Ajax-loader

Hatos Pál könyvei a rukkolán


Hatos Pál - Választott ​népek és a vereség kultúrája
Vajon ​a vallási kérdések mennyiben tekinthetők a modern történelem alakító tényezőinek? Amióta az európai történelmet és a politikai cselekvést többé nem a kereszténység jövendölte végidőkre való várakozás határozza meg, a vallási közömbösség az az integráló tényező, amelyre a politikai közösség épül. Ám a vallás plurális valósága azóta sem szűnt meg befolyásolni vagy éppen provokálni egyéni és közösségi létezésünket, ráadásul folyamatosan és szisztematikusan „szökik ki” a tudományos leírás megértési kísérleteiből. A kötet esszéi ezt a problémát járják körül megannyi téma ürügyén: a szekularizáció triumfalizmusa, a nemzeti kiválasztottság-tudat, a nemzedéki konfliktus, a város szimbolikája, az öregkor nyomorúsága, az emlékezés nosztalgiái, a biográfia törésvonalai és a történeti elbeszélés „terhe” alól minduntalan a vallási összefüggések élő és ható jelenléte tűnik elő. Az eszkatologikus dimenziónak, a cselekvési alternatívák közötti választások felett érzett egzisztenciális szorongásnak és reményeknek nemcsak egyéni dimenziója, hanem a modern történelemben strukturálisan jelenlevő politikai relevanciája is van. A szerző történész.

Hatos Pál - Szabadkőművesből ​református püspök
Ravasz ​László (1882-1975) a láthatatlan református pantheon egyik legfontosabb alakja. A 20. századi református egyház Erdélyből jött karizmatikus püspöke, lenyűgöző szónok és író, a modern magyar protestantizmus nagy hatású közéleti személyisége. Ugyanakkor egyike a két világháború közötti zsidóellenesség ideológiai megalapozóinak. A róla szóló emlékezések vagy a szenvedélyes dicsőítés, vagy a vádirat műfaját követik. Akárcsak katolikus kortársai, Prohászka Ottokár vagy Mindszenty József esetében. A Horthy-rendszerhez ezer szállal kötődő egyházi vezető vagy karizmatikus püspök, rendkívüli szellemi tekintély vagy az egyházi antiszemitizmus egyik fő ideológusa, kivételes érzékenységű retorikus vagy az irodalmár jelmezébe bújt konzervatív erkölcscsősz? Az azonosuláshoz választani szükséges, a történeti megértés viszont kiteheti az ést is az ellentmondások közé. A magyar jobboldali hagyományt tárgyaló művek csak szórványosan említik Ravasz László nevét, pedig igen fontos formáló szereplője volt, mind politikai szerepvállalásával, mind termékeny írói életművével, és a vasárnapi ebéd előtt elhangzó beszédeivel egyaránt. Élete is tele van izgalmas tényekkel, valaha szabadkőműves volt, később Horthy Miklósért rajongott. Megszavazta a zsidótörvényeket, de 1944-ben aktívan közreműködött az embermentésben. Később pedig, az 56-os forradalom hatására, még a szocializmust is elfogadta volna a marxizmus és a szovjet elnyomás nélkül. Az izgalmas és ellentmondásos életmű áttekintése arra figyelmeztet, vallás és a politika összefüggései a 20. században is döntő hatással voltak a magyar társadalom fejlődésére. Ravasz László elsősorban egy hang. Rádióhallgatók százezreinek volt a magyar református egyház megszemélyesítője a két világháború közötti időszakban. Kicsit kenetes, de dallamos hang volt az övé, ugyanakkor tisztán és érthetően csengő. HATOS PÁL az a történész, aki nemcsak már-már divatjamúltan széles műveltségénél és kétségbevonhatatlan elemző tehetségénél fogva alkalmas az összetett ravaszi életpálya bemutatására, hanem azért is, mert mindezt olyan nyelven teszi, amelynek révén sokak számára válik áttekinthetővé a teljes életmű. Ablonczy Balázs

Hatos Pál - Az ​elátkozott köztársaság
Ma ​már talán nem gondolunk így rá, de a modern magyar történelem meghatározó alapeseménye az 1918-as októberi forradalom. Az első világháború négy pusztító éve után a történelmi Magyarország 1918. október 31-én összeomlott. Győzött az "őszirózsás forradalom". A régi rendszer jelképét, Tisza Istvánt meggyilkolták. Nem sokkal később megszűnt a királyság, kikiáltották a "népköztársaságot". Ez a modern magyar történelem kezdete. Mindaz, ami előtte történt, hirtelen múlttá lett. Mindaz, ami a Károlyi Mihály nevével fémjelzett forradalom kitörésével elkezdődött, máig sem jutott nyugvópontra a magyar történeti emlékezetben. 1918 őszének lázas korszaka a maga részleteiben, a maga konkrét személyiségeivel és emberi mozgatórugóival mégis feledésbe merült, csak legendák élnek róla a köztudatban. Ez az olvasmányos könyv utólagos igazságtevés helyett a források izgalmasan sokrétű beszámolóit szembesítve hozza közel ennek az alapvető eseménysornak, az őszirózsás forradalomnak a főbb személyiségeit, és teszi jól megfoghatóvá az egyre radikálisabb és anarchikusabb történetét egészen az 1919. március 21-i kommunista hatalomátvételig, elősegítve, hogy árnyaltabban és mélyebben gondolkozzunk azokról a dolgokról is, amelyek azóta történtek velünk.

Kollekciók