Ajax-loader

Gács Anna könyvei a rukkolán


Gács Anna - Miért ​nem elég nekünk a könyv
Gács ​Anna könyve egy, a napjaink irodalomtudományában szinte népszerű témával, a szerzőség problematikájával foglalkozik: a modern irodalomelmélet olyan koncepcióit veszi górcső alá, amelyek központi kérdése az autoritás. Kiindulásként a rejtélyes, ismeretlen nemű és nemzetiségű N. L. Nix 1990-ben megjelent könyvét (Morte d'Author: An Autopsy) idézve az irodalmi műalkotások szerzőjét olyan fél-vak irányérzék nélküli, saját szövegét olvasni képtelen, mechanikusan körmölő hadirokkantként írja le, aki mindezek mellett mégis tökéletesen érthető, logikusan felépített naplószöveg megírására képes. Túl vagyunk már Barthes könyvén, A szerző halálán, Foucault: Mi a szerző?-jén, de Burke 1992-es, a szerző halálát és visszatérését taglaló, Angliában nagy visszhangot kiváltó könyvén is. Mindezek fényében Gács Anna szerint mégis túl lehet lépni az irodalomelméleti közhellyé kopott felfogásokon, és érdemes felvetni a kérdést: miszerint az utóbbi évtizedek elméleteinek tanulságait figyelembe véve hogyan változott meg, milyen módon-módokon játszhat szerepet a szerző fogalma az irodalomkritikában. A szerző kérdése jó néhány más kategóriát is mozgásba hoz, a szerző kritikája elszabadít olyan funkciókat, amelyek korábban evidensen hozzá kapcsolódtak: ilyen a szerzői szándék, az életrajz, az önéletrajziság, az autoritás, a felelősség, az életmű, a szerzői név vagy az aláírás fogalma. Mindezen problémákat a kortárs magyar irodalom tükrében vizsgálja a szerző: Kertész Imre és Kovács András Ferenc életművét, Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter női álnéven közölt kisregényeit, valamint a magyar nőírókat helyezi a vizsgálódás középpontjába, lévén ezek azon alkotók és alkotások, ahol a szerzőség - többek között szerző és értelmezés, szerző és befogadó kapcsolata - nem a hagyományosan felfogott értelemben jelenik meg, hanem a fenti filozófusok, irodalmárok által is felvetett problémák manifesztációjaként beszélhetünk róla. Külön fejezet foglalkozik a feminista művészetértelmezés női szerzőképével, és nemcsak a feminizmus irodalomkritikai iskolateremtő szerepét és mibenlétét ismerjük meg, hanem részletes és gazdag elemzését kapjuk a női szerzői szöveg sajátosságainak is. A végső fejezet pedig leszámol a pusztán szövegközpontú műértelmezéssel, hiszen Gács Anna konklúziója szerint épp a differenciáltabb autoritás-fogalom révén egy-egy adott elemzésnél textuális és szociológiai, esztétikai és politikai, irodalmi etikai és jogi kérdések kapcsolódnak össze egymással. - Elsősorban szakemberek olvasmánya, de minden művelt irodalomelméleti érdeklődésű olvasó is haszonnal forgathatja.

Páldi Lívia - Gács Anna - Kis ​Varsó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók