Ajax-loader

Hankiss Elemér könyvei a rukkolán


Hankiss Elemér - Lengyel László - Kétszög ​- Idegen világban? / A távol közelében
HANKISS ​ELEMÉR __________________LENGYEL LÁSZLÓ __________________ALAPVETŐ ÉLETÉRZÉS Nem vagyok itthon __________________Itthon vagyok ebben a világban __________________ebben az országban Idegen világ __________________MEGHATÁROZÓ ÉLMÉNY 1945, 1956___________________________1968, 1981 __________________ALAPVETŐ ÉRTÉKEK Emberség, méltányosság____________Gazdasági-társadalmi haladás __________________MAGATARTÁSFORMÁK "Aufklérizmus"________________________Reformizmus Szembenállás és részvétel____________Részvétel és szembenállás Egy másik lehetséges __________________Belülről reformális jobb világ felmutatása Diagnózisok felállítása__________________Reformjavaslatok kidolgozása "Perszonalizmus"________________________Institucionalizmus (az emberi tudatot és __________________(az intézményeket kell átalakítani) magatartást kell átalakítani) _____________________POLITIKAI MAGATARTÁS 1945-1989 ______________________________1975-1988 Pártonkívüliség, ellenzékiség____________Párttagság, párton belüli ellenzék 1989-2002______________________________1989-2002 Pártonkívüliség, ________________________Pártonkívüliség a párbeszéd és a társadalmi ____________a szociálliberális eszmék, béke szorgalmazésa_____________________társadalmi ügyek támogatása

Hankiss Elemér - A ​befejezetlen ember
Igen, ​befejezetlen lények vagyunk. Azt is mondhatnám: szerencsére. Mert így még előttünk van az élet ezernyi lehetősége, megfejtendő titka. Csak egy befejezetlen ember lehet szabad írja a híres német filozófus, Nicolai Hartmann. E kötet írásai erről a befejezetlen emberről, a befejezetlen életről szólnak. Arról, hogy keressük a teljességet, és keresés közben elvakít minket a sikereknek és kudarcoknak, örömnek és szomorúságnak, tréfáknak és tragédiáknak, a jóságnak és a gonoszságnak, a reménynek és reménytelenségnek, a fényeknek és az árnyaknak az a káprázata, amelyet életnek nevezünk.

Hankiss Elemér - Diagnózisok
A ​könyv a szerző előbbi köteteiben megjelent tanulmányait tartalmazza. Az első tanulmány (Társadalmi csapdák) előszavában nagyjából így határozza meg a társadalmi csapda fogalmát: valóságos és kézzelfogható mechanizmus, amely különböző formákban újra meg újra mozgásba jön, s többnyire súlyos pusztításokat végez azokban az étrékekben, javakban, emberi kapcsolatokban, amelyekre a közösségeknek, társadalomnak nélkülözhetetlen szüksége van. A szerző számba veszi a legfontosabb csapdatípusokat, majd a csapdák elkerülésének, megelőzésének feladatait elemzi. A Korrupció című tanulmányában előbb feltárja a korrupció történeti gyökereit, kialakulásának előfeltételeit, majd elemzi a fontosabb megnyilvánulási formáit a borravalótól az umbuldáig, és mérlegeli azokat a veszélyeket, amelyek elsősorban a korrupcióban, de kisebb mértékben a korrupció elleni harcban is benne rejlenek. A Diagnózisok egyes darabjai az elkényelmesedett társadalomtudomány idólumait, közhelyeit, beidegződéseit pellengérezik ki. Egy írás a Viselkedéskultúránk torzulásait veszi számba, a másik a Közösségek válsága és hiánya kérdéskörével néz szembe, a harmadik az Értéktudat kiforratlanságát vizsgálja, a továbbiakban szó esik még Az információhiányról, rémhírek terjesztésének, befogadásának és továbbításának okairól és tüneteiről, a társadalmi méretű bűntudatról stb.... Hankiss megállapításai, elemzései - nem egy esetben - akkor is újszerűek, meglepőek, ha maga a jelenség közismert, a vele szemben kialakított álláspont egyértelmű, leírása a szakmunkákban már megtörtént. Ehhez járul a virtuóz módon könnyed, megvesztegetően kedves és szellemes stílus, a bátran, sokszor a naivitás vádját is nyiltan vállaló kérdező attitüd.

