Ajax-loader

Csorba László könyvei a rukkolán


Baji Etelka - Csorba László - Kastélyok ​és mágnások - Az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon
A ​kötet kizárólag eredeti fényképek felhasználásával eleveníti meg a magyarországi arisztokrácia életét a századvégen. A képek olyan sorrendben követik egymást, mintha a könyv olvasója az albumot lapozgatva egy kastélyon vonulna keresztül, gondolatban ki-kilépve a falak közül és meglátogatva a főúri lakók életének egyéb színtereit is. Először távolról pillantjuk meg a kastélyt, majd belépünk az előcsarnokba, ahol feltűnnek az ősök galériájának portréi is. Innen bejárjuk a termeket: a szalonokat, az ebédlőt, a könyvtárat, a dolgozó-, háló- és gyermekszobákat. A helyszíneket ábrázoló képek között pedig megjelennek a falaik között élő emberek is: arcok és álarcok, gőg és mosoly, ártatlan gesztusok és bölcs pillantások. A főúri élet számos eseményét is felidézik az évszázados felvételek. A szalon elsősorban társas összejövetelek színhelye volt, így itt e tágabb téma képei sorakoznak: családi zenélés, karácsonyi ünnep, jelmezes műkedvelő színielőadás stb. A könyvtár és a dolgozószoba képei a tudománnyal, művészetekkel, földrajzi felfedezésekkel vagy a gazdasággal foglalkozó arisztokraták életét és kapcsolódó egyéb helyszíneit idézik fel. A dohányzó, az urak szobája, amely a ház falai közt9 politizálás egyik fő színtere volt, a politikai és közéletben tevékenykedőre irányítja a figyelmet. A hálószobához meghitt családi képek csatlakoznak. A gyerekszobát a gyermeki élet eseményeiről készült fotók keltik életre. De nem hiányozhat a legelőkelőbb úri passzió, a vadászat megörökítése sem a mintegy ötödfélszáz csodálatos kép sorából. A kastélyt végül az udvar, hátsó front felé hagyjuk el. Itt még bepillantunk az istállóba, a kocsiszínbe, megnézzük a személyzet lakhelyét és életképeit. Utoljára a kastélyparkba jutunk, egyaránt gyönyörködve a növényekben és a sportolókban, majd a kastélyok egyre távolodó képei zárják az albumot, jelezve, hogy a séta véget ért.

Csorba László - Garibaldi ​élete és kora
Romantikus ​korok romantikus hősöket kívánnak; különös módon a hős meg is jelenik. Garibaldi, a nizzai tengerész volt ilyen hérosz; vállig érő szőke oroszlánsörénye láttán Palermo és Nápoly népe azt hitte: íme, a Messiás! 1848-ban Itália megtalálta hősét, akinek szeme sem rebbent a golyózáporban, s miközben karddal aprította Róma ostrománál a zuávokat, régi matrózdalt dúdolgatott. Kevésbé ismert, hogy 1848 forradalmi tavaszán már középkorú családapa Itália hőse, aki véres csatákat vívott a távoli Dél-Amerikában. De Garibaldi kora is kalandos: Ausztria sorozatos megaláztatásairól, az egységes Itália és Németország születéséről, a "kis" Napóleon ármánykodásairól olvashatunk. Találkozunk Garibaldi magyar bajtársaival is, Türr Istvántól a turini remetéig, Kossuth Lajosig; hősök vagy kalandorok bukkannak fel Garibaldi és az ügyes Cavour oldalán ebben a kiváló stílusú, feszülten izgalmas könyvben.

Csorba László - A ​tizenhárom aradi vértanú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba László - Az ​Országház
„A ​hazának nincsen háza" - írta 1846-ban keserűen a magyar polgárosodás hőskorának egyik legnagyobb költője, Vörösmarty Mihály. A honfoglaló Árpád vezér unokái valóban sok évszázadon át úgy hoztak törvényt, hogy nem volt állandó otthona az országgyűlésnek. Erre nem is volt szükség, hiszen ők maguk - a főpapok, bárók, nemesek és városi polgárok - voltak az „ország", amerre ők jártak, ítéltek, tanácskoztak, ott volt a „haza". Ám az államalapító nagy király, Szent István óta éppen Vörösmarty nemzedékének idején - a reformkorban és az azt követő, 1848-as forradalom éveiben - fordult a legnagyobbat a magyar történelem kereke. A gazdasági szükségletek, a társadalmi küzdelmek és a kulturális ösztönzések következményeként a társadalom kiváltságolt százezreiből és alávetett millióiból ekkoriban formálódott ki az a történelmi közösség, amelyet ma nemzetnek nevezünk. A Széchenyi István és Wesselényi Miklós, Deák Ferenc és Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor kezével, szavával alakított „országnak", az ők és legjobb társaik önfeláldozó munkájával tudatosan szervezett „nemzetnek" pedig már nagyon is szüksége volt arra, hogy saját háza legyen: a budai hegyen magasodó királyi várpalota tömegének ellensúlyaként lenn, a pesti Duna-parton; az alattvalók fölött beláthatatlan magasságokban trónoló uralkodói akarat helyett az országlakosok önkormányzatának, saját sorsukról való demokratikus döntéseiknek ünnepélyes helyszíneként és lelkesítő szimbólumaként.

