Ajax-loader

Szentesi György könyvei a rukkolán


Serfőző László - Nagy István György - Szentesi György - Mit ​kell tudni a háborúról és a korszerű hadseregekről?
Az ​1980-as, még inkább az 1990-es évek az emberiség holnapja, jövője szempontjából kritikus időszak árnyékát vetítik előre. Bonyolult és nyugtalan korunkban a különböző eredetű ellentmondásoknak, feszültségeknek máris olyan mennyisége halmozódott fel, amely új minőségi jegyeket hordoz. Századunk végére rendkívüli módon kiéleződtek a legáltalánosabb értelemben vett politikai-társadalmi ellentétek, tovább erősödtek a világgazdasági korszakváltásból eredő egyenlőtlenségek, szaporodtak a Föld hatalmas térségeit érintő demográfiai és ökológiai gondok, nem is szólva az élelmiszer-, a nyersanyag- és az energiaellátás százmilliókat sújtó zavarairól. Megoldásukat szinte elképzelni sem lehet az államok legszélesebb körű együttműködése, a már rendelkezésre álló roppant anyagi-szellemi erőforrások közös mozgósítása nélkül. Csakhogy azok a tőkés hatalmi csoportok, amelyek nem a kooperációt, hanem a konfrontációt helyezik előtérbe és az erőforrások nem lebecsülhető hányadát katonai célokra vonják el, lépten-nyomon keresztezik, akadályozzák az emberi társadalom legégetőbb gondjainak enyhítését. Sőt, e gondok-bajok még csak tovább sokasodnak. A politikai enyhülési folyamat visszafordítására, a fegyverkezés fokozására, a kölcsönös bizalom aláásására tett nyugati - mindenekelőtt amerikai - lépések mind veszélyesebb irányba tolhatják el az események menetét.

Pirityi Sándor - Szentesi György - Tolnay László - Fenyegetés ​a jövőből
Az ​Egyesült Államokban a kormányzathoz, illetve a Pentagonhoz közelálló körök szűnni nem akaró erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy bebizonyítsák: 1983 március 23-a határkövet jelent a második világháború utáni biztonságpolitikai felfogás történetében. Megfogalmazásaikban az amerikai elnök ekkor elhangzott beszéde, amely későbbi nevében a "hadászati védelmi kezdeményezés" (SDI _Strategic Defence initiative_) megalapozását jelentette, "korszakalkotó elképzelést" vázolt fel "az emberiség atomfegyverek által képviselt veszélyektől való megszabadítására" és kilátásba helyezte a "félelemtől mentes" katonai biztonság megteremtésének lehetőségét. Alapvető változásként tüntették fel az elképzelést, hogy a csúcstechnika későbbiekben létrehozandó eredményeinek igénybevételével megteremtett védelmi képességek kiépítésén keresztül értéktelenné, következésképpen felszámolhatóvá teszik a támadás céljait szolgáló atomfegyvereket.

Szentesi György - Kisrakéták, ​óriásrakéták
- ​És mondja professzor úr, maga valóban hiszi, hogy ezek a játékszerek - a rakéták - valamikor komoly fegyverekké válnak? Ezt a - nem nagy előrelátásról tanúskodó - kérdést egy amerikai tábornok tette fel a harmincas évek végén, az Egyesült Államokban élő, magyar származású, kiváló tudósnak, Kármán Tódornak egy - nyilvánvalóan - hadfelszerelési kérdésekkel foglalkozó bizottsági ülés után, amelyen a magas rangú tábornokok a rakétakutatásra csupán valamilyen csekély összeget szavaztak meg. Amikor Németországban Hitler uralomra jutott - sőt már azt közvetlenül megelőzően -, sok tudós hagyta el Németországot, de más európai országot is, és közülük jó néhány az Egyesült Államokba keresett menedéket. A soraikban levő mérnöktudósok jól tudták, hogy a hitleri Németországban a különféle rakétafegyverek létrehozására intenzív kísérleti-kutató munka folyik. Az Egyesült Államokba emigrált haladó tudósok éppen ezért fordultak az amerikai hadsereg vezetőihez: biztosítsanak megfelelő pénzösszegeket a rakétakutatásra, nehogy a németek a rakétafegyverek kialakításában előnyhöz jussanak. Kármán professzor legutóbbi magyarországi látogatásakor, 1962-ben elmondotta, hogy az amerikai hadvezetés ekkor sajnos nem ismerte fel a rakétafegyverek jelentőségét, nem folyósított elegendő pénzt a kísérletekre, s ennek tudható be, hogy az amerikai hadseregnek a második világháborúban nem is volt számottevő rakétafegyvere.

Szentesi György - Út ​a kozmoszba
A ​mű szövegben és képekben bevezeti az érdeklődőket az űrkutatás legizgalmasabb epizódjaiba, ismerteti a világűr meghódításának tudományos eredményeit és annak gyakorlati jelentőségét.

