Ajax-loader

Benkő László könyvei a rukkolán


Benkő László - Benkő Tiborné - Tóth Bertalan - Programozzunk ​Turbo Pascal nyelven!
Könyvünk ​elsõsorban azokhoz szól, akik segítségünkkel kívánnak megismerkedni a Pascal nyelv rejtelmeivel és szépségeivel. A nyelv leírása mellett az alapvetõbb programozással kapcsolatos fogalmakat is tisztázzuk. A Pascal nyelv szintaktikájával és szabályaival foglalkozó fejezetek példákon keresztül magyarázzák az elméletet. A könyv felépítése olyan, hogy segítségével a még egészen kezdõ programozók, akik ez ideig semmilyen programozási nyelvvel sem foglalkoztak, minden egyéb külsõ segítségség nélkül is megtanulhatják a Pascal nyelvet. Különösen nekik szántuk a könyv elsõ két fejezetét, melynek áttanulmányozása után már egyszerûbb programok is készíthetõk. A tapasztaltabb Olvasók, akik már használtak valamilyen más programozási nyelvet vagy kezdõ szinten ismerik a Pascalt, el is eltekinthetnek az elsõ két fejezet feldolgozásától. (Bár a második fejezetet azonban számukra is jó kiindulási pont lehet a könyv további részeihez.) A gyakorlott Olvasók tanulási stratégiája a példaprogramok áttanulmányozására és megértésére épülhet. Amikor már megismerték az utasítások helyes használatát és a Pascal program szerkezeti sajátosságait, hozzáláthatnak a könyvben közölt feladatok önálló megoldásához. (Ha elsõre nem is koronázza teljes siker a próbálkozást, nem kell kétségbeesni, hiszen a feladatok megoldása megtalálható a lemezmellékleten.)

Benkő Tiborné - Benkő László - Kiss Zoltán - Tóth Bertalan - Objektum-orientált ​programozás Turbo Pascal 6.0-ban - Turbo Vision
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovácsné Cohner Judit - Benkő László - Mindenkinek ​a PC-ről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benkő László - A végső tenger II.
A rabszolga-gyereknek csak ritkán elõtûnõ, homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És õriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással... Bürjén, az ismeretlen származású és nemzetiségû kisfiú, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Dzsingisz kán, a világhódító mongol uralkodó udvarába kerül. Mongollá lesz, és mivel hányattatásai során megtanul néhány nyelvet, kamaszként izgalmas munkát kap: kém lesz. A feladatnak sikerrel tesz eleget, kiderül, hogy különös tehetsége van a veszélyes mesterséghez, ezért további feladatokat kap. Így kerül II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába: gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerõsnek tûnik számára, de már nem foglalkozik a származásával. Ám az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentõ sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, fõbe kólintja az igazság, és felébred benne a lelkiismeret.

Benkő Tiborné - Benkő László - Amit az Excel-, PowerPoint-, Access 2002-ről tudni érdemes
Jelen könyv célja, hogy a kezdő felhasználóknak, diákoknak, oktatóknak, a felnőttképzésben résztvevő hallgatóknak alapvető segítséget nyújtson a gyakran használt Windows XP alatt futó programok kezeléséhez. A könyv felépítése olyan, hogy a fejezetek áttanulmányozása és a példák megértése után szerzett tapasztalatokat a saját feladatokban maximálisan lehessen alkalmazni. Különös figyelemmel voltunk a Nemzeti Alap Tanterv középiskolai követelményeire, de meggyőződésünk, hogy nagyon sok főiskola és egyetem (a Szerző egyeteme is) fogja jegyzetként használni szakkönyvünket.

Dankó Ervin - Erdei László - Benkő László - Zsigri Pál - Főzőcske
Remek ételek receptjei 109 oldalon.

Benkő László - Az írói szótár
Arra a kérdésre, hogy hány és milyen szót használ műveiben egy író vagy költő, a gépi feldolgozás lehetőségével ma már könnyű válaszolni. ilyen szómutató sok író műveiből készült szerte a világon.De a korszerű írói szótárból a puszta számadatoknál többet igényel a tudomány és a társadalmi érdeklődés. A szótárnak feleletet kell adnia a nyelv és a stílus számos kérdésére. A szerző - az első magyar költői szótár szerkesztője - az eddigi szótárak és saját tapasztalatai alapján tárja fel és összegzi azokat az elméleti kérdéseket és gyakorlati módszereket, amelyek az írói szótár mai fejlettségi fokáig vezettek, és amelyek útmutatóul szolgálhatnak a nagy írók, költők életművéből ezután készítendő szótárakhoz is.

Benkő Tiborné - Benkő László - Amit egy Windows XP-s,Office XP-s PC-ről tudni érdemes!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benkő László - A ​hadvezér
Mátyás ​király fia, Corvin János fényesen bebizonyította, hogy képes a török ellen eredménnyel sereget vezetni, és a boszniai pasa agresszív törekvéseinek ellenállni. A gondjaira bízott Szlavóniát a legjobb tudása szerint egységbe forrasztotta, és báni hivatala idején megszűnt a horvát, magyar és dalmát nemesség közti, helyi harcokig fajult ellentét. A politika azonban továbbra sem kímélte Mátyás fiát, aki nem csekély rátermettségről téve tanúbizonyságot, ügyesen egyensúlyozott a hatalmi érdekek között, és egyre több jogos örökségét szerezte vissza a főuraktól. Ismét növekedni kezdett az a középnemesi tábor, amely szerette volna Corvin Jánost látni vezetőjének, de a másik oldal, a herceg korábbi ellenfelei és ellenségei ezt minden erejükkel igyekeztek meggátolni. Corvinban Velence is kiváló hadvezért látott, olyan férfiút, aki becsületesen bánik azzal a pénzzel, amit a köztársaság a törökellenes háború céljaira rábízott. A herceg rövidre szabott életének utolsó éveit folyamatos harcokban töltötte, és egyre újabb győzelmeket aratott a boszniai pasa seregei felett, miközben kénytelen volt szembenézni az őt ért intrikák és támadások sorozatával. Aztán elkövetkezett az idő, hogy helyzeti előnybe került Ulászló királlyal szemben, akinek még nem volt fiú örököse az új feleségétől, Corvinnak viszont született egy fia. Ez a tény hatalomféltésből még a királynét is ellene fordította. A kötet Corvin János életének utolsó éveit történeti hűséggel feldolgozva, a korabeli katonai és politikai eseményeket, összefüggéseket ismertetve tárja az olvasók elé.