Csorba László - Velkey Ferenc - Reform ​és forradalom 1790-1849
Alig ​hangzik el az utolsó taktus, a nézőtéren máris zúg a tapsvihar. A közönség felállva ünnepel, ezernyi "bravó!" és "hogy volt!" visszhangzik a Burgtheater páholyaiból, zsöllyesoraiból a színpad, méginkább a karmesteri dobogó felé. Az éppen 34 esztendős mester fáradt boldogsággal fogadja a gratulációkat. Milyen figyelemmel követték a nézők a pompás muzsikát! Milyen önfeledten kacagtak az albán grófok szerelmi cselvetésén, értve és értékelve, miként fog ki rajtuk végül az örök női furfang! Hát igen, a hölgyek már csak ilyenek, ők mind így csinálják - ezért is lett ez a darab olasz címe: Cosi fan tutte... De valami hiányzik, hogy a pillanatnyi siker az ifjú zsenit tovább emelje pályáján. A megrendelő, a legfőbb pártfogó, maga a császár - nos, a császár sajnos nem jött el. Emiatt persze az udvari arisztokrácia leggazdagabb, legbefolyásosabb tagjai sincsenek itt, akiktől pedig a legjobb megrendeléseket remélhetné. De hát az uralkodó önhibáján kívüli okból hiányzik. Beteg. Halálos beteg. És ha meghal, vele együtt egy egész korszak fog elmúlni.

Baji Etelka - Csorba László - Kastélyok ​és mágnások
Pillanatképek ​a dualizmus kori Magvarország arisztokráciájának világából. Pillanatképek, villanások, mozaikok. Könyvünk azzal a szándékkal keletkezett, hogy fényképi ábrázolásokkal - mint olyan forrásokkal, amelyek leginkább képesek arra, hogy megelevenítsék elmúlt évtizedek szereplőit, életük terét és eseményeit - idézze fel, mutassa be a hajdanvolt arisztokrata világ neves alakjait, életük helyszíneit, hétköznapi pillanatait és az ország életét befolvásoló eseményekben való részvételüket.

Bacsó Béla - Csorba László - Gábor György - Heller Ágnes - Rugási Gyula - Vajda Mihály - A ​történelem árnya
A ​történelemnek a jelenre boruló árnya néha a jellegtelen szürkeségig elmosódott, hasonlóan ahhoz, ahogy a saeculum határai válnak kitapinthatatlanná kortárs nemzedékek szemében. E napjaikat jól jellemző teoretikus helyzetben aktuális politikai kérdéseket vizsgálni lényegében véve ugyanannak az erudíciónak a megnyilatkozásait jelenti. A történelem korszakos árnyán túl talán éppen ez az erudíció foglalja valóban egységes Festschriftbe e kötet tanulmányait. De egységessé teszi e kötetet az a szellemi kötelék, amely e gyűjtemény szerzőit Ludassy Máriához, a Festschrift címzettjéhez és szellemi résztulajdonosához is köti. Ha kizárólag a maga mélységes komolyságában idézzük fel Nietzsche sorait - "az írás-olvasás tanítója és a korrektor alkotják a filológus első típusait" - akkor minden további nélkül elmondható, hogy Ludassy Mária nemcsak betölti ezt a szerepet, hanem tudományos és oktatói pályáján folyamatosan e "típus" gyarapításához és szellemi karbantartásához járul hozzá. Saeculum - Újonnan induló könyvsorozatunk profilját kifejezni hivatott címe a történő idő kétféle intervallumát jelöli az antikvitás óta: egyrészt a szubjektív élettapasztalattal még éppen kontrollálható emberöltőt, másrészt viszont a metafizikai horizont felé távolodó "korszakot", adott esetben "világkorszakot". A "Saeculum-könyvek" rövid, olykor villanásnyi szellemi portrék, helyzetértékelések, elemzések közzétételével két perdöntően fontosnak tartott kritériumot kíván szem előtt tartani: a gondolkodás szabadságának tiszteletét és a szellemi-tudományos színvonalat.

