Ajax-loader

Dlusztus Imre könyvei a rukkolán


Balogh Tamás - Dlusztus Imre - A ​hipofízis-ügy
A ​két szegedi újságíró a " hipofízisbotrány" kipattanásától kíséri figyelemmel dr. László Ferenc ügyét. Ki is dr. László Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem volt professzora? "1977-ben vittem először személyesen háromszáz hipofízist Olaszországba, amikor Rómában volt egy kongresszus. Kaptunk is cserébe kétszáz növekedésihormon-injekciót. - Ekkor vált tehát rendszeressé az, hogy a kórbonctani intézetben kivett összes hipofízist az endokrin osztály kapta. Volt ennek írásos nyoma? Volt erről szerződés? - Nem. S hogy miért nem? Hát, azért ez elég kényes dolog... - És orvosetikailag is némileg kifogásolható, nem? - Igen... de ha mindig az orvosetikát nézték volna, az orvostudomány nemigen fejlődött volna. - Térjünk vissza az olasz kapcsolatra. - Mivel Romániába már nem vittük a hipofízist, az olaszokkal megbeszéltem, hogy a nálunk kísérletre föl nem használt mennyiséget nekik küldjük és cserébe különböző gyógyszereket kapunk." Ez a könyv a tényeket bemutatva igyekszik a Szegeden történtekkel megismertetni az olvasót, érintve az egészségügyi ellátás kérdéseit, az orvostudomány fejlődésének alapfeltételeit, körüljárva az 1987-es orvosper előzményeit. Megszólal az egyetem rektora, kutatóorvosok, kollégák, a boncmester, az ügyész, az ügyvéd, gyógyult betegek, "civil" irigyek; megismerjük a Legfelsőbb Bíróság álláspontját is, hogy azután, ne csak "azt hallottam" alapján mondjunk véleményt az ügyről, amely mindannyiunk ügye.

Dlusztus Imre - A ​jó magyar sör
A ​2010-es évek jelentős társadalmi jelensége a sörforradalom. A borszínvonal látványos emelkedését követte a pálinka ügyének nemzetközi jogi rendezése és a főzési háttér tisztázása hazai keretek között, amit jelentős minőségi javulást eredményezett. E tendenciákat követte némi késéssel a magyar sör magára találása. A jó magyar sör című kiadvány egy igényes kivitelű album formájában mutatja be a szakma mai képviselőit, meghatározó alakjait, a főzők kínálatát, történetüket. Megismerhetjük a sör alapanyagait, a víz jelentőségét, a technológiákat, a sörkészítés történetét, a sörtípusokat, a hazai és nemzetközi kínálatot. Egy hazai sörbarát számára jó kézbe venni ezt a hiányt pótló, szép könyvet. Ha kedvükre belelapozgatnak és elolvassák, igazi szellemi kinccsel lesznek gazdagabbak. Biztosan még nyitottabbak lesznek a minőségi magyar sörök iránt. A magyar sörkultúra színes hagyományai az igényes szórakozást szolgálják.

Dlusztus Imre - Bock ​József
"Egészen ​1973-ig fizikai munkát végeztem, majd gyártás-előkészítőként dolgoztam. Munka után, dologidőben a kollégák egymás présházába jártak át segíteni. Így, kalákában gyakoroltam én is a borkészítést, bár apám mellett is mindig akadt feladat a szőlőben vagy a pincében" - kezdi borásszá válásának történetét Bock József villányi termelő, akinek az édesapja is készített díjnyertes bort. Nem kell csodálkoznunk az önképzés eme közösségi megnyilvánulásán, hiszen a német többségű falvakban egészen a kitelepítésig ez a hozzáállás volt a természetes, és a kevéske megmaradt német kulturális szigeten, mint a baranyai Villányban vagy Bólyban, tovább éltek a helyi társadalmat összetartó szokások.

