Ajax-loader

Hubay Miklós könyvei a rukkolán


Hubay Miklós - A ​zsenik iskolája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hubay Miklós - Hősökkel ​és hősök nélkül
A ​Hősök nélkül bátor bírálata a szélső jobboldali mozgalmakkal szövetkező úri osztálynak. A Késdobálók egy házaspár szerelmének és veszekedéseinek tükrében egy nemzedék úttévesztésének és útkeresésének állomásait mutatja meg. A C'est la guerre a háború iszonyatának groteszk komédiája. Az Ők tudják, mi a szerelem Hector Berlioznak, a nagy francia zeneszerzőnek életéből meríti tárgyát, a szellemes mondanivaló, bravúros drámaszerkesztés általános igazsággá tágítja az egyszeri anekdotát. Az Egy szerelem három éjszakája egy költő tiszta szerelmének története, melyet a háború pokla fojt tragédiába. A Szüless újra, kedves! újszerű formai megoldásokban gazdag, modern hangvételű operalibrettó, egy kommunista fiatalember és az őt környező, megalkuvó figurák szembeállításával a mindenkori emberi felelősség kérdését veti fel az író. A Csend az ajtó mögött több, mint nemzedékek konfliktusának rajza: a kor alapvető erkölcsi problémáit feszegeti.

Hubay Miklós - Világvégjátékok
Négy ​dráma, négy jellemző állomás a drámaíró Hubay Miklós pályáján. Mindahányban olyan szuverén művészi világot teremtett, amely indokolttá teszi a dramaturgia szabályainak egyéni értelmezését, elfogadhatóvá a korokon átívelő, eszmei szférákban játszódó cselekményt, élménnyé az olykor abszurdba forduló történéseket. Szóljanak bár a darabok a ma emberéről, vagy rajzoljon a szerző hősei mögé történelmi kulisszákat, az olvasót mindenképpen foglyul ejti az a szellemi erőtér, amely egyaránt jellemzi az Euripidész gondolatai nyomán írt Túszszedők-et; Freud az álomfejtő álmá-t, e nagyszabású történelmi látomást, középpontjában Freuddal és Ferenc Józseffel; az emberi kiszolgáltatottság torokszorító drámáját, a Párkák-at; s a könnyedebb hangvételű, de mondandójában éppoly komoly Itt valami ketyeg című "tömegtragédia" műfajmegjelölésű színdarabot. Gazdag intellektust, szigorú etikai és művészi mércét sejtetnek e művek, s mint a kötetcím mutatja, aggodalmat, féltést. Veszélyt kiált Hubay Miklós, de tehet-e valamit a szó a fegyverek ellenében? A szerző úgy véli, felrázhatja a "világtörténelem közönyös kibiceit".

Hubay Miklós - Napló ​nélkülem
"A ​napló - a személyes, a szenvedélyes napló - igazában a holtak műfaja. A sír fedezékéből hányják vissza ők átkaikat és panaszaikat, egy életen át jól (s rosszul) tartalékolt értesüléseiket. Halálom után X. évvel felbontandó. Jól zár alá téve (az özvegynél vagy a nála megbízhatóbb barátoknál) X év múlva biztosan robbanni is fog. Időzített petárda. A naplóíró: posztumusz merénylő. A naplóírás: így: előkészület a boldog halálra. Szinte egy eutanázia. Hiszen a legszebb örömmel (kárörömmel) múlik ki e világból a szívós naplóíró. És nem fogja megtudni, hogy a merénylet nem sikerül. Az özvegy (vagy a nála is megbízhatóbb barát) az elhunyt sírja fölött megbékülhet az utókorral, megrostálja a naplót, s a végén csak egy diszkrét pukkanás jelzi a megjelenését. Cserében szerez a megboldogultnak utcát, márványtáblát. Ez a napló, amelyet magam rendeztem sajtó alá, és melynek - ha nem lesz túl hosszú a nyomdai átfutási idő, vagy túl rövid az életem - szeretném megérni a megjelenését: személytelen. Alig vagyok jelen benne."

