Ajax-loader

Szent-Györgyi Albert könyvei a rukkolán


Szent-Györgyi Albert - Az ​anyag élő állapota
"Valószínűleg ​minden biológus eljut ahhoz a kérdésfeltevéshez, hogy -Mi is az élet?- Az is bizonyos, hogy senki nem adott kielégítő választ még erre a kérdésre. A tudomány arra a tapasztalatra épül, hogy a természet értelmes kérdésekre értelmes válaszokat ad, következésképpen amennyiben nincs válasz, minden bizonnyal a kérdéssel van baj. A kérdés ugyanis hibás, minthogy -élet-, mint olyan, nem létezik - még soha senki nem látta. Amit láttunk, azok anyagi rendszerek, amelyek azzal a csodálatos tulajdonsággal rendelkeznek, hogy élők. Az -élet- - egyfajta minőség, és a kérdés e minőség mibenlétében áll." "A biológus négy mérettartományban érdekelt: a makroszkopikus, a mikroszkopikus, a molekuláris és a szubmolekuláris, vagyis elektrontartományban. A biológia az első három szinten gyorsan követte a fizikát, nem törődött azonban a negyedikkel..."

Szent-Györgyi Albert - Egy ​biológus gondolatai
"Ha ​kívülről tárgyilagosan szemlélem magamat, az első dolog, ami feltűnik, az, hogy látom magamat, amint mindennap kora reggel, nagyon türelmetlenül sietek laboratóriumomba. Munkám akkor sem ér véget, amikor délután elhagyom a munkahelyemet. A problémáimról való gondolkodást egész idő alatt folytatom" - olvashatjuk a Nobel-díjas magyar tudós egyik írásában. Valóban, Szent-Györgyi Albert legjellemzőbb tulajdonsága az, hogy a napi kutatás és munka gondolatait állandóan továbbszövi, szívesen kalandozik el, mindig igyekszik általános érvényű következtetések levonására. Pedagógiai gondolatai, az egyetemi oktatásról alkotott elképzelései magukkal ragadóak. Írásainak ez a gyűjteménye is a humanista gondolkodót, a korszerű tudóst állítja az olvasó elé. S hozzá lebilincselően szellemes stílus, vonzó egyszerűség járul.

Szent-Györgyi Albert - Az ​élő állapot
Ősidők ​óta íratlan közösségi törvény szerint figyelt az ember a bölcsek szavára. Sorozatunk új kötetében egyre szorosabban együvé tartozó emberi közösségünk bölcse adja át tapasztalatait, melyeket a legnagyobb emberi kaland, a tudományos kutatás hétköznapjai során felhalmozott; szavát hallatja korunk nagy öregeinek tanácsában a Föld nevű bolygón élő emberi törzs sorskérdéseiről.

Szent-Györgyi Albert - Az ​élet jellege
"De ​ha életről beszélünk, meg kell mondanunk, hogy mit is értünk rajta, mert mást-mást ért életen a természettudós, a filozófus és a költő. Magam teljes joggal csak mint természettudós beszélhetek, de bennem is él valamennyire a költő és filozófus, és én szót adok nekik is, de hogy zavar ne legyen, külön-külön fogom megszólaltatni őket." "Élet van, csak nem lehet az anyagtól elválasztani. Olyan, mint a mosolygás. Mosolygás is van, de nem választhatom le azt az ajaktól..."

Szent-Györgyi Albert - A ​béke élet- és erkölcstana
Több ​mint hatvan évvel ezelőtt írta Szent-Györgyi Albert ezt a kis könyvet, valószínűleg 1938 őszén, liége-i vendégprofesszorsága alatt. Péter László, a kötet szerkesztője, utószavából tudhatjuk meg a francia nyelvű munka megírásának, és hányatott sorsának történetét. A Kristó Nagy István birtokában levő kéziratot Rakonczai János fordította le, és a most megjelent könyv párhuzamosan közli az eredeti francia szöveget és a magyar fordítást. Nem kétséges, hogy Szent-Györgyi Albert a huszadik század egyik kivételes jelentőségű tudósa, és egyik legszínesebb egyénisége volt. A közvetlenül a második világháború kitörése előtt írt munkája a mai olvasó számára is tanulságos olvasmány. Félő, hogy azok, akiknek a legtöbbet kellene megszívlelniük a gondolatokban gazdag szövegből, akkor se tennék ezt, ha olvasnák. Rendkívül fontos az első világháború után kialakult helyzet elemzése. Rámutat arra, hogy az igazságtalan békeszerződés adott tápot a totalitárius rendszerek kialakulásához. Szent-Györgyi minden társadalmi probléma forrását az egyéni és a kollektív erkölcs alapvető kettősségében látja. Az egyén számára a "ne ölj" természetes parancs, de háborúban a gyilkosság hősi tetté válik. Az általános emberi szolidaritás kialakítását elsősorban a nevelésben látja. De számol azzal az ellenvetéssel, hogy "hogyan lehet eljutni az általános emberi szolidaritáshoz mindaddig, amíg léteznek politikai igazságtalanságok?" Szükségesnek tartja az igazságtalan szerződések felülvizsgálatát, de a legfontosabbnak - mai szóval - a határok légiesítését. A másik ellenvetés így hangzik: "A hazafiság az élet egyik nagy ereje, s nem pótolható nemzetköziséggel, azzal, hogy valaki világpolgár lesz." Erre az ellenvetésre így válaszol: "Csakhogy a világpolgárság egyáltalán nincs ellentétben a hazaszeretettel. Éppen ellenkezőleg, az egyik erősíti a másikat. Szeretem hazámat, és nem habozom meghozni érte a legnagyobb áldozatot. De nemcsak magyar vagyok, hanem ember is, és ez azt jelenti, hogy tagja vagyok egy sokkal tágabb, sokkal hatalmasabb közösségnek. Hazafiként forró vágy ég bennem, hogy büszke lehessek arra a szerepre, melyet hazám játszik a világban, a nemzetek nagy összhangzatában. Hálát kell adnunk Istennek, hogy nem vagyunk valamennyien egyformák; a természeti, vérmérsékleti különbözőségek adják az élet szépségét. A világ nagyon szürke és sivár volna, ha mindannyian hasonlítanánk egymásra..." Érdekes mai szemmel olvasni, amit 1938-ban írt a tudományok fejlődéséről és ennek társadalmi következményeiről. "A fizikában a tudomány olyan erők uraivá tett bennünket, melyek túlhaladnak rajtunk. Amikor minden politikai eszköz hiába kísérli meg, hogy megállítsa ezt a végzetes menetelést, akkor a természettudós fölmentést kaphat, ha fölemeli gyönge hangját abban a küzdelemben, mely egyszersmind küzdelem saját lelkiismeretével is." "Ma már mindannyian meg vagyunk győződve, hogy a világegyetemben fizikai rend létezik. Ez a legnagyobb szellemi forradalom, amely valaha is végbement. Ma már nem vagyunk csupán passzív szemlélői az univerzum a félelmes erőinek, hanem bizonyos mértékben uraivá váltunk ezeknek az erőknek, és céljainkra használjuk föl őket." A problémák megoldását elsősorban a nevelésben és az oktatásban látja. Nagyon megszívlelendők lennének a középiskolai oktatás anyagával kapcsolatos megfontolásai. Sajnos a megírásuk óta eltelt bő hat évtized semmit sem érvényesített ezekből, pedig az ismeretek exponenciális növekedése napjainkban még inkább szükségessé tenné ezt. "Az iskolának magasztos hivatása van: a jövő polgárát kell formálnia; hibás kiindulópont, ha pedagógiai rendszereket gyárt a rendhagyó igék tanítására, az adatok biflázására és sok egyéb ismeretanyagra vonatkozóan. Kiindulópontként a polgár eszményképét kell választani, s azt kutatni, hogyan lehet megvalósítani. Ha ide eljutunk, a nevelés hasznos lesz; ha nem veszélyekkel lesz terhes." Figyelembe véve személyes tapasztalatainkat, nem tölthet el optimizmussal bennünket írásának záró mondata: "A háború megakadályozásának csak a méltányosság és az emberi szolidaritás képes." Kristó Nagy István, aki 1939-ben kezdte meg a szegedi egyetemen tanulmányait, "Szent-Györgyiről személyesen" című rövid írásában ad hiteles képet hősünkről. (Bába és Társai Kft. Szeged, 2001)

Szent-Györgyi Albert - Az ​őrült majom
"Képes ​lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik - úgy látszik - gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?" Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl ezt a kérdést, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és álmodni sem mertünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a világhatalmak közeledéséről. A Nobel-díjas tudós azonban ezt óhajtotta, ebben látta az emberiség számára lehetséges egyetlen kiutat a teljes pusztulással fenyegető válságból. "Az őrült majom", ez a kristálytiszta logikával, mélységes humánummal és aggodalommal megfogalmazott békeszózat először jelenik meg teljes egészében magyar nyelven. Szerzője a fiataloknak szánta, mert bennük látta azt az erőt, amely képes lesz megjavítani az elromlott világot, ám az örökifjú tudós örök érvényű gondolatai mindazokhoz szólnak, akik a pusztulás helyett a békére szavaznak.

Szent-Györgyi Albert - Válogatott ​tanulmányok
Ennek ​a könyvnek az is lehetne a címe: Egy nyughatatlan élet. Szent-Györgyi Alberttel kapcsolatban nem csupán a világszerte elismert tudományos teljesítmény vagy a szellemesen és olvasmányosan megírt tanulmányai ragadják meg az olvasót, hanem emberi magatartása és életvitele, töretlen céltudatossága és következetes kitartása, a bölcsebb humánum és az emberiség jövőjének féltése. A technika fejlődése és a mindennapok egyre fokozódó rohanása sokszor elszürküléssel fenyegetik mindennapjainkat. Egyre inkább csak arra marad idő, ami szükséges, és egyre kevesebb arra, ami szép, kellemes, érdekes. Ez a háttér még jobban kiemeli a 93. életévében elhunyt Szent-Györgyi Albert személyiségének sokszínűségét. E válogatásunkban helyt kapnak a legújabb kutatásokról szóló beszámolók, s a barátok, munkatársak visszaemlékezései is. S terjedelmes részlet jelenik meg a sokat emlegetett könyvből - Az őrült majomból - is.

Kollekciók