Dlusztus Imre - Meglelé ​borát - A Duna borrégió borútikönyve
A ​Duna Borrégió készen áll a következtetések levonására és készen áll arra is, hogy megmutassa teljesítményeit. A régió egyediségét könnyen föl lehet ismerni, ha a borokhoz nyitottan közelít a kóstolója. A cserszegi fűszeres itt, a Kunságban talált otthonra. Igaz, a fajtát Bakonyi Károly a keszthelyi egyetemen, a cserszegtomaji tangazdaságban nemesítette, s így a fajta badacsonyinak nevezhető, mégis az Alföld talajszerkezete engedte igazán kibontakozni. A cserszegit megterheli a vulkanikus talaj ásványossága, sós jellege, míg az agyagos, barna homokos, meszes, esetleg löszös kunsági, hajós-bajai föld egyenesen szárnyra kelti ezt a csodálatosan izgalmas, játékos savú, ugyanakkor éretten is vibrálni kész fajtát. Nem véletlen, hogy a nemesítő professzor Frittmann Jánost nevezte ki a cserszegi nagykövetének, s az sem véletlen, hogy a fajta országos borversenyét immár Soltvadkerten rendezik meg.

Dlusztus Imre - Meglelé ​borát - Az Eger borrégió borútikönyve
Szerencsémre ​egészen korán megismerhettem Thummerer Vilmost, és Gál Tibort, akik nélkül nem lendült volna ekkorát a Villányhoz képest későn eszmélő borvidék. Ekkor tájt módomban állt Szőke Mátyás borvacsoráját gardírozni Szegeden, így a régió legismertebb, legkomolyabb hatású borászaitól tanulni. Ebben az időszakban, a kilencvenes évek közepén még létezett, sőt ízlést, felvásárlási árat és kereskedelmi pozíciót határozott meg a szocialista bornagyüzemből lett szocialisztikus Egervin, ahol bár nem mindig volt elsődleges szempont a minőség, az üzemben, a hordók közt vagy a laborban kiváló borászok egész sora leste el egymástól a tudást. Egy lukkal odébb, a Nagyrédei Szőlőskert töltött be hasonló integrátori szerepet. Ha megnézzük a vezetői névsorokat, azonnal láthatjuk, hogy nem a szaktudás hiánya miatt estek szét ezek a nagyüzemek, hanem az örökölt munkakultúra és az integrációba vont szőlőültetvények korszerűtlensége miatt. A laza borrégióvá szerveződő három borvidék (Egri, Mátrai és Bükki (legkisebbje Csipkerózsika álmát szenderegte sokáig, s arról, hogy egy ideje ébren van, jószerével csak azok tudnak, akik személyesen lelátogatják az ígéretes pincészeteket Cserépfalutól Edelényig. Egy ilyen könyvnek épp az a haszna, hogy képet ad egy sok szempontból nagyon hasonló múltat megélő, de a különbözőségeket is bemutatni kész régióról, ahol több tucat egészen kiváló borászat várja a borutasokat. Azokat a borszeretőket, akik borturistaként mindenekelőtt kóstolni szeretnének, s mint tapasztalhatjuk, ebbéli vágyuktól sem múzeum, sem színház, sem kiállítás nem térítheti el, s a fürdő is csak azért jöhet szóba, mert az a borozást követő relaxációhoz tartozik. A borturista ugyanakkor nem rendelkezik hasonló, szakmai tartalommal feltöltött iránytűvel, mint amit most kézben tart, mert ez a fajta kiszerelés valahogy nem jött létre. Vannak szép albumok, idényjellegű helyi prospektusok, hasznos weboldalak, de az évekig használható, kizárólag a borral foglalkozó, a borturistát eligazító, zsebre is vágható, jegyzetelhető kiadvány mind ez ideig váratott magára.