Hubay Miklós - Talán ​a lényeg
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hubay Miklós - Apokrif ​találkozások
Amikor ​ezt a kötetet összeallítottam az Európa sorsát felvető drámákból, meglepődve kellett észrevennem, hogy megannyi apokrif találkozás a drámák magja... (A szerző)

Hubay Miklós - A ​dráma sorsa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hubay Miklós - Lélegzetvisszafojtva
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hubay Miklós - Egy ​magyar nyár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hubay Miklós - Csillaghy András - Két ​kuruc beszélget
Kétszereplős ​könyveket indított útjára kiadónk (A pálya mentén című kötet Papp Tibor és Prágai Tamás beszélgetését tartalmazta, Az alkotás vegetatív bája címűben pedig Gyurkovics Tibor és Szemadám György beszélgettek). Természetesen új meg új arcok, egymással szóba ereszkedő alkotó párosok következnek sorozatunkban - és változnak majd bennük a szerepek, hangsúlyok, zsánerek, művészeti ágak, a témamerítés és a körítés is. Ahogy az élet és az alkalom hozza (diktálja?) - és ahogy a változó idő hitünk szerint mindig alkalmat ad a soha nem szűnő párbeszédre. Csillaghy András (Budapest, 1940) Tanulmányait több európai országban végezte. Doktorátust szerzett a Padovai Tudományegyetemen. A Velencei Ca'Foscari és az Udinei Tudományegyetemen tanít. Antik és modern nyelvekkel, nyelvpszichológiával és filológiával foglalkozik. Az Európai Kulturális Társaságnak tagja a hatvanas évek óta. Hubay Miklós (Nagyvárad, 1918) "1941-ben jelent meg az első könyvem. Nagyralátó volt már a címe is: Nemzeti színjátszás, drámai magyarság. Formájára nézve: dialógus. Utána jó részt cseppentett dialógusokat írtam, tragédiákat. Csillaghy András barátom türelme és jó sorsa, amely itt-ott szinte párhuzamos az enyémmel, tette lehetővé nekem, hogy megpróbáljak végül hazatérni ebbe a műfajba..."

Hubay Miklós - "Aztán ​mivégre az egész teremtés?"
Madách ​Imre legismertebb alkotása Az ember tragédiája, mellyel mindannyian találkozunk, legalább a gimnázium évei alatt. De mit mond, mit mondhat számunkra ma irodalmunk óriási jelentőségű darabja, ez a világszinten is ismert és elismert mű? Ennek járt utána Hubay Miklós, s kínál fel most lehetséges magyarázatokat, új értelmezéseket "Aztán mivégre az egész teremtés?" című kötetében. "Igen érezzük át azt a kétségtelen tényt, hogy a sztregovai ház Oroszlánbarlangja egy pillanatban a világmindenség közepe volt. Hanem Madách mennyországában botrány is van. Az a botrány, amit még Madách kortársai sem tudhattak: a XX. század botránya, s talán a XXI. századé is. S ez az, hogy a Teremtésből Világvégét csinálhat az egyik teremtmény: az ember." Hubay Miklós

Hubay Miklós - Aranykor
A ​könyv Hubay Miklós tanulmányait tartalmazza, amely három ciklusra oszlik: Irodalom Képzőművészet Színház

Hubay Miklós - Színház ​a Cethal hátán
Tartalom: Színház ​a Cethal hátán Csak tréfa Ravelszki Párkák avagy Isten füle mindent lát Kalóz Te Imre, itt valami ketyeg, avagy credo quia absurdum

