Ajax-loader

Balassa Péter könyvei a rukkolán


Balassa Péter - Átkelés ​I.
Balassa ​Péter életműkiadásának e kötete a 20. század harmadik negyedében ténykedő, az Újhold vonzáskörébe tartozó, az Újhold poétikai-magatartásbeli eszményeivel vitázó alkotókról szóló írásait válogatja egybe. A kötetben szereplő szerzők, túl saját jelentőségükön, hídként szolgáltak az „új próza” és a nyugatos hagyomány között. Az „újholdasság” jelenségével, jelentőségével foglalkozik a nyitó tanulmány, a „Mi tanulható az Újholdtól?” című. A további tanulmányok a nyolcvanas évek új prózájának olyan elődeit tárgyalják, mint Ottlik Géza, Örkény István és Mándy Iván, a magyar líra olyan meghatározó egyéniségeit, mint Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János, Weöres Sándor vagy – memoárszerzőként – Vas István. E könyv hozzásegít bennünket közel- és félmúltunk megismeréséhez, s nem pusztán irodalomtörténeti értelemben.

Balassa Péter - A ​bolgár kalauz
Őszintén ​szólva szédülni kezdtem az élet mély, kibogozhatatlan zűrzavarától. Micsoda ez itt? Hogy függ össze ez a sok szó a nevetéssel és a sírással? Mi köze egyiknek a másikhoz, a levélnek a kutyafényképhez, a kutyafényképnek a két zöld csontgombhoz és mindennek a kalauzhoz? Őrület ez, vagy éppen az ellenkezője, az érzelem emberien egészséges kibuggyanása? Egyáltalán van-e az egésznek valami értelme bolgárul vagy más egyéb nyelven?

Balassa Péter - Hiába: ​valóság
A ​Hiába:valóság egy Babits-idézetsorral kezdődik – mintegy a szellemi alkat gyökereit feltárva, hagyományhoz kapcsolódását tisztázva. Ehhez az idézetsorhoz Balassa, mintegy szerénységét kirajzolva, alig-alig, mindössze huszonegy sorban fűz kommentárt. De Babits roppant esszééletművéből, melyről nem lehet elégszer hangsúlyozni: a magyar szellemi élet szempontjából éppoly kezdeményező és magasra emelő, mint lírai életműve, mit idéz fel Balassa? Nem a kritikust, a művek értékeit biztonsággal felfedezőt és megítélőt, hanem az eszmék és téveszmék között tájékozódást nyújtót, a gondolkozó, a filozófus Babitsot. Magáról az írásról, a kulturális-tudományos tendenciákról, az írás erkölcsi felelősségéről, a nemzetről, a magyarság és emberség általános kérdéseiről gondolkodót. Benne látja mesterét. Így kötete, bár a mai jelenségekkel és a mi időnkkel vet számot, eleve érintkezést tart azokkal a gondolatkörökkel, amelyeket a Mester bejárt. Az olvasó egyre-másra rokon végkövetkeztetéseket talál bennük, olyan végkövetkeztetéseket, melyeket mindig is – kénytelen vagyok egy régies kifejezést használni – ugyan aktualizált, de „mélyenszántó” gondolatmenetek előznek meg.

Balassa Péter - Végtelen ​beszélgetés
A ​tervezett életműkiadás második kötetét tarthatja kezében az olvasó. A negyven szerkesztett interjút tartalmazó gyűjtemény széleskörű válogatás alapján, sokféle forrásanyag igénybevételével jött létre. A beszélgetések 1986 és 2003 között születtek, kronológiai sorrendben követik egymást a kötetben. Minden szöveget címmel láttak el a szerkesztők, ha az hiányzott, egy-egy összefoglaló jellegű Balassa-sor utal a tartalomra. Közlik a beszélgetőtárs nevét és a megjelenés, illetve elhangzás pontos dátumait is. A források folyóiratok, napilapok, rádió- és tévéinterjúk. A beszélgetések izgalmas olvasmányok, sok esetben tanulmány értékűek, kisesszének is beillenek. Az esztéta a témákat igen alaposan, a tőle megszokott módon, széleskörű összefüggésrendszereket felvonultatva világítja meg, kifejtve saját véleményét, gondolatait is. A legváltozatosabb témákról olvashatunk, és a gondolatébresztő beszélgetések mindegyike révén közelebb kerülünk a nagy tanáregyéniség gondolkodásmódjához, személyiségéhez. A kötetet tematikusan elhelyezett Balassa-portrék illusztrálják. A zárórészben található név- és tárgymutató a szövegben előforduló neveket, műcímeket, illetve Balassa Péter jellegzetes kifejezéseit, kulcsszavait tartalmazza. A kiadvány beszerzését általános gyűjtőkörű könyvtárakba javasoljuk.

