Ajax-loader

Beke György könyvei a rukkolán


Beke György - Vállald ​önmagad
Nem ​egyszer felmerült már az az elképzelés, hogy a napi- vagy heti sajtó életanyagából tulajdonképpen egy-egy város vagy táj, az ország összképét, szociográfiai metszetét társadalomrajzát vonhatnánk ki, s ez most, Beke György hírlapi cikkeinek egybeolvastára újra eszünkbe jut. Mintha ebben az összeállításban a romániai magyar nemzetiség különleges kérdéstömkelege rendeződne valamilyen összefüggésrendszerbe, a mindennapi kis gondokban rejlő nagyság, a szükségszerűségből fakadó törvényszerűség boltozatát feszítve fölénk. Balogh Edgár előszavából

Beke György - Búvópatakok
Harmadik ​könyvvé rendeződtek férfikorom tudatos erdélyi barangolásainak újabb élményei. A hepehupás, vén Szilágyba fiatalságom máig izgató rejtélye, az Ady-titok vonzott. Fehér megyét anyai nagyapám, az egykori enyedi diák társaságában jártam be. A harmadik jelentős szórványba, a mai Beszterce-Nasszód megyébe egy tragikusan fiatalon elment kortársunk, barátunk emléke hívott: Horváth Pál törődése, amelynek értékét - mint annyiszor! - igazából csak most ismerjük fel: a hiányából. Áldozatos életének tanúságával találkozhattam mindenütt. Szenvedélyes alapító volt a minden eddigieknél gyorsabban változtató időben. Munkát és hitet szögezett szembe gánccsal és kishitűséggel. Beleírta életét a tájba, mivel megtalálta az utat a megőrző példákhoz. Bölcs hagyatéka, hogy az ő életét mindenképpen folytatni kell. Ezt az üzenetet értettem meg a Sajó, a Szamos és a Beszterce partjain. Beke György

Antal András - Bajor Andor - Barabás István - Beke György - Gálfalvi Zsolt - Lászlóffy Aladár - Majtényi Erik - Marosi Barna - Szőcs István - U.F.O.
Szavahihető ​szemtanúk mesélik el észleléseiket repülő tárgyakról, és olyan jelenségekről, amelyeket nem sikerült azonosítani. Az észlelők között szakemberek is vannak: csillagászok, professzorok, pilóták. Az UFO-k ügyét az Egyesült Államokban a legnagyobb titoktartással kezelték. Az UFO-ügyeken dolgozó szakértőket hallgatásra kötelezték. Vajon tényleg felkeresték bolygónkat a földönkívüli civilizációk küldöttei?? A könyvben számos hihetetlen, minden képzeletet felülmúló rejtélyre "derül fény".

Beke György - Világos ​árnyékában
Hová ​sodródtak szét a nagyvilágba az 1848/49-es magyar forradalmi sereg katonái? Hogyan kezdtek új életet a vereség után? Önpusztítás, árulás, elzüllés szakadékai között hol és merre vezetett az önmegőrzés és nemzeti megmaradás ösvénye? Miként támadt a Világos árnyékában megbénult nemzeti ellenállásból a székely vértanúk mozgalma, a magyar történelemnek ez a hősi epizódja Erdélyben? Akkor született meg bennem a Világost követő szabadságmozgalom regényes feldolgozásának terve, mikor sajtó alá rendeztem Koós Ferenc emlékiratainak és öregkori naplójának szemelvényes kiadását. Memoárok, vallomások és dokumentumok könnyítették meg munkámat, mivel bátran támaszkodhattam rájuk, nemegyszer eredeti szövegek hitelesíthették a szereplők cselekedeteit és szavait. Mindezek meg is nehezítették a regényíráskor szárnyaló fantáziát. A cselekmény szabad sodrása kedvéért néha a naptári időrendet meg kellett bontanom. Szeretném hinni, hogy a tényleges történelmi személyek és a fiktív hősök tetteinek üzenete egybecseng és egymást erősíti fel.

