Ajax-loader

Bacsó Béla könyvei a rukkolán


Bacsó Béla - Tér, fenomén, mű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bacsó Béla - Az ​elmélet elmélete
Az ​írások hol közvetlenül elmélettörténeti kérdéseket tárgyalnak (pl.az esszéforma sajátosságai), hol alapvető esztétikai kérdéseket járnak körül, így többek között a képzőművészeti ábrázolás deduktivitását (Megyik János munkáiban) vagy az írás esztétikai és elméleti kérdése Maurice Blanchot-nál.

Bacsó Béla - "Az ​eleven szép"
Bacsó ​Béla tanulmányai hasonlóan az utóbbi években megjelent köteteihez a filozófia, az esztétika és a konkrét műelemzés köréből hoznak írásokat.(Kant vagy Hegel, Goethe: Vonzások és választások) A kötet alaphangja a fiziológiai és antropológiai megközelítés, legyen szó akár konkrét művekről, vagy akár elméleti kérdésekről, mint pl. „az érzéki ráeszmélés és a kifejezés megértése”.

Bacsó Béla - Kiállni ​a zavart
Az ​ember nem követi az erényt, hanem valami valamire indítja az embert, vagy valami – mint mondják – „kihozza a sodrából”, s aztán arra törekszik, hogy megvesse a lábát a túlzás és hiányosság között, ez pedig, mint Arisztotelész írta, _az erény sajátja._ Erényessé azáltal válunk, ha _kiálljuk a zavart, ami létünkre folyton-folyvást leselkedik._

Bacsó Béla - Határpontok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bacsó Béla - Csorba László - Gábor György - Heller Ágnes - Rugási Gyula - Vajda Mihály - A ​történelem árnya
A ​történelemnek a jelenre boruló árnya néha a jellegtelen szürkeségig elmosódott, hasonlóan ahhoz, ahogy a saeculum határai válnak kitapinthatatlanná kortárs nemzedékek szemében. E napjaikat jól jellemző teoretikus helyzetben aktuális politikai kérdéseket vizsgálni lényegében véve ugyanannak az erudíciónak a megnyilatkozásait jelenti. A történelem korszakos árnyán túl talán éppen ez az erudíció foglalja valóban egységes Festschriftbe e kötet tanulmányait. De egységessé teszi e kötetet az a szellemi kötelék, amely e gyűjtemény szerzőit Ludassy Máriához, a Festschrift címzettjéhez és szellemi résztulajdonosához is köti. Ha kizárólag a maga mélységes komolyságában idézzük fel Nietzsche sorait - "az írás-olvasás tanítója és a korrektor alkotják a filológus első típusait" - akkor minden további nélkül elmondható, hogy Ludassy Mária nemcsak betölti ezt a szerepet, hanem tudományos és oktatói pályáján folyamatosan e "típus" gyarapításához és szellemi karbantartásához járul hozzá. Saeculum - Újonnan induló könyvsorozatunk profilját kifejezni hivatott címe a történő idő kétféle intervallumát jelöli az antikvitás óta: egyrészt a szubjektív élettapasztalattal még éppen kontrollálható emberöltőt, másrészt viszont a metafizikai horizont felé távolodó "korszakot", adott esetben "világkorszakot". A "Saeculum-könyvek" rövid, olykor villanásnyi szellemi portrék, helyzetértékelések, elemzések közzétételével két perdöntően fontosnak tartott kritériumot kíván szem előtt tartani: a gondolkodás szabadságának tiszteletét és a szellemi-tudományos színvonalat.

Bacsó Béla - A ​Stefcsik ház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bacsó Béla - Írni ​és felejteni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bacsó Béla - A ​megértés művészete - A művészet megértése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bacsó Béla - A ​Stefcsik ház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bacsó Béla - Tapasztalat ​és esztétika
A ​művészet művészetté akkor válik, ha azt, amit megmutat, nem lehet másként bemutatni, csak is így, ahogy az adott mű tette, ám a legfontosabb az, hogy a műalkotás mindazt, amitől éppen ezzé a művé vált nem másként mutatja meg, csak is azáltal, hogy van ilyen mű, ám mindazt, amitől létezését nyeri, mégis magába rejti. Tanulmányok a művészet és tapasztalat erőterében képződő ismeretről, amit váratlanul, szinte ellenünkre szerzünk meg a művekből.