Balassa Péter - Boda László - Bolberitz Pál - Vekerdy Tamás - A ​bizonyság két táblája
A ​kötet a Bartók Rádióban 1992-ben elhangzott tizenegy részes, részenként közel hatvan perces rádióműsor teljes anyagát tartalmazza. Az egyes műsorok többórás beszélgetésekből lettek összeállítva, ám a könyv alakban való megjelentetés lehetővé tette a kimaradt részek eredeti kontextusukba való visszaemelését. Ugyancsak a könyv alak tette indokolttá, hogy az eredetileg irodalmi és zenei idézetekkel kiegészített rádióműsor jelen formájában képzőművészeti alkotásokkal gazdagodjék.

Balassa Péter - Mindnyájan ​benne vagyunk
Nádas ​Pétert az irodalmi köztudat a századvég-századelő magyar és európai kultúrájának egyik legjelentősebb alkotójaként ismeri el. Regényei, novellái, esszéi és színpadi művei, "művészkönyvei" egyaránt alátámasztják az elismerő címet. Balassa Péter már a kezdetektől megkülönböztetett, értő figyelemmel kísérte Nádas Péter írói munkásságát. Életműkiadásának ötödik kötete két korai és egy kései írás mellett a szerző utolsó nagy vállalkozását, szintéziskísérletét, a Nádasról írt szerzői monográfiát tartalmazza. Balassa összegyűjti és mérlegre teszi mindazt, amit kritikusi életművének egyik, ha nem a legfontosabb hőséről kritikusi pályája eleje óta gondolt és megfogalmazott.

Balassa Péter - A ​látvány és a szavak
Balassa ​Péter harmadik tanulmánykötete műelemzéseket és kritikai esszéket tartalmaz a 20. század magyar irodalmáról. A kötet szerkezete módszertani, szaktudományos dolgozatoktól (Lukács György, Hamvas Béla, Németh G.Béla munkásságáról) napjaink magyar prózáját elemző írásokig (Bodor Ádám, Krasznahorkai László, Márton László, Esterházy Péter), majd egy összefoglaló tanulmányig (Hagyományértelmezések újabb prózánkban) ível. E két tanulmánycsoport néhány klasszikusunk (Babits, Kosztolányi, Pilinszky) életművéről vagy egy-egy alkotásáról szóló esszéket fog közre. A kötet logikája mai irodalmunk megértése és kritikai-közvetítő befogadása felé feszül, illetve a magyar és a világirodalmi tradíciónak újbóli elemzéséből merít érveket és szempontokat. A szerző módszere itt is, mint korábban, a formai-poétikai analízis egyesítése és összehangolása az adott műből kibontakozó világkép teoretikus, filozófiai feltárásával. Ezekhez a célkitűzésekhez járul az az esszéforma és stílus, amely a szerző nézete szerint a magyar kritikaírás legitim és hagyományokra is visszatekintő lehetősége, épen ezért energikus továbbfejlesztése valódi irodalmi, közösségi igényekből fakad. A tanulmányok többsége az MTA Soros Alapítvány támogatásával készült

Balassa Péter - Az ​egyszerűség útjai, sötétben
"...az ​egyszerűség útja végül talán egy asztalhoz vezet oda minket, az asztalközösség egyszerűségéhez. Oda, ahol ellenállásunkat, bonyolultságunkat, sötét reményvesztettségünket, a sötétségre adott rossz/romboló válaszainkat, mélységes és nem alaptalan fáradtságunkat, belső, homályos fáradékonyságunkat adományszerűen felülmúljuk, pusztán azáltal, hogy bátrak vagyunk nem elfelejteni: az asztalközösség bizodalmáról nem lemondani, talán ez az egyetlen kérhető kérés. A meghívás nem személyválogató, azaz: "halál, hol a te fullánkod?" Talán ezzel tudunk szembeszegülni saját belső ellenállásunknak, és Krisztus mindent felülmúló, számunkra szó szerint megérthetetlen megértéséhez közeledni. Üljük körül az asztalt, nem tudok jobbat." Balassa Péter

Balassa Péter - Halálnapló
Balassa ​Péter (1947-2003) életműkiadásának első kötetét tartja kezében az olvasó. A most útjára induló sorozat a neves esztéta és irodalomtörténész kötetekben, folyóiratokban, napilapokban megjelent írásait teszi hozzáférhetővé. A művek tematikus újrarendezésében remélhetőleg e nagy jelentőségű oeuvre eddig ismeretlen összefüggései is feltárulnak. A bármiféle besorolásnak ellenálló Halálnapló második, függelékkel bővített kiadása a szerző javításai alapján készült.

Balassa Péter - Segédigék
Életműsorozatának ​harmadik kötetében Balassa Péter Esterházy Péter prózájáról írott elemzéseit közöljük. A negyedszázadot átfogó írások kirajzolják az irodalomkritikus-esztéta Esterházy képét a Termelési regénytől („A szöveg elmondhatósága létkérdéssé lett, önmagának ragozott létkérdésévé – ezt jelenti be Esterházy prózája –, egy ezerféleképpen cseppfolyós, kánon nélküli és együttélésre képtelen roncsvilágban.”) egészen a Harmonia caelestis, sőt a Javított kiadás még súlyosabb morális problémákkal szembesítő kérdéseiig. A születésük időrendjében olvasható írások egyben adalékul szolgálnak az életművel, mások – és önmaga korábbi – értelmezésével folytatott párbeszédéhez, vitáihoz is.

Balassa Péter - Észjárások ​és formák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balassa Péter - A ​színeváltozás
Balassa ​Péter írja az esszéírás céljáról: "Ez a kötet nem akar többet, mint felajánlani. Meggyőződésem szerint alig lehetséges művön kívüli esztétika, a művészet önmagában vett elmélete, viszont a művön belül sem lehet kizárólag a műről beszélni: nincsen magányos, »monologikus« alkotás. Az esszé nem csupán bölcseleti művelet: életvitel is. Hasonlatosan ahhoz, ahogy a művészetben a formaprobléma egyben az alkotó életproblémája. Az esszéíró nem a felülnézet, hanem a közelnézet embere. Ez az életvitel számomra közvetítés befogadó és mű között, teremtő kapcsolat, mely csak így felelhet meg valamennyire a művészet és önmagunk dialogikus természetének. A műelemző gyakorlat (mely tehát sohasem egy műről szól!) a rejtett és ma egyre mélyebbre rejtőzött Többes szám magányosan társalkodó kifejezése; így mindenekelőtt, régi értelemben pedagógia. Akkor is, ha itt és most ez a szó nevetségesen, ómódian, sőt veszélyesen hangzik. A kimondó nevelésnek azonban a pedagógia minden csődjével szemben állítania kell magát."

Balassa Péter - Nádas ​Péter
Regényei, ​esszéi, színpadi művei, novellái, „művészkönyvei” egyaránt alátámasztják a minősítést. Mára nemcsak életműve jelentős, de a róla szóló szakirodalom is számottevő. Balassa Péter szinte kezdetektől figyelemmel kísérte pályafutását, műről műre, évtizedről évtizedre értékelte, elemezte tevékenységét. Nádas Péterről szóló munkái szintén több műfajúak, így a készülő kötet iskolapéldája a sokoldalú műelemzésnek. Követendő példa arra nézve is, hogy milyen módon segítheti az értelmezést – és az élvezetet – az értő műkritikus munkássága.

Balassa Péter - A ​másik színház
Balassa ​Péter legfelkészültebb, talán legtöbb meglepetést tartogató esszéíróink közé tartozik. Új kötetének centrumában a színház áll, a másik színház, az igazi és az elképzelt határán. Klasszikus művek és azok mai előadásának elemzésétől, mint többek között Mozasrt DonGiovanni-ja és a Don Giovanni Ljubimov interpretálásában, a Varázsfuvola Bergman-filmjéban, Büchen Woyzeck-je a Studió K. előadásában, Wagner Parsifal-ja, a mai magyar dráma legizgalmasabb előadásainak elemzéséig ível a kötet. A kötet kohézióját megteremtő filozófiai morális koncepció magva: elkötelezett együttérzés-gondolkozás a szenvedők, az elesettek, a szegények mellett; humanizmus, melynek fókuszában a közép-kelet-európai népek sorsközösségének, kínzó gondjainak, konfliktusainak vállalása áll. Balassa a színház szerepét - kimondva vagy kimondatlanul - a közösség összekovácsolásában látja, hiszen mikor volt érvényesebb, igazabb, hogy "minden Egész eltörött"? Az előadás rítus, melynek a nézőtérrel együtt, azt mozgósítva kell katartikus élményt, összeforrasztó megrendülést, megtisztulást teremtenie az elharapódzó önzés és üresség, a minden értéket veszélyeztető langy szürkeség ellen. Filozofikusan mély és intenzív, indulatos, belülről fűtött írások Balassa esszéi. Soha nem "engedi el" magát az elemzett művet, műveket - akár "olvasatot" ír, akár általánosabb összefüggéseket elemez. A másik színház gondolatgazdag és gondolkodásra serkentő könyv - intellektuális és emocionális kalandot kínál az olvasónak. A kötet tanulmányainak többsége az MTA-SOROS Alapítvány támogatásával készült.

Kollekciók