Benkő László - Ízisz ​istennő leánya
A ​történet a Kr. előtti első század Alexandriájába röpíti az Olvasót. A fáraók Egyiptomában Nagy Sándor halála óta a Ptolemaiosz dinasztia uralkodik. Róma ellenállhatatlanul tör Egyiptom felé, a birodalom azonban kemény diót jelent a hódítóknak. Maga Julius Caesar is belátja, okosabb velük barátságra törekedni és bölcs diplomáciával lassan Rómához kötni az ősi birodalmat. Talán könnyebb dolguk lett volna, ha nincs Kleopátra, aki jelentősen különbözött elődeitől. Ha Róma azt hitte, egy nővel könnyebb dolga lesz, hát súlyosan tévedett. Kevés olyan nő ismeretes e korból, aki ennyire értett a diplomáciai fondorlatokhoz, vagy ilyen eréllyel tudott volna egy világhatalommal szemben fellépni, mint Kleopátra. A regényből megtudhatjuk, milyen is volt Kleopátra gyermeklányként, és miben különbözött nővéreitől, fivérétől. Hogyan alakult ki sajátos személyisége, műveltsége és céltudatos gondolkodása, melyre nagy szüksége volt a politikai játszmákban, amelyekkel - akár női praktikák felvonultatása árán is - meg kellett birkóznia. A kötetből kiviláglik, hogy Kleopátra nem csupán egy vonzó nő volt, hanem erőskezű uralkodó, hadvezér és kiváló diplomata is. Rómának nem véletlenül gyűlt meg vele a baja...

Benkő László - Az ​oligarchák országa
A ​II. Ulászló királyt is ellenőrzésük alatt tartó oligarchák, Corvin legnagyobb ellenségei, nem hagynak fel a herceget teljesen ellehetetlenítő terveikkel, és vagyonából végérvényesen ki akarják forgatni. A király semmit nem tart be abból, amit azért ígért, hogy a herceg az ő javára lemondjon a trónról. Meghiúsul a milánói hercegnővel Mátyás életében _pro forma_ megkötött házassága, mert ez a kérdés is nemzetközi politikai küzdelmek színterévé válik. Egyre-másra lobbannak fel az oligarchák elleni lázadások, és Corvinnak - hogy ne veszítse el végleg mindenét - meg kell tanulnia egyensúlyozni a folyton változó belpolitikai színpadon. Ince pápa halálával elveszíti a Szentszék támogatását. Szövetségeseket keres maga mellé a szlavón és a dalmát területeken, de továbbra sem mond le a teljes magyarországi középnemesség egységbe forrasztásáról. Feleségül veszi Frangepán Bernardin gróf leányát, Beatricét, és apósa támogatásával velencei polgárjogot nyer. Eredményesen lép fel a török ellen a horvát, dalmát és bosnyák végeken, és a nagy ellenség egyre inkább tiszteli katonai kvalitásait. A kötet Corvin János herceg életének újabb hét esztendejét tárja elénk. Részletesen bemutatja a történelmi összefüggéseket, az oligarchák összefonódását és érvényesülési módszereiket, egoista nemzetrontó hatalmukat, a veszélyes intrikákat és a politikai játszmákat Magyarországon és külhonban.

Benkő László - A ​végzet ösvénye
IV. ​(Kun) László király, miután részben győzedelmeskedett belpolitikai ellenfelei felett, hozzálátott az ország és a trón stabilizálásához. Anyját, Erzsébetet ügyesen eltávolította a hatalomból, s hozzá hűséges családtagjait maga mellett tartva megpróbált minél nagyobb erőt felmutatni. Ám katonai és politikai győzelmeinek dacára tovább folytatták ellene az intrikát. Ez annak ellenére sem szűnt meg, hogy László két ízben is fegyveres konfliktusba keveredett a kunokkal, s mindkét alkalommal győzelmet aratott felettük. A király ellenzéke ugyanakkor a Szentszéknél is támogatókra talált, ennek hatására a pápa Magyarországra küldte követét, akinek feladatul szabta, hogy Lászlót térítse az igaz keresztény királyok útjára: szorítsa rá a kunok végleges megtérítésére és az eretnekek kiirtására országában. A király azonban nem tűrt meg maga felett semmilyen földi hatalmat, és szembeszállt a legátussal, ami kiátkozást vont maga után. Amikor a Kárpátoktól keletre, az Arany Orda területén szállásoló mongolok ismét betörtek az országba, a magyar csapatoknak sikerült megállítaniuk őket. Ám a király elkövette azt a hibát, hogy testőrségébe mongol harcosokat fogadott, s ezzel véglegesen magára haragította országa előkelőit és az egyházat... IV. László országlását általában negatívan ítélik meg. Ám a kép ennél árnyaltabb: számos körülmény együttes hatása vezetett az ország gyengüléséhez. Ezért pedig nem csupán Kun László tehető felelőssé, akiből akár jelentős uralkodó is válhatott volna - ha hagyják.

