Ajax-loader

Almár Iván könyvei a rukkolán


Almár Iván - Jövőnk ​és a világűr
Ki ​tudta volna harminc évvel az első légi utak (inkább ugrások) után felmérni, hogy mit jelent majd a repülés a XX. század vége felé? Ki gondolt volna annak idején mezőgazdasági repülésre, vagy légi fényképezésen alapuló térképezésre, vagy az országutak forgalmának helikopteres ellenőrzésére? Ugyanúgy nem tudjuk, legfeljebb sejtjük, hogy mi lesz az igazi haszna annak, hogy megnyílnak az emberiség előtt a kozmoszba vezető utak. Kitelepül-e a túlnépesedett Föld lakóinak egy része a világűrbe? Az égitestek ásványi kincseivel pótolják-e majd utódaink a Föld csökkenő természeti erőforrásait? Vagy az energiaprobléma megoldását segítő űrállomások gigantikus napelemtábláival árammá átalakított napenergia? Ma még nincs biztos válasz e kérdésekre, de kétségtelenül új lehetőségek nyíltak meg az emberiség előtt. Ahogy H. G. Wells angol író tömören kifejezte, jövőnk "vagy a világmindenség, vagy semmi."

Almár Iván - Mi ​dolgunk a világűrben?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Almár Iván - Galántai Zoltán - Ha ​jövő, akkor világűr
Ötven ​évvel az űrkorszak kezdete után egyre világosabbá válik, hogy az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől – ezért fontos feladat már mai is egyrészt a kozmikus környezetünkből származó veszélyek, másrészt az űrhajózás távlati lehetőségeinek áttekintése. Jövőnk és a kozmosz viszonyának egész sor alapvető kérdése merülhet fel: Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben? Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a további lépések megtételében egy űrlift vagy az űrturizmus kifejlődése? Igazi perspektívát jelent-e a NASA tervezett Hold- és Mars-programja? A Földet előbb-utóbb eltaláló kisbolygók és üstökösök elől menekülve el kell-e hagynunk bolygónkat? Vannak-e már reális tervek idegen égitestek lakhatóvá tételére vagy űrvárosok építésére? Találkozhatunk-e ezen az úton idegen eredetű élőlényekkel, és van-e felelősségünk a más égitesteken kialakult természetért? Lesz-e valaha lehetőségünk arra, hogy elhagyva a Naprendszert eljussunk a távoli csillagokig? Lehetséges és kívánatos-e, hogy üzeneteket vagy eszközöket küldjünk feléjük, vagy inkább arra koncentráljunk, hogy megvédjük bolygónkat minden esetleges külső fenyegetéstől? Mostani elképzeléseink szerint milyen következményekkel járhatna a kapcsolatfelvétel egy nálunk sokkal fejlettebb, idegen civilizációval? Ezekre a kérdésekre ezúttal egy űrkutató, illetve egy jövőkutató keres válaszokat – együtt, ám néha eltérően. Ma még messze nincs válasz mindegyikre. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy megpróbáljuk objektíven és reálisan áttekinteni és megvitatni azokat a problémákat, amelyekkel az emberiségnek a nem túl távoli jövőben várhatólag szembe kell néznie. Dr. Almár Iván — csillagász-űrkutató, a fizikai tudomány doktora, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. Dr. Galántai Zoltán ― jövőkutató, a könyv írása idején BME Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék tanszékvezető-helyettese, az MTA Jövőkutatási Bizottság titkára.

Almár Iván - A ​SETI szépsége
Almár ​Iván csillagász-űrkutató, c. egyetemi tanár, az MTA Csillagászati Kutat<űntézetének tudományos tanácsadója Ez a kötet nem a fantázia terméke, hanem egy ténylegesen működő, izgalmas, számos tudományág; látókörét átfogó kutatási téma bemutatása. Szerzője immár két évtizede az IAU bioasztronómia bizottságának vezetőségi tagjaként és az IAA SETI bizottságának társelnökeként aktív résztvevője a nemzetközi SETI tevékenységnek. E könyv mindazokhoz szól, akik arra kíváncsiak, hogy miként kereshetőek tudományos eszközökkel idegen civilizációk nyomai az égen. „Gratulálni kell a szerzőnek, mert sikerrel oldotta meg az összefoglalás nehéz feladatát, eredeti gondoatokkal és saját kutatási eredményeivel fűszerezve."

Almár Iván - Kozmikus ​társkereső
Közel ​50 évnyi keresés ellenére még mindig nincs semmiféle bizonyíték a Földön kívüli élet és értelem jelenlétére az Univerzumban. A szerző a maga komplexitásában mutatja be a témát: Földünk párjának, vagyis egy Föld-szerű exobolygónak a keresését, a földi élet párja, vagyis egy a földitől független életforma utáni kutatást, továbbá magát a SETI-programot, mely végső soron egy intelligens kozmikus partnerrel való kapcsolat felvételére irányul.

Czelnai Rudolf - Kroó Norbert - Almár Iván - Csaba László - Pataki Ferenc - Falus András - Fürst Zsuzsanna - Varga János - Csányi Vilmos - Székely János - Válság ​és apokalipszis
Egymást ​érik a világvégejóslatok, a világ gazdasága válságos helyzetbe jutott, az erőforrások végességéről szóló híradások mindennaposak, a vallás hétköznapokban betöltött szerepe csökkenni látszik... Egy újabb világvége. Kijelenthetjük-e, hogy a virtuális világ fokozódó jelenléte csökkenti a transzcendens gondolkodás esélyeit, illetve a felgyorsult fejlődés előrébb hozza-e a vég kezdetét? Milyen deformációk figyelhetők meg az emberen, a civilizáción? A klímaváltozás kérdésének politikai Maya-fátyla mennyire engedi, hogy valóban a mögötte rejlő problémákra fókuszálhassunk? A Manréza-füzetek legújabb kötete ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a lehetséges válaszokat Almár Iván csillagásszal, Csaba László közgazdásszal, Csányi Vilmos etológussal, Czelnai Rudolf meteorológussal, Falus András genetikussal, Fürst Zsuzsanna farmakológussal, Kroó Norbert fizikussal, Pataki Ferenc pszichológussal, Székely János esztergomi püspökkel és Varga János virológussal folytatott beszélgetések formájában.

Almár Iván - Both Előd - Horváth András - Űrtan
Az ​űrtan a világűr kutatásának és hasznosításának tudománya és technikája, átfogja az űrkutatás, az űrhajózás és földi gyakorlati alkalmazásának minden területét az elméleti alapoktól, űrtechnikán és űrtudományokon át az űrtevékenység jövőjéig. Az SH atlaszok első Magyarországon született tagja nemzetközi körökben is elismert hazai szerzők, szerkesztők munkája.

Almár Iván - Horváth András - Újra ​a Marson
Két ​évtizednyi szünet után megkezdődött a Mars kutatásának második nagy korszaka. Vajon tudjuk-e, hogy mi a célja, értelme és mi lesz a folytatása a XXI. Században? Milyen világ várja az odaérkezőket? Megelevenedik a Mars felszíne és a legújabb Mars- szondák szemén keresztül színes képekben láthatjuk ezt a titokzatos világot. Az Újra a Marson olyan, mint egy jó útikönyv: akkor is érdemes elolvasni, ha magunk éppen nem tervezünk családi kirándulást arrafelé.

Kollekciók