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák / Diagnózisok
„Megszólal ​az üzletvezető asztalán a telefon, s valaki, valahonnan, a rokonságból, az ismeretségi körből, a szakmából, innen vagy onnan, oldalról vagy fölülről kér valami szívességet. . . Szó sincs itt jattról, borravalóról, hálapénzről, megvesztegetésről s más effélékről. Itt már az umbuldáról, az érdekek összefonódásáról, az urambátyámvilág megújult változatáról, az összeköttetések rendszerének egy tranzakciójáról van szó." „A pesti Belvárosban, a Kossuth Lajos utcában egy kukát állítottak be az úttest középső sávjába, s aztán rejtett kamerájukkal figyelték. hogyan viselkednek az autósok. És hát úgy viselkedtek, ahogy a nagykönyvben meg van írva: pillanatokon belül hosszú autósor torlódott föl, egyenként kerülgették a kukát az autók, villogtatva-préselődve jobbra és balra, de senki se szánta rá magát arra, hogy amikor a kukához ér, kiugorjon az autóból. s félrehúzza az akadályt az útból: előtte végre megnyílt az út. hogyisne száguldott volna tovább. . . Negyven--ötven autós kerülte ki nagy üggyel- bajjal az akadályt, míg végre akadt valaki, aki vállalta, hogy kikászálódjék a vezetőülésbőI, elszalasszon egy zöld lámpát. csak azért. hogy valami olyasmit csináljon. amiből neki semmi. csak az utána jövőknek, a többieknek van hasznuk."

Hankiss Elemér - Diagnózisok 2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hankiss Elemér - Magyarország ​- Le is út - fel is út
Mi ​történne, ha Magyarország egyik napról a másikra, se szó, se beszéd, eltűnne a Föld színéről? Nyolcvan egynéhány ismert közéleti személyiség válaszol e furcsa, bizarr kérdésre e kötetben. Van, aki nagyon komolyan, van aki játékosan, van aki játékos komolysággal. A Budai Vár helyén rozzant csőszkunyhó áll majd, a Moszkva tér elsüllyed, a Parlament belecsúszik a Dunába -írja, a tréfa kedvéért, egyikük. Az elsüllyedt ország helyén megjelenik újra a Pannon-tenger, és kompjárat köti majd össze Pozsonyt és Szabadkát -jósolja valaki más. A Magyarország helyén tátongó lyuk köré kerítést építenek, hogy bele ne essenek az errefelé játszadozó kis szlovákok, románok, osztrákok -így egy harmadik. Magyarország lovas nemzetként vágtat el, a nyeregben Gábor Zsazsa és Széchenyi, hónuk alatt számítógép, hidrogénbomba, Rubik-kocka, kezükben 56-os lyukas zászló. Van, aki egy félig nyitott ajtót lát, amelyen valaki örökre eltávozott... Magyarország nem fog eltűnni. De a kötet írásai arra figyelmeztetnek, hogy ez az ország akkor lesz majd igazán jelen a világban, akkor kezd majd igazán sugározni, ha a kultúra, a művészet, a tudomány csillogó függönye mögött kirajzolódnak egy szorgalmas és tisztességes, dinamikus és sikeres ország körvonalai.

Hankiss Elemér - Félelmek ​és szimbólumok
Az ​emberi kaland című kötet javított és bővített kiadása jelenik meg most - új címen - a szerző életműsorozatában. Ebben az új formában a könyv a szerző 2005-ben megjelent művének, Az ezerarcú énnek a gondolatvilágához kapcsolódik. Mindkét könyv egy alapvető kettősségről szól, arról, hogy mindennapi életünk felszíne alatt hogyan küzdünk, tudva-öntudatlan, az emberi lét nagy problémáival: azzal, hogy vajon itthon vagyunk-e ebben a világban? Hogyan került be a rossz, a gonosz, a szenvedés a világba? Van-e az emberiségnek valami szerepe a világmindenségben? Van-e célja, értelme az emberi életnek? Meg tudjuk-e állítani, vissza tudjuk-e fordítani az időt? Szembe tudunk-e nézni az elmúlással? Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól ez a könyv egy olyan világban, amelyben a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és az élet küzd egymással.

Hankiss Elemér - Csapdák ​és egerek
"Hankiss ​Elemér mindig szellemes. Szinte mindent tud a magyar társadalom régi-új történelmi csapdáiról, posztkommunista átalakulásáról, mai rezdüléseiről. Mindig meghökkentő. Itt és most új Reformkort jósol Magyarországnak. Igen, ma, amikor csikorog az állkapcsunk, ha mosolyognunk kell, bénít minket a bizalmatlanság, a kisebbrendűség, valamint a zéró összegű (ki kit győz le) játszmák neurózisa, a nemzetközi hírű világpolgár szociológus a csapdák mellett az egérutakat is bemutatja. Válság és neurózis ellen olvasson Hankisst!" Martin József Péter - közgazdász, újságíró, a Figyelő volt főszerkesztője „Hankiss Elemér új kötetében a tőle megszokott alapossággal és hozzáértéssel elemzi azokat a gazdasági, társadalmi, politikai eseményeket, amelyek a Magyarországon dúló válságért felelősek. A szerző kétségtelenül gyászosnak tartja hazánk helyzetét, de azért nem reménytelennek, hiszen -ahogy fogalmaz- "ahol csapdák vannak, ott talán egérutak is nyílnak…” Lantos Csaba - közgazdász

Hankiss Elemér - Heltai Péter - Te ​rongyos elet...
A ​Médiavilág Kiadó -az eddigi formát követve- ismét felkérte a vezető üzletembereket, írókat, tudósokat, politikusokat, közéleti szereplőket, hogy gondolkozzanak el azon, milyen célokat szeretnének elérni. Egy ország jövője mindenekelőtt azon múlik, hogy polgárai hogyan látják és alakítják a maguk jövőjét. Ha nem hisznek a maguk és országuk jövőjében, ha nem dolgoznak kitartóan céljaik elérésén, akkor -lehet a kormányok politikája jó vagy rossz- az ország sántítva, akadozva haladhat csak előre. Sokmillió ember célratörő, kitartó munkáján múlik Magyarország jövője is. Az előző három kötetben (A mi televíziónk - 2007. Magyarország le is út, fel is út. Mi lenne, ha Magyarország máról holnapra eltűnne? - 2008. Münchhausen báró kerestetik. Mit kezdjünk a nagy magyar válsággal? - 2009. feltett kérdésekre több mint háromszázan válaszoltak. E kötetek tele vannak fontos, új gondolatokkal, és megérdemelten arattak sikert a közéletben. A most megjelent könyvükben a szerzők az alábbi kérdésekre keresik a válaszokat: -Mik a céljai, mit akar Ön elérni a következő négy-öt évben? Személyes életében, munkájában, karrierben, anyagi gyarapodásban, szellemi-lelki fejlődésben? -Mik a céljai, mit akar Ön elérni a következő tíz-tizenöt évben? Személyes életében, munkájában, karrierben, anyagi gyarapodásban, szellemi-lelki fejlődésben? -Ha életpályája alkonyán visszatekint majd életére, milyennek szeretné látni azt a pályát, amit befutott? Honnan indult el és hova jutott? Mit ért el? Mik voltak a legfőbb sikerei, kudarcai? Mikor volna igazán elégedett: Ha azt mondhatná, hogy...? -Ön szerint mi az emberi élet célja, értelme? -Változott-e a világ, változik-e a világ -akárcsak a legkisebb mértékben is- annak következtében, hogy Ön itt, ebben a világban élt és dolgozott, él és dolgozik néhány, jó néhány évtizedig? Akárcsak egy hajszállal jobb lett? Rosszabb lett? Jobb lesz? Rosszabb lesz? Más lett? Más lesz?

Hankiss Elemér - Az ​emberi kaland
Itthon ​vagyunk-e ebben a világban? Körülöttünk forog- e a világmindenség, mint ahogy balgább pillanatainkban hisszük, hinni szeretnénk, vagy valahol a peremén kapaszkodunk? Mik az esélyeink itt ezen a bolygón? Túlélnek-e minket a pillangók? Hogyan került be a gonosz, a rossz, a szenvedés a világba? Hogyan ejtettük foglyul a Sátánt? Miért nem akarta Kepler elhinni önmaga számításainak, hogy a bolygók elliptikus pályán keringenek? Miért vakította meg önmagát Oidipusz? Mi köze a játéknak a világ teremtéséhez? Nevetett-e valaha is Mózes vagy Jézus? Miért flörtölnek a viccek az idegen világgal? Mi köze a szépségnek a rettenethez? Mi köze az autóknak és parfümöknek a transzcendenciához? És így tovább. A könyv, amelyet kezében tart az Olvasó szokatlan és nyugtalanító kérdéseket tesz föl, és nem mindig talál majd rájuk megnyugtató választ. De szándékom s meggyőződésem szerint ennek ellenére a remény, és nem a kétségbeesés könyve. Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól egy olyan világban, ahol a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és a szeretet küzd egymással.

Hankiss Elemér - Beszélgetések ​életről és halálról
Az ​Ünnepi Könyvhét kiadványa ; A Magyar Televízió "Tudósklub" című műsorában hangzottak el 1999 folyamán a most kötetbe gyűjtött beszélgetések. Három teológus: a katolikus Blanckenstein Miklós, a református Szabó István és a zsidó rabbi, Fröhlich Róbert, valamint egy vallástörténész professzorasszony, a keleti vallások szakértője, Puskás Ildikó válaszoltak a riporter-animátor-moderátor szerepkörére vállalkozott Hankiss Elemér kérdéseire, természetesen egymással is vitázva, egymást módosítva-kiegészítve. A beszélgetéssorozatba időnként "vendégek" is bekapcsolódtak, így Jelenits István, Fórizs László, Molnár Béla, Molnár Tamás, és Csányi Vilmos. ; A téma a "végső kérdések" pertraktálása volt: fejlődik-e az emberiség?; van-e és mi a történelem célja?; mi az ember szerepe a világban?; szabad-e az ember?; a jó és a rossz kérdései; a mai civilizáció alternatívái; a vallás és a hit szerepe; a halandóság problémái. A teológusok saját vallásuk válaszait kínálták; Puskás Ildikó azt mondta el, amit a hinduizmus vagy a buddhizmus képviselői válaszoltak volna, Hankiss Elemér pedig újra és újra továbbkérdezett. A műsor talán legfőbb hozadéka az volt, hogy nézői nem "tanításokat" kaptak, nem végérvényes válaszokat életproblémáikra, a valamilyen szinten minden embert foglalkoztató fundamentális kérdésekre, hanem egyrészt megtudták, hogyan is lehet ezeket a kérdéseket jól megfogalmazni, mik is lennének az alapproblémák, valamint kiderült, hogy a különböző vallások elképzelései mennyiben tartanak össze és mennyiben különböznek. Szó sem volt arról, hogy a beszélgetés résztvevői "téríteni" próbáltak volna, egyedül üdvözítő igazságokat és dogmákat kínáltak volna. Mindössze jelezték, a nagy vallások hogyan "állnak hozzá" ezekhez a problémákhoz, milyen úton keresik a választ a kérdésekre. Hankiss Elemér pedig - némileg az "ördög ügyvédjének" szerepét vállalva magára - a laikus-hitetlen problémáit fogalmazta meg, illetve rákérdezett a kínált válaszokra. Tulajdonképpen minden rendű és rangú olvasót érdeklő, fontos könyv - fiataloknak kivált érdemes ajánlani.