Benkő László - A ​lázadás parazsán
A ​XI. század közepén forog a magyar történelem kereke. I. István király megteremtette a keresztény államot, és lerakta az új államalakulat alapjait. Halála után unokaöccse, a római keresztényként nevelt Orseolo Péter kapta a koronát, ám István tudva, hogy egy nép vallását megváltoztatni, letéríteni őt szokásainak évezredes útjáról gigászi és roppantul veszélyes feladat , belpolitikai lavinát indított el döntésével. Újra fellángoltak a belső forrongások, amit a krónikaírók felszínes értékítélettel egyszerűen pogánylázadásként jegyeztek fel. Kik irányították a belső lázadásokat, és mit akartak elérni? Valóban istentelen lett volna a magyarság széles rétege? A fordulatos regény felöleli a korabeli eseményeket, összefüggéseket keres az egymással ellentétben álló érdekek között. Eközben László életének alakulását is nyomon követhetjük gyermekkorától, krakkói és bihari éveitől kezdve. Együtt vágtathatunk I. András király és öccse, Béla herceg vitézeivel a belső rend helyreállításáért a nyugati seregek ellen. Tanúja lehetünk András és Béla konfliktusának és utóbbi trónra kerülésének. Majd hirtelen a gyermek Salamon király udvarában találjuk magunkat, ahol színre lépnek I. Béla király fiai, Géza, Lambert és László hercegek. Mellettük lehetünk a kerlési ütközetben, és megismerhetjük a fiatal, de máris nagyszerű és kiváló tehetségű lovagot, a majdani László királyt. Az ő szemével látjuk a forrongó világ véres eseményeit, és megkíséreljük az eligazodást az udvari intrikákban és a politikai torzsalkodásokban. A lendületes történet egyszerre lebilincselő és széleskörű ismereteket nyújtó, s ahogy az író regényeiben megszokhattuk, rendkívül tárgyilagos. A majdani szent király fiatal, tudásra szomjazó hús-vér emberként jelenik meg, erényekkel, hibákkal, de kiváló hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. Életének első szakaszát tárja az Olvasó elé a regényfolyam nyitó kötete.

Benkő László - Aranysarkantyús ​lovagok
Az ​Anjou-házból származó I. Károly, ismertebb nevén Károly Róbert magyar király a XIV. század első negyedében kíméletlen harcok árán megszabadította az országot az oligarchák átkos hatalmától. Megteremtette a belső rendet, ami gazdasági fellendülést hozott, és az ország virágzásnak indult. A kincstár megtelt, és az uralkodó most már az ország fejlődésével, a szövetségi kapcsolatok kiépítésével foglalkozhatott. Nagybátyjával, a nápolyi Bölcs Róberttel megállapodott a dinasztikus házasságban. Három fia közül a legidősebbnek, Lajosnak szánta a magyar trónt, a középsőnek, András hercegnek pedig a Nápoly-Szicíliai Királyság koronáját, Johanna hercegnővel kötendő házassága révén. Azt tervezte, hogy a két ország testvéruralkodói olyan szilárd egységet kovácsolnak majd, ami képes lesz minden külső hatalmi törekvésnek ellenállni. Ám nem számolt azokkal a körülményekkel, amelyekkel Andrásnak, a Nápolyba gyermekként került hercegnek szinte azonnal szembesülnie kellett. A nápolyi udvar erkölcstelen életmódja, a mindent átható intrika és ármány megkeserítette András mindennapjait, aki csupán saját udvartartásában és testőrségében bízhatott. Ellenségei azonban nem pihentek, és a herceg sodródni kezdett végzete felé. Az apja halála után még gyermekként megkoronázott Lajos életét és korát bemutató sorozat első kötete ezt az időszakot mutatja be. Megjelennek benne a politikai cselszövések kitervelői és haszonélvezői, s kiderül, milyen módszerekkel érvényesültek és tettek tönkre uralkodók között született, esküvel megerősített egyezségeket. A kötet a sötét végkifejlet felé haladva tárja az Olvasó elé azokat a történéseket, amelyek később Nagy Lajos uralkodására és háborúira is komoly hatást gyakoroltak.

Benkő László - Idegen ​tüzek
Történelem ​és egyéni sorsok fonódnak össze ebben a nagy ívű műben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek; egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a környező világról. Az olvasó az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényét tarthatja a kezében. Keleten olyan a gyepű, mint az üstben a forró víz. Bugyog, forrong ott minden, békétlen, senki nem tudja, mit hoz a holnap... Ha tehát megindul valami keletről, a fejedelemnek lépnie kell, mint a táblán a játékosnak. Tán már most is sejti a táltosok jövendöléseiből, milyen sors vár a törzsszövetségre. Álmos soha nem bíz a véletlenre semmit... Gecse, a magyar solymász idegen tüzek rideg fényét bámulta Pannóniában, ahová a véletlen vetette mára már ködbevesző esztendőkkel ezelőtt, és ahol a mindennapi betevőjét megszerezte ugyan, de a lelke nem nyugodott meg soha. Tragédiák sorozata kényszerítene arra, hogy nekiinduljon a világnak, vissza a távoli puszták felé, a régi szálláshelyekre, amelyek tágas környékén már összeszedte erejét és felemelkedett a honfoglalásra készülő magyarság. Egy sorscsapás elvette tőle a fiát, azt hitte, nem él már, ám a gyerek csodával határos módon megmenekülve szintén keletre tart, megismeri a korabeli Kijevet és Bizáncot, hol rabként, hol mint szolgalegény rettenetes viszontagságokon megy keresztül, hogy végre egy besenyő szálláson kössön ki, és kezdjen új életet.