Csorba László - A ​tizenkilencedik század története
Melyik ​a legsikeresebb magyar évszázad? Gyarapodásban, győzelemben, eredményekben a leggazdagabb? Ha Szent Istvánét nem számítjuk, aligha kérdés, hogy a 19. század nyerné ezt a pálmát. Ebben a tíz évtizedben hatalmasabbat fordult az ország kereke, mint a megelőző nyocvanban. Kibontakozott a polgárosodást megalapozó reformkor, győzött a parlamentáris államot megteremtő forradalom, veresége ellenére is összekovácsolta a nemzetet a szabadságharc, kiépült a modern piacgazdaság és a polgári társadalom. Megalkotta életművét Széchenyi és Kossuth, Petőfi és Arany, Liszt és Munkácsy. Mi minden változott kőben, vasban, gondolatban - és mi volt az ára vérben, könnyben, verejtékben? Miként segítette vagy hátráltatta a korszakformáló nagy tetteket a hazaszeretet és az önszeretet, a jó szándék és a rosszakarat, a hit és a kétely, a szerelem és a gyűlölet ezernyi emberi drámája? Mi függött az ország lakóitól, illetve mi dőlt el a nagypolitika játékterén? És a sikerek mikéntje vajon nem épített-e kényszerpályát a következő évszázad kudarcai felé?...

Csorba László - Széchenyi ​István
Széchenyi ​a legtöbb gondolkodó honfitársunk számára nem hús-vér ember, hanem félistenekhez hasonlatos figura, akinek sorsa egyike a magyar nemzet leghatásosabb modern mítoszainak. Tizenöt évtized pergett alá az idő rostáján azóta, hogy a döblingi szanatórium emeleti lakosztályában eldördült a végzetes pisztolylövés. Világháborúk s diktatúrák viszontagságain átvergődve, tanulságaitól kiábrándulva ma egy, a politikától megcsömörlött nemzedék éppen olyan "karizmatikus" vezető után áhítozik, amilyenné az ő szobrát formálták gondos kezek s tudatos szándékok. Széchenyi alakja, sorsa mindmáig kétségkívül alkalmas arra, hogy a nemzeti érzésvilág vallásos rajongóinak üdvtörténetében ő legyen a megtagadott és megfeszített, de végül feltámadó Messiás. Ebben a könyvben azonban nem a legendák Széchenyijével találkozhat az olvasó. Egy minden zsenialitása, impozáns alkotásai stb. ellenére sokféle kicsinyességgel, hibával teli, a maga egyszervolt sorsával betegen megküszködő, a mindennapok erkölcsi csatáiból hol győztesen, hol vesztesen kikerülő férfi pályáját rajzolja elibénk az elfogulatlan szakkutatás eredményeinek summázata. A lángész kinyilatkoztatásainak réveteg hallgatása helyett inkább a politikai és lélektani rejtélyek bogozása kínál magas fokú szellemi izgalmat. Sok évtizeden át nem volt olyan népszerű összefoglalás a magyar olvasók asztalán, amely a Széchenyi-kutatás azóta felhalmozódott számos értékes részeredményét közérthetően, olvasmányos stílusban tárta volna az érdeklődő közönség elé. A "legnagyobb magyar" születésének bicentenáriuma remek alkalmat kínált egy ilyen célú, az életút összes lényeges részletét felölelni igyekvő áttekintés elkészítésére. A kötet elfogyott, 2001-es második kiadása sincs már sehol a könyvesboltok polcain - így itt az ideje, hogy Csorba László munkája immár harmadik (részben átdolgozott) kiadásban lásson napvilágot. Ám ha a klasszikus Széchenyi-legendák egy része fenn is marad a szakmai rostán, szó sincs valamiféle divatos "deheroizálásról". Hiszen legragyogóbb tetteinek nem vész el, csupán illúzióktól remélhetőleg mentesebb összefüggésekben tárul elibénk erkölcsi vonzata. Az eddig csupán hódolattal megközelíthető félisten figurája mögül viszont így előbukkanhat igazi valójában az esendő ember, akit nemcsak becsülni és tisztelni, de szeretni is lehet.

Csorba László - Széchenyi ​Döblingben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók