Ajax-loader

Géra Eleonóra könyvei a rukkolán


Géra Eleonóra - Házasság ​Budán
A ​Házasság Budán egymással perlekedő házastársai, örökségért vetélkedő rokonai, gonosz mostohái, hálátlan mostohagyermekei, gyámolításra szoruló idősei szórakoztató elemeket sem nélkülöző vagy tragikus történetei közelebb hozzák a törökellenes háborúk, az újjáépítés és a Rákóczi-szabadságharc korát. A háborús veszély, a gazdasági válság, a pestis, az árvizek és a nagy tűzvészek korában bárki földönfutóvá válhatott. A segítségre szorulók a rokonságban, a szomszédok összetartásában, a céhükben, a női szolidaritásban vagy a keresztény könyörületességben bízhattak. A könyv betekintést nyújt a patriarchális világképbe nem illők, a társadalom peremén létezők és a kitaszítottak mindennapjaiba is. A rendhagyó, család- és nőközpontú megközelítés új részletekkel gazdagítja az elsősorban közigazgatáscentrikus várostörténeti munkákat.

Géra Eleonóra - Szécsi Noémi - A ​modern budapesti úrinő
A ​"haladó vagy korszerű", "érdekes", "a hagyományt nem követő", "szokatlan", "divatos" vagy "praktikus" jelentéssel bíró "modern" jelzőt a háború után egyre nagyobb kedvvel alkalmazták magukra a nők, ha azt akarták kifejezni, hogy haladnak a korral, divatosak, fiatal(os)ak, szakítanak a tradíciókkal, dinamikusak, észszerűen gondolkodnak... A modern lány magától értetődőnek érezte, hogy középiskolába jár, még ha nem is feltétlenül szeretne továbbtanulni, a modern nő rúzsozta magát és nyáron fürdőtrikóban evezett a Dunán, hogy lebarnuljon, a modern anya akkor érezte magát biztonságban, ha kórházban szült, a modern úriasszony porszívót vett cselédjének... A korszellemhez igazodó, magát modernnek tartó asszony tehát hitt az önérvényesítésben, a társadalmi fejlődésben, az orvostudományban és a technikában - azaz a modern lét vívmányaiban. A modern budapesti úrinő (1914-1939) két nézőpontot - a város- és művelődéstörténészét, valamint a nőtörténet iránt elkötelezett íróét - alkalmazva arra vállalkozik, hogy korabeli naplók, memoárok és levelezések, egykorú újságcikkek és irodalmi művek segítségével, olykor statisztikákra és tudományos feldolgozásokra támaszkodva felvázolja az egyik háború kitörésétől a másikig azokat a történéseket, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták az adott korszakban a fővárosban élő középosztálybeli nők hétköznapjaira. Ismerteti a kor női sorsainak sajátos tendenciáit, a magánélet jellegzetes szokásait, azzal a szándékkal, hogy felkeltse a kutatók érdeklődését a számos, még feldolgozásra váró történelmi fehér folt iránt, legfőképpen pedig, hogy ráébressze az olvasót, hogy az életmódtörténetnek kijáró figyelemmel kezdje el magában felidézni közvetlen felmenői életét, hiszen az itt következő történetekben néha szüleink, nagyszüleink, dédszüleink sorsára is ráismerhetünk. Szécsi Noémi

Szécsi Noémi - Géra Eleonóra - A ​budapesti úrinő magánélete
Szécsi ​Noémi nőtörténeti blogja, a Halcsontos fűző kinőtte kereteit: a bejegyzések témái kibővítve és rendszerezve, szakmai szerzőtárs bevonásával most kötetben is olvashatóak. A szerzőtárs Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Beniczkyné Bajza Lenke, Jókai Mór udvartartása, a Feszty-szalon… A nőtörténetnek az a nagy korszaka, amelyben egy nő nem csak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül, netán jól keres. Amikor pénzzé tudja tenni vagy befolyásra tudja váltani a tehetségét - a férfivagyonok és a férfikarrierek világában. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni. Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A pesti lapok közlik a híreket és a pletykákat. Ezekben az újságokban jelennek meg a divat-tudósítások, amelyek hatására a vidéki lányok, asszonyok is Budapestről rendelik meg a kelengyéjüket, a kalapjukat, a báli ruhájukat és a társasági élethez szükséges egyéb kellékeket. A nők jogaiért folyó harcnak is Budapest a legfőbb színtere. A budapesti nők magánélete a századfordulón tehát már egyre inkább közügy. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről - szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről - vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Géra Eleonóra - Kőhalomból ​(fő)város
A ​hajdani főváros, Buda felszabadítására egész Európából érkeztek seregek, a visszafoglalás hírére a kontinens nagyvárosaiban nagy ünnepségeket rendeztek. A híradások, toborzók hatására útnak induló telepesek nem sejtették, hogy új lakhelyük nem több füstölgő romhalmaznál. Az uralkodó szándékának megfelelően a városvezetés és a céhek a német ajkú katolikus többség kezébe kerültek, a betelepedő magyarokat nem látták szívesen, a Várban eleinte nem is szerezhettek ingatlant. A kezdetben néhány száz fős település a 18. század elejére igazi multikulturális várossá fejlődött: egymás mellett éltek a németek, az itáliaiak, a magyarok, a tabáni ortodoxok, az örményeket is magukba foglaló katolikus rácok, a különféle balkáni népek és a zsidók színes csoportjai. A könyv a természeti és az épített környezet megrajzolásán túl bevezeti az olvasót a házakba, kunyhókba, ahol bepillantást kaphat a lakók mindennapi életébe: milyen volt az otthonuk, mit ettek, hogyan öltözködtek, mit vásároltak a boltokban, hogyan ünnepeltek vagy választottak párt maguknak, milyen babonaságokban hittek, miként próbálták meg leküzdeni a korszak rémét, a pestist, vagy túlélni a háborús időket. A hagyományos közigazgatási szemléleten túllépve, mikrotörténeti példák sokaságának segítségével szinte megelevenedik az egykori Buda. Személyes ismeretségbe kerülhetünk a hajdan élt családokkal és olyan személyekkel, mint don Thomaso Raspassani, a magát itáliainak kiadó albán szabadságharcos pap, a mohamedánból katolikussá lett török-arab Pergassi kapitány, Johann Erhard Multz, az alamizsnán élő jogi doktor, a felesége által gondnokság alá helyeztetett Johann Georg Unger tanácsos, a megrögzött bigámista Gall mészáros, az erőszakoskodó természetű Wilhelm Leistner hóhér vagy a férje által kitartóan üldözött Rost bognárné. A Kőhalomból (fő)város című kötet az átmenetileg lakosság és hagyományok nélkül maradt város újjászületését, közösséggé kovácsolódását követi nyomon.

Kollekciók