Török Gyula könyvei a rukkolán

Török Gyula - Das ​awarenzeitliche Gräberfeld von Solymár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Gyula - Szerelmes ​szívünk
A ​dekadens századvég édesbús hangulatai lengik át Török Gyula novelláit; egy fájdalmas sanzon, egy szentimentális magyar nóta halk hegedűszavát halljuk ki belőlük. Rövid történetei a szecesszió túlérzékeny, már-már érzelgős líraiságával firtatják az emberi szenvedélyek kiismerhetetlen titkait. Valami fátyolos fény, melankólia (egyik novellájának címe is ez) jellemzi ezeket a remekül megszerkesztett, impresszionisztikus novellákat. Miként a fülszöveg idézi, Márai Sándor a kötetben is olvasható Fehér virágot pl. a legteljesebb magyar novellák közül való-nak minősítette. A törtfehér lapokra igényes tipográfiával nyomott, vászonkötéses gyűjtemény, mely a szerző tizenegy novelláját közli, a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére számíthat.

Török Gyula - A ​zöldköves gyűrű
"A ​legszebb s leggazdagabb ígéret volt egész mai elbeszélő irodalmunkban" - írta a tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal regényíróról Juhász Gyula 1918-ban. Harminc esztendeig élt; regényeivel és elbeszéléseivel a haláltáncát járó dzsentri-világ ábrázolásában teljesedett ki nagy és eredeti írói tehetsége, műveivel ott van a helye Kaffka Margit mellett. A zöldköves gyűrűt, amelyet azóta is a legszebb, legköltőibb magyar regények közé sorolunk, 1912-ben, huszonnégy éves fejjel írta az ezernyolcszázhetvenes-nyolcvanas évek Magyarországáról. Regénye családregény, mint Thomas Mann Buddenbrook háza. Eőzházi és Bazini Eőz József báró úrból az egyszerű polgáremberré vedlett Őz József és gyermekeinek története jelképesen a történelmi magyar középosztály kikerülhetetlen széthullásának nyomasztóan borús rajza. A pöffeszkedés, az előnevekkel való kérkedés, a címeres gyűrűk ragyogtatása idején hirdeti a munka dicséretét. Őz József - mint számtanácsnok - a birtok és az örökölt rang helyett az erkölcs és a szellem rangját őrizve megpróbál beilleszkedni a polgári életbe. Törekvése azonban idegenné és magányossá teszi mulatva pusztuló, a gondokat mámorral feledtető pátriájában. Korai halála után a család szétszóródik, az özvegy reménytelenül ostoba birtokpert sürget, de a gyerekek az apjuk által fölismert törvényhez igazodnak: a tisztességes munkát a titokzatosan vándorló, illúziókat jelképező zöldköves gyűrűnél többre becsülik. Érdekes színfoltja a fordulatokban gazdag regénynek az egymástól elszakított testvérek megrendítő levelezése.

Török Gyula - Ikrek
Az ​1917-ben íródott Ikrek szereplői a honi "felső tízezer" tagjai közül lépnek a regénybe, mondhatni, Szinyei Merse Pál Majálisának megelevenedő idilljéből. Vendégszerető vidéki kastély ebédlőtermében, boltíves folyosóin, esti sétákon és hegyi kirándulásokon szövődik a ház dúsgazdag úrnője, a sugárzóan szép és fiatal özvegy valamint a Komoróczy-testvérpár könnyedén induló háromszög-flörtje. Az asszony drámája: a szenvedély nem tud választani, mert nem tud megkülönböztetni. Az ikrek drámája: a szenvedély nem tud lemondani, inkább vállalja a természet zavarba ejtő tréfájában rejlő visszaélés lehetőségét. A romantikus-borzongató regény díszletei egy egzisztencialista dráma alaprajzát takarják.

Török Gyula - A ​hamu alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Gyula - A ​porban
A ​századforduló magyar elbeszélő művészetének egyik kiemelkedő alkotása ez a kitűnő regény. A fiatalon elhunyt Török Gyula legjelentősebb és talán legszemélyesebb műve is: a fölbomló, az életképtelenné vált osztály, a birtokos nemesség sorsát, halálos vergődését ábrázolja benne mély átéléssel, mégis csaknem szenvtelenül, komor színekkel, kegyetlen-kíméletlenül. A regény főhőse gazdag földbirtokos ifjú, aki jogászéveiben teljesen fölhagy vidékies-dzsentri életfölfogásával, és minden erejével azon van, hogy beilleszkedjék a főváros liberális-polgári világába, művelt, civilizált légkörébe. Szenvedélyes szerelme is a fővároshoz köti, de családi okokból vissza kell térnie falujába, hogy a gazdátlan birtokot rendbe tegye. Hamarosan rá kell döbbennie, hogy vidéken nem alakíthatja ki azt a tág látókörű, polgárosult életformát, melyet Pesten megismert és megkedvelt; a falu, a vidéki kisváros lehúzza, magához köti, akaratát megbénítja. Szárnyaszegetten, magányosan, tehetetlenül vergődik, csak vágyai törnek a magasba, de céljait megvalósítani nincs ereje.

Török Gyula - Sopronkőhida ​IX. századi temetője
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.