Ajax-loader

Natalia Ginzburg könyvei a rukkolán


Natalia Ginzburg - Le ​voci della sera
Le ​voci della sera è una storia di persone che cercano di sotterrare i pensieri, d'identificarsi soltanto nei gesti che compiono e nelle parole che dicono e finiscono per ritrovarsi strette in una morsa di assurdità e di dolore.

Natalia Ginzburg - Happiness, ​As Such
At ​the heart of _Happiness, as Such_ is an absence—an abyss that pulls everyone to its brink—created by a family’s only son, Michele, who has fled from Italy to England to escape the dangers and threats of his radical political ties. This novel is part epistolary: his mother writes letters to him, nagging him; his sister Angelica writes, missing him; so does Mara, his former lover, telling him about the birth of her son who may be his own. Left to clean up Michele’s mess, his family and friends complain, commiserate, tease, and grieve, struggling valiantly with the small and large calamities of their interconnected lives. Natalia Ginzburg’s most beloved book in Italy and one of her finest achievements, _Happiness, as Such_ is an original, wise, raw, comic novel that cuts to the bone.

Natalia Ginzburg - Family ​Lexicon
The ​places, events and people are all real. I have invented nothing.' Natalia Ginzburg wrote her masterful, Strega Prize winning novel Family Lexicon while living in London in the 1960s. Homesick for her big, noisy Italian family, she summoned them in this novel, which is a celebration of the routines and rituals, in-jokes and insults and, above all, the repeated sayings that make up every family. The father, Giuseppe Levi, is a Jewish scientist, consumed by his work and a mania for hiking. Impatient and intractable, he is constantly at odds with his impressionable and wistful wife Lidia - yet he cannot be without her. Together they preside over their five children in a house filled with argument and activity, books and politics, visitors, friends and famous faces. But as their children grow up against the backdrop of Mussolini's Italy, the Levi household must become not only a home - but a stronghold against fascism. Intimate, enchanting and comedic, Family Lexicon is an unforgettable novel about memory, language, and the lasting power that family holds over all of us. 'It is perhaps best to say straight off that the book is a masterpiece.' New Yorker 'A small, entrancing classic.' Hermione Lee

Natalia Ginzburg - A ​város és az otthon
"Kedves ​Lucrezia, nagyon fölkavart a leveled... Beleszerettél Ignazio Fegizbe vagy I. F. -be, ahogy nevezni szoktad. Nem kéne, hogy ez bármiképpen is hasson rám, vagy még inkább: örülnöm kéne, mert a szerelem jó dolog, és az ember örül, ha jó dolog történik valakivel, aki közel áll a szívéhez. Mégis rossz érzés fogott el, ahogy olvastam a leveledet. Ott akarod hagyni Pierót, és I. F. -fel akarsz élni. Magaddal viszed a gyerekeket. Úgy gondolsz rájuk, mintha valami csomagok vagy bútordarabok lennének. Ráadásul öt van belőlük, nem csak egy. Ha egy volna, minden erőddel arra törekedhetnél, hogy megnyugtasd. De öt gyereket nem könnyű megnyugtatni. És I. F.-nek se kis teher öt gyerek. Azt írod, »ő semmitől se fél«. Amit nem rólunk írsz, rólad és rólam, hogy »velem a házasságtörés nem ment vérre«, hát ez képtelenség. Minden házasságtörés vérre megy. Ráadásul szerinted van egy közös gyerekünk. Nem hiszem, de ha így van, a mi kapcsolatunk aztán valóban vérre ment. A gyerekek ereiben vér folyik, és a világra is véresen jönnek. Egész leveleden végig vonul valami kegyetlenül sértő, van benne valami ösztönös törekvés, hogy összehasonlíts I. F.-fel, és alsóbbrendűnek minősíts, értéktelenebbnek, hitványabbnak. Őt megugatták a kutyáid. Neki leszakadt a fogas. Aztán írod, hogy majdnem olyan magas, mint te. Miközben tudod, hogy én alig érek a válladig, és ettől mindig szenvedtem. Giuseppe" Natalia Ginzburg 1916-ban született Palermóban. A torinói Einaudi Kiadó egyik alapítója és munkatársa volt; és színdarabjainak jó része Magyarországon is ismert.

Natalia Ginzburg - Family ​Sayings
Hailed ​upon publication as a groundbreaking memoir, giving the form “a new dimension, new possibilities, and ... an aspect that is entirely new” (Times Literary Supplement), Family Sayings is Natalia Ginzburg’s masterpiece and a classic of contemporary Italian literature. Although it asks to be read as fiction, the author, one of Italy’s finest twentieth-century writers, admits that it is highly autobiographical. The book spans the period from the rise of Fascism through World War II (in which her first husband perished at the hands of the Nazis) and its aftermath. Its subject is the other people in Ginzburg’s family. Woven around the inconsequential, revealing remarks that are repeated in a family until they become its affectionate private code, rich in memory and association, this is one of the rare true evocations of a family in modern literature. Family Sayings is at the same time a living history that documents the life of the assimilated Jewish Ginzburg family and the culture to which they belonged. Winner of the Strega Prize—Italy’s Pulitzer for literature—this intimate and candid portrait is no less relevant today than when it was first published in 1963.