Hankiss Elemér - Csányi Vilmos - Fehér Márta - Jelenits István - Pléh Csaba - Az ​ember és az antilop
Hankiss ​Elemér házigazdaként beszélgetett a Magyar Televízió Tudósklubjában, 2000-ben, Csányi Vilmos etológussal, Fehér Márta tudományfilozófussal, Jelenits István teológussal és Pléh Csaba pszichológussal. A kilenc beszélgetés témái a következők voltak: 1. Az ember és az antilop (az ember és az állatok hasonlósága és különbsége) 2. Személyiség és szerep 3. A fejlődés 4. A jövő 5. A hatalom 6. Az élet értelme 7. A szeretet 8. A szépség 9. A szabadság

Hankiss Elemér - Az ​ezerarcú én
Hány ​arcunk van? Hány személyiségünk? Hány énünk? Egy? Tíz? Száz? Számtalan? És egyáltalában: mi az, hogy "én"? Igaz-e az, hogy van "látható" és "rejtett" én? "Magán-" és "nyilvános" én? "Áttetsző" és "tükör-" én? "Minimális" és "marginális", "modern" és "posztmodern", "normatív" és "autonóm", "szimbolikus", "narratív" vagy akár "transzcendentális" én? Kiknek van igazuk? Azoknak, akik szerint az én az emberi lény legbelső, rendező központja, vagy azoknak, akik szerint az én egyáltalában nem is létezik? És igaz-e az, hogy az ember egyszerre két dráma főszereplője? Mindennapi életének "triviális" felszínén dolgozik, neveli gyerekeit, lót-fut, lakásra gyűjt, kertészkedik, teszi a dolgát. Ugyanakkor azonban, ezzel egy időben, a mindennapi teendők felszíne alatt építi személyiséget, keresi élete értelmét, küzd az idővel, az elmúlással, az emberlét úgynevezett végső kérdéseivel, anélkül, hogy feltétlenül tudatában volna e rejtett küzdelemnek. A könyv e két dráma kölcsönhatásának fényében vizsgálja az emberi "személyiséget. Az elemzés kerete nem az emberi-társadalmi lét általában, hanem az elmúlt évtizedekben kibontakozott "fogyasztói civilizáció", amelyben az önmagát építeni és kiteljesíteni igyekvő emberre új lehetőségek, feladatok és veszélyek várnak. Megtalálhatja és elvesztheti önmagát.

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák és diagnózisok
Az ​élet lassan beteljesedik. Vagy legalábbis vége szakad. És a Mű? Mi marad abból a 15 000 napból vagy 150 000 órából, amit előbb az édesapámtól örökölt Smith írógép, majd az egyre gyorsuló számítógépek billentyűi előtt töltöttem, délelőttökön és délutánokon, este és reggel, esős és derűs napokon, télen és nyáron, előttem Buda tetőinek cseréptengere, a Balaton hajnali ködfüggönye, Solymár dombjainak kékeszöld dombkoszorúja, egy barokk kolostorudvar szép íveinek ritmusa. Mi kerekedett ki mindebből? S mi marad meg mindebből? Legfeljebb csak annyi, hogy egy ember a 20. század második felében valahogy így látta a világot. E sorozat régi és új, már megjelent s talán még megjelenő (magyar nyelvű), írásaim gyűjteménye lesz. Azt is mondhatnám, némi túlzással, hogy egy kalandokkal teli élet dokumentumainak gyűjteménye.

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák
"Megszólal ​az üzletvezető asztalán a telefon, s valaki valahonnan, a rokonságból, az ismeretségi körből, a szakmából, innen vagy onnan, oldalról vagy fölülről kér valami szívességet... Szó sincs itt jattról, borravalóról, hálapénzről, megvesztegetésről s más effélékről. Itt már az umbuldáról, az érdekek összefonódásáról, az urambátyámvilág megújult változatáról, az összeköttetések rendszerének egy tranzakciójáról van szó."

Hankiss Elemér - Egy ​ország arcai
Harmincöt ​év tanulmányai elemzik ebben a kötetben a magyar társadalom magatartás-kultúrájának, értékrendszerének eltorzulását, közösségeinek szétzilálódását, a polgárosodás folyamatának meg-megszakadását, a megnyíló társadalmi csapdákat, a „szabadság sokkját” – és keresik a választ arra, hogy hogyan lehetne kikerülni ezekből a csapdákból. Hogyan lehetne újra „kitalálni” Magyarországot? Hogyan lehetne egy „Új Reformkor” kibontakozását elősegíteni? Hogyan lehetne s kellene végre, évszázados késéssel, megkötnie a magyar társadalomnak a maga „társadalmi szerződését”? Hogyan találhatná meg az ország a maga helyét s lehetőségeit a világban, a „bizonytalanság korában”?

Hankiss Elemér - Diagnózisok ​2.
A ​nagy sikerű, több kiadást megért első Diagnózisok folytatása - az azóta jobban kirajzolódott vagy újonnan keletkezett problémák körüljárása - éppoly éles és kritikus s éppolyan felelős és objektív, mint elődje volt. A tematika változott, a szerzői magatartás nem. Az új diagnózisok között olvashatunk a "magyar modell"-ről, a "második társadalom"-ról, társadalmunk patológiás jelenségeiről, a "negatív modernizáció" problémaköréről, a folyamatban lévő gazdasági reformok kérdéseiről csakúgy, mint egyén és közösség viszonyának legjellegzetesebb megoldatlanságairól, a szélsőséges individualizmus s az ugyancsak szélsőséges kollektivizmus csapdáiról. Az elemzések fő szempontjait az a meggyőződés hatja át, amelyet a szerző így jellemez: "Mindent ki kell mondani, amit lehet - amit éppen lehet vagy már-már nem lehet, még akkor is, ha nem lehet mindent kimondani: az olvasók majd továbbgondolják."

Hankiss Elemér - A ​Nincsből a Van felé
Feljutni ​a Mount Everest jeges-sziklás csúcsaira? Elindulni egy törékeny hajón az Északnyugati-átjáró felfedezésére? Megírni a Divina Commediát? Megoldani az élet keletkezésének titkát? Nagy Sándorként meghódítani a fél világot? Ikaroszként felrepülni a nap közelébe? - Igen, mindez nagy kaland. De nem törpül-e el mégis a végső nagy kaland mellett? Életünk céljának, értelmének keresése, életünk átalakítása tartalmas emberi sorssá: nem ez végül is a legfontosabb emberi kaland? Könyvében Hankiss Elemér áttekinti azt, hogy az elmúlt két-három évezredben az emberiség nagy gondolkodói, tudósai, művészei és mindennapi emberei milyen választ próbáltak adni arra a kérdésre, hogy: Mi lehet az emberi élet értelme? A könyv az EMBERI KALAND SOROZAT 4. kötete.

Antalóczy Tímea - Füstös László - Hankiss Elemér - Mire ​jó a kultúra?
Nagyon ​időszerű kérdés, mert a közfelfogás és vele együtt a konvenciális értelmiségi, sőt tudományos gondolkodás úgy tartja, hogy voltaképpen csak megpihenést, vigasztalást, elvonatkoztatást, reakciót, esetleg némi tanulságot nyújtó halványabb társa az élet „komolyabb” oldalainak: a munkának, a gazdaságnak, a létfenntartásnak, a társadalom fenntartásának.

Hankiss Elemér - Az ​irodalmi mű mint komplex modell
"Természetesnek ​vesszük, mert megszoktuk, de korántsem természetes és magától értetődő, hogy a műalkotás, mondjuk egy rövid lírai vers, néhány vagy néhány tucat nyelvi jel segítségével képes egyfelől magába rögzíteni és akár évszázadokon át tárolni egy emberi élményre, egy adott ember - és - valóság viszonyra vonatkozó adatok sokaságát, és másfelől képes ezt vagy ehhez hasonló emberi élmények egész sorát az olvasókban, akár különböző korok, évszázadok, társadalmak olvasóiban újra létre- s mozgásba hozni." Hankiss Elemér tanulmánya arra keresi a választ, hogyan lehetséges ez. "A dolgozat módszere kifejezetten interdiszciplináris jellegű, több tudományág szemszögéből s módszereinek segítségével próbálja a kérdéseket megfogalmazni s megoldani." És nem utolsósorban: érzékeny, finom műelemzések segítségével is. S mindezt abba a mély meggyőződésben, hogy a " műalkotás az emberi élmények föltárásának, elraktározásának és közvetítésének mind ez idáig egyetlen magas hatásfokkal dolgozó eszköze", s mint ilyen, nélkülözhetetlen.

Hankiss Elemér - Új ​diagnózisok
Mire ​jutottunk az elmúlt tíz évben? Mivé lettünk? Mit tanultunk és mit felejtettünk? És merre tovább? Milyen lehetséges és lehetetlen jövők közül választhatunk? Milyen veszélyeket kellene elkerülnünk? Hogyan találhatjuk meg a helyünket a most kialakuló új világban? Képesek vagyunk-e már arra, hogy felelősségteljes európai polgárként éljünk majd az Európai Unióban? Vagy még sántítunk? Bicegünk? Dadogunk? Túlontúl sietve s türelmetlenül akarunk átvedleni igazi európaiakká? Fából akarunk vaskarikát faragni? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keres választ a kötet.

Gombár Csaba - Hankiss Elemér - Lengyel László - Szilágyi Ákos - A ​kérdéses civilizáció
Az ​Olvasó e kötetben a fogyasztói civilizáció, a közép-európai civilizáció, a történeti gondolatfolyamként ható orosz civilizáció és a globális civilizáció kérdéseivel találkozhat, s eközben jót mulathat azon, miként bajmolódnak a szerzők magával a civilizáció fogalmával. Közös munkánk kezdetekor sem véltük azt, hogy szóhasználatunk egyneműsíthető. Beszélgetéseink során azonban a civilizáció kategóriájának értelmezésében vitába keveredtünk egymással is. Társadalmi következményekkel jár annak eldöntése, hogy kultúrák vagy civilizációk ütköznek-e egymásba (s ütközet-e ez vagy csak horzsolódás), miként az is, hogy létezik-e globális civilizáció. A globális civilizáció esetében pedig kérdéses, hogy egy egységes civilizációs hullám boldogítja-keseríti a világot, vagy sok-sok új civilizációs mikroklíma alakul ki. A részkérdéseken azonban átível annak észlelése, hogy olyan korfordulót élünk át, amelyben körülöttünk és bennünk sok minden meghökkentően változik - és talán meg is kell változnia.

Gombár Csaba - Hankiss Elemér - Kende Péter - Lengyel László - Romsics Ignác - Szilágyi Ákos - Várhegyi Éva - Volosin Hédi - Magyarországi ​Egyesült Államok?
A ​Korridor-csoport tanulmánykötetében ismét olyan témákról olvashatunk, amelyek napjaink legfontosabb társadalomtudományi, politikai fogalmait próbálják tisztázni, ebben a kötetben leginkább a globalizáció menetét, fogalmát, veszélyeit, előnyeit.

Hankiss Elemér - Hamlet ​színeváltozásai
A ​hagyományos irodalomtudomány fő vizsgálódási területe a társadalom és az író, illetve az író és a művek közötti kapcsolat. Tisztázza egy-egy alkotás létrejöttének körülményeit, majd a műveket e keletkezéstörténet mentén értelmezi; csak kevéssé - vagy egyáltalán nem - foglalkozik az irodalmi művek feltehetőleg fontos szerepével a társadalmi tudat alakításában. Hankiss Elemér tanulmánya - az irodalomelemzés e hiányait pótlandó - arra tesz kísérletet, hogy végigkövesse, miként változott a Hamlet-élmény a 18. század elejétől a 20. század közepéig. ; A szerző közel három évszázad gazdag és változatos Shakespeare-rel foglalkozó irodalmát tekintette forrásanyagnak tanulmányához. Az egymást követő korok nagy gondolkodói, írói, tudósai véleményét használta fel a Hamlet-élmény változásfolyamatának feltérképezéséhez. A klasszicizmustól kezdve a romantikáit, a hegeliánus Hamlet-képtől a freudista irányzaton keresztül az egzisztencialista, majd az abszurd Shakespeare-kritikáig foglalja össze a mű által kiváltott hatás és ellenhatás mibenlétét, és próbál válaszolni a kézenfekvő kérdésre: hogyan lehetséges az, hogy Shakespeare műve más és más Hamlet-élménnyé válik minden korban? Mi motiválta az egymástól olyannyira különböző, neoklasszikus és romantikus, viktoriánus vagy jungiánus értelmezéseket, hogyan alakult Voltaire vagy Goethe, Schopenhauer vagy Hegel, T.S. Eliot vagy Jaspers Hamlet-élménye? A tragédia változatlan szövegét és a nézők, illetve a kritikusok értelmezését, Hamlet-koncepcióját mint végpontokat köti össze, és tárja fel a közöttük lezajló, bonyolult, társadalmi méretekben befolyásolt pszichés összefüggéseket, bizonyítva, hogy az emberi tudat vagy lélek nem passzív befogadója csupán a kívülről érkező információknak, hanem aktívan reagál minden hatásra; benyomásai így már eleve saját reakcióinak és az információknak sajátos keverékei. ; Az elmúlt negyedfél évszázad során Hamlet-értelmezések és -teóriák sokasága látott napvilágot, tanúsítva, hogy a mű hatásának tartósságát és sokféleségét tekintve csak kevés irodalmi alkotás versenyezhet vele. Az egymásnak sokszor ellentmondó, kölcsönösen megcáfoló vagy kiegészítő nézetek között egyedülálló Hankiss Elemér tanulmánya, amely bár a hatvanas évek derekán keletkezett - ezért bibliográfiai hivatkozásai az újabb eredményeket értelemszerűen nem követik - mégis új szempontokkal gazdagítja az irodalomelmélet eszköztárát és a műbefogadásról eddig vallott nézeteinket.

Hankiss Elemér - Kelet-európai ​alternatívák
˝Vannak-e ​alternatívái Kelet-Európának? Vagy, hogy e kérdést arra az országra szűkítsük le, amelyre figyelmünket összpontosítottuk: van-e ma a magyar társadalomnak lehetősége arra, hogy igazi alternatívák között válasszon? [...] Kényszerpályán fut-e az ország vagy történetének egy újabb válaszútjához érkezett el, ahol fontos döntéseket hozhat és jelentős szerepet játszhat abban, hogy meghatározza önnön jövendő pályáját? - Ezekre és hasonló kérdésekre keres választ a könyv.˝

Hankiss Elemér - Az ​irodalmi kifejezésformák lélektana
Hol ​rejtőzik az irodalmi műben, akár a legrövidebb versben is, az az energia, amely minden más nyelvi közlésnél erősebb hatást gyakorol az olvasóra? Mi a forrása a műben, s mi a hatása az olvasóban? Milyen lelki-pszichikai tényezők alakítják a művet olyanná, amilyen? ... Ilyen s ezekhez hasonló kérdésekre keres választ a szerző. ___Műve első felében részletes áttekintést ad – nálunk először – a XX. század legjelentősebb művészetlélektani irányzatairól: az _asszociásiós elmélet_ről, a _beleérzés elmélet_ről, az _alakelmélet_ről, a _behaviorista_, a _freudista_ és a _jungiánus művészetelmélet_ről, a _marxista irodalomlélektani_ kutatásokról. ___Munkájának második felében kísérletet tesz egy a művészetlélektanra épülő irodalomesztétika körvonalainak fölvázolására.

Hankiss Elemér - A ​Tízparancsolat ma
A ​Tízparancsolatról szól ez a könyv. Két kérdésre keres választ. Érvényesek-e ma még ezek a parancsolatok? Ha érvényesek, akkor mit jelentenek nekünk, a mai világban élő embereknek? Sok kitűnő könyv jelent már meg a Tízparancsolatról tudós teológusok tollából. Nem akarunk és nem is tudnánk versenyezni velük. Ne várjon tőlünk az Olvasó kegyes elmélkedést vagy szakavatott Biblia-magyarázatot, elmélyült szövegkritikát vagy végső bölcsességeket. Nem akarjuk meggyőzni semmiről. Nem tudományos gondolatok és érzelmek, érvek és ellenérvek gazdag gyűjteményét tartja a kezében. Szándékaink szerint hívőkhöz és nem hívőkhöz egyaránt szól. Bárkihez és mindenkihez, aki el szeretne gondolkozni azon, vajon mit is jelentenek ma ezek a háromezer év óta titokzatos fényben ragyogó parancsok. A kötetben található beszélgetéssorozat a Magyar Televízióban hangzott el, 2001-2002-ben.

Hankiss Elemér - Makkai László - Anglia ​az újkor küszöbén
Angol ​reneszánsz és polgári forradalom

Hankiss Elemér - Ikarosz ​bukása
Ki ​ne emlékeznék Breughel híres képére, az Ikarosz bukásá-ra. Szép és döbbenetes kép. Már-már idilli tájon békésen szánt a szántóvető, halászik a halász, legelteti nyáját a juhász, vitorláikat bontják a hajók. És senki sem figyel föl arra, hogy ebben a békés, hétköznapi pillanatban valaki a magasból, szárnyaszegetten, belezuhan a tengerbe. Nem ismerünk-e magunkra a szántóvetőben, juhászban, halászban? Belemerülve mindennapjaink gondjaiba-örömeibe, mi vajon észrevesszük-e az élet nagy drámáit? Látjuk-e, hogy a Lét tündöklő fényei és sötét árnyai időnként átsugároznak a mindennapi élet felszínén? Tudjuk-e, hogy -Ingmar Bergman szavaival élve- egy nagyon nagy történet szereplői vagyunk? Tudjuk-e, hogy életünk, akár akarjuk, akár nem, Sorssá alakul át? S vajon van-e lehetőségünk arra, hogy mi alakítsuk sorsunkat? Az emberi kaland című trilógia e harmadik kötetében ilyen kérdésekre keresi a szerző a választ.

Hankiss Elemér - Gombár Csaba - Kende Péter - Lengyel László - Szilágyi Ákos - Nova Eszter - Standiesky Éva - A ​konszolidációról
A ​kötetben közölt hét írás - melynek szerzői Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Kende Péter, Lengyel László, Nova Eszter, Standeisky Éva és Szilágyi Ákos - a konszolidáció értelméről, feltételeiről, megvalósult példáiról és kudarcairól folytatott hosszú viták nyomán készült. A Korridor kutatócsoport eddig megjelent munkáihoz hasonlóan az egymással is vitatkozó szerzők a jobb megértést szeretnék szolgálni.

