Ajax-loader

Luther Márton könyvei a rukkolán


Luther Márton - Luther ​Márton Kis Kátéja
Luther ​Márton gyülekezetlátogató útjainak hatására írta meg Kis Kátéját 1529-ben. Több mint négyszáz évvel ezelőtt a reformátort a gyülekezetekben tapasztalt hiányosságok indították arra, hogy a Tízparancsolat, az Apostoli hitvallás, a Miatyánk, illetve a Keresztség és az Úrvacsora alapján egyszerű, közérthető nyelven, kérdések és feleletek formájában foglalja össze a keresztyén hit lényegét. Ez a könyvecske szerte a világon töretlen tekintélynek örvend a lutheri reformáció örökségére épült egyházakban.

Luther Márton - Prédikációk
Luther ​Mártont az Isten igéjével való szenvedélyes viaskodás tette reformátorrá. Prédikációi leírása és elmondása során került bele abba a kohóba, amely őt magát is formálta, és amelynek izzásából a tiszta evangélium közel került az emberhez. Luther igen nagyfokú tudatossággal élt a nyilvánosság eszközeivel. Az írásmagyarázat és az arra épülő igehirdetés volt a szívügye: a Szentírás doktoraként tartotta egyetemi előadásait, és írta egyre-másra exegetikai műveit, ezzel párhuzamosan pedig sok ezer igehirdetést tartott a wittenbergi városi templomban és máshol. Az igehirdetés volt Luther legfontosabb eszköze, amellyel hidat tudott verni Isten és ember közé, sőt amellyel a meglevő egyéb konfliktusokat is oldani tudta. Luther mindig törekedett a szemléletességre. Aki elolvassa igehirdetéseit, meggyőződhet arról, hogy a mégoly veretes és elvont teológiai tételek is közérthetővé válhatnak. Luther prédikációi ma is élnek. Soraikon átsüt Luther szenvedélye Krisztus és az ő szava iránt: a gondolatok hírt adnak nekünk arról, hogy a prédikátor ismerte, szerette Krisztust, és hogy ezt a kincsét mindannyiunkkal meg akarja osztani. Szokatlan nekünk ez a makacs elszántság, talán még konoknak is bélyegeznénk Luthert. Igehirdetései által mintegy fél évezred távolából is tiszta tükröt tart elénk, és megkérdezi, hányadán állunk ma a hittel Krisztusban, a Szentírásban és az igehirdetésben – mert ez a három egymástól elválaszthatatlan.

Luther Márton - Felelősség ​az egyházért
A ​Luther válogatott művei sorozat Felelősség az egyházért című második kötetében a hitvitázó Luther szólal meg. A kor disputáinak és publicisztikájának megfelelően kíméletlenül rámutat ellenfele érvelésének gyenge pontjaira, s adott esetben nem fukarkodik a csúfondáros fordulatokkal, vaskos kifejezésekkel sem. Kétségtelen tény, hogy a kötetben sok konfrontatív írás található. Reméljük, hogy a reformátor mai örököseiben megvan ugyanez a tűz, ám az ő korára jellemző éles megfogalmazások nélkül. Így mutathatjuk és őrizhetjük meg hitelesen ezeknek a szövegeknek a mai érvényességét. Ugyanakkor a mai olvasó számára is igazodási pontot jelent az Értekezés a keresztény ember szabadságáról alaptézise: „A keresztény ember szabad ura mindennek, és nincs alávetve senkinek. A keresztény ember készséges szolgája mindennek, és alá van vetve mindenkinek.” Az 500 éves reformáció kettős üzenete így hangzik: kompromisszumok nélkül megmaradunk a hitben, ugyanakkor önmagunkat a másikért odaadjuk a szeretetben.

Luther Márton - A ​római pápaságról
Egyetlen ​esztendőn belül, 1520-ban látott napvilágot a jelen kötetet alkotó két egyházreformáló irat. A címadó vitairat, A római pápaságról, a bibliai egyházfelfogás alapján vitatja a pápai egyház jogát "a kulcsok csörtetéséhez", s tesz ítéletet a földi államberendezkedéshez hasonló egyházmodell felett. A német nemzet keresztény nemességéhez a kereszténység állapotának megjavítása ügyében pedig kiáltvány, amelyben Luther a pápaság politikai igájának lerázására, az egyházi és a világi elem szétválasztására hív fel. Jóllehet alkalmi művek, a kereszténységet ma is választás elé állítják. A szó hatalommal szól ki belőlük, s egyértelművé teszik, hogy Luthert lehetetlen kultúrtörténeti mozzanattá zsugorítani. A nagy hitújító sok-sok humorral, maró élccel tarkított stílusa kifejezetten élménnyé teszi a mégoly súlyos tartalom befogadását is. Ugyanehhez járul hozzá Masznyik Endre, a neves evangélikus tudós, az egykori pozsonyi akadémia igazgatójának míves fordítása is, amely kereken száz esztendővel ezelőtt került sajtó alá

