Ajax-loader

Pelle János könyvei a rukkolán


Pelle János - Bilincs ​és ragasztó
A ​fiatal író elbeszélései egy egész korszakot jelenítenek meg szuggesztíven, sok derűvel és humorral, ugyanakkor szinte kivétel nélkül lírai hangvétellel. Ez a korszak a mai harmincasok gyermek-és ifjúkora. Az egyes darabok a témák időrendjében követik egymást. Közülük - úgy hisszük - különösen emlékezetes marad az olvasó számára a Fizetett ellenség, mely a "háztartási alkalmazott" és a kamasz viszonyát ábrázolja, vagy a Párizsi regény, amely érdekes lírai beszámoló egy fiatal író és kutató néhány hónapos párizsi tartózkodásáról.

Pelle János - A ​hírügynök
Írók ​a tömegtájékoztatásról. Hol csúfolódva, hol komolyan, hol kívülről, hol belülről vizsgálgatva, de valamennyi szerzőnk a televízió, a rádió, a sajtó ügyeivel foglalkozik ebben a kötetben. Válogatásunk Almási Miklós, Bertha Bulcsu, Bor Ambrus, Császár István, Csurka István, Déry Tibor, Fehér Klára, Galsai Pongrácz, Görgey Gábor, Gyurkovics Tibor, Hámos György, Jókai Anna, Karinthy Ferenc, Kellér Dezső, Komlós János, Mándy Iván, Mikes György, Nyerges András, Örkény István, Pintér Tamás, Simonffy András, Sipos Tamás, Sütő András, Szakonyi Károly, Tabi László és Vámos Miklós írásait és Brenner György karikatúráit tartalmazza.

Pelle János - Casanova, ​avagy a 18. század egy kalandor szemével
"Anyám1725.április ​másodikán, húsvét napján hozott világra Velencében. Előző nap erősen vágyott a rákra. Nagyon szerette a rákot. A Giacomo Girolamo névre kereszteltek. Nyolc és fél éves koromig hülye voltam. Három-havi orrvérzés után Páduába küldtek, ahol kigyógyultam a hülyeségből, s hozzáfogtam a tanuláshoz, tizenhat éves koromban doktor lettem, papi ruhát öltöttem, s Rómába mentem szerencsét próbálni. Gazdám, Acquaviva bíboros francia nyelvmesterem lánya miatt elbocsátott." Saját szavai szerint ekkor kezdődött Giacomo Casanova kalandorélete és szerelmi pályafutása. A furfangos velencei úgy él emlékeinkben, mint valami késői Don Juan, de aztán kiderül, hogy Casanova szabályos anti-Don Juan volt; olcsó szerelmeit megvásárolta, hódításai: színész- és kalandornők, kocsmatündérek és gáláns apácák; emberünk csakis "biztosra" ment, mert a kudarcot nem tudta elviselni. A szerelmi kalandok - s a könyv értékét ez adja meg igazán - csupán pikáns körítései a Fény századának, ahogy a franciák nevezik a felvilágosodást; de a fény csak derengett egy kegyetlen, törvénytelen és vaksötét világban. S mi lehetett más a kitörés útja, mint zsoldosnak állni - vagy szélhámosságból él? Szegény Casanova!

Pelle János - A ​humorista
Nem ​tudom eldönteni, hogy könyvemet melyik műfajba soroljam. Dokumentumokat és szatírákat újraközlő, terjedelmes esszéregény született? Rekviem a pesti humorért? Emlék- és szellemidézés? Szabad a gazda. A szereplők egytől egyig a valódi nevükön szerepelnek. Hitelrontásért egyikük sem perelhet be, mert nincsenek az élők sorában. Ahol tények nem álltak a rendelkezésemre, ott az emlékeimet idéztem fel, és rekonstruálni próbáltam az eseményeket. Valószínűleg nem tévedtem sokat. Tabi László napjainkra elfelejtett szerző lett, írásait, könyveit nem adják ki, a darabjait nem játsszák. Életműve a legvidámabb barakk hangulatát javította. Ő volt a leghosszabb ideig főszerkesztője a fénykorában 650 ezer példányban megjelenő Ludas Matyi című szatirikus hetilapnak. Pelle János könyve - korabeli viccek, Tabi írásainak beépítésével - életre kelti a magyar humor 1945 utáni nagy nemzedékének (Gádor Béla, Darvas Szilárd, Kellér Dezső és mások) alkotó munkáját, s egy mára háttérbe szorult irodalmi műfajt, a humoreszket.