Beke György - Magyar ​gondok Erdélyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beke György - Házi ​fagyasztás és a mirelite
"Az ​élelmiszerek gyorsfagyasztása az egész világon és így hazánkban is hódít. Miért a nagy kereslet e termékek iránt? A válasz nagyon egyszerű: a fagyasztás őrzi meg legjobban az élelmianyagok eredeti tápértékét. Hazánkban több százféle fagyasztott, a köznyelvi szóhasználatban mirelite zöldség-, gyümölcs-, tészta- és ételféleség kapható a kereskedelemben. A hetvenes évek végétől divatba jött és erőteljesen növekszik az élelmiszerek házi fagyasztása is. Ez azért vált lehetővé, mert a hűtő-fagyasztó szekrények, ládák megszokott tartozékai lettek háztartásunknak. Az otthoni fagyasztás hasznos is, mert kertünk termékeit, a zöldségeket, a gyümölcsöt eltarthatjuk, ugyanakkor e tevékenység lehetőségei még távolról sincsenek kihasználva. Ehhez nyújtunk segítséget és tanácsot adunk a fagyasztókészülékek kezelésére vonatkozóan is. Szakismeretre van szükség a vásárolt mirelite termékek otthoni elkészítéséhez és felhasználásához is, azért, hogy az élelmiszerekben levő vitamintartalmat és más értékes tápanyagokat, amiket a korszerű tartósítás megőriz, ne károsítsuk. A könyv tehát a házi fagyasztással, annak lehetőségeivel és mirelite készítmények ismertetésével, azok kezelésének, felengedtetésének módjával és felhasználásával foglalkozik. Végül számos táplálkozás-élettani táblázat segítségével ki-ki maga dönthet a számára egészséges étrend összeállításáról, biztosítva ezzel is, hogy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb táplálkozási szokások valósulhassanak meg hazánkban."

Beke György - Négy ​nap dörgött az ágyú
Hazánk ​földje mindig hadak Útja volt. Szinte jelkép, hogy a magyarság legrégebbi nyelv emlékében, a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelében ezt a szókapcsolatot találjuk: hodu utu, vagyis mai helyesírással hadiút, amely Fehér- várra vitt. Tatárok, törökök, osztrákok, oroszok járták az ország hadi Útjait, de mindenkor védelmező sereg támadt a betörő ellenre. Ezekben a honvédő küzdelmekben alakultak ki a legjobb magyar katonahagyományok, majd az 1848/49-es szabadságharcban megszületett a magyar katona megtisztelő elnevezése: honvéd. A szerző könyvében azokra a helyekre viszi el az olvasót, ahol a magyar honvédség — százötven évvel ezelőtt — létrejött. Pákozd és Isaszeg, Buda és Komárom várai, Bem tábornok erdélyi hadjáratának színterei, a kishegyesi utolsó győzelmes csata faluja, Szolnok és a felvidéki tavaszi hadjárat Útvonala... A könyv a történelmi emlékezés és a szociográfiai feltárás ötvözete, tisztelgés a honvédség hagyományai előtt.

Beke György - Arccal ​az életnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beke György - Atlantisz ​harangoz - A magyarság sorsa Erdélyben 1918-1992
Beke ​György (1927) irodalmi riportokkal kezdte pályáját, ezekben szépirodalmi eszközökkel mutatta be a romániai magyar települések és szórványok életét. Egész könyvsorozatban dolgozta föl Erdély magyarlakta vidékeinek köznapi életét, riportsorozatokban számolt be a csángó-magyarok nehéz helyzetéről. Szépirodalmi munkássága riporteri tevékenységével párhuzamosan halad: a "valóságirodalom" híve, az irodalom nemzetiségi elkötelezettségét hirdeti. Beke György az utóbbi három évben - Budapestről, de állandó erdélyi fizikai és lelki jelenlétben - ugyanezt a szociográfiai fölmérést folytatta szülőföldje néha-néha tragikusan alakuló mai valóságáról. Mostani kötetete a Magyar gondok Erdélyben szerves folytatása, új körülmények és új veszélyek közepette. Szerzőnk ezekre a buktatókra, a fortélyosabbá vált elnyomatásra szeretné felhívni a nemzet figyelmét. Erdélyi íróként, miként egyik nyilatkozatában mondotta: "Mikor 1991-ben szülőföldem, a háromszéki Uzon népe megtisztelt azzal, hogy díszpolgárává választott, tehát a magáénak tart továbbra is, azt mondtam: Én úgy érzem magam, mint hajdanában Mikes Kelemen. Annyira szeretem már Budapestet, hogy el nem feledhetem Uzont." (Holnap 1993. március) Beke György könyve fejezetről fejezetre újabb és újabb izgalmakat tartogat a magyarságot újra tanuló olvasónak.

Beke György - Istók ​Péter három napja
Beke ​György új regényének hőse, a csángó parasztgyerekből lett mérnök nem rendkívüli ember. A falu, a termelőszövetkezet, a család és a társaság - élete e pólusok között zajlik, és jut el olyan fordulóponthoz, ahol az egymásnak ellentmondó elvárások a jelzett keretek által ki nem sajátítható személyes sors vállalására kényszerítik. Ezért mondhatjuk, hogy Istók Péter három napjának történetét a vívódás, az önvizsgálat kiszámíthatatlan és megismételhetetlen "eseményei", nem pedig az életkeretek változó kaleidoszkópja teszi végül is rendkívüli történetté.