Luther Márton - Nyílt ​levél a fordításról
A ​Magyar Luther Könyvek és a Magyar Luther Füzetek című sorozatokat a Magyarországi Luther Szövetség indította útjára. Az 1991-ben alakult Szövetség az egykori Luther-Társaság és az Országos Luther-Szövetség jogutódja. A kiadványok szükségének gondolatát az a felismerés hívta létre, hogy a lutheri életműnek akutális üzenete van a huszadik század végén élő magyar kereszténység és az érdeklődő olvasóközönség számára is. A könyvek és a füzetek egyszerre három közösséghez is szólnak: mindenekelőtt az evangélikus egyház népéhez az elengedhetetlen teológiai eszmélés és megújulás jegyében, illetve a hazai tudományos kutatók: a teológusok, történészek és irodalomtörténészek szakmai közösségéhez és minden olyan magyar nyelvű olvasóhoz, aki a lutheri életmű és a reformáció mai jelentősége iránt érdeklődést tanusít.

Luther Márton - Bűnbánat, ​keresztség, úrvacsora
A ​Magyar Luther Füzetek című sorozatunk 4. kiadványa Luther Mártonnak 1519-ből származó, a szentségekről szóló három fontos iratát tartalmazza. 1517 után Luthert egyre inkább sürgették barátai, hogy tisztázza a szentségekről vallott nézeteit. A reformátor ugyanis szakított a római egyháznak a hét szentségről szóló tanításával. 1519-ben Luther még három szentségről beszél (bűnbánat, keresztség, úrvacsora), de egy év múlva a bűnbánatot nem tekinti önálló sakramentumnak, hanem beolvasztja azt a keresztség szentségébe. A három írás műfaja sermo, azaz prédikáció, de mindegyik a kereső, laikus emberek számára készült, tanítói céllal. Adja Isten, hogy mindazok a mai olvasók, akik a communio sanctorum, a szentek közössége, azaz egyházunk gyógyulása és épülése érdekében a szentségek életgazdagító titkaiban szeretnének elmélyülni, ugyanolyan teológiai élményben részesüljenek, mint az újabb és újabb kiadást sürgető első olvasók majdnem 500 évvel, vagy a magyar fordításon munkálkodók hat-hét évtizeddel ezelőtt!

Luther Márton - Jer, ​örvendjünk, keresztyének
Örömmel ​ajánlom hittestvéreink, de minden érdeklődő olvasó figyelmébe is a Jer, örvendjünk, keresztyének című, Luther írásaiból összeállított, mindennapi használatra szánt áhítatos könyv negyedik kiadását. „Az evangéliummal olyan kincshez jutottunk, melynek neve nem pénz, nem vagyon, nem evilági hatalom, dicsőség és gyönyörűség, hanem reménység, mégpedig élő, boldog reménység, amely testünkben-lelkünkben megelevenít, és boldoggá tesz – teljességgel, örökre” – olvashatjuk egyik áhítatában. Luther Márton, Istennek ez a tíztalentumos szolgája valójában egy ügyű ember volt. Egész életében, küzdelmeiben, professzori munkájában, egyházi szolgálatának minden pillanatában egy valami foglalkoztatta: Isten igéje. Nem emberi szándékok, hanem egyedül Isten igéje tette őt reformátorrá. Kizárólag ezért, ennek tisztaságáért, helyes megértéséért, tiszta tanításáért küzdött, ez töltötte ki életét – és ha Isten úgy dönt felőle, ezért kész lett volna meghalni is. Isten igéjét tartotta mindenek felett fontosnak, hiszen maga is belőle táplálkozott. Ittzés János püspök

Luther Márton - Előszók ​a Szentírás könyveihez
A ​kiváló német Ószövetség- és Luther-kutató, Heinrich Bornkamm több évszázados hiányt pótolt, amikor csokorba gyűjtötte, majd a német bibliaolvasók és Luther-kutatók asztalára tette Luthernek a Bibliához írott előszóit. Bornkamm alapos bevezetésében joggal említi, hogy "feltáratlan kincsekkel vagyunk szegényebbek, amióta Luther előszóit sem a Bibliában, sem önálló kiadásban nem olvashatjuk". Luther a Biblia fordítása, értelmezése és értése, azaz hermeneutikája révén lett reformátor. Sokan elmondták már, hogy nem rendszerező teológus volt, hanem a Szentírás exegétája, magyarázója. Bornkamm szerint ha Luther ma egy teológiai fakultáson tanítana, akkor bizonyára az Ószövetség professzora lenne, hiszen legtöbbet az Ótestamentum könyveit magyarázta. Luther azonban mégsem a mai értelemben vett "szakember" száraz kategóriájába tartozik. A Biblia fordítása és magyarázata körében ízig-vérig teológus marad, s Bornkamm találóan nevezi az Előszókat a lutheri teológia "rövid summázatának". A könyvet szeretettel ajánljuk az egyház tagjainak figyelmébe, de azoknak is, akik a Biblia vagy Luther iránt "kívülről" érdeklődnek. Luther az Előszókat az olvasók kedvéért írta, a Szentírás olvasására, az evangélium megértésére akart szenvedélyes pedagógusként tanítani.

Luther Márton - Levelek
A ​Magyarországi Evangélikus Egyház 2017-re irányuló legnagyobb vállalkozása Luther Márton válogatott műveinek új, tudományos igényű magyar kritikai kiadása tizenkét tematikus kötetben. A reformátor művei német nyelvű sorozatával kapcsolatban az úgynevezett Weimari kiadásra tekintettel tudnia kell az olvasónak, hogy annak több mint száz kötetéhez képest még mindig csak válogatásról beszélhetünk. Magyarországon Luther műveinek sorozatszerű kiadása először és mindeddig utoljára a 20. század elején jelent meg, a Luther Társaság kiadásában. A Masznyik Endre (1857–1927) egyháztörténész, pozsonyi teológiai tanár által szerkesztett nagy ívű sorozat évtizedeken keresztül alapműnek számított. A 400 éves évfordulóra készült hatkötetes mű jelentőségét megbecsülve az újabb kutatások alapján a válogatás szempontjait meghaladottnak kell tekintenünk. Azokat ugyanis meghatározta a magyarországi protestantizmusnak a katolicizmussal folytatott küzdelme. A rendszerváltást követően – elsősorban a Magyarországi Luther Szövetség munkája nyomán – a reformátor számos irata látott ugyan füzet vagy könyv formájában napvilágot, de átfogó kiadási koncepcióról nem beszélhettünk. A válogatás azzal a céllal született, hogy egyszerre mutassa be a reformátorrá való érés mozzanatait, a teológiai munka műhelyét és a mindennapok tennivalóit, a külső harcokat és a lelkiismereti küzdelmeket – történeti eseményeket dokumentálva és mának szóló üzeneteket hordozva. Ez a válogatás bizonyos értelemben az egész sorozat rövid foglalatát is adja, annak a gyűjteménynek, amely külön-külön kötetekben mutatja be a reformátort, a prédikátort, a professzort, a bibliafordítót, a vigasztalót, a beszélgetőt – Luther leveleiben azonban az egyházpolitika vegyül a személyes lelkigondozással, tudományos problémák váltakoznak a napi megélhetés égető kérdéseivel, a hangnem hol tréfás, hol kétségbeesett, hol indulatos, hol higgadtan komoly. Ha valaki tehát idő hiányában egyetlen kötetben az egész Lutherre kíváncsi, életrajzra, életműre, szórakoztató történetekre egyben, az bátran fordulhat a levelek gyűjteményéhez.

Luther Márton - Az ​egyház babiloni fogságáról szóló könyvecske
A ​reformáció korának kiemelkedő fontosságú dokumentuma. E kiáltvány jellegű mű helyezi vissza jogaiba az egyszerű, evangéliumi hitet, a szertartásos, az érdemekkel előtérbe tolakodó vallásossággal szemben. Mindezt közérthető egyszerűséggel, ám kérlelhetetlen erővel, és – rengeteg humorral.

Luther Márton - Bibliafordítás, ​vigasztalás, imádság
A ​Magyarországi Evangélikus Egyház 2017-re irányuló legnagyobb vállalkozása Luther Márton válogatott műveinek új, tudományos igényű magyar kritikai kiadása tizenkét tematikus kötetben. (Az olvasó tájékoztatására el kell mondanunk, hogy időrendben először az 5. kötet jelenik meg.) A reformátor művei német nyelvű sorozatával kapcsolatban az úgynevezett Weimari kiadásra tekintettel tudnia kell az olvasónak, hogy annak több mint száz kötetéhez képest még mindig csak válogatásról beszélhetünk. Magyarországon Luther műveinek sorozatszerű kiadása először és mindeddig utoljára a 20. század elején jelent meg, a Luther Társaság kiadásában. A Masznyik Endre (1857–1927) egyháztörténész, pozsonyi teológiai tanár által szerkesztett nagy ívű sorozat évtizedeken keresztül alapműnek számított. A 400 éves évfordulóra készült hatkötetes mű jelentőségét megbecsülve az újabb kutatások alapján a válogatás szempontjait meghaladottnak kell tekintenünk. Azokat ugyanis meghatározta a magyarországi protestantizmusnak a katolicizmussal folytatott küzdelme. A rendszerváltást követően – elsősorban a Magyarországi Luther Szövetség munkája nyomán – a reformátor számos irata látott ugyan füzet vagy könyv formájában napvilágot, de átfogó kiadási koncepcióról nem beszélhettünk. Örömmel tesszük most le egyházunk asztalára az elsőként elkészült válogatáskötetet. Reménység szerint ez nemcsak az egyházi közvélemény, hanem világi érdeklődök számára is komoly segítséget nyújt a reformátor életművének megismeréséhez, továbbá egyházunk megújulásához és a hazai szellemi élet gazdagításához.

Luther Márton - Heidelbergi ​Disputáció
Johann ​Staupitz rendfőnök Luther Mártont bízta meg azzal, hogy az 1518. április 26-án (tehát fél évvel 1517. október 31. után) Heidelbergben sorra kerülő ülésen elnököljön. Ezeket az üléseket háromévenként tartották, s mindig megvitatták az időszerű teológiai kérdéseket. […] Luther a disputációra 28 teo­lógiai, 12 filozófiai, összesen tehát 40 tételt írt. […] Az „egyedül kegyelemből lehetséges a megigazulás!” (Róma 3,28) hirdetése, amely központi helyet foglal el a disputáció érvelésében, reformátori igehirdetéseinek élete végéig szilárd középpontja marad.

Luther Márton - Magnificat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Luther Márton - Luther ​megmondja
Luther ​2014-ben megjelent – magyar nyelven az eddigi legbővebb kiadású – _Asztali beszélgetései_nek gyűjteményéből válogattunk össze egy zsebkönyvnyi gondolatot ebben a kis kötetben. A reformátor szavai elgondolkodtatnak, jókedvre derítenek, mélyíthetik hitünket és lelki életünket, bátoríthatnak az élet nehézségei közepette. Vigyük magunkkal, és lapozzuk fel, ha elcsendesedésre, vigasztalásra vagy éppen egy kiadós hahotára van szükségünk. Mindez elfér a zsebünkben e könyv formájában, de a _Luther megmondja_ Facebook-oldalon akár a telefonunk segítségével is magunkhoz vehetjük az evangélium örömhírét – lutheri humorral fűszerezve.

Luther Márton - A ​szolgai akarat (De servo arbitrio)
Erasmus ​és Luther, a humanizmus és a reformáció két legjelentősebb alakjának 480 évvel ezelőtti vitája mindmáig érdeklődést kelt. Bizonyítja ezt a tény, hogy a vitázó felek iratai a közelmúltban már magyarul is megjelentek. Erasmus A szabad döntésről (De libero arbitrio diatribe) szóló írásának (1524) első teljes fordítását 2004-ben vehette kézbe az olvasóközönség. Luther 1525-ben elkészült válasza, A szolgai akarat (De servo arbitrio) korábban, 1996-ban jelent meg magyarul. Ennek az ezerötszáz példányban megjelent első teljes fordításnak a második és javított kiadását tartjuk most kezünkben.

Luther Márton - Asztali ​beszélgetések
Luther ​életének utolsó másfél évtizede kevésbé eseménydús, mint a megelőző 15 esztendő, viszont az evangélikus egyház kialakulása szempontjából kulcsfontosságú időszak ez. A fejedelmek és a birodalmi városok sorra újjászervezték a hitéletet és az egyházigazgatást. Ebben a folyamatban a mozgalom elindítójának, a betegeskedő és a nyilvánosságtól egyre inkább visszahúzódó egyetemi tanárnak már nem mindig volt közvetlen szerepe. Az utolsó évek Luther-képét egy izgalmas munka, az Asztali beszélgetések őrizte meg a leghitelesebben számunkra. A Luther család (felesége, Katherina von Bora egykori apáca és hat gyermeke) asztalánál ugyanis mindig szívesen látott vendégek voltak a barátok és a tanítványok, akik az ott elhangzott beszélgetéseket feljegyezték, majd ki is nyomtatták. Ebből egy sokkal joviálisabb Luther-portré bontakozik ki, mint amely a röpirataiból tárul elénk. És mégis: a családi asztalnál évődő vagy a felesége által leszidott öregember nem más, mint aki néhány évtizeddel korábban az európai történelem egyik legnagyobb hatású forradalmát megindította.

Kollekciók