Benkő László - Hiénák ​a trón körül
IV. ​(Kun) László király a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja, aki már élete első évtizedében szörnyű eseményeket élt át. Apja a nagyapjával hadakozott, s az országban, mely fortyogó katlanhoz hasonlított, hol itt, hol ott lobbantak fel tűzfészkek. Anyja kun volt, abból a népből származott, amelyet egyszerre átkoztak és áldottak a magyar urak és uralkodók. László kun nyelven kezdett beszélni, kun nők dajkálták, és kunok között cseperedett fel. Apja, V. István király halála után meg kellett ismernie, mit is jelent bábnak lenni az oligarchák kezében, akik közül az egyik leghatalmasabb talán épp az anyja tudtával ejtette túszul. Azután elérkezett az idő, amikor önmagát nagykorúvá nyilvánítva elhatározta, hogy változtat az eddigieken, és kezébe veszi az ország irányítását. De kik és miért gátolták ebben? És ő maga miben hibázott? Mely érdekek mentén fogták pártját a nagyurak, és attól kezdve valóban az történhetett-e, amit László akart? Vajon miért nem tudott nemet mondani a követelőző oligarcháknak? Vagy nem is akart? Ki befolyásolta ebben? A családja? Özvegy édesanyja? Vagy nővére, aki ugyan apáca volt, de nem titkolta, hogy közben világi életet él? Esetleg a kunok, akik vérükből valónak tartották, de akik nem bizonyultak szalonképesnek az akkori magyar társadalom és a keresztény egyház számára? Ma már sok minden az idők homályába vész, és hiteles, részrehajlás nélküli krónika nem maradt fenn. A regény megkísérli, hogy a korabeli politikai viszonyok átfogó elemzésével választ adjon ezekre a kérdésekre.

Benkő László - Ország ​születik
Géza ​nagyfejedelem betegsége miatt néhány éve Sarolta nagyasszony irányítja az erősen széttagolt nagyfejedelemség ügyeit. A tűzzel-vassal keresztény hitre kényszerített lakosság egy része nyíltan konfrontál a hatalommal. Békesség sehol nincs, és a magyarok földje a belháború küszöbén áll. A nagyfejedelmi rendfenntartó jobbágycsapatok vérbe fojtják a lázadókat. Az áldatlan állapotok az emberekből a legrosszabbat hozzák felszínre. Bűnösöket, ördöggel cimborálókat keresnek maguk között, és a szállásokon fellángol a vérbosszú. Akik a régi ősvallást védelmezik, ellenséggé válnak a keresztények szemében. Géza halála után a nagyfejedelmi hatalom Vajkra száll. Színre lép Koppány, a somogyi dukátus vezére, aki az ősi törvényekre hivatkozva jogot formál a nagyfejedelmi címre... A _Vér és kereszt_ című sorozat e második kötetében megismerhetjük az egyszerű emberek életének, hányattatásainak történelmi okait, a két vallás hirdetői között jelentkező, áthidalhatatlannak tűnő konfliktusokat. Megjelenik az egyik legerősebb vezér, a Maros mentén szállásoló Ajtony, és tanúi lehetünk a meghatározó politikai cselszövéseknek, amelyek a kort tarkították. Megtudhatjuk, miként kezdte építeni az új országot István király, akit a nép mindvégig csak Vajknak említett. Jelen lehetünk a Veszprém melletti döntő csatában, és nyomon követhetjük a megtorlás éveit. A családtörténet folytatódik és bonyolódik. Egyszer fent, máskor lent, és az új hittel kapcsolatos megbékélés szinte lehetetlennek tűnik...

Benkő László - Drezdai ​emberünk
Kémek, ​titkos ügynökök, fegyvercsempészek és intrikusok hemzsegnek ebben a hollywoodi szuperfilmeket megszégyenítően izgalmas regényben, és űzik kockázatos, sokszor veszedelmes játékaikat az új világ hajnalán. A kába és talajvesztett Kelet-Európában járunk a nyolcvanas évek fordulóján. Mindenki gyanús, mindenki mindenkiről jelent, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti a rendszerváltás ürügyén. Ezt teszi Szmirnov tábornok is, akit egy urali hadiipari centrum parancsnokává neveznek ki. Volt beosztottjának fia, Pável Mihejev pedig az ő ajánlására kerül a KGB drezdai kirendeltségére, ahol végigéli a német újraegyesítést és a körülötte dúló titkosszolgálati háborút. Közben megteszi azt is, amit egy hírszerzőnek nem szabad: viszonyba keveredik a vörösesszőke és csinos Corneliával, akiről nem is sejti, hogy egyszerre három hírszerző szolgálat ügynöke. A rendszerváltozás után mindketten Oroszországba kerülnek, ahol az emberi élet olcsóbb, mint valaha, a szovjet rendszer halódását kihasználó oligarchák cselszövései pedig már nemcsak az ország, hanem egész világ biztonságát veszélyeztetik. Ha csak mellékszereplőként is, megjelenik a regény Drezdában játszódó epizódjaiban Vologya Putyin, a KGB egyik ottani munkatársa, a későbbi orosz elnök is, annak bizonyságaként, hogy a nagy kelet-európai földindulás politikai túlélőinek a legveszélyesebb szituációkban volt módjuk megtanulni, hogyan őrizzék meg hidegvérüket. Közben a német titkosszolgálat Waspe (Darázs) és Anker (Horgony) fedőnevű ügynökei utolsó nagy feladatukat hajtják végre Oroszországban. A cél az, hogy megakadályozzák három Uralból induló hatalmas fegyverszállítmány elrablását, s ezzel a Mihail Gorbacsov elleni puccsot is. Az pedig, hogy ki a Darázs, legyen meglepetés az olvasó számára, nem szólva Ankerről, akinek kilétét több száz oldalon át lesz módja találgatni. A szerző, aki A spanyol grófnőben már bemutatkozott a politikai kalandregény mestereként, megint nagy empátiával varázsolja elénk a közelmúlt történetének sorsfordító eseményeit.

Benkő László - Dzsingisz ​szürke szolgálója
A ​méltán nagy sikerű Honfoglalás-trilógia után az Olvasó most kézbe veheti Benkő László tatárjárást taglaló nagyívű regényfolyamát. A szerző a világhódító Dzsingisz kán, valamint fiai és unokái nagyratörő terveit és azok megvalósítását egy olyan kortárs szemén keresztül mutatja be, aki személyes sorsának alakulásával meséli el a történetet. Az 1200-as esztendők elején járunk, amikor Dzsingisz, akinek Isten a hagyomány szerint feladatul szabta minden földek meghódítását, már megalapította birodalmát, és terjeszkedni készül. Egy fiúcska kerül a nagykán udvarába, aki tanulási vágyával és kiemelkedő képességeivel rögtön feltűnik Dzsingisz szürke eminenciásainak, akik a világhódító terveket előkészítendő, egyedülálló kémhálózatot szerveznek. A kis főhős átesik a kötelező katonai kiképzéseken, és legényke korától részt vesz a mongol hadsereg titkos akcióiban. Ő a klasszikus "telepített hírszerző" korabeli mintája, aki azt a feladatot kapja, hogy kalmárként települjön le II. András Magyarországán, mint a kémhálózat egyik láncszeme, akinek kapcsolatokat kell kialakítania a királyi udvar prominenseivel. Az európai küllemű, mongol szolgálatban álló kém pedig megkezdi több évtizedes működését... Ahogyan a szerzőtől megszoktuk, ezt a fontos korszakot is hiteles történelmi adatokra, leírásokra építve mutatja be úgy, hogy az Olvasó egy pillanatig sem unatkozhat. A részletesen taglalt magyar belviszonyokon kívül megmutatja a nagy világtörténelmi eseményeket, külön tekintettel azokra, amelyek hatást gyakoroltak a Magyar Királyságra.

Benkő László - Hullámtörés
Amélie ​Lazaroni egy konvencionális francia kisvárosban nőtt fel. Egyszerű, nagyravágyó álmoktól mentes fiatalkor után férjhez ment, gyermeket szült, majd éjt s nappalt nem ismerve a családanyai teendőknek és szeretteinek szentelte az életét. Harminchárom éves, amikor hármasban a közeli Nizzába költöznek egy szebb jövő reményében, ám a sors mást tartogat a család számára. Az egyik este két rendőr állít be hozzá, és közlik vele, hogy férje és kisfia életét veszítette egy autóbalesetben. Amélie összeroppan, s nyugtatókon élve tengeti mindennapjait. Aztán egy nap úgy dönt, megpróbálja folytatni az életét. Egy jóindulatú idős hölgy segítségével éttermet bérel Monacóban, lassan-lassan sínre kerül az élete, sőt hamarosan egy férfi is feltűnik a színen. Amikor pedig Amélie már azt hiszi, hogy újra teljes emberként élhet, mindennél nagyobb csalódással kell szembesülnie… Benkő László regénye megmutatja, miként lehet és kell akár a végzetes csapás után is a padlóról újra és újra felállni. A mediterrán háttér előtt játszódó komoly és mégis könnyed történet izgalmas és lebilincselő olvasmány minden korosztály számára.

Benkő László - A ​hatalom ereje
Kr. ​u. 1008-ban járunk, István megtette az első lépéseket a hatalom megszilárdítása érdekében. Az országra ugyanakkor számos külső és belső veszély leselkedik. Ajtony, a lázadó tartományúr a Tisza-Maros-Temes vidékén nem veti alá magát a törvényeknek, és István király háta mögött önálló diplomáciát folytat Bizánccal. A király türelme a végéhez ér, de kérdés, hogy elegendő-e az ország stabilitása érdekében Ajtony leverése? A történelem színpadán megjelenik a legendás Gellért püspök, hogy átvegye Imre herceg nevelését. Koppány öccsét, Vászoly herceget családjával együtt Nyitrába záratja a királyi parancs. Számtalan kérdés merül fel, és az egyik legfontosabb, hogy az áldatlan belső viszonyok mennyiben köthetők a Szent Római Birodalom császárához, és milyen célból, kiknek a közreműködésével folyt az országon belüli ellenséges szervezkedés. Eljutunk az 1029-1030-as évekig, amikor István király hatalma a fénykorát éli. A főszereplő család életének viszontagságain keresztül megismerhetjük a korszellemet, a katonai és diplomáciai törekvéseket, célokat. A magyarok királya, aki időskori politikáját a más országok belső ügyeibe való be nem avatkozásra építette, most első, valóban honvédő harcát vívja a német császárral. Jó úton halad a királyság? Vagy a külső és belső ellenség mindent tönkretehet István eddigi törekvéseiből, eredményeiből? Erre ad választ a trilógia befejező kötete

Benkő László - Két ​lélek egy testben
Magyarország ​egyre nehezebb időket él, külső és belső ellenség veszélyezteti a trónt. Dzsingisz fiainak hadai országokat kebeleznek be, népeket hajtanak igába. Aki nem hódol meg, az elpusztul, de ha beadja a derekát, a mongol kánok segédhadaként és szolganépeként maga is a soron következő hódításokat segíti. Berény, a magyar király környezetében megtelepült mongol kém fáradhatatlanul teszi dolgát, akként, ahogyan Dzsingisz nagykán jurtadzsiai kiképezték, és mindenről tájékoztatja összekötőit, ám egy végzetes felismerés meghasonlásra készteti... A mongolok pedig egyre terjeszkednek, láncreakcióként taszítva a még meg nem hódolt népeket nyugatnak, köztük a kunokat, akiket II. András király fia, IV. Béla jóváhagyásával befogadnak Magyarországon. Jöttükkel azonban megbolydul a belső rend, amit a korona belföldi és külhoni ellenfelei gátlástalanul kihasználnak. Miközben a Magyar Királyságot az intrikusok gyengíteni próbálják, s egymásnak ugrasztják a kunt és a magyart. Dzsingisz nagykán unokája, Batu megteszi az előkészületeket Magyarország bekebelezésére. Van-e különbség a kánok által eddig leigázott országok és a magyarok között? Miként vélekedik erről Batu, és kap-e támogatást a magyar király? Kik a kerékkötői a védekezésnek, kik állnak a király pártján, és kik dolgoznak ellene? Vajon képes-e a mongol zsoldban álló Berény kilétét továbbra is titkolni? Az ország mongol lerohanása immár elkerülhetetlen.

Benkő László - A ​táltos fia
Árpád ​népe – sok harc és viszontagság után – megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit – tévesen – a kalandozások korának nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború? A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

Benkő László - Hajnali ​sugár
1047-ben ​járunk, I. András király a trónjáról letaszított Orseolo Péter után átvette az ország vezetését. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a züllés és bomlás állapotába került államot stabilizálja, a belső rendet megszilárdítsa, és a törvényességet visszaállítsa. András szakít az elődje által az országra erőltetett német törvényekkel, és újból I. Istvánét helyezi érvénybe. Ám a legnagyobb belső problémát az jelenti számára, hogy a nép jelentős része az ősi törvények és szokások, valamint az ősi vallás visszaállítását követeli. A király tudja, hogy a belső ellenzék legfőbb vezére Vata, de jó diplomáciai érzékkel inkább tanácsadóként maga mellé állítja, miközben a többiekkel kegyetlenül leszámol. Ám a Szent Római Birodalom császára, III. Henrik továbbra sem mond le arról, hogy Magyarországot vazallusként államához csatolja. Adjon-e engedményt András király a németeknek, s ha igen, mennyit? Vagy jobban teszi, ha háborúra? András az öccsét, a kiváló hadvezért, Bélát visszahívja Krakkóból, hogy ő irányítsa a magyar hadsereget. De meddig tud két ilyen nagy formátumú személyiség érdemben együttműködni? Az eddigi kötetekben megismert szereplők személyes sorsa is folytatódik. Találkozhatunk Vata vezérrel, Rásdival és családtagjaival, s egy különleges asszonnyal, aki a magyar seregben nyomolvasóként és felderítőként teszi a dolgát. Örkény, Béla herceg szolga-barátja sem maradhat ki a felsorolásból, akinek személyes sorsa majd folytatódik a _Szent László_-trilógiában. E kötettel válik teljessé a magyar államalapítást és a lázadások korát felidéző _Vér és kereszt_-trilógia, valamint a _Káosz és rend_ első két kötete után a csaknem nyolc évtizedet felölelő történelmi regénysorozat.

Benkő László - A ​korona ára
Az ​1073. esztendőt írják a krónikák, amikor Magyarország királya I. András későn született fia, a fiatal és könnyen befolyásolható Salamon. Az őt körülvevő német és magyar tanácsadók alantas módon bujtogatják unokatestvérei, Géza, László és Lambert hercegek ellen, akik a béke érdekében meghagyják őt a trónon. Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás… Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz? A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait. A regény a Szent László király teljes életét bemutató trilógia második kötete. Korhű dokumentumokra és tudományos kutatók eredményeire építve, a megszokott tárgyilagos szemlélettel szövi tovább szentté avatott királyunk történetét. Az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő eseménysorok nyomán könnyedén megérthetők a XI. század magyar történelmét alakító bel- és külföldi folyamatok, a politikai cselszövések, ármánykodások, s emellett megismerhetjük a magyar nép mindennapi életét, gondját-baját, a legkisebbektől a koronás főkig.

Benkő László - A ​végső tenger
Muhipuszta, ​1241. IV. Béla magyar király és Batu mongol kán seregei összecsapni készülnek. A történet főhőse, Berény immáron kettős szerepben található a harcokban. Vajon valóban oly mértékben tartott Batu az összecsapástól, hogy csaknem elhalasztotta azt? Milyen külső és belső események vezettek oda, hogy a magyar király hada képtelen volt megállni a mongol kán előtt? A Nyugat és a Szentszék hathatós segítsége vajon miért maradt el? Hogyan alakult Magyarország sorsa a rövid, de rettenetes mongol megszállás alatt? Mekkora volt a pusztulás valójában, és milyen intézkedéseket vezetett be Batu kán? Mindenre választ kap az Olvasó, ha a regényfolyam utolsó kötetében elkíséri a főhőst a Sajó-menti ütközetbe, és követi IV. Béla király és családjának sorsát Bécsen keresztül a Tengermellékig, majd tovább, át a következő évtizedeken. Tanúi lehetünk a mongolok váratlan kivonulásának és Béla király új politikájának, amellyel erősebbé kívánja tenni Magyarországot. Mit szól mindehhez Kelet és Nyugat? Értik-e a királyt, elismerik-e, hogy valójában bástyája voltunk a keresztény Nyugatnak? A befejező kötet átvezeti az Olvasót egy másik Magyarországba, Béla király uralkodásának utolsó, csaknem harminc évét követhetjük nyomon, azt az időszakot, amely a királyi család belviszályaitól terhes.

Benkő László - Róma ​árnyékában
Kleopátra ​története folytatódik. Egyiptom királynője immár érett asszony, Julius Caesart meggyilkolták. Róma vegyes érzelmekkel kötődik Kleopátrához, és a birodalom erős emberei jobb szeretnék őt leigázva, megszégyenítve látni. A Caesar utáni korszak vezéregyéniségei egymással is hadakoznak, indulatok és seregek feszülnek egymásnak. A Kleopátra hálószobájában Caesar helyére lépett Marcus Antonius, és a meggyilkolt imperátor utódja, Octavianus között egyre mélyül az ellentét, amelynek következményeivel Kleopátrának is számolnia kell. Tanácsnokai között is egyre több hajlandó a királynő elárulására, így a belső politikai ellenfeleivel külön harcot folytat. Az intrika és ármánykodás odáig fajul, hogy a királynő élete és vele együtt Egyiptom Rómával szembeni függetlensége is komoly veszélybe kerül... A regényből a történelmi események mellett megismerjük Kleopátra gyermekeit, a királynő magánéletét, az általa nagy becsben tartott kultúrát és a korabeli egyiptomi hitvilágot, hiedelmeket is.

Benkő László - Táltosidők
A ​magyar honfoglalásról szóló, három kötetet magába foglaló, hiteles történelmi tényekre alapozott, ám lebilincselően izgalmas regényfolyam első része az olvasót a IX. század közepére repíti vissza, a magyarok levédiai és etelközi őshazájába. A lendületes és nagy ívű mű cselekménye több szálon futva egy családregény-trilógia alapjait teremti meg. Beke, a fiatal „mogyeri” vitéz élete szerencsétlen fordulatot vesz, mikor egy véletlen baleset során halálosan megsebesíti legjobb barátját. A családi vérbosszú elől menekülve más magyar törzsben keresi a boldogulást, s hogy zsákmányt és ennek révén feleséget szerezzen, részt vesz a Kazár Birodalom oldalán segédhadként fellépő magyar sereg harcaiban. Az itt szerzett csaknem végzetes sebesüléséből a sors szeszélye folytán éppen az ellenséges besenyők gyógyítják fel, és a vitéz rádöbben: a magyar törzsek első számú ellensége nem ez a hozzájuk nagyon is hasonló és másoknak kiszolgáltatott pusztai nép, hanem a kazár alávetettség. A magyarok nagyfejedelme és a törzsfők hasonlóan gondolkodnak, ezért diplomáciai és katonai fondorlatok útján megkezdődik a lassú, de tervszerű elszakadás a kazár kaganátustól, ám ez idő tájt a magyar törzsszövetség előtt még számtalan kemény küzdelem és véres csata áll. A regényt végigkíséri Beke és Virág szívszorító szerelmi története, amely kiteljesedésének minduntalan gátat szab a népek vándorlásából fakadó történelmi kényszer. Levédia földje lassan már a múlté, és az új szállásterület, Etelköz megtartása a kazároktól való függetlenedést követően is komoly bonyodalmakba ütközik. Az ősi magyarság életének és történetének e rendkívül fontos szelete Beke és bajtársai, a magyar törzsi vezetők döntései és cselekedetei, valamint Virág és titokban megszült fia, Gecse, a solymász személyes sorsán keresztül tárul elénk. A történet tovább folytatódik az _Idegen tüzek_ című kötetben, és _A megszerzett föld_ honfoglalásunkat bemutató sorai által válik teljessé.

Benkő László - Ármány ​hálójában
1031-et ​írunk. István király hatalma szilárd. A magyar trón, első királyunk kül- és belpolitikai előrelátásának köszönhetően, biztos lábakon áll. Akik a király elgondolásait támogatják, élvezik őfelsége bizalmát és hűségüknek nem marad el a jutalma. A néhány kiváltságos magyar mellett egyre több külhoni, német és itáliai kap javadalmat, birtokot. Ámde a mélyben egyre izzik a parázs, ami a keresztény vallás erőszakos terjesztésének kezdeti időszakától jottányit sem hamvadt, s immáron több évtizede lappangó veszélyt jelent a belső békére. Egyre-másra üti fel fejét az elégedetlenség, de a többnyire elszigetelt, s főleg egyházi személyek ellen intézett lázongásokat a királyi katonák keményen letörik. Imre herceg, István király örököse egyre markánsabban jelenik meg a politikában, és sikerrel vezet sereget a német terjeszkedési törekvések megakadályozására. Koppány testvéréről, a családjával Nyitrában fogva tartott Vászoly hercegről pedig az a hír terjed: ha István nem vigyáz, rokona a koronára tör. Úgy tűnik, hogy Ármány, a magyarok ősi hitvilágának legsötétebb alakja lassanként mindenbe beleavatkozik. Tervek születnek összeesküvésekre, és alig néhányan tudják csak, hogy ezek milyen érdekeket szolgálnak igazán. S amikor Imre herceg életét veszti, István király akaratából örökösként megjelenik a színen Orseolo Péter, a „velencés”. Még egyelőre csak tanul és figyel, s mindenki okkal remélheti, hogy a király halálát követően híven folytatja azt a békepolitikát, amit István oly sikeresen tartott fenn. Péter király azonban nem váltja be a személyéhez fűzött reményeket. Szakítva nagybátyja addigi törekvéseivel, csaknem mindenben ellentétes vonalakat alakít ki. Ráadásul nem ismeri elég jól a magyarok belső viszonyait, és felesleges háborúba hajszolja az országot. Színre lép Aba Sámuel, és a nevéhez fűzött palotaforradalom letaszítja trónjáról Pétert. Az új királyt a magyar nemesség választotta uralkodónak, és a régi valláshoz ragaszkodó néptömegek kezdetben ujjonganak. De vajon helyes irányba viszi-e az ország ügyeit egy olyan időszakban, amikor ismét erősen érezhető Ármány alattomos hálója? A _Vér és kereszt_ trilógiában megismert családi történet újfent a középpontba kerül, így a kötet a sorozat egyenes folytatása.

Benkő Tiborné - Meszéna Zsolt - Gyenes Károly - Benkő László - Programozási ​feladatok és algoritmusok Turbo Pascal nyelven
A ​Pascal programnyelv gazdag hazai és külföldi irodalomforrással rendelkezik, lényegesen kevesebb viszont a kifejezetten feladatorientált, megoldás-magyarázatokat, algoritmus-leírásokat tartalmazó publikációk száma. Jelen könyv ezt a hiányt is igyekszik pótolni. A szerzők feltételezik, hogy az Olvasó valamilyen szinten már tisztában van a Pascal programozási nyelv szintaktikájával. A feladatgyűjteményhez előtanulmányként a Programozzunk Turbo Pascal nyelven - kezdőknek, középhaladóknak c. könyvet ajánlják, melynek bizonyos fejezeteire a feladatmegoldások közben is hivatkoznak. A kiadványhoz lemezmelléklet tartozik.

Benkő László - A ​spanyol grófnő
Benkő ​László könyveinek száma túl van a harmincon, de az igazi sikert lebilincselő és hiteles történelmi regényei hozták meg számára. Míg az utóbbi években a magyar régmúlt foglalkoztatta a szerzőt, A spanyol grófnő újabb izgalmas fordulatot jelent írói pályáján. Benkő most első ízben fordul a közelmúlt, nevezetesen a II. Világháború eseményeihez egy monumentális ívű történelmi thrillerben. A kerettörténet szerint Elena Angela Morante spanyol grófnő 2007-ben Sevillában személyesen bízta titkait a szerzőre. Elena éveken át az olasz és a német titkosszolgálat megbízásából felépített kincseskamrát felügyelte észak-olaszországi villájában, miközben zsidó árvákat rejtegetett és olasz ellenállókat segített. Képtelen szituáció és valószínűleg talentum kérdése, hogy Benkő bombasztikus megoldások nélkül képes elhitetni, hogy mindez megtörténhetett a valóságban. Bár Elena még a háború végén is csupán huszonhat éves, ez a törékeny, hiszékeny, a megkergült világ borzalmaival eleinte rettegve és értetlenül szembesülő grófkisasszony az olvasó szeme láttára emelkedik drámai hőssé, akit sem szerelem, sem hízelgés nem képes már elvakítani, s aki többé nem ismer lehetetlent vagy legyőzhetetlen ellenséget.

Benkő László - A ​tűztollú sólyom
I. ​István király negyedik esztendeje halott, s a trónon Orseolo Péter, az unokaöccse követi. Őt azonban a vele elégedetlen magyar főurak elűzik, és helyébe Aba Sámuelt, az addigi palotaispánt állítják. Az első olyan alkalom ez a magyar történelemben, amikor az uralkodót a főurak választják királyukká. Aba Sámuel kezdetben látványos sikereket ér el, és maga mellé állítja szinte az egész magyarságot – nem úgy a főúri rend legtöbb tagját és az egyházat. Utóbbiak sértve érzik magukat, miután a király megnyirbálja kiváltságaikat. Hogy hatalmának semmi ne szabjon gátat, embertelen cselekedethez folyamodik, amivel szinte az összes főurat és a püspöki kar egészét maga ellen hangolja. Péter, aki a németekhez menekül, nem nyugszik bele vereségébe. Kihasználva az alkalmat és befolyásos pártfogója, Henrik király katonai erejét, segédcsapatokkal tér vissza a nyugati gyepűn át. Közben az Aba Sámuel iránt egyre jobban kibontakozó ellenszenv a magyar urak jelentős hányada részéről titkos szervezkedésbe csap, s elkövetkezik 1044 nyara, amikor árulásuk miatt Aba Sámuel Ménfőnél csatát veszít. A mellette kitartó magyar főurak, így a békési Vata, azonnal szervezkedni kezdenek a másodszorra is trónra juttatott Péter ellen. Az országos lázadás tüze egyre több helyen lobban fel, s amikor Péter a német királynak hűbérbe adja Magyarországot, és német törvények alá helyezi a népet, kisvártatva mindez robbanásszerűen kiteljesedik. Különös helyzet áll elő: politikai szempontból ugyanazt akarja Gellért püspök, mint Vata nagyúr. Vászoly Kijevben élő két fiát, András és Levente herceget hívják az országba, hogy segítsenek megdönteni Péter uralmát… A történet szerves folytatása a trilógia első, _Ármány hálójában_ című kötetének. Az olvasó ismét találkozhat Rásdival, Vatával, s az eddig megismert szereplőkkel.

Kollekciók