Beke György - Éjszakai ​biciklisták
Beke ​György új regénye, az Éjszakai biciklisták, a napjainkba nyúló közelmúlt emlékeit és problémáit tárja az olvasó elé, cselekménye 1964-ben játszódik le. Az író az iparosítás folyamatára különösen jellemző társadalmi kategória életét mutatja be elsősorban: ingázó székely munkások világát, emberi, erkölcsi, társadalmi problémáit. Lakhelyük a faluhoz, napi munkájuk a városhoz, a gyárhoz köti őket, s ez a jellemükre, fejlődésükre is kiható életmódbeli kettősség lehetővé teszi az író számára, hogy mindkét társadalmi környezet (a falu és a város) világából számos jellemző mozzanatot és arcot elevenítsen meg - anélkül, hogy tulajdonképpeni főhőse volna a regénynek. A szerző ábrázolásmódján, pontosabban a bemutatott életek, a fölvetett kérdések alapos ismeretén, meglátszik a jó szemű riporter is, aki rendkívül érzékeny az emberi, etikai, társadalmi problémák iránt, s azokat a regényhősök megformálása, lelki életük, konfliktusaik ábrázolása révén alkotó módon tudja elénk vetíteni. Az élet szép oldalainak, a nemes érzelmeknek a bemutatása sem idegen tőle, s ez regényében többek között két fiatal egymásratalálásának, a valóság próbáit is megálló szerelmének a kibontásában jut kifejezésre.

Beke György - A ​Haynal-ház kapuja
A ​történelem bizonytalan vagy éppen ijesztő messzeségben volt mindig e táj fölött, nem felemelte, hanem héjaként csapott le, ahányszor csak akart. Levert lázadások, a Székely támad, Székely bánja várak mementója a kicsinység, a tehetetlenség a megadás közönyét sugallta. Ágyúk szavára pincék mélyébe bújtunk, fegyverropogás elől hegyek közé szaladtunk, s félelemmel vártuk az ütéseket, mikor karszalagosok vonultak végig falvainkon. Pedig akkor tulajdonképpen már a népnek szolgált a szabadság, csak még ködös volt a látóhatár ahhoz, hogy ráismerjen. Tapasztalt, bátor emberek kellettek, hogy a szívekbe és a tudatokba beleírják: nincs már felül a Gálya, csak roncsait dobálja az árapály, noha ezek a roncsok még halálra sebezhetnek... Így találkoztam én - vajon csak én? akkor nem lenne fontos! - magával a történelemmel. A harc hevét, bódulatát és felelősségét - a Mikó Kollégium diákjaként - 1945 tavaszán éreztem át. Mindjárt úgy dobott harcba a történelem, hogy egyszerre kellett kiállni a szabadságért, a demokráciáért és a nemzeti megmaradásért. Együtt valamennyiért, hogy ne feledhessem el soha: egymás nélkül érvénytelenek.

Beke György - Máktörő
Felnőttek ​és gyermekek szemében kerestem cselekedeteink, szavaink, életünk rebbenéseit. Nem ritkán felnőttek szemében a gyermeki világot, és a gyermekekében a miénket, felnőttekét. Gyermeki szemekben néha tisztább, őszintébb az, amit a felnőttnél sok minden elfelhőz. Találnak-e egyazon kötetbe ezek az írások? Maga az élet fog össze valamennyiünket, közös könyvbe, sok-sok külön fejezettel és egybecsengő - számomra mindenképpen egybecsendülő - igazságokkal. Beke György

Beke György - Csángók ​gyóntatója
Az ​irodalmi riport nagymestere, Beke György a "gyóntatópap" szemérmes tisztességével mesél a csángó magyarok életéről. Gondok, gyötrelmes kérdések leltára ez a kötet, de annál jóval több is: afféle oknyomozás, amely azt kívánja földeríteni, miféle ördögi módszerekkel próbálta meg az előző rendszer életlehetőségeiket fölszámolni, kivált, hogyan akarta nemzeti önazonosság-tudatát, közösségi értékszemléletét, hagyományrendszerét szétzúzni, sajátossága méltóságában megalázni, szellemiségét elpusztítani, és a társadalommal, amelyben él, szembeállítani. Naív festők képei látszanak megelevenedni az elbeszélések nyomán, olyan emberek arcéle rajzolódik ki, akik romlatlan tisztaságukban őrzik egy letűnt világ minden valódi értékét, és archaizáló nyelvükben, gyönyörű, népi hímzéseikben viszik tovább azt az örökséget, amellyel megáldotta, verte őket a sors. Mégis végtelen türelemmel viselik alávetettségüket, ám ez nem a szervilizmus alázata, hiszen pontosan érzékelhető, hogy a lelkük mélyén mindegyikük tudja, hol a helye a világban, és ez az az erő, amely belső tartást ad itt mindannyiuknak. Ezek a kisebbségi sorsban élő novellahősök mindig kettős szorításban szenvednek, hiszen esetleges erkölcsi torzulásaik, az önzés és az irígység, vagy éppen ellenkezőleg, az önzetlenség, szeretet, bizalom, de túl ezen még a családi viszályok is magukon viselik annak stigmáját, hogy a kisebbségi lét porlasztja a hétköznapjaikat, és ez a leghétköznapibb döntéseiket is megnehezíti. Ám ezek az emberek mégis boldogok, mert a lelkük mélyén tudják, hogy ez a világtól szinte elzárt kis közösség olyan megtartó erővel bír, amilyen után - ebben a mai elembertelenedett világban - sokan csak vágyakozhatnak. A kötet elbeszélései, a méltatlan sorsú csángókért szóló lírai "balladává" olvadnak össze.

