Ajax-loader

Szakály Ferenc könyvei a rukkolán


Engel Pál - Szakály Ferenc - Virágkor ​és pusztulás
Magyar ​történelem térképeken elbeszélve. Ezt az alcímet adtuk az új Magyar Történeti Atlasznak. Olyan történelmi áttekintést szeretnénk az Olvasó kezébe adni, amely a térképeken ábrázolható történelmi eseményeket, jelenségeket állítja a tárgyalás középpontjába.

Szakály Ferenc - Hungaria ​eliberata
Kereken ​száznegyvenöt esztendős megszállás után háromszáz esztendővel ezelőtt, 1686. szeptember 2-án hullt le a török félhold a magyar királyok egykori székvárosának, Budának ormairól. A Szent Szövetség hadai néhány esztendő leforgása alatt csaknem egész Magyarország területét megtisztították a török helyőrségektől, a törökök ellentámadási kísérletei pedig az Al-Dunától északra sorra kudarcba fulladtak. E háború következtében a Habsburg birodalom hatalma csúcsára emelkedett, az egykor oly félelmetes török birodalom pedig a középhatalmak szintjére süllyedt vissza. Szakály Ferenc - korabeli ábrázolások felhasználásával gazdagon illusztrált - kötete nemcsak a hadieseményekről ad leltárszerűen teljes áttekintést, hanem behatóan foglalkozik a háború megindulásakor immár négy részre hullott Magyarország belső viszonyaival, a Habsburgok győzelmének és a törökök vereségének gazdasági, katonai és politikai okaival és következményeivel is. A munka egyszersmind hozzászólás ahhoz a régi vitához is, hogy Magyarország a török kiűzése után 'osztrák gyarmattá' vált-e vagy sem.

Szakály Ferenc - Parasztvármegyék ​a XVII. és XVIII. században
A ​XIX. századi kiskunsági paraszt "vármegyének" nevezi a kun pusztákon betyárt űző pandúrcsapatot, a gulyásokat, csikósokat és egyéb rideg legényeket vizitáló kunhadnagyot, társait pedig "vármegyézőnek" tiszteli. Ismerik ezeket a kifejezéseket más vidék lakosai is, hiszen a péterváradi regimenttől megszökött Baritsek Ferenc 1820-ban így vall: "Most szombaton Harkai pusztán Hamban istállójában lepettettünk meg a Vármegyézők által, két pajtásommal az istállóban a Vármegyének megadtam magamat, és onnan hozattattam bé." A múlt századi szóhasználat még napjainkban is visszacseng Nagy Czirok László leírásában. A kifejezés nem a nemesi vármegye nevének a legalsóbb rendfenntartó szervekre történő kiterjesztését őrzi, hanem a XVII-XVIII. században működő parasztvármegye neve él tovább az eredeti tartalomtól elszakadva. Jelen munkánkban a parasztvármegye szó mögött rejlő valóság fehér foltjainak felderítésére indulunk. A parasztvármegyei szervezet és feladatkörök feltárásában történetírásunk csak az első lépéseket tette meg. Az intézmény történetének módszeresebb ismertetésén túl szeretnők vele kapcsolatban a XVII-XVIII. századi paraszti érdekek mozgásának irányait és formáit feltérképezni. Igyekeztünk mindig a primér gazdasági és politikai érdeket megkeresni a paraszti önvédelemmel kapcsolatos területeken. A problémákat a véleményünk szerinti egyetlen helyes nézőpontból szeretnők felvetni, és amennyiben lehetséges, megoldani.

Szakály Ferenc - Vesztőhely ​az út porában
Szakály ​Ferenc egy különös 16. századi kalandor alakjával foglalkozik. A történet "hőse" Lodovico Gritti, a velencei dózse törvénytelen fia, aki ékszerkereskedőként hatalmas vagyont szerzett. A velencei, isztambuli, budai udvarokban forgolódva ügyeskedések, majd egy politikai gyilkosság segítségével sebesen emelkedett fel hazánk kormányzói székébe, de gyors és látványos volt a bukása is. Pályafutása végén vesztőhely várta az "út porában", 1534-ben a főurak összeesküvése vetett véget életének... E kalandos sors hátterében bepillantást nyerhetünk a korabeli európai és török diplomácia boszorkánykonyháiba is.