Bacsó Béla - A ​szó árnyéka
"Egy ​dátum kitör, elszáll, eltűnik - tehát eltörli magát tulajdon olvashatóságában. A törlés nem holmi balesetként éri, nem érinti értelmét és olvashatóságát, ellenkezőleg, beleolvad annak lehetőségébe, hogy az olvasás hozzáférhessen ahhoz, amit egy dátum még jelenthet. De ha az olvashatóság eltörli a dátumot, éppen azt, amit olvasásra kínál, akkor ez a furcsa folyamat már a dátum beíródásával elkezdődött. Ez utóbbinak az egyediség bizonyos stigmáit kellett magában elrejtenie ahhoz, hogy hosszasan fennmaradjon - és ez a vers, az, amire visszaemlékezik." (Jacques Derrida: Schibboleth)

Bacsó Béla - ,,Mert ​nem mi tudunk... "
Bacsó ​Bélának köszönhetik az érdeklődők, a modern, hermeneutikus bölcselettel foglalkozók a legfontosabb Heidegger- és posztmodern tanulmányokat, ezeket a sajátos szövegmagyarázó, a bölcseleti gondolatok lényegét továbbfejtő dolgozatokat, amelyek eredetileg szűk körnek szóló filozófiai szakfolyóiratokban jelentek meg. Bacsó a honi posztmodern esztétikai elméletet megalapozó szerzők egyik jelese; új könyvének (1999) címe egy enigmatikus Kleist-mondattöredékből való, ami teljes formájában így szól: "Mert nem mi tudunk, elsősorban egy bizonyos állapotunk az, ami tud". Filozófiai és művészetelméleti írásainak e gyűjteménye ennek jegyében pásztáz, illetőleg szemelget problémákat a 18-20. század esztétikájából, fenomenológiájából (a dolgozatok java része magyar bölcseleti szakfolyóiratokban, illetőleg irodalmi periodikumban jelent meg 1997 óta). A szerző leginkább gondolatébresztő témái: a romantikus mű és a fragmentum viszonyának a kérdése, ami a posztmodern alkotások belső szelleméhez vezethet, továbbá azok az újabb Nietzsche- kommentárok, illetőleg a hermeneutika alapkérdéseit feszegető eszmefejtések, művészet- és életfilozófiai kisesszék (pl. A séta, Szó és álom), amelyekben Bacsó a köznapok érzékenységének, illetőleg a modern lélektannak a nyelvére igyekszik mintegy "lefordítani" bölcseleti meglátásainak velejét. Bár - filozófiailag magasan képzett - olvasóknak férhetők hozzá a tanulmányok referenciái, a bölcsészeti képzésben résztvevő egyetemisták számára (a szakemberekről nem is beszélve) fontos kiadvány ez a kötet.

Bacsó Béla - Gábor György - Gyenge Zoltán - Heller Ágnes - A ​szépség akarata
Azt ​mondják, szöveg nincs olvasója nélkül, kép nincs szemlélője nélkül. Szövegek képeket indukálnak, és viszont, képek szövegeket. Ez utóbbit képviseli a Képfilozófiák sorozat, melyben jelen esetben filozófusok tekintetéből tanulhatja az olvasó, hogy kép és gondolat hogyan és hányféleképpen fonódhat egymásba. Egy különös kiállítóterembe lépünk, ahol együtt látható Raffaello A lovag álma, Carracci Herkules válaszúton, Blake Jákob lajtorjája, Henri Rousseau Az álom, Rembrandt Ábrahám áldozata, Caravaggio Izsák feláldozása Poussin A jeruzsálemi templom lerombolása és Lenbach Titus diadalkapuja Rómában című festménye. Ezen a kiállításon négy filozófus látogató vezet végig, hogy feltáruljanak előttünk a homályos és rejtett jelentések, a mitológiai és biblikus hagyományok, a történelem és az üdvtörténet, vagy maga az álomvilág. Minthogy filozófusok, nem a képekről beszélnek, hanem a képeket beszéltetik. És e beszédek olvasói számára nem csak a képek egyszerű ikonográfiája nyílhat fel, hanem a mögöttes tradíciók racionalitáson túli abszurditása és a történelem ábrázolhatósága. A kötet négy tanulmánya – Bacsó Béla „Herkules válaszúton” (Akarat és döntés), Gábor György Az akarat kiábrázolása, a történelem megképesítése, Gyenge Zoltán A szenvedély akarata – Caravaggio Izsákja. Képfilozófiai kísérlet, és Heller Ágnes Akaratnélküli álom-akaratformáló álom – kép és filozófia kapcsolatait vizsgálja.

Bacsó Béla - Ön-arc-kép
A ​könyv témája nem pusztán az arc bemutatása a festői ábrázolásban, hanem az ember megmutatása a műben. Kitekint olyan elméleti munkákra is, amelyek segítenek az alapvető esztétikai kérdések megértésében, ám döntően arra, hogy a portréfestészet miként mutatja meg az egész életigazságot.

Bacsó Béla - Kép ​- fenomén - valóság
Válogatásunk ​folytatja azt a nagy sikerű témát, amely az egykori Athenaeumban Kép - képiség címmel jelent meg, s amely a jelenkori humántudományban egyik legsokoldalúbban tárgyalt kérdés. A kötetben található írások a címként megadott hármas, jóllehet teljességgel el nem különíthető problémának egy sajátos metszetét adják. Ezt a problémaegyüttest másként megjelenítésnek vagy reprezentációnak is nevezhetnénk, ez ugyanis az a titkos összekötőkapocs, amely a fenomenológiai, a művészettörténeti, az esztétikai, az irodalomelméleti írásokat kötetbe rendezhetővé teszi.

Kollekciók