Hubay Miklós - A ​szív sebei
Kell-e ​ismertetnünk a drámaíró Hubay Miklóst? Szükséges-e méltatnunk színpadi erejét, művészetét? Ebben a kötetben öt drámát talál az olvasó. Talán ismerősek, de mégis újak. Játszották őket, könyvben is megjelentek, de írójuk majd mindegyikőjüket újjáírta. „A konok újra- meg újraírás mániája a drámaírónál természetesebb és gyakoribb, mint a költőnél vagy az elbeszélő írónál -írja Hubay-, különösen ma, amikor minden egyes komolyabb igényű dráma megannyi elszánt kísérlet valami jelentős eszmének -formájában is újszerű- megfogalmazására. S amikor a kutató orvos sem röstell nekifutni többször is -százszor is- a maga kísérleteinek, a drámaíró miért ne tegye? Az ő tétje se kisebb.” Hubay Miklós a maga drámaírói gyakorlatára, s néhány kortársáéra, szereti idézni Illés Endrének azt a mondatát, amelyet, talán nem véletlen, drámaíróról szólva írt le ő is: „Minden író egy-két nagy, forró témát ír, él és épít haláláig, s az életmű úgy emelkedik lassan a magasba, a tenger, a habok, s végül a viharok szintje fölé, mint a korallszigetek.” A rendezők már régen fölfedezték, hogy a drámák szinte kínálják magukat az újra- és újraértelmezésre. Hasonló hívószót hall ki Hubay a maga drámáiból, amikor visszatér hozzájuk, s az eredeti drámai gondolatnak egyre tökéletesebb, kifejezőbb formáját keresi. Akár úgy is mondhatnánk: újból megrendezi, amit egyszer megírt. A Madách Színház Álomfejtés címen mutatta be 1970-ben az elképzelt találkozást Ferenc József császár és Freud Zsigmond között a világháború kitörésének a pillanatában. Az itt most először publikált új változatnak már a címe is más (és hosszabb is, hisz utal a császári Bécs kettős aspektusára): „Az utolsó császárkeringő avagy Ausztria, a világvége laboratóriuma.” De maga a dráma is változott. Egy példát: az oly jól nevelt és mindig fegyelmezett Freud professzor feltűnik a dráma során mint az agresszivitás (a pszichoanalízis módszereitől nem idegen agresszivitás) képviselője is -ez a „Freud” látogatja az analízistől rettegő császár álmait, hogy aztán dr. Freud Zsigmond, a professzor megfejthesse őket. A Késdobálók új szövegében az író hasznosította az 1977-es római bemutatónak néhány tanulságát. A Római karnevál-ban az önkéntes éhhalál bizarr lázképeihez most egy félreértésekből és szerepjátszásból szövődő második rész járul. A szívszorító tragédiát így elejétől végig egyenletes irreális világításban kaphatjuk. A Tüzet viszek tragédia messzebb kezdődik, mint az, amelyiket a Thália Stúdióban láthattunk. Megelőzi egy új felvonás, az elmekórházban. Színpadról ismert szövegétől legkevésbé a Párkák tér el. Az utolsó jelenete lett tragikusabb. S így hangsúlyosabb e napjaink aktualitásától forró drámának ősi, mitikus, áldozati jellege.

Hubay Miklós - Hova ​lett a Rózsa Lelke?
Az ​előttünk álló század (évezred) küszöbére teszem le ezt a kötetet. Két tragédia van benne. Időszerűtlen műfaj ez a fogyasztói társadalomban, legalábbis így hirdetik az új- és gyarmati-gazdagok ínyesmesterei, konyhaséfjei, előcsócsálói, a londoni színből ismerős Nyegléi. De vajon túl-léphetünk-e, túl-láthatunk-e, túl-eszmélhetünk-e korunk beszürkült horizontján, ha csak a divathoz és csak az érvényes jog- és játékszabályokhoz tartjuk magunkat? Mind a két tragédiában felismerhetők ugyanazok a rögeszméim.

Hubay Miklós - Az ​én koromban
Ennek ​a kötetnek a drámái a lappangó apokalipszis jelenségeiről szólnak, amelyek szorongással töltötték el szívünket a XX. század folyamán, és nem múltak el most, az ezredfordulón sem (lehallgatás, túszejtések, terrorizmus stb.). Az Összegyűjtött drámák első kötetének végén a Túszszedők - témájában - már szinte átível ehhez a kötethez. Azt még Euripidész nyomán írtam Olaszországban, a hatvanas években. Felfedeztem, hogy a XX. században mily aktuális tud lenni Euripidész, amikor a terrorizmusjelenségről ír. E kötetben található drámák ihletői a XX. század második felében egyre sűrűbben jelentkező abszurdumok voltak.

Kollekciók