Pelle János - Rousseau ​világa
Rousseau-t ​a filozófiatörténészek filozófusnak, az irodalomtörténészek regényírónak, a neveléstörténészek pedagógusnak tartják, de életművére igényt tart még a zenetörténet, a teológia, a nyelvészet és a szociológia is. Ki volt hát Jean-Jacques, akiről Lev Tolsztoj így írt néhány évvel a halála előtt: "Rousseau nem avul el ... Nemrégen ismét el kellett olvasnom néhány művét, és éppen azt a lelki emelkedettséget éreztem, mint kora ifjúságomban." Miként lehet összeegyeztetni nagy hatású műveit életével és kijelentéseivel, amelyek látszólag minden sorát megcáfolják? Pelle János az önéletrajzi művek (elsősorban a Vallomások) és korabeli levelek alapján igyekszik megvilágítani a Rousseau életvitele és művei között feszülő ellentmondásokat, s közben bemutatja a XVIII. századi francia társadalom kulturális életét, a királyi udvar, a nagypolgári szalonok és a szűkösen élő tollforgatók világát.

Pelle János - A ​diplomák inflációja
A ​középszintű szellemi dolgozók rétegét leginkább negatívumok révén lehetne definiálni: nem értelmiségiek, de nem is fizikai dolgozók, munkájuk eredménye sem szellemi, sem pedig fizikai alkotás, mégis érezhetően különbözik pl. a portásokétól és a rendészekétől. Ezek után nem meglepő, hogy az értelmiség >>hátsó udvarát<< alkotó középszintű szellemi dolgozók megjelölésére a nyelvben számos elnevezés született. Hívják őket tisztviselőknek, alkalmazottaknak, ügyintézőknek, bonyolítóknak, irodistáknak, hivatalnokoknak. Szerteágazó munkakörüket a társadalmi tudat bizonyos jellemző tárgyakhoz kapcsolta: az íróasztal, az akta, a papírkosár, az iktatókönyv stb. így vált bizonyos értelem e rétegek szimbólumává s egyúttal állandó bírálat célpontjává.

Pelle János - Antiszemitizmus ​és totalitarizmus
Antiszemitizmus ​és totalitarizmus egymással kölcsönhatásban álltak, tragikus módon összekapcsolódtak. Történelmi és tömegpszichológiai viszonyuk elemzése nálunk több mint fél évszázadon át a legszigorúbb tabu témának számított.A szerző e kötetben új megközelítésben elemzi a ma is vitára ingerlő fogalmakat, illetve a mögöttük álló rendszereket. Bizonyítani próbálja: lehet és elengedhetetlenül szükséges újat mondani a kelet-európai és a magyar történelem legfájdalmasabb kérdéseiről.

Pelle János - Bosszú ​és kegyetlenség
A ​gyűlölet, a bosszú és a kegyetlenség története egyidős az emberiséggel. Már az antik mítoszokban találkozunk a bosszú és a kegyetlenség motívumával, de ugyanúgy jelen van a Római Birodalomban, a germán hitvilágban, a középkori boszorkányüldözésekben, a reneszánsz Itáliában, a balkáni vérbosszú vagy a modern kori párbaj intézményében, legújabban pedig az iszlám terrorizmusban. Bár a fenti jelenségek sok tekintetben különböznek, az ezekben megnyilvánuló erőszak mégis mintha közös tőről fakadna. A társadalom pedig a legtöbb esetben mintha cinkossággal kísérné, vagy éppen támogatná a kegyetlenséget. Vajon elmondható-e ezek után, hogy emberi fajunk a tökéletesedés felé halad? Hogy a társadalmi és technikai haladás folyamatosan csökkenti az életünket évezredek óta átható és megnyomorító gonoszságot? Vagy a kegyetlenség és a bosszú olyan jelenségek, amelyekkel életünk végezetéig együtt kell élnünk?

Pelle János - Párhuzamos ​nekrológok
Plutarkhosz ​Párhuzamos életrajzaira utal Pelle első regényének címe. A fiatal szerző a harmincas évek végének Magyarországára vezeti el olvasóit. Kitűnő kormegidéző képességgel jeleníti meg a kárpátaljai Rongyosgárda tragikomédiába illő kísérleteit és a háborúba sodródó magyar főváros hangulatát. A történeti dokumentumok hitelével, de az epika erejével ábrázolja a „magyar übermensch” gondolat egyik vezéralakja, vitéz leveldi Kozma Miklós kárpátaljai szereplését. Kozma Miklós - akinek regénybeli megfelelőjét Pelle a Magyar Országos Levéltárban felkutatott hagyatéka alapján alkotta meg - a könyvben Pán Miklósként lép elénk. Megismerjük életét, a szűk magyar elithez tartozó vezető magyar dzsentri-ideológus és politikus igen aktív hétköznapjait. Pán Miklós, a hajdani virtusairól nevezetes huszártiszt lengyel szimpátiáját és angol orientációját próbálja meg összeegyeztetni a magyar történelmi osztályok jogainak képviseletével. Az ezeréves Szent István-i állameszme bűvölete, a magyarság államalkotó felsőbbrendűségébe vetett rendíthetetlen hite a területi revízió ügyének gátlástalan kalandorává teszi; Pán szükségszerűen válik a magyarság ügyének árulójává, tömeggyilkosok bűntársává. Epikai ellenpontja Vadas doktor, a faji megkülönböztetések következtében az urológiai klinikáról elbocsátott kiváló orvos. Az állástalan Vadas doktor a gyógyíthatatlan prosztatarákban szenvedő Pán Miklós háziorvosa lesz. Gyakori eszmecseréik és együttlétük hatására, a köztük tátongó áthidalhatatlan szakadék ellenére, bizonyos emberi szimpátia ébred közöttük. Sorsuk azonban végzetszerűen a halálba torkollik; bár korántsem mindegy, hol és milyen körülmények között... Pelle lendületes tényregénye a kelet-európai életutak párhuzamosainak tragikus összefüggéseire figyelmeztet.

Pelle János - Auschwitz ​magyar szemmel
A ​könyv borítóján a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást felhasználva, három olyan tanulmány is olvasható, amely a tervezett múzeum kiállításának alapjául szolgálhatna. Író-történész szerzője új szempontból közelíti meg a vészkorszakhoz vezető utat. Túllép a megdöbbentő tények felsorakoztatásán, okokat keres, összefüggéseket talál. Az 1946-os miskolci népítélet leírásában bemutatja azt is, hogy az 1944-ben felszított pokoli szenvedélyek hogyan épültek be egy nagyváros mindennapi életébe, hogy azután újra felszínre törjenek. És ami legalább ennyire fontos: egy 2015-ben, fordításában megjelent emlékiratot elemezve képet nyújt Auschwitz kevéssé ismert "mindennapi életéről", kiegészítve és értelmezve az Oscar-díjas Saul fia film üzenetét. A könyv mindenekelőtt a középiskolás korosztályoknak és történelemtanáraiknak, illetve a téma iránt érdeklődő olvasónak ajánlható.

Pelle János - Casanova, ​a szerelem félistene
"Anyám ​1725. április másodikán, húsvét napján hozott a világra Velencében, Giacomo Girolamo névre kereszteltek. Nyolc és fél éves koromig hülye voltam. Emlékezetem 1733. augusztus elejére fejlődött ki. Semmire sem emlékeztem, ami azelőtt történt velem" - írja a későbbi kalandor, s ennél sokkal több szót nem veszteget kisgyermekkorára, amelyet önmaga bevallása szerint félnótás, idétlen, bosszantó lényként élt meg. Tizennégy-tizenöt éves, amikor visszavonhatatlanul véget ér számára az ifjúság is, és megkezdődik Casanova hírhedt kalandorélete és bonyodalmas szerelmi pályafutása, mely során kínzó hiányérzet űzi egyik nőtől a másikig. Az utókor szemében a szerelem félistenévé vált velencei kiapadhatatlan vággyal keres valamit, amit soha nem talál meg ott, ahol szeretné. Megvásárolt olcsó szerelmei színész- és kalandornők, kocsmatündérek, kitartott nőcskék és vérmes apácák. Pelle János az Emlékiratok mozaikkockáiból rakja össze az ellentmondásos, irigyelt és megvetett Casanova alakját, amelyhez a különös megvilágítást a Fény százada, a felvilágosodás kora adja. Bár a fény valójában csak derengett ebben a kíméletlen, törvénytelen és vaksötét világban, amelyben a korlátok közül kitörni vágyó csak zsoldos lehetett, szélhámos vagy kurtizán.

Pelle János - A ​gyűlölet vetése
A ​magyarországi antiszemitizmus radikalizálódásának és transzformálódásának elemzése kényes kérdéseket érint, s nem véletlen, hogy a magyar történetírás, még a rendszerváltás után is, elkerülte e témát. Az 1938 és 1944 közötti közvélemény alakulásának vizsgálata ugyanis felveti a holocaustért viselt felelősség problémáját. A gyűlölet vetése nemcsak nagy tömegű új forrást tár fel a korabeli sajtóból és főként a vidéki levéltárak szűk körben publikált vagy publikálatlan anyagaiból, de felteszi a kérdést: a szélsőséges hangnemű, gyakran rosszindulattal és gyűlölettel átitatott közlemények miként hatottak a kortársakra? Miért nem volt képes felismerni a magyar társadalom a zsidókat az egész megszállt Európában és Magyarországon is fenyegető halálos veszélyt, mi volt a magyarázata annak a sajátos, "átpolitizált" vakságnak, melytől a legálisan, de szigorú korlátok között működő baloldali és liberális pártok és társadalmi szervezeteik, illetve a lapjaik sem tudtak megszabadulni? A szerző a korabeli és a mai pszichológiai irodalom alapján keresi a választ a ma is izzóan aktuális problémákra, és a konkrét forrásokkal szembesíti a tragikus eseményekkel egyidejűleg, illetve az azóta született teóriákat.

Pelle János - Jászi ​Oszkár
A ​harmadik évezred elején elkerülhetetlenül szükséges, hogy az utókor mérlegére tegyük Jászi Oszkárt, a huszadik század eleji magyar progresszió vezéralakját. Politikai pályafutásának, 1919 május elsejei emigrációja előtt és az után született munkáinak elfogulatlan megítélését nehezíti, hogy a politikai baloldal már szinte fellépésétől kezdve erkölcsi jelenségnek, valóságos szentnek, magyar "Messiásnak" tartotta. Szenvedélyes hívei, köztük Ady Endre, vallották, hogy "akkor is igaza van, ha nincs igaza", ellenfelei viszont úgy vélték, hogy "akkor sincs igaza, ha igaza van". Ez a paradox helyzet 1919 után is fennmaradt, amikor a keresztény-nemzeti kurzus sajtója "gonosz szellemként", "éles eszű, de velejéig romlott, hazaáruló zsidóként" bélyegezte meg és Károlyi Mihály "első számú bűntársaként" emlegette. Pelle János meggyőződése, hogy Jászi nem volt sem a jövő prófétája, sem pedig gonosz szellem. Jelentősége azonban tagadhatatlan, s most, amikor nemhogy a fiatalabbak, de már a középkorúak sem éreznek iránta személyes elfogultságot, eljött az ideje annak, hogy hogy elfogulatlanul elemezzük ellentmondásos életművét és rövid, de annál vitatottabb politikai pályafutását.

Pelle János - Lencse ​alatt
Ez ​a kilenc évig írt, felzaklató regény olyan közel áll a valósághoz, hogy szinte lehetetlen meghúzni a határt, mely cselekményét a képzelettől elválasztja. Szerzője Budapesten élő, mindennapi harcokban őrlődő zsidó értelmiségi, aki személyes tragédiáját dolgozta fel. Csak úgy volt képes kiheverni elsőszülöttje, egyetlen fia elvesztését, ha harcba kezdett, hogy újra gyermeke szülessen. Amikor pedig ismét apa lett, úgy érezte, mek kell örökítenie a történetét. Kényszerből választott, fájdalmas témája vezeti el Istenhez, a zsidósághoz, családja történetéhez, s közben szubjektív képet nyújt az 1978 és 1993 között, mozgalmas időszakról, melyre fiának rövid élete esett. "Elhatároztam, hogy csak akkor írok a számítógép memóriájában őrzött részletekből regényt, ha megint fiam születik, és érdemes visszahoznom a eltűnt időt. Meggyőződésemmé vált, hogy Isten akaratát teljesítem, amikor újjáteremtem az életet, s aktívan dolgozom fel a gyászomat. Ha sikerül, vállalom a megpróbáltatást, és leírom a küzdelmem, nem törődve azzal, hogy egyesek érdektelen magánügynek tekintik, mások viszont, akik hasonló helyzetbe kerültek, azonnali lelki elsősegélyt várnak tőlem" - írja az 1987 óta kizárólag történelmi munkákat publikáló Pelle János. Ajánljuk ezt a hiteles regényt mindazoknak, akik hajlandók és képesek szembenézni az értelemre törekvő élettel és az értelmetlen halállal, a szeretettel és a gyűlölettel, a hittel és a hitetlenséggel, a végessel és a végtelennel.

Pelle János - Az ​utolsó vérvádak
Keresztények ​és zsidók viszonyának szinte a legkényesebb pontja volt a vérvád. Ez a babona az ókortól századunkig tartotta hatalmában a lelkeket, s szörnyű tragédiáknak készítette elő a terepet. Hisztériák, programok, perek. Egyes nyugati történészek ezt nevezik a kelet-európai múlt sötét vonalának. Lehet, hogy innen ered a térségünket elborító etnikai gyűlölethullám, s az előítéletektől az erőszak kitöréséig ugyanaz az út vezet? Magyarországon először 1494-ben, Nagyszombaton (ma Trnava, Szlovákia) merült fel rituális gyilkosság vádja, utoljára pedig 1957 tavaszán, Mátészalkán. Ekkor híre járt, hogy a kivándorlásra készülődő zsidók még utoljára egy magyar kislány vérét vették a maceszhoz... Pelle János feldolgozta a közel fél évezredes magyarországi és szlovákiai népi antiszemitizmus holocaust előtti és utáni megnyilvánulásait. A történelem legkoncentráltabb és legtragikusabb népirtását új megvilágításba helyező könyvben olvashatnak először az 1946-os kunmadarasi program és a miskolci népítéletek ismeretlen részleteiről. Lehull a hallgatás leple a makói zsinagóga felgyújtásáról, az ötvenes évek hisztériáiról és az 1956-os hajdúnánási zsidóellenes zavargásról. A Mózes népétől való félelem és a nép tudatának mélyén gyökerező téveszmék 1945 után még vagy két évtizedig mérgezték és a politika zsákutcájába terelték az újra és újra felszikrázó feszültséget. A szerző tények és dokumentumok sokaságát tárja fel, interjúkat közöl az események résztvevőivel, nyilasokból lett kommunistákkal és vérszomjas zsidó káderekkel. Könyve tabukat dönt, aktuális, vitára ingerlő vállalkozás. Kutatásai alapján két, bemutatásra váró dokumentumfilm is készült.

Kollekciók