Hankiss Elemér - Münchhausen ​báró kerestetik
Az ​elmúlt időszakban látva a világ és a magyar válságjelenségeket, a Médiavilág Kiadó (Médiavilág Kft.) arra gondolt, hogy az a forma, amelyben eddig is megnyilvánult /A mi televíziónk (2007), Magyarország - le is út, fel is út (2008) c. kötetek/, a jelen helyzetben a legmegfelelőbb lenne egy újabb kötet kiadására, egy egyszerű üzenetcsokor megfogalmazására. A kibontakozóban lévő válsággal kapcsolatban, a Kiadó újra megkereste a hazai közélet és közgondolkodás kiváló képviselőit, és föltett nekik néhány kérdést: Hogyan jutott idáig a világ? Hogyan jutott idáig Magyarország? S ha már ide jutott, hogyan lehetne kilábolni a bajból? Magyarországot miért érinti különös erővel a válság? Mert gazdaságunk már amúgy is rossz állapotban volt? Mert a magyar társadalom sincs különösebben jó állapotban? Mert az ország cselekvőképességét gátolják a politikai viszályok? Vagy? És ami a legfontosabb: Nálunk, Magyarországon milyen gazdasági, politikai, társadalmi intézkedésekre, változásokra, reformokra, milyen társadalmi-szellemi megújulásra volna szükség ahhoz, hogy a jelenlegi válságból sikeres, erős, önmagában és a jövőben bízó országként kerüljünk majd ki? A válság minden valószínűség szerint átalakítja majd a világot. Ön szerint milyen lesz ez az �új világ�? Miben lesz más, mint a mai? Hogyan alakulhat át a világ hatalmi rendszere? Kik járhatnak jól, s kik rosszul? Hogy kerülhet ki a küzdelmekből Európa? És Magyarország? Milyen új gazdasági, politikai, társadalmi modellek alakulhatnak ki? Mennyiben s miben lesz más az emberek mindennapi élete? Békésebb, igazságosabb, emberségesebb világ lesz ez? Vagy épp ellenkezőleg: vadabb, kíméletlenebb lesz a verseny? Mit tanácsolna a társadalomnak, az embereknek? Hogyan viselkedjenek, mit csináljanak a válság ideje alatt? Miként változtassanak életstratégiájukon? A kérdésekre 83 válasz érkezett, 83 kitűnő elme izgalmas és okos írása. (Szerzők-melléklet.) A Médiavilág Kiadó meggyőződése, hogy ez a könyv most hatni tudna! Ilyen helyzetben talán a társadalom is nyitottabb az értelmes szóra, az értelmes érvelésre, mint máskor. Eddig inkább játék volt, amiket publikált, ezúttal felelősség is!

Hankiss Elemér - Proletár ​reneszánsz
MI ​köze lehet egy mai kamaszlánynak a reneszánsz divatkirálynőihez, a Medici Máriákhoz és Stuart Máriákhoz? Ha ma élne, miről írna szappanoperát Shakespeare? Széklábat faragna-e vagy Ferrarikat és Maseratiket tervezne-e Michelangelo? Botticelli színes és vonalai villannak-e fel a reklámvilágban? Igaz-e az, hogy napjainkban egy új reneszánsz van kibontakozóban? Igaz-e az, hogy a nyugati civilizáció az elmúlt ötven-hatvan évben gyökeresen átalakult, s hogy ma már egyre többen, tíz- és százmilliók élnek, akarnak úgy élni, ahogy annak idején, a reneszánsz nagyjai éltek? Valósítsd meg önmagad! Alakítsd, formáld életedet, mint egy műalkotást! Fedezd föl, értsd meg, hódítsd meg a világot! Az emberi test: csoda! Az emberi értelem mindenre képes! Teremtsd meg az ember és a természet harmóniáját! Nézz szembe bátran és méltósággal az élet és a halál nagy kérdéseivel! A szépség és a harmónia jegyében éld le életed! - A reneszánsz életelvei elevenednek meg ma a mai emberek életében? Az úgynevezett fogyasztói civilizációban? Vagy? Mi történt, mi történik napjainkban az európai civilizációval? Ezekre a kérdésekre keresnek választ a kötet első felének tanulmányai. A kötet második felében a magyar társadalom felé fordulunk. Mi történt az országgal 1989 óta? Sikerül-e felgyorsulnia ennek a "lassúcska" országnak? Beszélhetünk-e ma "írástudók árulásáról? Mik az esélyei nálunk a konzervativizmusnak? Ki lehet-e, ki kell-e újra találnunk Magyarországot? Mi az adok-kapok történeti mérlege Nyugat-Európa és Magyarország között? Fordulópont lehet, e lesz-e a Millennium az ország történetében?

Kollekciók