Ajax-loader

Gustav Meyrink könyvei a rukkolán


Gustav Meyrink - A ​fehér dominikánus
Gustav ​Meyrink tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji osztrák író volt, aki művei­ben szívesen választott misztikus, ezoterikus témákat. Leghíresebb művei közé tartozik a "Gólem" c. regény, azonban inkább a sokkal poétikusabb "Nyugati ablak angyala" vagy a "Fehér Dominikánus" c. könyvek írója előtt tiszteleg most a festő. Az itt látható alkotások ennek ellenére semmiképp sem illusztrációk Meyrink műveihez. Meyrink inkább ösztönző, mint ihlető hatással volt a festőre. A művész és az író közötti kapcsolat elsősorban a hangulati elemekben, a szellemi útkeresésben keresendő.

Gustav Meyrink - A ​zöldarcú kísértet
Az ​író második regénye A zöld arcú kísértet a férfi és női elv egyesülésével fejeződik be egy „megszentelt menyegzőben”. Tehát a testnek a szellem által kell legyőzetnie. E törekvés végcélja az ember szellemi felébredése, azaz „még ebben a világban élni, de már nem ebből a világból valónak lenni”. Ezt a lehetőséget szimbolizálja a látomásban „Chidher”, az iszlám szufi egy misztikus alakja. Mint Keresztelő János engedi át a helyét a legmagasabb misztériumban. Chidher „örökzöldet” jelent vagy „örök ifjút” is; ami a halhatatlan „Új Embert” szimbolizálja. Egy látomásban „János-fej”-ként jelenik meg Chidher, mint félig ember, félig kígyó. A regény főszereplője elnyeri ezt a „János-fej”-et és képes vele a múltba és jövőbe pillantani, azaz már jelenlévő az állapota: „még ebben a világban él, de már nem ebből a világból való.” Ez is egy összeköttetése a férfi és női principiumnak: a szív és a fő egyesítése.

Gustav Meyrink - Walpurgis-éj
Meyrink ​könyve a május elsejét megelőző éjszaka, a „boszorkányok éjszakája” szimbolikáját fejti ki regényes formában. A történet nagyon pontosan jeleníti meg azt az erőt – és egyben lehetőséget –, amely az év bizonyos időszakaiban sokkal könnyebben válik aktuális eseményekké, mint egyébkor. Ezek az időszakok az évszakkezdetek és az évszakközepek. Azt mondják, ilyenkor „a különböző létsíkok közötti átjárás” könnyebb. Megtudhatjuk – bár csak utalások révén –, hogy egy titokzatos erő hogyan válik életeseményekké az egyének világában, és hogyan válik felforgató eseményekké a társadalom világában. Ha valaki figyel, észreveszi azt az okkult hátteret is, amely az ún. munkásmozgalom ünnepében kifejeződik, és amelyet a legkevésbé sem a „munkásmozgalom” választott a maga számára, hiszen csak egy rejtélyes sugallatnak engedelmeskedett.

Gustav Meyrink - A ​nyugati ablak angyala
Gustav ​Meyrink (1868-1932) német író, művei­ben szívesen választott misztikus, részben kabalisztikus témát. Regényeinek jellemző motívuma a lélekvándorlás. Olvasás közben úgy barango­lunk térben és időben, hogy a főhős által átélt kalandok, mint egy film kockái peregnek le előt­tünk. Egy régi kéziratköteg felbukkanásával indul a történet, amely azután Ausztriából az angliai Mortlake-en át elvezet az ezerötszázas évek Prá­gájáig, majd vissza. Egy középkori angol vár az elmaradhatatlan toronyszobával, alkimisták sötét vegykamrái, a prágai gettó nyirkos labirintusai, a századelő pol­gári lakása és egy emigráns orosz hercegnő lak­osztálya szolgálnak helyszínül. Titkokban és izgalmakban nincs hiány, a végére pedig kiderül, mi fontosabb egy alkimistának az aranycsinálás vagy a bölcsek köve; elnyeri-e John Dee a királynő kegyeit és megtartja-e ígé­retét a Zöld Angyal.

Gustav Meyrink - Gólem
A ​gólem harminchárom évenként Prágában ölt testet egy ajtók nélküli szobában. Athanasius Pernath múltját titokzatos homály fedi, társai – a csábos prostituált, a süketnéma árnyjátékos, a különc bábos, a zsugori ócskás és a szent életű kabbalista – titkolnak előle valamit, ami kulcsot adna furcsa látomásaihoz. Egy rejtélyes gyilkosság gyanúba keveri a férfit, aki egy este Prága sikátoraiban szembetalálkozik a gólemmel, és eljut oda, ahol ember még nem járt… A gólem a zsidó néphagyomány és irodalom fontos szereplője, a védelmező agyagszörnyeteg, akit egy rabbi kelt életre. Gustav Meyer fordulatokban gazdag élete, a korabeli prágai gettó elrajzolt figurái és egy letűnőben lévő korszak elevenedik meg a Gólem lapjain. Meyer behatóan tanulmányozta a kabbalizmust, a szabadkőművességet, a jógát és az alkímiát, fantasztikus látomásai szinte őrületbe kergették, de volt párbajhős, műfordító, bankár és csaló, ingázott Bécs és Prága között, miközben testi-lelki nyavalyák gyötörték. A huszadik század első évtizedében megjelenő Gólem nagy hatású remekmű, amelyet többször megfilmesítettek.

Gustav Meyrink - A ​jövő érzékelésének lehetőségei
A ​Meyrink iránti megújult érdeklődést híres regényeinek régi és új fordításban történő újrakiadásai idézték elő. A titokzatos megnyilvánulások groteszk atmoszférája E. T. A. Hoffman klasszikusan "gótikus" regényéhez vagy fantasztikus prózáihoz kötődnek. Meyrink következetes volt: megismerve az alkímia, a mágia, a kabbala, a misztika lehetőségeit és módszereit, ezeket alkalmazta saját életében és szellemi útján. Később ez ösztönözte Őt 1927-ben arra, hogy áttérjen a buddhizmusra. A jövő érzékelésének lehetőségei című gyűjteménye és ezen belül a "Hasis és jövőbelátás" című írása csak egy a sok lehetséges út közül - amit felvázol -, távolról sem mindenki számára járható, mivel a személyiségtől sok erőt és határtalan önmegtartóztatást igényel. A jövőbelátásról és varázslásról már a legrégebbi mesék és mondák is említést tesznek. Azonban ismernünk kellene azok tanúságtételét, akik ezen keresztülmentek.

Gustav Meyrink - Az ​órás
Gustav ​Meyrink nevét a magyar olvasók elsősorban a prágai zsidóvárosban játszódó A Gólem című regény nyomán ismerhetik. Napjainkban Meyrink iránt ismét nagy az érdeklődés. Kifinomult nyelvezete igen nehéz feladat elé állítja a fordítókat. Tandori Dezső új magyarításai képesek arra, hogy bevezessenek ebbe a groteszk és titokzatos, misztikus jelenségekkel teli világba, amelynek feltárását Meyrink nálunk szinte ismeretlen kisprózai alkotásain keresztül sokkal könnyebb, élvezetesebb megkezdeni, mint regényeit olvasva.

Edgar Allan Poe - H. H. Ewers - Villiers de L'Isle Adam - Gustav Meyrink - Cudar ​gyönyörök
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gustav Meyrink - A ​zöld arc
˝Az ​író második regénye A zöld arc a férfi és női elv egyesülésével fejeződik be egy "megszentelt menyegzőben". Tehát a testnek a szellem által kell legyőzetnie. E törekvés végcélja az ember szellemi felébredése, azaz "még ebben a világban élni, de már nem ebből a világból valónak lenni". Ezt a lehetőséget szimbolizálja a látomásban "Chidher", az iszlám szufi egy misztikus alakja. Mint Keresztelő János engedi át a helyét a legmagasabb misztériumban. Chidher "örökzöldet" jelent vagy "örök ifjút" is; ami a halhatatlan "Új Embert" szimbolizálja. Egy látomásban "János-fej"-ként jelenik meg Chidher, mint félig ember, félig kígyó. A regény főszereplője elnyeri ezt a "János-fej"-et és képes vele a múltba és jövőbe pillantani, azaz már jelenlévő az állapota: "még ebben a világban él, de már nem ebből a világból való." Ez is egy összeköttetése a férfi és női principiumnak: a szív és a fő egyesítése.˝

Kollekciók