Natalia Ginzburg - Caro ​Michele
«Caro ​Michele»: il piú classico degli incipit epistolari è quello che Natalia Ginzburg sceglie come titolo del suo romanzo. Una madre già avanti negli anni ma ancora giovane e un figlio lontano fisicamente e ancor piú (e soprattutto) distante nelle idee, nelle esigenze, negli affetti e nei dolori. Un figlio per il quale la madre prova rancore, ma dal quale non riesce a staccarsi; e l'ultimo, irrescindibile cordone ombelicale è fatto di sole lettere. Sorta di Lessico famigliare dieci anni dopo, Caro Michele è un romanzo dai personaggi dispersi, divisi dall'incomunicabilità e destinati alla solitudine, e la scelta del genere epistolare suona provocatoria e simbolica. Con la cronologia della vita e delle opere, la bibliografia essenziale e l'antologia della critica.

Natalia Ginzburg - Ti ​ho sposato per allegria (Easy Readers)
La ​commedia ci introduce nel piccolo mondo della gente comune: la giovane Giuliana, che e venuta a Roma per diventare attrice, incontra dopo diverse disavventure Pietro, un giovane e ricco avvocato. Questi la sposa per "allegria", come lui dice, e non per "pietà", come invece suggerisce Giuliana. Una fortuna per una ragazza povera e senza istruzione sposare un uomo ricco e giovane! Ma Giuliana non e sicura di esserne contenta. Vorrebbe ribellarsi alle tradizioni della borghesia, ma esse le fanno troppo comodo. Arriva la madre di Pietro per nulla contenta della scelta del figlio. Le sue chiacchiere maliziose ottengono pero risultati inaspettati.

Natalia Ginzburg - Lessico ​famigliare
"Nel ​corso della mia infanzia e adolescenza mi proponevo sempre di scrivere un libro che raccontasse delle persone che vivevano, allora, intorno a me. Questo è, in parte, quel libro: ma solo in parte, perché la memoria è labile, e perché i libri tratti dalla realtà non sono spesso che esili barlumi e schegge di quanto abbiamo visto e udito."

Natalia Ginzburg - Kedves ​Michele
Kedves ​Michele! Nagyon különös dolog történt velem, szükségét érzem, hogy rögtön elmeséljem neked. Tegnap lefeküdtem Fabióval. Fabio a könyvkiadó, Fabio Colarosa. A pelikán. El se tudod képzelni, mennyire hasonlít egy pelikánhoz. Ada barátja. Megfújtam Adától. Ebédre hívott, a vendéglőbe. Azután hazakísért, mert ünnep lévén, zárva maradt délután az iroda. Azt mondta, szeretne feljönni hozzám, megnézni a babát. Ada tett neki említést a gyerekről. Mondtam, hogy nincs otthon, elvittem ahhoz az asszonyhoz. Hogy akkor szeretné látni a lakásomat. Kínban voltam az állandó klozettszag miatt. Ráadásul elmenet úgy hagytam a lakást, a legnagyobb rendetlenségben. De erőlködött, így hát megengedtem, hogy feljöjjön. Leült egy egyetlen székre, annak is rongyos a vászonülőkéje... Miután megitta a nescafét, föl-alá kezdett járkálni a szobában, mindegyre fintorogva az orrával. Megkérdeztem, nem érez-e valami rossz szagot. Azt válaszolta, hogy nem érez. Nagy orra van, mondta, de nem érzi a szagokat. Egy kis rendet csináltam, aztán leültem az ágy szélére, ő mellém ült, s így elkezdtünk szeretkezni. Utána valósággal el voltam képedve. Ő elaludt utána. Ahogy ott aludt, néztem azt az óriási orrát. "Úristen", mondtam, magamban, "lefeküdtem a pelikánnal". 1971. január 25.

Natalia Ginzburg - Valamennyi ​tegnapunk
A ​regény egy meg nem nevezett észak-olaszországi kisvárosban élő ügyvéd családjának viszontagságairól szól. A főszereplő Anna, az ügyvéd legfiatalabb lánya: az írónő az ő szemével láttatja a család és a baráti kör tagjait, akikről finom ironiával remek skicceket rajzol. De Anna útját követve eljutunk egy délolasz faluba is, ahol Anna átéli a német megszállást. És ámulva látjuk, hogy ez az ízig-vérig "urbánus" írónő mennyire otthon van a paraszti világban is, hogy parasztfigurái ugyanolyan remeklések, mint a kisvárosi polgárokról rajzolt portréi.

Natalia Ginzburg - Baktérítő
Az ​egyik legkiválóbb olasz írónő, Natalia Ginzburg kisregénye egy ábrándkergető, kicsit együgyű asszonyról szól, aki előkelő házasságot tervez szép, de buta lányának, s mikor ez a terve meghiúsul, a városba költözik, kiállítási szalont, majd divatüzletet készül nyitni, de semmi sem sikerül neki, minden kicsúszik a kezéből. Egy szélhámosnő rászedi, meglép a megtakarított pénzecskéjével, s ő hasztalanul házal sérelmével és igazával. Hamis ábrándjai vesztével eszménytelen, reménytelen közönybe süpped, erkölcsi csődbe jut, hiszen egy kíméletlen társadalomban nem lehet jámbor holdkórosként élni.

Kollekciók