Beke György - Szigetlakók
Beke ​György Barangolások Erdélyben című hatkötetes sorozata egyedülálló vállalkozás a mai magyar irodalomban. A szerző a művelődéstörténet, illetve a valóságfeltáró irodalom legnemesebb hagyományait követve, szinte monografikus alapossággal tárja fel Erdély magyarlakta vidékeinek életét, és eközben élővé teszi a múltat is. Útinapló ez, egyúttal írói szociográfia, amely egybeveti, egyúttal össze is ötvözi a székelyföldi, mezőségi, kalotaszegi, szatmári, bihari, bánsági magyar életérzést. Elsőként Közép-Erdély magyar szórványait járja be az író.

Beke György - Bartók ​szülőföldjén
Beke ​György barangoló könyveinek negyedik kötete Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékbe vezeti el olvasóit. A szerző bemutatja a bánsági tájak múltját és jelenét. Itt zajlott le egyebek között Szent István idejében Ajtony és Csanád csatája, itt volt püspök Szent Gellért. Nagy hangsúlyt kap Bartók Béla, aki Nagyszentmiklóson született. Kiemelkedő mozzanata az aradi történetnek a 13 vértanú tábornok kivégzése: emlékük őrzése a kötet egyik fontos témája. Temesvárról szólva felidéződik előttünk 1989 decembere, amikor Tőkés László református lelki- pásztor mellett tömegek álltak ki, ez volt a romániai népfelkelés szikrája.

Beke György - A ​Haynal-ház kapuja
A ​történelem bizonytalan vagy éppen ijesztő messzeségben volt mindig e táj fölött, nem felemelte, hanem héjaként csapott le, ahányszor csak akart. Levert lázadások, a Székely támad, Székely bánja várak mementója a kicsinység, a tehetetlenség a megadás közönyét sugallta. Ágyúk szavára pincék mélyébe bújtunk, fegyverropogás elől hegyek közé szaladtunk, s félelemmel vártuk az ütéseket, mikor karszalagosok vonultak végig falvainkon. Pedig akkor tulajdonképpen már a népnek szolgált a szabadság, csak még ködös volt a látóhatár ahhoz, hogy ráismerjen. Tapasztalt, bátor emberek kellettek, hogy a szívekbe és a tudatokba beleírják: nincs már felül a Gálya, csak roncsait dobálja az árapály, noha ezek a roncsok még halálra sebezhetnek... Így találkoztam én - vajon csak én? akkor nem lenne fontos! - magával a történelemmel. A harc hevét, bódulatát és felelősségét - a Mikó Kollégium diákjaként - 1945 tavaszán éreztem át. Mindjárt úgy dobott harcba a történelem, hogy egyszerre kellett kiállni a szabadságért, a demokráciáért és a nemzeti megmaradásért. Együtt valamennyiért, hogy ne feledhessem el soha: egymás nélkül érvénytelenek.

Beke György - A ​nyitrai gróf feláldozása
Egy ​kötetnyi kisebbségi panasz megint? Mohács óta, Zrínyi korától minden magyar "siralmas panasz" - sokáig a költőnek tulajdonították e fogalmat - valójában kisebbségi fájdalom volt mindig. Számban vagy szerencsében nagyobbak uralmába majdnemhogy beleroskadt a nemzet. Török, német, orosz, de századunkban lélekszámban nem is mindig nagyobbak, románok, szlovákok, szerbek, öröknek tetsző hatalma belénk sulykolta a vereségtudatot, a kiszolgáltatottság halálhangulatát. Ez lélekroncsolóbb életérzést alakít az elviselt kisebbségi sorsnál is: kisebbrendűséget, s menedéknek, a gyávák mindenkori kikötőjeként az önfeladást kínálja. Nem szaporítani akarom ezeket a magyar panaszokat. Éppenséggel a kisebbségi élet megedző, találékonnyá tevő tapasztalatait keresem - valódi menedéknek. "Ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz" - mondaná megint Zrínyi Miklós, aki tudná az orvosságot - amit elfelejtettünk - a magunk korának áfiuma ellen. Nem puszta tűrést ajánlana, nem is együgyű ártatlanságot vagy másoktól várt megmentésünket. Ha a nemzet újra megtalálja önmagát, mi is, valamennyien megtaláljuk a nemzetet.

Beke György - Itt ​egymásra találnak az emberek
A ​költő az Értől indult el, s mert zseni volt, befutott a "szent, nagy Óceánba". A krónikás az Érrel együtt lépte át Bihar megye északi határát, s mert ezúttal ennek a tájnak a bebarangolására vállakozott, az Érmelléken, a Berettyó mentén, a Sebes meg a Fekete-Körös völgyén, és persze, Nagyváradon át, el kellett érkeznie a déli szegélyre, a Kölesérhez, Arany Jánoshoz és jó utódaihoz Nagyszalontára. Halhatatlan költők csillaga ragyogott fölötte az égen, lent pedig, a hegyek partján, folyók mentén, szocialista iramú városokban tehetséges, szorgalmas emberekkel találkozhatott mindenütt, ama nagyálmú merész újítók és konok helytállók örököseivel, akik körében Ady az otthonépítés örömével írta le, hogy "itt egymásra találnak az emberek". Beke György

Antal András - Bajor Andor - Barabás István - Beke György - U.F.O. ​jelenségek
1829-ben ​Isztambulban, a Topkapi palotában rábukkantak néhány régi térképre, amelyek valamikor Piri Reisé, egy híres török tengerészé voltak. Piri Reis ezeket a térképeket csak másolta, de ki készíthette az eredetieket? Däniken szerint a térképek készítőinek ismeretei meghaladták az akkori világ tudományos ismereteinek szintjét. Érdemes felfigyelni több, ehhez hasonló rejtélyre; aki átrepül a perui Nazca síkság felett, geometrikusan elhelyezett vonalakat lát. Egyesek párhuzamosak, mások keresztezik egymást, megint mások trapéz alakúak, de mi szükségük lehetett a peruiaknak ezekre az egymást keresztező utakra, amelyek sehova sem vezetnek? Ugyancsak Peruban, a Pisco-öbölt határoló vörös sziklafalból különös dombormű emelkedik ki. Tiahuanacoban találtak egy rejtélyes naptárt, melynek szerkesztői fejlettebbek voltak a mai embernél. Vajon mindez csak véletlen, vagy tényleg jártak bolygónkon idegen lények???

Beke György - Védekező ​anyanyelv
A ​kiadó előszava: “A könyv a széles közönség számára élvezhető módon – kiváló anyaországi és erdélyi magyar nyelvészekkel, írókkal készült interjúkban, tanulmányokban és vitacikkekben – foglalkozik azokkal a tudnivalókkal, amelyeket minden anyanyelvét jól ismerő fiatalnak és idősebbnek hasznos tudni és alkalmazni. Nem tankönyv, de nélkülözhetetlen kézikönyv ez a kötet az iskolai nyelvoktatásban is, mivel a nyelv és helyesírás történetét, a magyar nyelv és kultúra helyét a világban és a nemzet életében, kis népek anyanyelveinek sorsát mutatja be.” A szerző ajánlása: “Első magyar nyelvvédő könyveink egy időben születtek meg a nyelvújítás küzdelmeivel. Az anyanyelv fontosságának felismerését és hirdetését ugyan Apáczai Csere Jánosig vezethetjük vissza, de a nagy pedagógus eszméi egy jó évszázaddal később kezdtek beérlelődni. Nem véletlen, hogy a bécsi testőrírók körében — tehát idegen nyelvi környezetben — vált legerőteljesebbé a küzdelem a magyar nyelv jogainak kivívásáért, a XVIII. század második felében. Bessenyei György ma is szövetségesünk: „Minden nemzet csak a maga nyelvén lehet tudóssá, idegenen sohasem”. II. József császár németesítő rendeleteinek bukása után, testőrírók óvnak az újra bevezetett latin túlzásba vitelétől, és hirdetik az anyanyelv jogait a nemzeti művelődésben és oktatásban. A legtekintélyesebb testőríró, Báróczi Sándor röpiratot ad ki Bécsben, 1790-ben A védelmeztetett magyar nyelv címmel. Ugyanazon évben két másik nyelvvédő kiadvány is megjelenik a Habsburg-birodalom fővárosában. Az egyik szerzője Decsy Sámuel orvos és lapszerkesztő, aki Pannóniai Főniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv címmel érvel az anyanyelv jogai és előnyei mellett. Gáti István református lelkész, több nyelvészeti munka szerzője, Vedres Sámuellel közösen írt könyvében hasonló-képpen: A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó értekezések. Gáti és Vedres a maga dolgozatait. a Hadi és Más Nevezetes Történetek című bécsi lap pályázatára küldte be. Ennek ilyen tételei voltak: Milyen ereje van a magyar nyelvnek a nemzeti jellem fenntartásában? Mennyiben segíti elő a nemzet fejlődését? A lap szerkesztői az országgyűlésről hazainduló rendek között a könyvből 500 példányt ingyen osztottak szét. Érvényesek-e a hajdani pályázat kérdései: van-e ereje a magyar nyelvnek a nemzeti jellem őrzésében, elősegíti-e a nemzet mai fejlődését? Vagy inkább maga a nyelv szorul gyámolításra, védelemre? És ki hirdetne meg manapság egy ilyen pályázatot?” A kötet tartalomjegyzéke: 1. Beszélgetések nyelvről és kultúráról Nyelvi drágakövek bányásza (Szabó T. Attila) Hagyomány és korszerűség a helyesírásban (Szabó T. Attila) A nyelvtudós palackpostája (Márton Gyula) A nyelvtanítás jellemfejlesztés is (Kuszálik Piroska) A nemzet összetartó ereje (Szathmári István) Iszapáradat borítja el nyelvünket (Bánffy György) Szavakba zárt történelem (Murádin László) Másféle nyelvművelői magatartás igénye (Grétsy László) Két partján a sorsnak és az óceánnak (Nagy Károly) A kiegyenlítés művészete (Pomogáts Béla) Virtuális közös haza: az anyanyelvünk (Péntek János) Kis nyelvek a változó világban (Szabó T. Ádám) 2. Szavak hőfoka Erdélyben Én lennék a nyelv? A szó és az ember Egy ékezet csupán? Nyelv a családban Nyelvi méltóságtudat. Bitay Árpád öröksége Ihletője, gondja, megtartója. Gálffy Mózes Comenius – székely atyánkfia? 3. Nemzet és nyelv Anyanyelv és autonómia Krassó megye hivatalos nyelve 1861-ben (Dokumentum) Egyesítő anyanyelv Kisebbségi nyelv Védekező anyanyelv

Beke György - Székelyföld ​2. - Nagyküküllő, Fehér-Nyikó
A ​mai magyar irodalomban egyedülálló, Erdei Ferenc, Illyés Gyula vagy Veres Péter szociográfiai, valóságfeltáró munkáihoz mérhető vállalkozás Beke György nyolckötetes sorozata. Évtizedekkel ezelőtt nem kisebb célt tűzött maga elé a szerző, mint monografikus alapossággal bemutatni Erdély magyarlakta vidékeinek életét, úgy, hogy közben a régmúlt eseményei is élővé váljanak. Alapgondolata szerint a magyar történelem szinte megszakítatlan harc a fennmaradásért a hódítókkal szemben, s ennek a folyamatnak szerves része az erdélyi magyarság küzdelme nemzeti identitásának, kultúrájának megőrzéséért és továbbfejlesztéséért. A hetedik kötetben elsőként a székely anyaváros, Székelyudvarhely háza táján tekinthetünk körül. Olvashatunk várfalakból lett iskolájáról, köztéri szobrairól, az 194445 fordulóján néhány hónapig a szovjet fegyverek árnyékában fennállt Udvarhelyi Köztársaságról, a kommunista éráról és az 1989-es fordulat hamvába holt reményeiről. Bekalandozhatjuk az egykori Nagy-Küküllő vármegyét, a Nyikó-patak-menti vidékeket, s a Homorod-parti ódon várakat is. Olvashatunk az utolsó Bethlenről, s az 1980-as években vízzel elárasztott Bözödújfaluról, megtudhatjuk, milyen események vezettek az 1562-es székely felkeléshez, hogyan kerültek litvánok Székelymuzsnára, vagy hogy kik Szent Erzsébet komédiásai. A magyar művelődés- és irodalomtörténet olyan nagy neveivel is találkozhatunk a fejezetekben, mint Orbán Balázs, Veres Péter, Tamási Áron, Kányádi Sándor vagy László Gyula. A lírai részletekben is bővelkedő kötetet fekete-fehér képek és grafikák illusztrálják.

Beke György - Fölöttük ​a havasok
Koós ​Ferenc „vezeti el” Beke Györgyöt is a moldvai csángók világába, fedezteti fel vele a legkeletibb magyarság életét, mindenekelőtt persze a bukaresti magyarokét. De volt még egy másik indítéka is... Személyes sorsként élte át, kétszeresen is, a szigetlétet. Felesége családja révén ugyanis – akik a barcasági csángóvidékről kerültek fel a román fővárosba – belülről ismerte a bukaresti magyar életérzés történelmi gyökérnyomását. A szigetlét, a nyelvvesztés, az önfeladás megannyi drámáját. Megrázóan ír ezekről a Fölöttük havasok című „szociografikus regényében”. Cseke Péter

Beke György - Boltívek ​teherbírása
Beke ​György hatkötetes művelődéstörténeti szociográfiájának második kötete a mai Románia északkeleti részére, Máramaros és Szatmár megyék vidékére vezeti el az olvasót. Erdély múltja és jelene tárul fel emberi sorsok tükrében, nagy erőpróbák felvillantásával. Sok nép, nyelv és kultúra földje ez a vidék. A szerző elhivatottan foglalkozik a romániai magyar anyanyelvű oktatás múltjával és jelenével. Pontos képet fest a városi iskolák mellett a magyar falvak sorvadozó tanintézeteiről. Emléket állít azoknak a nagy pedagógus egyéniségeknek, akik a legnehezebb helyzetben is szívükön viselték a magyar nyelvű oktatás ügyét.

Beke György - Csángó ​passió
"Szellemi ​életünk vissza-visszatérő nosztalgikus szerelme és hasító lelkiismerete kap újra tápot a klézsei jelentéssel: hőst ismerünk meg Demse Antalban, aki a Szeret partján intézi a csángó falu dolgát, tartja számon a családokat, házasít össze mint tanácselnök székelyeket klézsei katrincás leányokkal, s békebírója pásztorok ügyes-bajos dolgának. Ezekre a távolba szakadt magyarokra hivatkozott Csokonai Vitéz Mihály a Marosvásárhelyi gondolatok szerzésekor, s most íme: újra életközelbe jutnak. A Beke-könyv gazdag hátvidéke a csángókról szóló irodalom ismerete: különösen időszerű a népdalgyűjtő és nyelvész Petrás Ince János klézsei lelkész idézése, akinek úttörő munkája ma balladagyűjtőink, zenetörténészeink és népnyelvkutatóink érdemlegesen folytatják. Beke György nem elégedett meg a Koós Ferenc emlékiratának kiadásakor kapott ismeretekkel, hanem kiment a hely színére, s ott kutatta fel az elfelejtett »tudós búvárló« nyomait. Kallós Zoltán balladáskönyvével (a gyűjtő nehéz sorsáról s életének kivirágzott értelméről Kallós-motívumok cím alatt külön esszé szól) újra termékenyítő forrásává vált irodalmunk számára a moldvai csángóvidék, s bármennyire elmaradt is még a legősibb magyar nyelvjárás irodalmi nyelvvé tétele magán a szülőföldön, e sorok rovója örömmel fedezi fel, hogy Beke György tanúsága szerint a felszabadulást követő esztendők egyik kezdeményezése, mintegy százhúsz csángó ifjú erdélyi iskoláztatása közép- és felsőfokon, nem volt eredménytelen. Belőlük támadt a moldvai magyarok első értelmiségi nemzedéke." Balogh Edgár köszöntötte e szavakkal 1972-ben Beke György Magunk keresése című kötetét, amely először adta közre könyv alakban a szerzőnek - azóta az egész magyar nyelvterületen ismertté vált - "csángó jelentéseit". Beke György, akit rokoni szálak fűznek a csángók barcasági ágához, egész pályáján, ha csak lehetősége nyílt rá, újra meg újra visszatért Moldvába, hogy sajátos műfajú "jelentésekben" - a helyszíni riportot, a művelődéstörténeti tanulmányt és a közéleti publicisztikát ötvöző írói szociográfiákban - adjon számot a Szeret és az Aranyosbeszterce mentén lakó csángó-magyarok életének alakulásáról. Hajdani nagy elődök, a csángóvidéket feltárt kutatók, írók, Gegő Ernő, Domokos Pál Péter, Lükő Gábor, Ignácz Rózsa és mások nyomdokain barangolva, ez a - Ruffy Péter nevezte így - mai "Juliánus barát" a jelenkorban szemlélődött a csángók között. Ezekből a "csángó jelentésekből" válogattuk ki, romániai magyar folyóiratok, lapok hasábjairól, kötetünk huszonkét írását, amelyek így, együtt újabb tanúságot tehetnek a legkeletibb magyarok világáról. Ilyképpen akaratlanul kirajzolódik a moldvai csángó-magyarok történetének újabb kori tragikuma: az itt egybegyűjtött írások - noha igen gyakran a szomorúság hangján szólnak, torokszorító életérzésről tudósítanak - néhány évvel keletkezésük után már szinte "optimista" hangulatúaknak tetszhetnek, ha tudjuk erről a magányos népcsoportról, hogy szülőföldjén az egykori magyar iskolák - mintegy száz elemi és egy tanítóképző - - emléke majdnem egészen elhalványult, fokozatosan kiszorul az anyanyelv a falvakból, még a házakból is, a családokból is, otthontalanná lesz az olyannyira nevezetes csángó folklór, sőt, némely román tudós, hangadó publicista még a csángók etnikai önazonosságát, magyar mivoltát is kétségbe vonja.

Beke György - Székelyföld ​3. - Gyilkos-tó, Szent Anna tava
A ​szerző legújabb kötete a monográfia pontosságával és a szociográfia hitelességével mutatja be Székelyföld két - messze földön híres - nevezetességét. A Gyilkos-tó és Szent Anna tavának megismerésekor "el- ki- és megkerülhetetlen" művelődéstörténeti-történelmi-irodalmi barangolásoknak is részesei lehetünk. Az olvasói kíváncsiságot felkeltő fejezetcímek mögött laza szállal egymásba fűzött kis életképek, riportok, szemelvények, anekdoták kínálnak szemezgetni valót. A néhány, ízelítőül kiragadott, jelkép értékű földrajzi helyhez kapcsolódó történet - Gyergyói "hideg napok", Madéfalva, Csíksomlyó - a székely Lourdes, Szent István király székely falvai - mellett a kisebbségi sors megszenvedettsége, s az emberség és az erkölcsi tartás feledhetetlen példái is megelevenednek a szépirodalmi igényű könyv lapjain. A gondolatfüzér közepén - mintegy hídként - összekötő szerepet tölt be a(z egyebek mellett) jeles személyiségek portréit, tájkép- és műemlékfelvételeket is tartalmazó kis fényképgaléria.

Beke György - Az ​Értől a Kölesérig
Sorozatának ​harmadik kötetében Beke György Bihar megyébe vezeti el olvasóit, amely a történelmi Magyarország egyik legnagyobb vármegyéje volt. Eddigi módszerét követve az írói szociográfia eszközével mutatja be a múltat és a jelent. Több fejezetet szentel Kazinczy Ferencnek, aki Érsemjénben született, a bihari Nagyszalonta szülöttének, Arany Jánosnak, és természetesen Ady Endre nagyváradi korszakának. A szerző ugyanakkor bemutatja a bihari magyar-román együttélés hagyományait és mai állapotát, nem kerülve meg a drámai epizódokat sem.

Beke György - Déva ​vára alatt
Beke ​György Barangolások Erdélyben című hatkötetes sorozata egyedülálló vállalkozás a mai magyar irodalomban. A szerző a szociográfia ás a valóságfeltáró irodalom legnemesebb hagyományait követve, szinte monografikus alapossággal tárja fel Erdély magyarlakta vidékeinek életét, és eközben élővé teszi a múltat is. At a viharos történelmet, amelyet a magyarság a rátörő újabb és újabb hódítókkal - tatárokkal, kunokkal, törökökkel, osztrák és olasz zsoldosokkal - szemben végigharcolt megmaradásáért, és mindezek közepette nagyjai még kultúrát is teremtettek. Olyan kultúrát, amelynek kisugárzása az Erdély földjén élő valamennyi nép felemelkedését előrevitte. A mostani, 5. kötet Hunyad, Szeben megyék töredék magyarsága és a Brassó megyei csángók életét mutatja be.

Beke György - Székelyföld ​1. - Maros, Nyárád, Kisküküllő
A ​mai magyar irodalomban egyedülálló, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Veres Péter szociográfiai munkáihoz mérhető vállalkozás Beke György nyolckötetes sorozata. Évtizedekkel ezelőtt nem kisebb célt tűzött maga elé a szerző, mint monografikus alapossággal tárni föl Erdély magyarlakta vidékeinek életét, úgy, hogy közben a régmúlt eseményei is élővé váljanak. A vitákat kiváltó munka a két világháború közötti magyar szociográfia és a kortárs tényirodalom hagyományait követve arra az alapgondolatra épül, hogy a magyar történelem szinte megszakítatlan harc a fennmaradásért a hódítókkal szemben. Ennek a folyamatnak szerves része az erdélyi magyarság küzdelme nemzeti identitásának, kultúrájának megőrzéséért és továbbfejlesztéséért. Az első, majd a második világháborút, illetve a posztkommunista rendszerváltozást követő években is annak lehetünk tanúi, hogy az erdélyi magyarság nagyjai a mindennapos küzdelem mellett a magyar nyelvterületen túlható kultúrát is teremtenek. A hatodik kötet egyik központi témája a 'székely fővárosként' is számon tartott Marosvásárhely. Képet kapunk a város múltjáról, tudományos, művelődési életéről, a '48-as forradalomban betöltött történelmi szerepéről, az 1950-es években alakult 'Maros Magyar Autonóm Tartomány' körüli politikai vitákról, a hetvenes években titkosan kezdeményezett 'Tiszta Románia' fedőnevet viselő etnikai tisztogatási tervről, illetve az 1990. márciusi vásárhelyi pogrom-kísérletről. A magyar művelődéstörténet, irodalomtörténet olyan nevei tűnnek fel, mint Bolyai János és Bolyai Farkas, a székelység legnagyobb krónikása, Orbán Balázs, a helikoni írótalálkozók mecénása, Kemény János, vagy az utóbbi évtizedekből Antal Árpád, Berde Mária, Sütő András, Szabó T. Attila. A kötetet dokumentum-értékű fényképek egészítik ki.

Kollekciók