Szentesi György - A ​hangrobbanástól a hőhatárig
_ELŐSZÓ_ A ​levegőnél nehezebb - nagyobb fajsúlyú - testek repülése, a géprepülés csak igen rövid múltra tekint vissza. A rövid múlt ellenére a repülőtechnika eredményei szinte felbecsülhetetlenek. Attól a perctől kezdve, hogy a század elején az első repülőgépeknek sikerült a földtől leszakadniuk, nap mint nap új eredmények születtek, a repülőgépek mind magasabbra,hatoltak, egyre nagyobb sebességet értek el, és mind több hasznos terhet szállítottak. ...

Tolnay László - Szentesi György - Az ​erő mítosza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy István György - Szentesi György - Szovjet ​űrhajózás
Gyakorta ​említjük, hogy a tudományos-technikai forradalom korában élünk. E korszak kibontakozásának igen fontos tényezői azok a tudományos és műszaki eredmények, amelyeket az utóbbi huszonkét év űrhajózása hozott létre. Különösen az utóbbi huszonkét év tekinthet vissza a Szovjetunió kozmonautikája, amely megmutatta, hogy a tudomány forradalma hogyan fonódik össze a forradalom tudományával. Füzetünkben a szovjet kozmonautikáról szándékozunk vázlatos képet adni, kitérve egyúttal az Interkozmosz-program keretében végrehajtott űrhajózási vállalkozásokra is. Tudvalevő, hogy az utóbb említett nemzetközi együttműködésben hazánk is részt vesz.

Szentesi György - A ​holnap harceszköze - A helikopter
Hogyan ​kezdődött? Röviddel azután, hogy a motoros repülőgépek a levegőbe emelkedtek és birtokukba vették a "harmadik dimenziót", a tervezők figyelme máris olyan repülőeszközök kialakítására irányult, amelyek a repülőgépektől eltérően nem hosszabb-rövidebb ideig tartó nekifutással és kifutással szállnak fel és le, hanem egyhelyből - mégpedig a parkolóhelyről - emelkednek a levegőbe és ugyanoda ereszkednek vissza. A repülőtér-probléma a repülőgépek fejlődésével egyre inkább előtérbe került, a repülés mindinkább a repülőtér függvényévé vált. Ez könnyen belátható - hiszen a repülőgép fel- és leszállósebessége mindig az utazósebesség meghatározott hányada, és a repülőgépek fejlődése folyamán az utazósebesség állandóan növekedett. A jelenlegi repülőgépeink fel- és leszállósebessége jelentősen meghaladja az egykori (1910-es) évek repülőgépeinek maximális utazósebességét. A nagy fel- és leszállósebesség nagyméretű és jól előkészített repülőtereket igényel, mintegy 2-4 kilométer hosszú - jól alapozott - beton fel- és leszálló pályákkal. Az ilyen repülőterek építése, bonyolult leszállító-berendezésekkel való ellátása sé üzemeltetése tetemes összegekbe kerül.

Szentesi György - Katonai ​helikopterek
Amikor ​a fejünk felett a kéklő égen megjelenik a szitakötőhöz hasonlítható sajátos légi jármű, nem is gondolunk arra, milyen hosszú és fáradságos út vezetett a gondolatmegszületésétől az első kísérleti helikopter biztonságos felszállásáig.Pedig bizonyára okkal és joggal merülhet fel a kérdés, miféle szerkezeti felépítés, elrendezés és aerodinamikai elvek figyelembe vétele teszi lehetővé e többtonnás „szitakötők" levegőben maradását és manőverezését? Ennek részletes leírása, a legszükségesebb műszaki ismeretek megmagyarázása megtalálható füzetünkben. Ezeken kívül a szerző a katonai helikopterek „titkaiba" is beavat bennünket. Megtudhatjuk, hogy a tervezők hogyan fejlesztették ki a fegyvertelen helikopterekből a szárazföldi csapatok és a haditengerészeti flották tevékenységét hatékonyan támogatni képes harci helikoptereket. Képet kapunk arról is,hogy a legfejlettebb tudományos műszaki bázissal rendelkező országok - köztük a Szovjetunió -napjainkban hol tartanak a kutatási munkálatokban, eddig milyen típusokat kísérleteztek ki és állítottak szolgálatba. Felmerül a kérdés, hogyan működnek - egyebek között - a Magyar Néphadseregben rendszeresített,szovjet gyártmányú Mi-8-asok ésMi-24-esek. Már ezek is izgalmas kérdések.De folytassuk: mekkora ezeknek a speciális repülőeszközöknek a legnagyobb sebessége és csúcsmagassága, maximális repülési távolsága? Miféle fedélzeti fegyvereik vannak? Sebezhetők-e a légierő és a szárazföldi csapatok tűzeszközeivel? És mi lesz, ha - akár a hajtómű leállása vagy egyéb ok miatt - „kényszerleszállást" kell végrehajtani? Ha ez valahol szárazföldön történik, nyilván - gondolhatnánk - több az esély a túlélésre. De mi a helyzet a tengeren, ahol nincs szilárd leszállóterep, csak a végtelen víztükör... Ott talán elsüllyed a helikopter, vagy valamilyen módon mégis megmenekül?

Nagy István György - Szentesi György - Rakétafegyverek, ​űrhajózási hordozórakéták
A ​rakéta a korunkban végbemenő tudományos-technikai és hadügyi forradalom legjellegzetesebb megtestesítőinek egyike. A ma embere – mint újságolvasó, rádióhallgató vagy mint tv-néző – politikai, haditechnikai vagy űrhajózási vonatkozásban szinte nap mint nap találkozik a rakétákkal kapcsolatos kérdésekkel. A közöttük való eligazodás pedig nem könnyű feladat. Könyvünk megjelentetését ezeken túlmenően még több további szempont is indokolja. Közülük a legfontosabbak, hogy a rakétafegyverek a korszerű hadviselés igen jelentős, emellett rendkívül dinamikusan fejlődő eszközei, s a világ valamennyi korszerű hadserege fegyverzetében megtalálhatók. Továbbá hogy a világpolitikában érvényesülő erővonalak egyike szintén a különböző hatótávolságú rakétákkal-rakétarendszerekkel – a fegyverkezéssel, illetve a leszereléssel – kapcsolatos. Végül az űrhajózásban, az űrkutatásban betöltött szerepük mondhatni meghatározó. A könyv áttekinti a rakéták, a rakétafegyverek történetét, majd a rakétaelméletből, -technikából ad a megértéshez szükséges ízelítőt. A típusismertetés a hadászati rakétafegyverek, a szárazföldi harc rakétafegyverei, a repülőgép- és a hajófedélzeti rakétafegyverek, a légvédelmi és az ellenrakéták, végül az űrhajózási hordozórakéták csoportosításban mintegy 250 rakétatípust mutat be. Nem hiányzik a könyvből a hadászati robotrepülőgépek (az ún. cirkáló rakéták) ismertetése sem. Ilyen jellegű könyv magyar nyelven ez ideig nem jelent meg. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1983, Terjedelem: 377 p. : ill. : 17x25 cm

Abonyi Ivánné - Szentesi György - Mihály Szabolcs - Űrhajózási ​lexikon
A ​nagy sikerre való tekintettel immár második kiadásban megjelenő mű az első magyar nyelvű lexikon a világűr meghódításával és hasznosításával kapcsolatos új ismeretekről. Változatosan tájékoztat minden, az űrhajózás és űrkutatás körébe tartozó kérdésről: rakétatechnikáról, űreszközökről, űrorvostanról, asztrodinamikáról, irányítástechnikáról, az űrtechnika gyakorlati alkalmazásairól (meteorológia, távközlés, navigáció, erőforrás-kutatás, stb.), a kozmikus fizikáról, a bolygókutatás eredményeiről, az űrhajózás történetéről, űrcsillagászatról és a világűrjogról. A Függelék az 1957-1980 közötti űrkísérletek fontosabb adatait táblázatos formában tartalmazza. A mintegy 2500 címszót 1500 ábra, köztük számos színes űrfelvétel illusztrálja. A lexikont - a szovjet Űrhajózási Kisenciklopédia felhasználásával - az űrhajózás-űrkutatás legjobb magyar szakemberei írták és szerkesztették. Az Űrhajózási Lexikon mindazoknak szól, akiket érdekel korunk egyik legnagyobb tudományos-technikai vívmánya, a világűr birtokbavétele. Tudományos kutatóknak, oktatóknak, diákoknak és a tudomány eredményei iránt érdeklődő minden olvasónak ajánlja a könyvet az Akadémiai és a Zrínyi Katonai Kiadó.

Szentesi György - Katonai ​repülőgépek és helikopterek
A ​korszerű katonai repülőgépek és helikopterek szerkezeti felépítése, hajtóművei és fedélzeti fegyverei. Típusleírások részletes műszaki adatokkal, képekkel és ábrákkal napjaink vadász- és vadászbombázó, bombázó, felderítő, szállító, légi utántöltő, oktató-gyakorló repülőgépeiről, katonai helikoptereiről.

Szentesi György - Hadászati ​rakéták
A ​XX. század vége joggal atom-, de emellett rakétakorszaknak is tekinthető. E kor jellemzésére használatos másik elnevezés - az űrkorszak - is szorosan összefügg a rakétákkal, hiszen az űrobjektumok pályára állításának, manővereztetésének kizárólagos eszközei a rakéták. Egyértelmű tehát, hogy a rakéták korában élünk. A békés célú természettudományos kutatás, az űrhajózás és a hadviselés eszközei között a rakéták a tudomány vagy a pusztítás hordozóiként egyaránt jelen vannak.

Kollekciók