Dlusztus Imre - Futballizmus ​II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dlusztus Imre - Gál ​Tibor
Gál ​Tibor Eger Gál Tiborról olvasható a Borbarát lapban megjelent cikkben: 'Ő a magyar borászat legnagyobb szellemi exportja és reimportja.' A borász köznemesi család leszármazottjaként örökségének tekinti a becsületességet, a feddhetetlenséget és a megbízhatóságot. A Kertészeti Egyetem elvégzése után az Egervin munkatársa lett, a Nagyrédei palackozó üzem beruházását irányította. Ez a munka jelentette szakmai sikerei kezdetét. Az egri borvidék elismert szakembere 1998-ban elnyerte Az év borásza kitüntető címet. 2005. február 10-én Dél-Afrikában, tanácsadó körútján, autóbalasetben meghalt Gál Tibor.

Dlusztus Imre - Soós Kálmán - A ​jó magyar pálinka
Magyarország ​egyik csodájáról, az ezerarcú pálinkáról dalolja e sorokat Kontor Tamás, miközben tulipános pohara falán egy egész nép kincse gurul végig. Kincskereső úton járt e kötet két szerzője, Dlusztus Imre és Soós Kálmán is. Nemzeti italunk szűkre szabott hazájában arra keresték a választ, mi történt az elmúlt másfél évtizedben? Kinek és minek köszönhetjük a jó magyar pálinka reneszánszát? Mi a titka, hogy ennek az újjászületésnek az üteme a hazai borászat példás helyreállításáét is felülmúlta? Honnan az erő, hogy hazai hódolói népes táborát maga mögött tudva, ma már világhódító útra készül? Századok alatt nemesedett a pálinka kultúrája színárnyalatokban és szellemi mélyrétegekben bővelkedővé. Az ezredforduló előtt pár évtizeden át a keleti barbárság martaléka lett mindaz, amit belőle öreg barátai a házi pincékbe, vakablakokba az élni akarásukba elrejteni nem tudtak. Azután röpke fél nemzedéknyi idő alatt lerázta magáról a ráaggatott büdös jelzőt, és megmutatta, hogy tényleg csoda: a magyar gyümölcs lelke. Ha jó kezekbe kerül ez a gyümölcs – akár prémium márkák főzőmesteréébe, akár bérfőzdésébe vagy éppen a kertvégi szaletliben a maga kedvét kereső, szabad emberébe –, elemi tisztaságában mutatkozik meg a lelke. A jó magyar pálinka mámorra és mélabúra is elragadhat, de ha mértékkel merítünk belőle – megemel és megtart. Miközben gyümölcsnemesítőket és -termesztőket, pálinkászokat és borászokat, muzeológusokat és cukrászokat, politikusokat és tanárokat, főzőmestereket és bérfőzetőket faggatott a két újságíró, a pálinkáról tudni érdemes dolgok gazdag tára bontakozott ki. Tulipános poharunk mellett ebbe is érdemes belekóstolni. Tisztelgés e kötet mindazok előtt, akik a restik sötétjéből kiszabadították az aranyat érő nedűnket, és azok előtt is, akik a kedvüket lelik vagy magukat keresik benne.

Dlusztus Imre - Meglelé ​borát - A Pannon borrégió borútikönyve
Svájci, ​német, dél-tiroli, olasz telepedik közénk, mint ezerszáz éven keresztül mindig. Van szín magyar borász, aki sváb bálba jár és stifoldert készít; van sok sváb borász, aki élenjáró magyar és ünnepkor bocskait visel; van itt német nyelvű horvát és szláv nevű sváb is. Gyönyörű keveredés. Mecseknádasdon szekszárdi, Kisjakabfalván villányi borok készülnek - mindkét település Pécsi borvidékhez tartozik. Kérdezzük a kötődéseket, annyifélére derül fény, hogy egy nagylexikon is kevés lenne leltárazni - és akkor a ragaszkodások színeiről, szeretet teljes árnyalatairól meg sem tudnánk emlékezni. Pesti mérnökember döbben rá arra, hogy számára a baranyai táj a szülőföld, a Vaterland. Szolnoki közgazdász érzi úgy, hogy negyvenes éveit taposva vissza kell térni a nagypapa fogadójához, az édesapa elveszített álmaihoz, Szekszárdra, Makóról a fővárosba elszármazott első generációs értelmiségi lel hazára a szelíd tolnai dombok között. Gépészmérnök, programtervező matematikus, hűtéstechnikai nagyvállalkozó, testnevelő tanár, állami nagyvállalati vezérigazgató, a villamosságot egyetemen oktató kutató tér vissza a szőlőhöz. Matematika tanárnő dönt úgy, hogy negyven fölött beül a villányi szakközépiskolába borászatot tanulni.

Csonka Gábor - Dlusztus Imre - Ne ​gyűlöljetek!
Frissítsük ​föl az emlékezetünket: Athénben Natasa két óriás cirkálót vert meg, Josefa Idemet és Kathrin Wagnert. Josefa két másodperccel Natasa után ért célba, a publikum tátott szájjal ámult a hatalmas különbségen. (Natasa az előfutamban három és fél másodpercet vert Wagnerre, a törődés végett.) Az utolsó szegedi válogatón hangzik el először Fábiánné Kati nénitől, hogy "próbáljuk ki a párost". A sportág történetében nem találunk rá példát, hogy összeültetik a két legjobbat. (Vegyük a kéznél lévő esetet: 2012-ben a Kozák, Szabó összeállítás a világ legjobb párosa. Kozák Danuta egyesben is a legjobb, elegendő olimpiai aranyérmére utalni 500-on. Szabó viszont örül, ha bejut a magyar bajnoki döntőbe egyesben, párosban viszont remek társa Kozáknak.) Szóval összeül Natasa és Kati, majd fölényesen megnyerik Athénban a párost is. Natasa teljesen fölkavarja az amúgy sem nyugodt vizeket.

Dlusztus Imre - Kaiser Ottó - Borpincék
Egy ​pohár bor a magyar kultúrtörténet esszenciája. Magyarország évszázadokon keresztül bornagyhatalom volt, mert mindene megvolt hozzá, hogy az legyen: szaktudás, gazdag hagyomány, megfelelő talaj, kitűnő klíma, alkalmazkodó fajtaösszetétel és a borászathoz nélkülözhetetlen nemzeti romantika. Hazánk minden vára és kolostora alatt volt bortárolásra alkalmas pince. A könyvünkben bemutatott pincék, présházak, pincefalvak azonban nem skanzenek, hanem a magyar gazdaság megújuló és megújító lehetőségének csodálatos adottságú építményei. 2005.

Kaiser Ottó - Dlusztus Imre - Balaton
Azokban ​a korokban, amikor az ember még sokkal inkább volt része a természetnek, mint a tömegélményeknek, a balatoni emberek hajnalban leballagtak a tóhoz, hogy megnézzék a vizet. A Balaton vizének tükre mindent elmondott az eltelt éjszakáról, a reggelről, az elkövetkező órákról, a szelekről, a felhők tartalmáról, a madarak vonulásáról, sőt még a mögötte cikkanó halak kedvéről is. Aki a vizet nézte, egységes egészet látott: lombokat, szusszanó nádast, kavicsot, madártoll-villanást, szomjas négylábút, békésen ringó ladikot, végtelenbe úszó íveket a távolban. Ha körbevezette a tekintetét, láthatta, hogy a falubélije is a parton áll, aki már bevégezte a táj kémlelését, s most épp fülel. A tó olykor suttog, máskor locsog, néha ordít, telente zörög és reccsen: de mindig mond valamit annak, akinek füle van hozzá. A régi emberek a munka után este is lementek a vízhez, vagy ha olyan közel volt a házuk, hogy odahallatszott a hullámzás nesze, akkor kikönyököltek a kapura, és onnan nézték, hogyan épít ezüsthidat a hold a víz fölé. A tó történelme és jelene, élővilága és épített környezete nemzeti kincs. Mindannyiunk homloka mögött ott pereg az a bizonyos mozgókép, amelyet egy szerencsés pillanatban kaptunk meg az égtől: mindannyian őrzünk egy Balatont, mindannyiunknak van balatoni története, és minden történetnek vannak üzenetei. Ezeket a pillanatokat és ezeket az üzeneteket fogtuk össze, hogy otthon, könyv formájában kézbe vehető legyen a Balaton. 2006.

Dlusztus Imre - Tiffán ​Ede
"Először ​is az igényességgel és a következetességgel kell példát mutatnom. Ez azt jelenti, hogy ha minőségre vonatkozó kérdés vetődik föl, akkor sohasem szabad megalkudni, s ha válaszút elé állít a szakma, akkor csakis a jobbik utat választhatom, még ha az nehezebben is járható. A könnyebb elvágyódások, kísértések irányába nem tehetek engedményt, tehát az elsőnek egyben maximalistának is kell lennie." - válaszolja Tiffán Ede, amikor saját portréjához nem az alkatához közel álló líra felütést, hanem a felelősségről szóló témamaghatározást kérjük tőle. A hatvankét éves borászt a szakmán belül a háta mögött igen egyszerűen nevezik: Az Ede.

Dlusztus Imre - Kaiser Ottó - A ​szép magyar bor
A ​szőlő indái a nemzet több évezredes múltját fonják össze. A francia, a spanyol, a portugál, az olasz, a görög, a német és a magyar, mindössze hét nemzet mutathat ki történelméből ilyen gazdag, az élet minden elemére kiható együttélést az ember és egy gyümölcs között. Krisztus vére. Ez a szent metafora csakis azért születhetett meg, mert a szőlő semmivel sem összehasonlítható, különös, önálló életet élő, megszemélyesítésekre ösztönző, átlényegülő növény. A szőlő gyümölcsféle ugyan, de termésének csak töredékét fogyasztják nyersen. Lédús bogyóit kipréselik ugyan, de a léből csak kicsiny hányad lesz alkoholmentes ivólé... 2003.

Dlusztus Imre - Novák Miklós - A ​sakkzseni
Péter ​szakmai kérdésben semmit sem dönt el Arshak nélkül. Előtte nincs titok sem. Ez a könyv is úgy készülhetett, hogy az anyagfelvétel minden elemében meg kellett állapodniuk. A beszélgetéseket Péter szabadidejének terhére, előre rögzített időkorlátok közé szervezhettük meg. A szavak között olvasva az is kiderült, hogy Péter beszámolt főedzőjének a legfontosabb momentumokról. Egyébként is mindennap beszélnek egymással, s ha valamely tornára készülnek, fél napokat töltenek együtt. Péter versenyek után általában egy hét szabadságot engedélyez magának. Ezeken a napokon is figyeli számítógépén a világ sakkeseményeit és elemez játékszituációkat, de ez inkább az újságolvasás és a könnyű passzió szintje ahhoz képest, amikor az edzés 10-12 óra kőkemény gondolkozással azonos.

Dlusztus Imre - Figula ​Mihály
1960-ban ​született Szegeden, ahol magyar-történelem szakon szerzett diplomát. A Szegedi Egyetem szerkesztőségében kezdett, majd a Délmagyaror-szagnál dolgozott. A rendszerváltás után tizenegy évig tevékenykedett a napilap főszerkesztőjeként és a kiadóvállalat ügyvezető igazgatójaként. Szervezésében született meg a Szegedi Borfesztivál. Alapító főszerkesztője volt 2001-ben a Hungárián Review-nak, majd 2002-ben a HírTV-nek. Kiadónknál 2003-ban jelent meg A szép magyar bor című könyve, amelynek fotóit Kaiser Ottó készítette. Új ságírói-szerkesztői tevékenységét 1998-ban Táncsics-díjjal ismerték el.

Kollekciók