahol egy kicsit megállt az idő, ahol valahogy minden olyan, mintha csak egy filmben létezne. Csak a mozi, csak az felnőtt igazán: ez az európai film nagy évtizede. Meg az ifjúságunké.

Kollekciók