Nagy Iván - Szakály Ferenc - Nyulásziné Straub Éva - Magyarország ​családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal I-VIII.
Eredeti ​védődobozban. Hasonmás kiadás. Az eredetit 1857-ben, Pesten adta ki Friebeisz István. Nagy Iván (1824-1898) a múlt századi magyar történetírás egyik neves, tevékeny képviselője, az MTA tagja volt, aki különösen behatóan foglalkozott genelaógiával, pecsétekkel, életrajzokkal. Legnevezetesebb munkájával, mely betűrendben felsorolva ismerteti a magyar nemesi családok történetét, bemutatja címereit, leszármazási táblázatait, már a maga korában is óriási sikert aratott. Neve szinte fogalommá vált, a Heraldikai Társaság egykori vezetősége szerint: "minden segítség és támogatás nélkül többet tett szaktudományunk népszerűsítésére, mint az egész társulat". E 13 kötetből álló munka, mely min a mai napig nélkülözhetetlen kézikönyv mindazok számára, akik hazánk feudáliskori társadalomtörténetét kívánják kutatni vagy csak egyszerűen egy-egy híres történelmi személyiség családjának múltjára kíváncsiak, a könyvaukciók egyik legkeresetebb darabja. A ma már szinte hozzáférhetetlen könyvritkaságot kiadónk most reprint formában újra kiadja. A könnyebb kezelhetőség és a tetszetőség kedvéért két-két kötetet összevontunk, s mellékletünk hozzá 12 fontos családi címernek az egész oldalas színes változatát.

Szakály Ferenc - Virágkor ​és hanyatlás 1440-1711
"A ​Magyarok Európában című könyvsorozat első három kötete elször 1990-ben jelent meg. Az összefoglaló magyar történet megírására évek óta készült az Enge-lSzakály-Glatz baráti hármas, idős mentorunk, Kosáry Domokos támogatásával. Joggal gondoltam 1989-ben, hogy a sorozat mind történetszemléletében, mind stílusában új célkitzést követ: egy nemzet, egy állam történetét Európa történelmébe ágyazva, európai keretekbe illesztve adni ugyanazon kötetben." Glatz Ferenc

Szakály Ferenc - Szalárdy ​János Siralmas magyar krónikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szakály Ferenc - A ​mohácsi csata
Jóvátehetetlen ​katonai vereséget szenvedett-e, vagy csak — belső erőrendezéssel is kiheverhető — csatát vesztett Magyarország a mohácsi síkon? E kérdés körül immár tíz esztendeje változatlan hevességgel folyik a vita. Szakály Ferenc új könyve is erre a kérdésre keresi a választ, de a hasontárgyú tanulmányoktól merőben eltérő úton-módon. Nem az 1526 utáni politikai-katonai eseményekből visszafelé tekintve, hanem nagyobb időmetszetbe ágyazva vizsgálja a mohácsi csatával záruló korszak gazdasági, társadalmi és politikai folyamatait. A csatavesztést nem a tényleges katonai veszteségek miatt tartja jóvátehetetlennek, hanem mert az reflektorként világított rá arra, hogy az ország teherbíró képességét messze meghaladják a már száz esztendeje folyó török háború mindennapos kiadásai, hogy hadszervezetét nem sikerült a követelményekhez igazítania, s hogy a külpolitikai erőviszony-eltolódások sem kedveznek törökellenes harcának. 1526 augusztus 29-e nem a csata eseményei miatt, hanem a feléje gyűrűző és belőle eredő folyamatok csomópontjaként válhatott joggal korszakhatárrá hazánk történetében.

Szakály Ferenc - Magyar ​adóztatás a török hódoltságban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szakály Ferenc - Szigetvári ​Csöbör Balázs török miniatúrái 1570
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók